Villámvédelem

[lujó]

Tisztelettel valaszolok is.
A kismegszakitó a hálózati engedélyes tulajdonában van,se regisztrált,se ajánlott villanyszerelő csak úgy nem cserélheti ki, a vissza élések miatt.16A-es matrica alatt 25 vagy még nagyobb A-es rejtőzik,hálózati hozzájárulási fejlesztés meg elmarad.
Üdvözlettel Lujó

[istvan01]

Tisztelettel valaszolok is.
A kismegszakitó a hálózati engedélyes tulajdonában van,se regisztrált,se ajánlott villanyszerelő csak úgy nem cserélheti ki, a vissza élések miatt.16A-es matrica alatt 25 vagy még nagyobb A-es rejtőzik,hálózati hozzájárulási fejlesztés meg elmarad.
Üdvözlettel Lujó

Na ez így érdekes lesz. Írtam a DÉMÁSZ-nak is ez irányú érdeklődést, ez és ez lenne az igényem. Van egy sejtésem, vagyis kettő. Vagy le se sz....k, vagy adnak egy horibilis árajánlatot. Jobb esetben talán lecserélik 10kA-es változatra, valamit talán az is javít a helyzeten.

[Sztrogoff]

Kismegszakítók zárlati áram képessége...
...fa anyagú árammérő szekrény...

Bocs, két gonosz megjegyzés:
1. A zárlati megszakító képesség 50 Hz-es effektív érték
2. Az utolsó 60 évben lángmentesített mérőszekrényt vettek csak át (hogy ez általában csak egy vízüveges ecsetelést jelentett, és hogy ez mennyit ér, az más kérdés).

[istvan01]

Kismegszakítók zárlati áram képessége...
...fa anyagú árammérő szekrény...

Bocs, két gonosz megjegyzés:
1. A zárlati megszakító képesség 50 Hz-es effektív érték

Világos, persze, de ez a katalógus adat mégis csak arányos a nem szinuszos áramokkal is.
A bukta az esetemben ott áll elő, hogy a norma szerinti villámvédelemhez előírás a villám és egyéb földelések egyesítése, de ehhez meg kellene a mérő előtti méretlen oldalon a T1-es, szikraközös levezetés, ami a direkt villám esetében az utcai hálózat felé való "kivezetést" jelenti. Ezt nekem a DÉMÁSZ nem fogja kiépíteni-elfogadni, pláne nem a fenyőfa mérő szekrényben. A mért oldali levezetőm ami 8kA (10/350 us) 40/80kA (8/20 us) áramokat próbál áttuszkolni a 6kA vagy esetleg 10-15kA-es megszakítókon, és 6kV max lökőfeszültség állósággal ... szóval ez így nem kóser. A kismegszakító(k) hamarabb fog széthullani, mielőtt átmenne ez a részvillám áram.

Ismét felmerül bennem a pár héttel ezelőtt felvetett kérdésem, miért is nem fogadják el a kecskeméti tűzoltók a villámföldelők összekötését egyszerűbb esetekben az üzemi-ÉV földeléssel? Pl azért, mert nincs a méretlen ágon T1-es villám áram levezető. Ahol meg semmilyen túlfeszültség levezető sincs, ott meg garantált tűzfészek a ház falában épített óraszekrény az egyesített földelésekkel direkt villámláskor.

[Fecó]

Azért van min elmélkedni, a szabvány mindenképpen az összekötés irányába terel:

"Villámvédelmi szempontból az egyetlen, minden célra alkalmas összefüggő földelőrendszer az előnyös (azaz villámvédelemhez, energetikai és távközlési rendszerekhez).
A földelőrendszereket a 6.2. szakasz szerint össze kell kötni egymással."

A 6.2 szakasz a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést taglalja.
A villámvédelmi potenciálkiegyenlítés célja a másodlagos kisülések elkerülése:

"Veszélyes másodlagos kisülések a külső villámvédelmi rendszer és
– a fémszerkezetek;
– a belső rendszerek;
– az építményhez csatlakozó külső vezetőképes részek, kábelek és vezetékek között jöhetnek létre."

