Napelem rendszerek

Indította nova, 2011. március 12., 09:31:55 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Novill

A villamos hálózat üzemeltetése során idõnként különbözõ okok miatt kénytelenek le kapcsolni a villamos hálózatot különbözõ okok miatt. Ez lehet karbantartás, hálózat építés, stb. Mint tudjuk, hogy a napelemek (PV) inverteren keresztül csatlakoznak a villamos hálózatra. Így a napelemek által termelt villamos energia a közcélú hálózatra is kijut természetesen.  Vajon hogyan oldják meg a gyakorlatban, hogy a napelemek által termelt villamos energia ne jusson ki a közcélú hálózatra például a karbantartási munkák, stb. során. Villamos biztonságtechnikai szempontból ez lényeges lehet a feszültségmentesítésnél,  és rövidre záráskor is.

JUVILL


Ez érdekes egy téma.
Gondolom ez attól is függ, hogy a rendszer melyik részén van karbantartás, hol történik a lekapcsolás. Mivel oda-vissza táplálás van, lehetséges-e ezeket külön szakaszolni, lekapcsolni?

czapi

Az engedélyezett inverterek figyelik a szolgáltatói oldalon a feszültség jelenlétét, erre szinkronizálnak, Ha a feszültséget lekapcsolja a szolgáltató az inverter is lekapcsol. Ezért nem szabad minden gagyi inverterrel visszatáplálni, mert a szerelõket érheti meglepetés a hálózaton.

Novill

Az rendben van, hogy engedélyezett invertereket lehet beépíteni, amit az áramszolgáltató is jóvá hagy. Nincs is más lehetõségünk amikor ad-vesz órákat rak fel a szolgáltató, mert jóvá kell hagyatni az egészet. Mivel az inverter a mért oldalra kerül felszerelésre, így gondok lehetnek. Egy részt amikor nem kapcsolják össze a közüzemi hálózattal. Itt sem teljesen biztosított az egész biztonságtechnikai szempontból. Továbbá a jóváhagyott típusok mennyire biztonságosak a leválasztás szempontjából. Kíváncsi lennék rá biztonságtechnikai szempontból hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban. Úgy hogy megnyugtatható módon látható és biztonságos legyen. Mert ha ezek a napelemek nagy mértékben elfognak terjedni feltehetõen nõni fog a kockázat is. Tudjuk azt a villamos biztonságtechnikából, hogy sok minden egyértelmûen le van szabályozva. Ennek ellenére elõfordulnak villamos balesetek is.

czapi

Idézetet írta: Novill Dátum 2012. május 19., 11:30:25 DÉLELŐTT
Itt sem teljesen biztosított az egész biztonságtechnikai szempontból. Továbbá a jóváhagyott típusok mennyire biztonságosak a leválasztás szempontjából. Kíváncsi lennék rá biztonságtechnikai szempontból hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban. Úgy hogy megnyugtatható módon látható és biztonságos legyen.

Az SMA blokkvázlatát találtam meg, ez rendben van(kettõs leválasztás a kimeneten).

kiserletezo71

Sziasztok!

Kezdõ vagyok, és tanácsot szeretnék kérni.
  Az a tervem, hogy veszek 6db 250W -os monokristályos napelemet, (HDS250M-60)
  Sorbakötöm õket, így a kimenõ feszültség 192V - 222V,
  és közvetlenül rákötöm egy 80l-es 1500W-os villanybojlerre.
  Ez járható megoldás?

Szelei

Tisztelt kiserletezo71.

1.   Ez esetben várhatóan túlterhelés végett nagyon rövid idõ alatt tönkre mennek a napelemek. Mivel soros kötés esetén tényleg összeadódik a feszültség, de a teljesítmény az csak 250 W. marad. Az általad igényelt 1500 W. nem teljesült 230 V-ra.
2.   Ezt az egyenáramú rendszert csak erre a célra használható egyenáramú kismegszakítókkal, kapcsolókkal lehet ki építeni és mûködtetni. Mind a hagyományos kismegszakítók mind a hagyományos termosztátok, túlmelegedés védõkapcsoló nem tolerálja az egyenáramnál fellépõ ívek kioldását (összeégnek).
3.   A várható eredmény szép nagy lakástûz, pénz kidobás. :'(

Ajánlom kimondottan napelemekre specializálódott tervezõ, szerelõ, kivitelezõ csapattal való kapcsolat felvételét. Kérj árajánlatot mert ez nagyon húzós és nem biztos, hogy most megéri belefogni.

Jelenleg olcsóbb a kombi bojler ami elektromos és  meleg vizes fûthetõségû. Ezek a napelemek olcsóbbak is. Télen fûtõvíz elõmelegítésére át lehet állítani némi költség csökkentés végett. :)

metrigraf

Nekem kicsit más a véleményem.

Megfelelõ kismegszakítókat és egyenáramot is kapcsolni tudó mágneskapcsolókat ( üzemi és vésztermosztát termosztát mûködteti) kellene alkalmazni.
A rendszer költsége valószínûleg elég magas lenne, úgy hogy egy pár évig biztosan futná a villanyszámlát.
A soros kapcsolásban az elemeken átfolyó áram azonos . A teljesítmény meglesz a 6x250 W. (ha egy tábla tudja a 250 W-ot)
Az utolsó tábla feszültsége a földpotenciáltól az üzemi feszültségen van ( kb. 230 V). Erre is kell figyelni, megfelelõ-e a modul szigetelése ezen a feszültségen?
Én is azt javaslom, hogy csak kellõ felkészültség és szaktudás birtokában szabad hozzáfogni!

Szelei

Tisztelt metrigraf.

6 X 250 W. az elég de csak 24 V-os berendezés esetén. Azaz 1500 W. 24 V.= ez amit tud a rendszer. Vagy 250 W. 144 V.=.

Mint villanyszerelõ szerintem mindenki tisztában van azzal, sorba kötött áramforrás (csak azonos teljesítményt lehet) feszültsége össze adódik, míg a teljesítmény nem. Ha párhuzamosan kötöm az áramforrásokat (csak azonos feszültséget lehet) a teljesítmény adódik össze és a feszültség nem.

Szerintem minden szakmunkás tanuló elsõévesen tisztába van vele!!!!!!!!!!! ;D

metrigraf

Tisztelt Szelei kolléga!

Jó. Legyen. Kezdjük az elsõ évnél....

A teljesítmény ugye: P = U * I

A feszültség sorba kötve (kiserletezo71 kolléga szerint) az egyszerûség kedvért legyen 200 V.

Egy elem feszültsége: 200 / 6 = 33.3 V
Árama: 250W / 33.3 V = 7.5 A
Abban megegyeztünk, hogy az áram azonos minden elemen.

Sorba kötés után : P= 200 V * 7.5 A = 1500 W.

Elnézését kérem, de ezt tisztázni kellett!