- Üdvözöllek a Villanyszerelő Szakmai Fórum.
Villanyszerelő Szakmai Fórum
Regisztrálj most, majd csatlakozz valamely beszélgetéshez.
Legutóbbi hozzászólások
#91
Érintésvédelmi felülvizsgálat / Re:Gyakorlati példák TT rendsz...
Utolsó hozzászólás s.peter - 2024. március 10., 13:52:14 DÉLUTÁNIdézHiszen egész eddig ezen fáradoztak, hogy végre TN rendszer legyen, és te szétzúznád az eddig elért eredményeket?Hááát, ha ezzel még az az egy komoly hátrány is kiküszöbölhető, akkor...
Meg tudnád mondani, hogy pontosan melyik (érvényes?) szabványból, rendeletből, üzemi szabályzatból származnak, amiket idéztél? Mert én keresgéltem annak idején, de szerintem ezekbe így nem futottam bele.
Egyébként lenne még egy nagy előnye a fent vázolt kialakításnak. Ugyebár a TN rendszeren elkerülhetetlen, hogy üzemi áram folyjon a földelésen, mivel mind a fogyasztásmérőnél lévő földelő, mind a közcélú hálózaton lévő földelési pontok párhuzamos vezetőt alkotnak a fémesen egybefüggő PEN vezetővel, így Kirchhoff I. értelmében még ha tized-húszad akkora áramokról is van szó, akkor is elkerülhetetlen a részáram.
Ezzel szemben a fent vázolt megoldásnál a fogyasztói hálózat TT földelése semmilyen üzemi áramot nem vezet, csak elhanyagolható mértékű kapacitív áramokat, így az biztosan nem járul hozzá az öregedéshez.
Egyébként milyen egyszerű védelem alkalmazható a PEN szakadás kivédésére, amit ugyanolyan üzembiztosan elő lehetne írni, mint az ÁVK-t? Jelenleg semmilyen önműködő védelem nincs alkalmazásban PEN szakadás esetére (a háztartási ÁVK ez ellen nem véd).
Talán egy földelési referenciaponthoz viszonyított feszfigyelő relé, ami a háztartás fő földelőkapcsán lévő feszültséget figyeli és kioldaná a betáp megszakítókat vagy egy mágneskapcsolót, ha veszélyes érintési feszültség van jelen?
#92
Érintésvédelmi felülvizsgálat / Re:Gyakorlati példák TT rendsz...
Utolsó hozzászólás Fecó - 2024. március 10., 10:37:35 DÉLELŐTTHiszen egész eddig ezen fáradoztak, hogy végre TN rendszer legyen, és te szétzúznád az eddig elért eredményeket? Azért mert esetleg PEN szakadás lehet? Emlékek régebbről:
"4. § (1) Nullázást kell vezetékes érintésvédelmi módként kialakítani minden olyan épületben, illetve fogyasztói vezetékhálózaton, ahol
a) a nullázás külső feltételei teljesülnek, illetve
b) a nullázás belső feltételei teljesülnek vagy teljesíthetik."
"TN-rendszernek kell tekinteni:
- mindazokat a fogyasztói vezetékhálózatokat, amelyek fémesen csatlakoznak a TN-rendszerűnek
nyilvánított, közcélú, kisfeszültségű hálózatokra;"
"4. § (1) Nullázást kell vezetékes érintésvédelmi módként kialakítani minden olyan épületben, illetve fogyasztói vezetékhálózaton, ahol
a) a nullázás külső feltételei teljesülnek, illetve
b) a nullázás belső feltételei teljesülnek vagy teljesíthetik."
