Villámvédelem

[Sztrogoff]

Időszakos ellenőrzésnél már csak egybe mérnek mindent, és 2 ohm alatt kell hogy legyen. Amennyire így kívülről tudom. Régen a körzetek nullavezetője, ahol körzetek találkoztak, ott is össze volt kötve, de hogy ezt manapság is csinálják-e, rekonstrukciónál meghagyják-e, mérésnél lebontják-e, azt nem tudom.
(Valahogy az érintésvédelem sosem volt a legjobban tutujgatott témakör a szolgáltatónál. Ezer nagy egyéniség dolgozik ott, de nem ez a fő érdeklődési területük.)

[Fecó]

Az MSZ EN 62305-ben találtam olyan részt, amely valami irányt ad, igaz a magyar kiadásban, amit már visszavontak a 5.4.2.1. pontja taglalja a dolgokat. De norma szerinti villámvédelmet csak kiviteli terv alapján lehet készíteni, nem? Vagy most te magadtól, tervek nélkül akarod?

[tothgyula]

Sztrogoff!Üdvözletem!
Gyulán a körzetünkben volt kisfeszültségű hálózati munka. Éppen két trf. körzet határán lakom, itt összekötötték 50mm2-es Al.sodronnyal a két körzet PEN légvezetékét. A végoszlopon (VB) 2db. rúdföldelőt telepítettek.

[istvan01]

De norma szerinti villámvédelmet csak kiviteli terv alapján lehet készíteni, nem? Vagy most te magadtól, tervek nélkül akarod?

Terv alapján ...
Ezzel most nem leszek népszerű, de kénytelen vagyok (ismét) elmondani, mi vezetett a saját tervezés és építéshez a villámvédelmem kialakításában. Kb 3 éve kértem ajánlatot egy jó szakmai és ismerősi kapcsolatban lévő vállalkozástól, akik a cégünknél végzik évek óta a szabványossági érintés/villám/tűzvédelmi időszaki vizsgálatokat, ehhez karbantartást és javítást, papírjuk vizsgájuk van hozzá, és persze más villamos alvállalkozói munkákat is végeznek nálunk, én voltam a kapcsolat tartó velük. Családi házamra villámvédelem, erre kapom:

egy gerincvezeték, egy levezető, egy földelő, ennyi. Ez valamiért nem nyerte meg a tetszésemet.

/Nekem nem szakterület az épületvillamosság, sem villámvédelem, csupán mezei villamosmérnök vagyok, fixen telepített kissorozatú és egyedi technológiai gépek villamos tervezése, vezérlés programozás, beüzemelés feladatrészem alvállalkozókkal együttműködve/

Előző évben komolyra fordult a szándékom, kértem ajánlatot 5-6 villámvédelem építésben magát értőnek hirdető kisebb-nagyobb cégtől házamra, paraméterek és házról mutatott képek alapján. Egyiktől sem kaptam semmi reakciót több hét után sem. Párat visszahívogatva egyiktől kaptam egy EGYSOROS írásos ajánlatot, amiben szép nagy szám volt a sor végén, semmi más. Egy másik vállalkozó telefon noszogatásra ennél pozitívabban állt az ajánlathoz, eljött személyesen, megbeszéltük,  terv és anyag lista bontásban megkaptam az ajánlatot, megállapodtunk. Valami furcsa okkal kettő három telepítési időpont halogatás után elfelejtődött a megbízás. Nála volt az a felépítés:  kettő felfogó, kettő levezető, kettő rúdföldelő és nincs összekötve sem a két földelőrúd egymással, sem a két földelő az ÉV üzemi földeléssel, mert a "tűzoltók" ezt nem fogadják el? Továbbá a napelemváz közvetlen közelében az egyik levezető hozzá kötve a vázhoz, biztonsági távolság nulla, miközben ehhez biztosítani kellene a T1 DC levezetőt inverternél, T1 AC levezetőt az árammérő előtt. Ez utóbbi szinte megvalósítatlannak látszik, azóta rájöttem.

Na ezután kezdtem magam utána járni, a házam kockázati szintjén mit és meddig érdemes, amivel csökkentem és nem növelem a kárszintet, ha meglátogat egy nyári villám.
Feleségem munkatársa, szakmája szerint közgazdász, külterületen az enyémnél kb kétszer nagyobb, hatalmas pincéjű házához, tetőn 6kWp napeleme van, hasonló falakba ütközött villámvédelmi ajánlat keresése kapcsán, eddig senki nem állt vele szóba.

