Napjainkban egyre "divatosabb" az alternatív energia rendszerek kialakítása. A napelemekkel ugye az a baj, hogy nagyon sok a megtérülési ideje a rendszernek. Ha jól tudom nem sok inverter van minõsítve amit az áramszolgáltatók elfogadnak. Az áramszolgáltató felé ad-vesz mérõkön keresztül lehet visszatáplálni a megtermelt felesleges energiát. Akkumulátoros rendszerek építése szerintem nem éri meg, felesleges beruházás hiszen drága az energia. Ráadásul jobban járunk ha az áramszolgáltató "tárolja" a megtermelt energiát.
Kinek mi a véleménye az ilyen rendszerek létjogosultságáról?
Ezeket a rendszereket akkor éri meg kiépíteni szerintem, ha valamilyen államilag támogatott kedvezményt igénybe lehet venni a telepítéshez. Ezáltal csökkentve a beruházás költségét.
Nekem úgy rémlik mintha létezne már valamilyen támogatási rendszer, hasonló mint a napkollektorokhoz.
napenergia rendszerek összefoglaló (http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=477317&place=vezeto_cim)
Egy jó kis összefoglaló cikk a jelen napenergia hasznosításával kapcsolatban. Bár van benne egy két érdekes szösszenet.
Post Merge: 2011. március 23., 19:33:51 DÉLUTÁN
Na túl nagy érdeklõdést nem váltott ki a téma :(
Pedig elõbb utóbb egyre elterjedtebbek lesznek nálunk is ezek a rendszerek, fõleg ha a támogatási rendszer megfelelõen kialakítanak. A technológia is folyamatosan fejlõdik javítva a hatásfokát a napenergia hasznosító rendszernek. Reméljük elõbb utóbb nem 10-20 években kell számolni a megtérülést, persze nem amiatt, hogy a villamos energia annyira drága lesz.
A cikkben is az volt, hogy nem igazán van támogatás ezekre a napelemes rendszerekre, a másik problémaként azt említették, hogy az áramszolgáltató csak fele áron veszi át az energiát, míg külföldön sok helyen teljes áron.
Ez így szerintem össze is foglalta miért nem foglalkoznak vele az emberek, mert nincs realitása még. Hacsak tényleg nem azért mert olyan sok lesz a villanyszámla meg fogja érni.
Sziasztok!
Mivel én az utóbbi 1 évben kissé alaposabban belementem a témába, ezért -remélem, még a nyár közepén aktuális a naperõmû- egy-két fontos tényre hívnám fel a figyelmeteket. Tehát: a legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi gazdasági vezetés lekorlátozta az 1-1 napenergia termeléssel foglalkozó cég által telepíthetõ fotovoltaikus kapacitást 500kW-ra, mely nem kevés, ha egy épületrõl, vagy egy közepes méretû gyártó cégrõl van szó, viszont kereskedni ekkora kapacitással nem éri meg. Persze, itt is vannak kiskapuk, pl. ha több cég összeáll,akkor így már kialakítható 1-1 "combosabb" ,akár több MW teljesítményt leadó "park" is. A másik -talán súlyosabb- probléma, hogy máj 17-én felfüggesztették a megújuló energia termelési kapacitás növelését szolgáló pályázatokat, ugyanis egész egyszerûen elfogyott az a 18 mrd,amit erre kikanyarítottak. Ezen én a magam részérõl nem csodálkozom, hisz ha egy átlagos családi házra méretezett, 10kW teljesítményû berendezés kb 10 milliós bekerülési költségét nézzük,akkor könnyen kiszámítható, hogy az 500 kW az biza félmilliárd körûl áll meg. Szóval így állunk mi napenergiailag, mi ahol az éves napsütéses órák száma vetekszik a Görög értékekkel, a Cseh, Lengyel, német, Szlovák értékeket úgy verjük le, mint vak a poharat.
azért a villanyász szaklapban találtam egy idevágó cikket, íme:
Villanyszerelõk Lapja Online (http://www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=1498)
köszönet érte a Villanyszaklapnak.