"TN-rendszernek kell tekinteni:
- mindazokat a fogyasztói vezetékhálózatokat, amelyek fémesen csatlakoznak a TN-rendszerűnek
nyilvánított, közcélú, kisfeszültségű hálózatokra;"
#93
Kérdések - válaszok / Re:Áramvédõ kapcsoló mûködése
Utolsó hozzászólás Sztrogoff - 2024. március 10., 08:54:20 DÉLELŐTTSzerintem elég, ha azt átgondolod, hogy, feltéve, hogy minden hibamentes, azaz a védővezetőn, a levegőben, sehol máshol nem folyik áram, akkor, ha a tápoldalon az összes aktív vezető be van kötve az ÁVK-ba, akkor az azokban folyó áramok eredőjének nullának kell lennie, különben vagy az ÁVK-ban, vagy utána valami fekete lyukba elfolyna áram (vagy, ha ellenkező irányút nézünk, az ÁVK utáni készülékekhez "hozzátáplálna" valami. Attól függetlenül, hogy kettő, három, vagy négy vezeték van bekötve, és ezek között van-e nulla, vagy nincs.
#94
Kérdések - válaszok / Re:Áramvédõ kapcsoló mûködése
Utolsó hozzászólás Donkanonji - 2024. március 10., 03:08:58 DÉLELŐTTA 3 fázisú motor kötése AVK-ra a témaköre a kérdésemnek.
Ugye írják hogy rálehet kötni plusz egy fázist mint 230-as fogyasztó és nem lesz hiba áram.
De hogy nem lesz ha az egy fázisú fogyasztó nullán és fázison ugyanakkora teret gerjeszt, a fázis pedig többet fog a nullához képest is és még a fázisok között is. Hogy a viharba nem oldana le az AVK? Valaki aki tényleg érti ezt a témakört kitudná kérem fejteni?
A másik kérdésem hogy akkor ha jól tudom, akkor 3 fázisú motorok elé nem lehet bekötni mert ugye nincs nulla.
Ugye írják hogy rálehet kötni plusz egy fázist mint 230-as fogyasztó és nem lesz hiba áram.
De hogy nem lesz ha az egy fázisú fogyasztó nullán és fázison ugyanakkora teret gerjeszt, a fázis pedig többet fog a nullához képest is és még a fázisok között is. Hogy a viharba nem oldana le az AVK? Valaki aki tényleg érti ezt a témakört kitudná kérem fejteni?
A másik kérdésem hogy akkor ha jól tudom, akkor 3 fázisú motorok elé nem lehet bekötni mert ugye nincs nulla.
#95
Érintésvédelmi felülvizsgálat / Re:Gyakorlati példák TT rendsz...
Utolsó hozzászólás s.peter - 2024. március 09., 22:28:03 DÉLUTÁNSziasztok!
Szerintetek tiltja valami napjainkban a TT rendszer kialakítását, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatói hálózat és a fogyasztásmérő hely az MSZ 447 szerint kialakított és helyi földeléssel ellátott TN rész, viszont a fogyasztói hálózat már TT-ként lenne kialakítva, egy újabb helyi földeléssel (minimum 20m a másiktól), 3F+N kábellel betáplált főelosztóval?
A kérdés onnan jött, hogy hónapokkal ezelőtt belefutottam egy videóba a youtube-on (LVP), ami a PEN szakadás veszélyeit és kiküszöbölését feszegette. PEN szakadásnál maga a földelőn folyó üzemi áram okoz potenciálemelkedést a földhöz képest a hibátlan fémtestű berendezéseknél, a teljes fogyasztói hálózaton. Ami nagy áramok és rossz földelés esetén 100V-os nagyságrendű is lehet, tehát életveszélyes. Az alábbi megoldásnál a potenciálemelkedés ugyanúgy létrejön, de csak a fogyasztásmérőnél lévő földelőn, amely külön lenne választva a fogyasztói hálózat földelőrendszerétől (illetve a nulla potenciálja fog emelkedni, nem a fogyasztói földelésé).
Tiltja valami az alábbi kialakítást? Szerintem a jelenlegi érintésvédelmi előírások mind betarthatóak az alábbiakkal:
1. Fogyasztásmérő legyen a telekhatáron, különállóan és helyben legyen földelve a PEN vezető (<10ohm), itt az ÉV mód TN.
2. Az épület betáplálása négyvezetékes legyen 3 fázis esetén, nullával (nem nevezhető PEN-nek), lehetőleg árnyékolatlan földkábel alkalmazásával.