[Sztrogoff]

Én mondjuk a régi villámvédelmi szabvány híve vagyok, annak mentén kérdezném, hogy nyeregtető? sátortető? Környezet hegyoldal, dombtető, vagy sík hasonló magasságú házakkal, erdő széle?

[istvan01]

Én mondjuk a régi villámvédelmi szabvány híve vagyok, annak mentén kérdezném, hogy nyeregtető? sátortető? Környezet hegyoldal, dombtető, vagy sík hasonló magasságú házakkal, erdő széle?

Itteni bemutatkozásom első posztjában ezeket leírtam. MSZ 274 szerint nincs villám védelem kiépítési kötelezettség a házamra, de ami miatt én mégis kiépítettem az az, hogy EPS homlokzat szigetelés, napelem a tetőn, a szomszédos épületeknél 2m-el magasabb a ház. nem bízok a biztosítókban, nyugodtabban alszok.
Egyébként a ház nyeregetetős, 10m magas gerinc 2db kéménnyel, sík terület, nincs domb-hegy, sem vízpart, magas fák elegendő távolságban. 22kV középfesz vezeték az utcán, ami bizonytalan hogy kockázat növelő vagy  csökkentő.

[istvan01]

Ma kivilágosodott előttem itt villámhárítás témában korábban feltett kérdésemre a válasz. A vállalkozó, aki részletes ajánlatot adott, de végül nem vele épült ki a családi házam villám védelme, említette, hogy Kecskemét körzetében a tűzoltók(?) nem fogadják el a villámföldelések összekötését az üzemi érintésvédelmi földeléssel. Szerény ismereteim és az itt megszólaló tapasztaltabb szakemberek szerint márpedig a 20m-nél kisebb távolságban talajban lévő számottevő földeléseket egyesíteni kell nem csak a régi MSZ 172, hanem mostani villámvédelmi MSZ EN 62305 szerint is.

Úgy derült fény a villámföldelők ilyen összekötés tiltás hátterére, hogy elkezdtem tapogatni, hogyan tudnék az árammérő elé, méretlen ágra B típusú szikraközös védelmet építtetni a mért oldali OBO V50 helyett, természetesen DÉMÁSZ-os jóváhagyással, hozzá szükséges tervvel. Találtam egy talán nekem elfogadható készre-szerelt Csatáriplast PVT 3060 3/TN-C 160A pecsétzárható egységet, amit ELMŰ és EON meg is jelöl mint területén elfogadott méretlen oldali túlfeszültség levezetőt. DÉMÁSZ viszont nem, kisfogyasztónál egyáltalán, a nagyfogyasztókról vagy magasabb kockázat besorolású épületeknél nem tudom. Ezt egy 40éve DÉMÁSZ területen (ebből 25év DÉMÁSZ alkalmazás, 15 partner külső) szerelés vezető adta elő. Kaptam ugyan tanácsot, terveztessem, küldjem be DÉMÁSZ-hoz, de nagy valószínűséggel úgysem engedik.
Ezt úgy gondolhatjuk, DÉMÁSZ megteheti, nem akar a saját közmű hálózatára építmények villám eseményekor részvillámáramot és durva nagy impulzus feszültség emelést fogadni senkitől, tőlem sem.
Viszont amitől én mint laikus villamosmérnök majdnem hátast dobtam, DÉMÁSZ a villám földelőket sem engedi összekötni az érintésvédelmi üzemi földelővel, ami ugye épületet érő villámláskor a PEN vezetőre is kiviszi a földelések megemelkedett feszültségét.
Viszont a PEN és fázisvezetőre így is úgyis ki fog kúszni a nagyfeszültség nagyáramimpulzus, azzal az eltéréssel, hogy nálam sokkal nagyobb valószínűséggel ívet és tüzet okoz az árammérő szekrényben. Márpedig nagyon csúnyán tud égni az ilyen, amíg nincs áramtalanítás a telekre befutó vezetéken.
Akkor most kérdezem,  így mi értelme van az EPH-nak villámláskor? EPH-t honnan indítsam villám vagy üzemi év földelőről? Továbbá, így hatástalan, vagy alig működik az árammérő közelébe, mért oldalra szerelt OBO V50-es T1+T2 túlfeszültség levezetőm, lehet, többet árt mint használ?
Kérdezem a villám védelmek felülvizsgálásban gyakorlott szakembereket, mi legyen nekem mint (l)usernek a fő igazodás?
Érvényes norma követés?
Józan paraszti és műszaki érv?
Egyetemes szolgáltató belső szabályzata?