Megoldható ezek elkerülése az összekötésekkel (több módon is) vagy akkor  elszigetelt villámvédelmi rendszert kellene kiépíteni, ami szerintem szintén elég macerás.

[istvan01]

Azért van min elmélkedni, a szabvány mindenképpen az összekötés irányába terel:
....
Megoldható ezek elkerülése az összekötésekkel (több módon is) vagy akkor  elszigetelt villámvédelmi rendszert kellene kiépíteni, ami szerintem szintén elég macerás.

Igen, az elszigetelés egy alternatívának jó lehet, miközben még több buktatója lehet és persze lényegesen drágább kiépíteni. Igen, talaj felett tudom értelmezni az elszigetelést, de talaj alatt, ahol a földelési rendszer van? A 20 méteres szabály akkor hogy is? Mert pl az esetemben képtelenség megoldani azt, hogy a villám földelések mind 20 méternél távolabb legyenek az egyéb földben lévő fémes dolgoktól, mint víz-, gázcső és EV földelés. Tehát akkor ha szigeteltek lennének talaj feletti villám eszközök, akkor talaj alatt ez vissza romolna ha nem tartható a 20m? 
Én még mindig ott tartok, értelmes és praktikus az összes földben lévő fémes vezető összecsatolása, összekötése, egyenpotenciálra hozása, de ehhez mégis csak kéne az a fránya T1-es levezető a méretlen oldalon és ott távozna a földelési rendszemen megjelenő áram nem kis része. Ha az nincs, és épület falába süllyesztett a mérőszekrény, pláne ha a fal EPS homlokzat szigetelésű, nagyon erős a tűz kockázata a szekrényben.

[istvan01]

Tisztelettel kérdezem az engedélyes szerelőket arról, hogy ha én cserélni szeretnék az árammérőm előtti méretlen ágon lévő  (lassan muzeális Bakony) 3db B16A/6kA pecsétzáras kismegszakítót egy áramértékben azonos de zárlati áramában erősebb típusra, például Schneider iC60L B16A A9F93116-re, ami MSZ EN 60947-2 szerint 25kA-es, akkor ennek mi a módja? Ezzel szándékom szerint javulhat az árammérőm után, mért ágon szerelt T1+T2 tulfeszlevezető képessége ha a házam kapja direktben a felfogóján az LPSIII-IV villám áramot és persze egyesítve vannak a villámföldeléseim az üzemi-ÉV földeléssel.
Ez a pecsétzáras kismegszakító kinek a tulajdonát képezi?
Ha én beszerzem ezt a kismegszakítót, akkor kérhetem egy engedélyes szerelőt a beépíteni?

Egy lépéssel, de inkább egy labdapattanással vagyok beljebb. NKM (Démász)-tól 30nap ügyintézési időhöz képest két hét után kaptam válaszlevelet. Ügyintéző udvariasan írja, forduljak bizalommal a melléklet partnerlistán szerelőkhöz a pecsétzáras kismegszakító csere ügyben. Hívom egyiket, nincs 20 perc kapacitása sem, keressek másik partnert. A másik szóba áll velem, kérdezem a nagyobb zárlati áramú kismegszakító kérdésben, mondja, neki nincs se kicsi, se nagyobb kismegszakítója, kérjem én az NKM-től. Mondom az nekem nem ad közvetlenül ezért küld partnerhez. Szóval hogy megy ez? Mondja, csak az aktuális projekthez NKM címkézett megszakítókat rakhat fel, amit minden esetben(?) megkap az NKM-től?

Mi lenne ha én eggyel erőszakosabban követelném a B-s, nagy áramú szikraközös levezetőt a méretlen oldalra? Ez ma még mindig elképzelhetetlen egy egyszeri lakásjúzernek?