Üdv: Gyurmaúr(fi-relé) :'(
Idéztovábbá összhangban van a munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitûzésekkel, mivel minimum 4 munkahely létrehozását tenné lehetõvé
szerintem a munkahely számot elírták nem? Amúgy jó cikk :)
Fõ probléma a megtérülési számításoknál van szerintem, a beruházásokat csak állami támogatással éri megcsinálni. Persze azt is mondják, hogy valamit minél nagyobb mennyiségben állítanak elõ valamit annál olcsóbb. Most a Japán atomerõmû katasztrófa folytán szerintem ismételten elõtérbe kerülhet az alternatív energiarendszerek alkalmazása. Elõtte ugye majdnem minden ország a hosszútávú energiastratégia részeként az atomerõmûvek építése volt a cél. A naperõmû telepek építését szerintem a meglévõ hálózatok mellett a nagy gyárak kiegészítõ energiatermeléseként kellene támogatni, melyek a nagyfogyasztók. Természetesen a lakossági alkalmazást is támogatni kellene. A másik probléma szerintem, hogy nehéz beilleszteni az ilyen alternatív energiarendszereket a meglévõkbe, hiszen energia termelésük nem kiszámítható, tehát erõmûveket mindenképpen üzemeltetni (csúcserõmûvek) kell mellettük, melyek ha nincsen elegendõ termelés akkor beindítják õket.
Oda kellene eljutni, hogy támogatási rendszerek nélkül is megérje telepíteni napelem rendszereket.
Nem, szerintem, ott tényleg csak 4 melóhely van, hisz egy fotovoltaikus erõmûhöz nem kell nagy siserehad. Ami a megtérülést illeti, nos nálunk jelenleg 28.47.- Ft az átvételi ár, ráadásúl bizonyos áramszolgáltató kiskirályságok területén az aktuális széljárástól függ, hol, merre, hogyan engedik rákötni a 22kV-os hálózatra a kanócokat. Egyébként pl. a Cseheknél az átvételi ár 40€ cent,tehát kb 120.- Ft és úgy általában az EU többi országában is lényegesen többért veszik át a fotovoltaikus, illetve a szélenergiát, meg úgy általában a megújuló energiákat, pl. a Biogázból elõállítot áramot. Mondjuk, arra azért kíváncsi leszek, hogy a nagyszájú Németek, illetve a Japánok majd mennyire vehemensen fogják becsukogatni az atomerõmûveket, ugyanis minden fejlett gazdasági országnak az elkövetkezõ 20 évben alsó hangon 30%-al fog növekedni az áramigénye, márpedig annyi megújulót képtelenség lesz telepíteni,amely ezt a többletigényt úgy fogja kielégíteni, hogy közben leépíti az atomkapacitását, viszont az tény, hogy 2020-ra meg kell triplázni -pl. nálunk- az energiatermelésben a megújulók arányát, mégpedig az akkori össz igényhez mérten, tehát fel kell kötni!
Hát igen ez az egyik nagy probléma, hogy nem ösztönzik az átvételi árakkal sem az alternatív energia rendszerek elterjedését. Viszont ha a Németek komolyan gondolják az atomerõmûvek bezárást, akkor komoly tér nyílhat az alternatív energia rendszerek elõtt. Az EU-ban és nálunk is a franciák és a mémetek uralják a villamos ipart, ha õk ebbe az irányba mozdulnak el akkor van lehetõség az ilyen technológiák komolyabb terjedésére. Volt már szó az németek és angolok összefogásában a tengerbe telepített hullámerõmûvekrõl és a tetejükre telepített hatalmas szélerõmûvekrõl, melyek egy rendszerbe lennének kapcsolva. Afrika sarkába telepített hatalmas naperõmûvekrõl az EU finanszírozásában, bár nem tudom hogyan állnak ezek jelenleg, de ha szükség lesz rájuk akkor gyorsan épülhetnek. Vagy visszatérünk a fosszilis erõmûvekhez, melyek a kibocsátásuk miatt nem igazán környezetbarátok.