3. Az épületnél minden esetben helyi földelést kell kialakítani, ez lehet a szabványos maximális 10 ohm ill. UL<50V-ra méretezve.
4. Az épület földelője (TT) és a fogyasztásmérő földelése (TN) lehetőleg legalább 20m távolságra legyen egymástól a transzferpotenciál minimalizálása érdekében. (Ez a legnehezebben megoldható pont...)
5. Már az épület főelosztójának áramütés elleni védelmét is TT hálózat szerint kell biztosítani, fém ház esetén a helyi földelésre kötésével. Ebben az esetben a lekapcsolást csak a fogyasztásmérőnél elhelyezett fő ÁVK tudja biztosítani, de szabvány nem tiltja ezen a ponton nagyobb áramú beépítését.
6. Az épület fogyasztói hálózatának áramütés elleni védelmét a főelosztóba épített 30mA-es ÁVK biztosítja (jelenlegi előírások szerint).
7. Az ÉV védelem, a zavarvédelem és a túlfeszültség-védelem 0 potenciálja az épület TT földelése. A villámvédelem földelését is ehhez kell csatlakoztatni. Az EPH hálózat csomópontját és a közművezetékek bekötését a TT rendszer földeléséből kell kiindítani.
Túlfeszültség-védelem:
1. A fogyasztásmérőnél lökőfeszültség-állósság változás van (6kV -> 4kV), ezért ide T1 villámáram- (légkábel esetén), vagy T2 túlfeszültség-levezetőt kell beépíteni a TN földeléshez csatlakoztatva.
2. Az épület főelosztónál szintén L-F-Á változás van (4kV -> 2,5kV), ezért az épület főelosztójába is T2 (külső villámvédelem esetén T1+T2) típusú készüléket kell beépíteni.
3. A két földelőrendszer között ajánlatos összecsatolást alkalmazni szikraközzel. A téves későbbi bekötéseket megakadályozandó ne legyen szükséges védővezető a fogyasztásmérő és a lakás között, ezért ezt egy legalább 16mm2-es 4 eres betápláló kábel alkalmazásával és a főelosztóba épített 3+1 típusú (N és PE között szikraközös) túlfeszültség-védelmi eszközzel lehetne megoldani, amely a nullavezetőn át biztosítja az összecsatolást a csatlakozási pontnál lévő földelt PEN kapoccsal.
Amennyiben tartható a fogyasztásmérő hely és az épület közötti nagy távolság, úgy az kedvezően hathat a koordinált túlfeszültségvédelem kialakítására is. Mért fővezetékként földkábelt célszerű alkalmazni.
Megjegyzések:
1. A főelosztó védelmére nagy biztonság mellett nem alkalmazható zárlatvédelmi eszköz, csak áramvédő kapcsoló (fogyasztásmérő után beépítve). Fő betáplálásról lévén szó a ritka kioldás így csak szelektív/késleltetett áramvédővel biztosítható, esetleg a zavarérzékenység miatt szimpla nagyobb áramú alkalmazható (100-300mA). Mivel nem végáramkörről van szó, ezért sem a késleltetett működést, sem a magasabb kioldóáramot tudtommal nem tiltja szabvány ezen a ponton. (Fogymérőnél lévő dugaljhoz külön ÁVK fog kelleni!)
2. A végáramkörök védelmét továbbra is az előírás szerinti 30mA érzékenységű eszközök biztosítják a főelosztóba építve, amely megfelel a jelenlegi szabályozásnak és magas biztonsági szintet képvisel. Ráadásul a fogyasztóberendezéseknél így már dupla ÁVK-s védelem van alapesetben a fémes zárlat eseti kismegszakítós védelem mellett.