[Gyurmaúr(fi-relé)]

sztem menj be a hozzád legközelebbi DÉMÁSZ irodába és egész konkrétan kérdezz rá, hogy ezt a Csatári cuccot elfogadják-e, vagy esetleg másikféle Csatárit, mert a cég pontosan feltünteti a site-ján, hogy melyik cuccukat fogadja el mindegyik okostojás SZOLGÁLtató és melyik kifejezetten DÉMÁSZ specifikus, tehát érdemes szétnézni a http://csatariplast.hu/index.php/hu/ , esetleg írni nekik egy mailt, mert egész biztosan jobban tudja a CSP, hogy minek van DÉMÁSZ engedélye, mint maga a moderált szó DÉMÁSZ... 

[istvan01]

sztem menj be a hozzád legközelebbi DÉMÁSZ irodába és egész konkrétan kérdezz rá, hogy ezt a Csatári cuccot elfogadják-e, vagy esetleg másikféle Csatárit, mert a cég pontosan feltünteti a site-ján, hogy melyik cuccukat fogadja el mindegyik okostojás SZOLGÁLtató és melyik kifejezetten DÉMÁSZ specifikus, tehát érdemes szétnézni a http://csatariplast.hu/index.php/hu/ , esetleg írni nekik egy mailt, mert egész biztosan jobban tudja a CSP, hogy minek van DÉMÁSZ engedélye, mint maga a moderált szó DÉMÁSZ...

Igen, ezt még érdemes meglépni, ez nem kerül sokba. Nem vagyok szabvány guru, sőt, csak vergődök az állandóan variált szabványok innen onnan felcsipegetett ismeret anyagában, de ez a földelés egyesítés, túlfeszültség védelem, HMKE napelem előírások, villámvédelemmel és anélkül számtalan helyen hivatkoznak a potenciál kiegyenlített egységesített földelésekre. Ha meg ezt a DÁMÁSZ még mindig saját érdekből felülírhatja, azzal szemben én végtelenül kis pont vagyok. Ez pedig negligálja a méretlen oldali B-s túlfeszvédelmet elsősorban direkt villám eseménykor nálam. Ha nem lenne külső villám védelmem, akkor nem gond a földelés egyesítés, mert nincs villámföldelés, és B-s túlfesz levezetésre sincs szükség.

Más
Pár napja egynapos buszos kiránduláson voltam Szlovákia, Alacsony-Tátra környéken. Mivel manapság érzékenyebb vagyok az épületeken látható külső villámvédelmekre, ezért feltűnt a határ átlépés után szinte azonnal, hogy egyedi-családi ház méretű épületeken sokkal gyakoribb a külső villámvédelem, mint Magyarországon. Új építésűnek látszó házakon kb 2-3 házanként látható, öreg, kisméretű, falusi, szegényesnek látszó házakon  5-6 házanként van villám felfogó-levezető. Nem, szó sincs magas kockázati környezetről, és mégis sokkal több kis épületen ott a felfogó rúd-levezető. Továbbá, minden vendéglátóhely, étterem, kocsma, büfé, és persze panzió, motel, azokon is ott van kivétel nélkül. Nem hegytetőről beszélek, mint pl Donovaly, vagy Hopok, azok már más kategória. Szlovákia egésze területén alig nagyobb a villámgyakoriság, mint nálunk, a hegyvidéken feljebb ott igen, mint ahogy nálunk is Bakony, Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk magasabb részein.

Ezzel szemben nálunk itt a környékünkön elvétve, vadászni kell, hogy lássunk egyedi-családi házakon felfogót. Saccolva jó ha 50-80 családi ház közül egynek van valamilyen felfogója. Éttermeken is nagyon ritka. Panzió-motel-hotel, ezekre úgy tudom régen (MSZ274) is "kötelező" volt kockázat elemzéssel, azoknál sincs mindegyiken.

[istvan01]

Talán itt elfér ez a video villámokról. Két érdekes dolog látszik. A villámok nem garantáltan a terep legmagasabb pontját találják el, erre az utolsó legjobb példa. Egy meredek hegyoldal lábához csap le a menkű. Másik érdekes pont, 3:20-nál valaki rögzített egy látványos gömbvillámot, igaz részben fák takarják. Az már nem is tanulság, minden villámbeütés jó nagy szikra esőt okoz.
https://www.youtube.com/watch?v=afjJjhMlqfc