Napelemek (PV elemek) telepítésénél azért van mire oda figyelni. A meglévõ villamos hálózatra csatlakozunk rá. A meglévõ fogyasztásmérõ lecserélése ad-vesz órára. A csatlakozás milyen gondokat vethet fel amit a villanyszerelés során amit meg kell oldani a villanyszerelõnek? Érdemes lenne az itt felmerülõ problémákat felvetni, hogy ismereteink tovább bõvüljön.
Ma már az a jellemzõ, hogy minden lakás elmenõ mért vezetékére áramvédõ kapcsoló (ÁVK) van szerelve. Na már most a PV elemtõl az inverteren keresztül áram folyhat a méretlen hálózat felé, ha a fogyasztás úgy alakul. Így az áram iránya változhat az ÁVK tekintetében. Ezért a PV elem felõl jövõ vezetéket a Fi relé elé kell kötni, hogy ne legyen probléma. További kérdések lehetnek a hálózat szinkronizálása, fázis azonosság, érintésvédelem, leválasztások,stb.
Védelem, kapcsolás és leválasztás napelemes berendezésekben EATON katalógus.
Az elmúlt napokban kellett az egyik ügyfélnél a meglévõ villamos hálózatot némileg átalakítani a napelemek telepítése miatt. Az elosztó szekrénybe be kellett kötnöm a napelemtõl jövõ hálózati vezetékeket és az EPH vezetéket. A telepítõ csak egy sarkú leválasztást alakított ki. Kérdem tõle, hogy nem kell kétsarkú leválasztást kialakítani neki? Válasz nem kell, mivel ezt az inverter megoldja. Valahogy ezzel úgy vagyok, hogy illene neki kétsarkú leválasztást kialakítani. Kinek mi errõl a véleménye?
A kétsarkú leválasztást tartom megfelelõnek.
Ha lesz idõm megnézem az MSZ HD 60364-712:2006 szabvány, hogy mit ír errõl. Biztonsági szempontból a kétsarkú leválasztás mellett vagyok.
Urak, én továbbra is erre szavaznék...
Hensel napelemes rendszerek (http://www.hensel.hu/wUngarisch/downloads/produktkataloge/pk/ENYSUN_hu.pdf)
aki ezt alkalmazza, az "annyira" nem lõ mellé. Az a véleményem, ha egyszer valaki sk áramtermelésre adja a fejét, akkor inkább a jéghideg profizmus irányába tolja a szekerét, mintsem hogy egy hekmánnyal nagyobb kárt csináljon, mint amekkora hasznot hajt mondjuk egy 137ezer Ft értékû cucc "helyettesítése"...
Az is tény, hogy én osztottam-szoroztam és arra jutottam, hogy egy 5-6kW/h teljesítményt leadni képes napelemes rendszer ára nagyjából 6-7 millió Ft, szóval érdemes utána számloni, hogy egy átlag családi ház esetén,ahol az éves villanyszámla mondjuk 200-250ezer Ft, nos ott egy "laza" 20-25év, mire ez megtérül.
Háát, nem tom... ???
Sziasztok! Ennél azért vannak kedvezõbb árú, jobb minõségû rendszerek. Jelenleg egy "full extrás" német rendszer esetén is maximum 13év megtérülési idõrõl beszélhetünk. Ez már telepített ár.
Gyakorlati tapasztalatokat esetleg meg tudnál osztani a napelem rendszerekkel kapcsolatban? ;)
Az egyik helyi villamos csapat, nemrég telepített Szlovákiába egy, ...talán többszáz MW-os napelemes erõmûvet. Meg kell hogy mondjam, nem semmi. Ott a bekerülési ktg. 1Euro/W-ra jött ki. A világon egyetlen kínai cég gyárt egy olyan speciális napelemet, aminek a leírtak szerint 80% feletti a hatásfoka. Ezeket a cellákat telepítették, az erõátvitellel egyetemben. 1 évig szórakoztak vele. Nagy titok övezi a technológiát, ezt azért elmondták.
Én az ilyen hatásfokú napelemrõl mintha olvastam volna, de abban a cikkben ha jól emlékszem még csak laboratóriumi körülmények között mûködött a technológia.