Az alábbi szabványok nem írják elő, hogy a fogyasztói hálózat kötelezően TN rendszerű legyen, csak a teljes átállást készítik elő/ösztönzik:
MSZ 447 2019 - KIF közcélú elosztóhálózatra csatlakozás
MSZ HD 30634-4-41 KIF villamos berendezések, áramütés elleni védelem
40/2017. (XII.4.) NGM rendelet
MSZ 151:8-2022
15.2.1.3. KÖZCÉLÚ kisfeszültségű hálózatokon egységesen a TN földelési rendszert kell alkalmazni, és a fogyasztók részére a TN földelési rendszer külső feltételeit biztosítani kell.
Szerintetek tiltja valami napjainkban a TT rendszer kialakítását, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatói hálózat és a fogyasztásmérő hely az MSZ 447 szerint kialakított és helyi földeléssel ellátott TN rész, viszont a fogyasztói hálózat már TT-ként lenne kialakítva, egy újabb helyi földeléssel (minimum 20m a másiktól), 3F+N kábellel betáplált főelosztóval?
A kérdés onnan jött, hogy hónapokkal ezelőtt belefutottam egy videóba a youtube-on (LVP), ami a PEN szakadás veszélyeit és kiküszöbölését feszegette. PEN szakadásnál maga a földelőn folyó üzemi áram okoz potenciálemelkedést a földhöz képest a hibátlan fémtestű berendezéseknél, a teljes fogyasztói hálózaton. Ami nagy áramok és rossz földelés esetén 100V-os nagyságrendű is lehet, tehát életveszélyes. Az alábbi megoldásnál a potenciálemelkedés ugyanúgy létrejön, de csak a fogyasztásmérőnél lévő földelőn, amely külön lenne választva a fogyasztói hálózat földelőrendszerétől (illetve a nulla potenciálja fog emelkedni, nem a fogyasztói földelésé).
Tiltja valami az alábbi kialakítást? Szerintem a jelenlegi érintésvédelmi előírások mind betarthatóak az alábbiakkal:
1. Fogyasztásmérő legyen a telekhatáron, különállóan és helyben legyen földelve a PEN vezető (<10ohm), itt az ÉV mód TN.
2. Az épület betáplálása négyvezetékes legyen 3 fázis esetén, nullával (nem nevezhető PEN-nek), lehetőleg árnyékolatlan földkábel alkalmazásával.
3. Az épületnél minden esetben helyi földelést kell kialakítani, ez lehet a szabványos maximális 10 ohm ill. UL<50V-ra méretezve.
4. Az épület földelője (TT) és a fogyasztásmérő földelése (TN) lehetőleg legalább 20m távolságra legyen egymástól a transzferpotenciál minimalizálása érdekében. (Ez a legnehezebben megoldható pont...)
5. Már az épület főelosztójának áramütés elleni védelmét is TT hálózat szerint kell biztosítani, fém ház esetén a helyi földelésre kötésével. Ebben az esetben a lekapcsolást csak a fogyasztásmérőnél elhelyezett fő ÁVK tudja biztosítani, de szabvány nem tiltja ezen a ponton nagyobb áramú beépítését.
6. Az épület fogyasztói hálózatának áramütés elleni védelmét a főelosztóba épített 30mA-es ÁVK biztosítja (jelenlegi előírások szerint).
7. Az ÉV védelem, a zavarvédelem és a túlfeszültség-védelem 0 potenciálja az épület TT földelése. A villámvédelem földelését is ehhez kell csatlakoztatni. Az EPH hálózat csomópontját és a közművezetékek bekötését a TT rendszer földeléséből kell kiindítani.
Túlfeszültség-védelem:
1. A fogyasztásmérőnél lökőfeszültség-állósság változás van (6kV -> 4kV), ezért ide T1 villámáram- (légkábel esetén), vagy T2 túlfeszültség-levezetőt kell beépíteni a TN földeléshez csatlakoztatva.
2. Az épület főelosztónál szintén L-F-Á változás van (4kV -> 2,5kV), ezért az épület főelosztójába is T2 (külső villámvédelem esetén T1+T2) típusú készüléket kell beépíteni.