[istvan01]

Kitavaszodott és elindult a "B terv" megvalósítása. Persze részben szó vicc, de talán mégsem az, mert az MSZ EN 62305 ajánlása, számítása szerinti legalább 1ohm(?) villám földelési ellenállást 1-2-3db 3m-es földelő rúddal szinte képtelenség elérni. Amit nekem az előző év tavaszán megajánlott vállalkozó 2db ház sarkainál lenyomott szondával elegendőnek tartott volna. Tőle jött az információ, hogy ezt két földelőt nem ajánlott összekötni az érintés védelmi üzemi földeléssel?? Tehát rögtön két óriási ellentmondás keletkezett volna, ha megállapodásunk szerint mégis "ráért volna" megépíteni és aztán lepapírozni a házam villám védelmét. Az 1ohm norma szerinti ajánlás és a 20m-es szabály, mely távolságban minden földben lévő fémszerkezet, főleg amik az épülettel is kapcsolatban állnak, össze kell fémesen kötni. Az 1ohm eredő földelési ellenállás haszna főleg abban van, hogy ebben az esetben "csak" a villám áram 50%-a távozik az árammérő szekrényen kifele, és főleg úgy, hogy ott van elegendő áteresztő képességű túlfeszlevezető.

/A harmadik hibát már nem is említem a meg nem valósult vállalkozói ajánlásban, miszerint a tetőn lévő napelem vázat hibásan kötötte volna össze az egyik levezetővel, mert ahhoz T1-es DC túlfeszlevezető inverter mellé, és T1-es AC túlfeszlevezető kellene az árammérőmhöz, legalább 16mm2 réz vezetékkel, ennek hiányban be kell tartani a biztonsági távolságot./

Tehát B tervem szerint a ház kerülete mentén 81%-ban (80%-tól már gyűrős, B típusúnak minősül a földelés) 9db 3m-es földelő rúd lesz lenyomva, nem ideális egyenlő távolságban, amiből egyik üzemi érintésvédelmi földelő, 1db EPH célra készült, és ezek össze lesznek kötve részben talaj alatt 1m-es mélységben, részben talaj felszínen, fal tövében ott ahol a térköveket nem akarom fölszedni. Szerencsére, pont ott ahol a térköves rész van, ott faltól 1m mélységben és távolságban a horganyzott vízvezeték is fut a vízóra aknáig. Ez a vízvezeték mindkét végén a házbelépő és vízóra akna mellett talajban 10mm horganyzott acéllal szintén bekötve lesz. Ott ahol a vízvezeték része a gyűrű típusú földelésnek ott talaj felett fut majd az 50mm2 aluvezetékes potenciál összekötő is. A gázvezeték hasonló módon két végén lesz fémesen egyesítve, telekhatár közelében és a házba belépő ponton.
A képen 7m-es szakaszon három földelő látható, egyik a faltövében, abból kivezetve a másik kettőhöz, és 3/4" csőbilinccsel a vízvezetékhez csatlakozás.

Kérdésem. A közép tájon a talajban téglákkal fedve-védve fut 5/4mm2 réz páncélköpenyes földkábel, ami éppen merőleges a felette látható 10mm gömbvasra. A kettő közé beraktam egy összehajtogatott gumi lemezt, csökkentve az "áthatás" mértékét. A földkábel melléképülethez megy, induló és végpontján is van túlfesz levezető. Van-e értelme ennek a gumilapnak, csökkenti-e a villám áram vezetett/induktív/kapacitív hatását a földkábelre vagy csak nem árt?

[Fecó]

Az eredő ellenállás nem véletlenül 10 Ohm-ban van maximalizálva? Az 1 Ohm nekem nem rémlik...

[istvan01]

Az eredő ellenállás nem véletlenül 10 Ohm-ban van maximalizálva? Az 1 Ohm nekem nem rémlik...