3. A két földelőrendszer között ajánlatos összecsatolást alkalmazni szikraközzel. A téves későbbi bekötéseket megakadályozandó ne legyen szükséges védővezető a fogyasztásmérő és a lakás között, ezért ezt egy legalább 16mm2-es 4 eres betápláló kábel alkalmazásával és a főelosztóba épített 3+1 típusú (N és PE között szikraközös) túlfeszültség-védelmi eszközzel lehetne megoldani, amely a nullavezetőn át biztosítja az összecsatolást a csatlakozási pontnál lévő földelt PEN kapoccsal.
Amennyiben tartható a fogyasztásmérő hely és az épület közötti nagy távolság, úgy az kedvezően hathat a koordinált túlfeszültségvédelem kialakítására is. Mért fővezetékként földkábelt célszerű alkalmazni.
Megjegyzések:
1. A főelosztó védelmére nagy biztonság mellett nem alkalmazható zárlatvédelmi eszköz, csak áramvédő kapcsoló (fogyasztásmérő után beépítve). Fő betáplálásról lévén szó a ritka kioldás így csak szelektív/késleltetett áramvédővel biztosítható, esetleg a zavarérzékenység miatt szimpla nagyobb áramú alkalmazható (100-300mA). Mivel nem végáramkörről van szó, ezért sem a késleltetett működést, sem a magasabb kioldóáramot tudtommal nem tiltja szabvány ezen a ponton. (Fogymérőnél lévő dugaljhoz külön ÁVK fog kelleni!)
2. A végáramkörök védelmét továbbra is az előírás szerinti 30mA érzékenységű eszközök biztosítják a főelosztóba építve, amely megfelel a jelenlegi szabályozásnak és magas biztonsági szintet képvisel. Ráadásul a fogyasztóberendezéseknél így már dupla ÁVK-s védelem van alapesetben a fémes zárlat eseti kismegszakítós védelem mellett.
Az alábbi szabványok nem írják elő, hogy a fogyasztói hálózat kötelezően TN rendszerű legyen, csak a teljes átállást készítik elő/ösztönzik:
MSZ 447 2019 - KIF közcélú elosztóhálózatra csatlakozás
MSZ HD 30634-4-41 KIF villamos berendezések, áramütés elleni védelem
40/2017. (XII.4.) NGM rendelet
MSZ 151:8-2022
15.2.1.3. KÖZCÉLÚ kisfeszültségű hálózatokon egységesen a TN földelési rendszert kell alkalmazni, és a fogyasztók részére a TN földelési rendszer külső feltételeit biztosítani kell.
#96
Villanyszerelõ fórum közlemények / Képek feltöltése az új FÓRUM f...
Utolsó hozzászólás nova - 2024. március 09., 20:45:58 DÉLUTÁNHozzászólásokhoz csatolt képek feltöltéséhez egyszerűen kattintsunk a hozzászólás mező alján található Kattints vagy húzd ide a fájlokat a csatoláshoz. Ezek tán a felugró ablakban egyszerűen illesszük be a kívánt képet.
Ez a képfeltöltési opció akkor jelenik meg, ha a válasz gombra kattintunk. Gyors válasz lehetőségnél nem jelenik meg.
Ez a képfeltöltési opció akkor jelenik meg, ha a válasz gombra kattintunk. Gyors válasz lehetőségnél nem jelenik meg.
#97
Villanyszerelõ fórum közlemények / Fórum frissítés
Utolsó hozzászólás nova - 2024. március 09., 12:51:09 DÉLUTÁNMint láthatjátok új fórum motor került telepítésre.
Sok újdonság és változatosság sokszor nehézségeket okoz a felhasználóknak, hogy megszokják ezen változásokat. Viszont időnként szükséges ezek elvégzése.
Az új fórum felületének finomhangolása még folyamatban van, remélhetőleg ezek nem zavarják a villaszerelő fórum mindennapi használatát.
Sok újdonság mellett a fórum, már egyszerű böngészőből mobil telefonon is elérhető és használható.
Kellemes időtöltést és megértéseteket köszönöm az újdonsággokkal kapcsolatban a fórumon.
Sok újdonság és változatosság sokszor nehézségeket okoz a felhasználóknak, hogy megszokják ezen változásokat. Viszont időnként szükséges ezek elvégzése.
Az új fórum felületének finomhangolása még folyamatban van, remélhetőleg ezek nem zavarják a villaszerelő fórum mindennapi használatát.
Sok újdonság mellett a fórum, már egyszerű böngészőből mobil telefonon is elérhető és használható.
Kellemes időtöltést és megértéseteket köszönöm az újdonsággokkal kapcsolatban a fórumon.
#98
Fogyasztásmérõ / Re:Fogyasztásmérő helyek enged...
Utolsó hozzászólás nyaki - 2024. március 08., 21:08:17 DÉLUTÁNÜdv Mindenki!
Fogyasztásmérőhely kialakítása esetén mi írja elő, hogy csak azonos gyártó tipizált szekrényeit lehet egybeépíteni? Pl. van két azonos méretű szekrény, amiből az egyik mindennapszaki Hensel, a másik pedig egy vezérelt Csatári mérődoboz, ezeket össze lehet csavarozni és vezetékezni, vagy mindenképpen azonos gyártótól kell származzanak a dobozok?
Köszi
Fogyasztásmérőhely kialakítása esetén mi írja elő, hogy csak azonos gyártó tipizált szekrényeit lehet egybeépíteni? Pl. van két azonos méretű szekrény, amiből az egyik mindennapszaki Hensel, a másik pedig egy vezérelt Csatári mérődoboz, ezeket össze lehet csavarozni és vezetékezni, vagy mindenképpen azonos gyártótól kell származzanak a dobozok?
Köszi
#99
Erõsáram / Re:Robbanásbiztos villamos sze...
Utolsó hozzászólás tothgyula - 2024. március 07., 10:48:37 DÉLELŐTTTalán segítséget jelenthetnek a "Villanyszerelők Lapjának" alábbi számaiban megjelent RB technikával foglalkozó írások:
-2020.I-II, III.,IV.,V.,VII-VIII.ik számaiban Parádi Ervin okl.bányagépész,tűzvédelmi és ig.ügyi szakértő írásai. Továbbá
-2021.I.-II.számában (Kruppa Attila írásai). Kábelek osztályozása tűzvédelmi jellemzőjük alapján.
-éghetőség,füstkibocsátás, égve csepegés,égéstermék savasága.
A PVC szigetelésű kábelek jellemzően Eca tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek.
-2020.I-II, III.,IV.,V.,VII-VIII.ik számaiban Parádi Ervin okl.bányagépész,tűzvédelmi és ig.ügyi szakértő írásai. Továbbá
-2021.I.-II.számában (Kruppa Attila írásai). Kábelek osztályozása tűzvédelmi jellemzőjük alapján.
-éghetőség,füstkibocsátás, égve csepegés,égéstermék savasága.
A PVC szigetelésű kábelek jellemzően Eca tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek.
#100
Erõsáram / Re:Robbanásbiztos villamos sze...
Utolsó hozzászólás Safety - 2024. március 06., 16:45:43 DÉLUTÁNNincs ilyen listám, de mint írtam minden olyan kábel megfelel robbanásveszélyes térségben, ami az MSZ 13207:2020 szabvány 3.71. pontjának megfelel, tehát akár közvetlen földbe fektetésre is alkalmas.
Ebből következik, hogyaz NYM (MBCu) és H05VV-F (MT) kábel 300/500V szóba sem jöhet, de ezek ipari környezetben amúgy sem használhatók. A tűzálló kábelekről nincs információm, de a többi általad felsorolt kábel alkalmazható ilyen körülmények között.
Ebből következik, hogyaz NYM (MBCu) és H05VV-F (MT) kábel 300/500V szóba sem jöhet, de ezek ipari környezetben amúgy sem használhatók. A tűzálló kábelekről nincs információm, de a többi általad felsorolt kábel alkalmazható ilyen körülmények között.