Valóban, az 1ohm az konkrétan nem szerepel a norma leírásban, viszont a 10ohm igen, valahogy így:

"Ha a mért földelési ellenállás értéke 10 ohmnál kisebb, a számított hosszúságra vonatkozó teljesítés szükségtelen"

Ebben a mondatban nekem mint laikus felhasználó logikai ellentmondást látok, miszerint a mérés megelőzné a számítást. De legyen ez a kisebb hiba részemről. Annak viszont örülnék, ha valaki bemutatná a szükséges elegendő földelő számítást főleg A típusú villám földelőkre. A B típushoz számítás kevésbé kritikus, ugyanis körbe kell keríteni a védendő épületet talaj alatt 0,5m, de hazánkban inkább 1m mélységben és körítő falaktól 1 méter távolságban. Ha ez nem elegendő(?) akkor levezetők közelében, vagy épület sarkainál lehet erősíteni egy-egy függőleges földelőrúddal. A norma B típusú gyűrű földelésnél egy kevéssel megengedőbb, mert a körbe zárt épület potenciál emelkedése rendes EPH-val és SPD-kel sokkal egyenletesebb az A típusú földeléshez képest, így talajfelszín/épület magasabb potenciálra emelkedése kevésbé veszélyes.
 
Az MSZ 274 szerintem konkrétabban adta meg a földelési fokozatokat, többek között így:
"A földelési ellenállás nagysága legfeljebb 2 ohm lehet vagy összefüggő földelőrendszer esetén
r ≤ 3ρ/(alapterület négyzetgyöke)  ρ: talaj fajlagos ellenállása"

Az általam citált 1ohm eredő földelési érték az alábbi többször, több helyen hivatkozott egyszerűsítő ábra alapján adódott.
Az épület villám felfogójába érkező villám áram a norma szerint kialakított tulfeszvédelemet és EPH-t feltételezve  várhatóan 50%-a távozik az épület egyesített földelő rendszerén a talaj felé, a másik 50% az épülethez csatlakozó fémes közműhálózaton. A talajban a fémes víz-gáz csöveken és a telefon kábelTV vezetéken 25% rész, a az SPD-ken keresztül a további 25%. Az én esetemben nincs kábel TV, a telefon vezeték 0,1mm2 vezetéke 50A-es impulzusra már szétfröccsen, az utcai víz-gáz gerincvezeték műanyag csövezett, a telekre bevezető vízcsövet hamarosan cserélik vízóra aknáig műanyagra, a gáz leágazás főelzáróig cseréről nincs információm.

Tehát érdemes úgy kalkulálni, hogy a villámáram 50%-a távozik kifele négy vezetéken L1/L2/L3/PEN. A négy vezeték a KF/400V oszloptrafó földelésén, továbbá a trafó által ellátott (családi házas) ingatlanok saját üzemi földélesein a talajba. A tőlem 70m kábeltávolságban álló trafó saját csillagpont földelését lehet feltételezni 10ohmra? A trafó ellátási körzetében levő kb 150db ingatlan saját földelését lehet átlagban 200ohmnak feltételezni? Ebben az esetben a tőlem villamos vezetéken, nagyobb részben a PEN vezetőn távozó  villámáram 1,2ohmot lát. Ahhoz hogy ez 50%-a legyen az épültemre érkező villám áramnak, ahhoz az épület saját egyesített földelő rendszer ellenállása föld felé 1,2 ohm, vagy alacsonyabbnak kellene lenni.

Talaj viszonyomat is figyelembe véve az eredő földelési ellenállásom várható 4-6ohm közé fog esni, ami következtében az árammérő szekrényen keresztül a villám áram 75%-a is távozhat. Az LPSIII/IV 100kA szintjénél ez bizony 75kA, vezetékenként  18,75kA és ettől az áramtól egyszerűbb esetben szét fog hullani az épület falába szerelt árammérő szekrény, rosszabb esetben tüzet indít. Bízzak abban, hogy  a medián 40-50kA alatti villám fog hozzám érkezni?