Hát,... ez már a valóság, úgy tûnik. ;)
Ajánlom, hogy nézzétek meg még egyszer a Man in black címû film elsõ részét. Abban Tommy Lee Jones mond egy monológot az ifjoncnak, Will Smith-nek, a parkban, egy padon ülve. Azon el lehet rágódni.
A villamos hálózat üzemeltetése során idõnként különbözõ okok miatt kénytelenek le kapcsolni a villamos hálózatot különbözõ okok miatt. Ez lehet karbantartás, hálózat építés, stb. Mint tudjuk, hogy a napelemek (PV) inverteren keresztül csatlakoznak a villamos hálózatra. Így a napelemek által termelt villamos energia a közcélú hálózatra is kijut természetesen. Vajon hogyan oldják meg a gyakorlatban, hogy a napelemek által termelt villamos energia ne jusson ki a közcélú hálózatra például a karbantartási munkák, stb. során. Villamos biztonságtechnikai szempontból ez lényeges lehet a feszültségmentesítésnél, és rövidre záráskor is.
Ez érdekes egy téma.
Gondolom ez attól is függ, hogy a rendszer melyik részén van karbantartás, hol történik a lekapcsolás. Mivel oda-vissza táplálás van, lehetséges-e ezeket külön szakaszolni, lekapcsolni?
Az engedélyezett inverterek figyelik a szolgáltatói oldalon a feszültség jelenlétét, erre szinkronizálnak, Ha a feszültséget lekapcsolja a szolgáltató az inverter is lekapcsol. Ezért nem szabad minden gagyi inverterrel visszatáplálni, mert a szerelõket érheti meglepetés a hálózaton.
Az rendben van, hogy engedélyezett invertereket lehet beépíteni, amit az áramszolgáltató is jóvá hagy. Nincs is más lehetõségünk amikor ad-vesz órákat rak fel a szolgáltató, mert jóvá kell hagyatni az egészet. Mivel az inverter a mért oldalra kerül felszerelésre, így gondok lehetnek. Egy részt amikor nem kapcsolják össze a közüzemi hálózattal. Itt sem teljesen biztosított az egész biztonságtechnikai szempontból. Továbbá a jóváhagyott típusok mennyire biztonságosak a leválasztás szempontjából. Kíváncsi lennék rá biztonságtechnikai szempontból hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban. Úgy hogy megnyugtatható módon látható és biztonságos legyen. Mert ha ezek a napelemek nagy mértékben elfognak terjedni feltehetõen nõni fog a kockázat is. Tudjuk azt a villamos biztonságtechnikából, hogy sok minden egyértelmûen le van szabályozva. Ennek ellenére elõfordulnak villamos balesetek is.
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. május 19., 11:30:25 DÉLELŐTT
Itt sem teljesen biztosított az egész biztonságtechnikai szempontból. Továbbá a jóváhagyott típusok mennyire biztonságosak a leválasztás szempontjából. Kíváncsi lennék rá biztonságtechnikai szempontból hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban. Úgy hogy megnyugtatható módon látható és biztonságos legyen.
Az SMA blokkvázlatát találtam meg, ez rendben van(kettõs leválasztás a kimeneten).
Sziasztok!
Kezdõ vagyok, és tanácsot szeretnék kérni.
Az a tervem, hogy veszek 6db 250W -os monokristályos napelemet, (HDS250M-60)
Sorbakötöm õket, így a kimenõ feszültség 192V - 222V,
és közvetlenül rákötöm egy 80l-es 1500W-os villanybojlerre.
Ez járható megoldás?
Tisztelt kiserletezo71.
1. Ez esetben várhatóan túlterhelés végett nagyon rövid idõ alatt tönkre mennek a napelemek. Mivel soros kötés esetén tényleg összeadódik a feszültség, de a teljesítmény az csak 250 W. marad. Az általad igényelt 1500 W. nem teljesült 230 V-ra.
2. Ezt az egyenáramú rendszert csak erre a célra használható egyenáramú kismegszakítókkal, kapcsolókkal lehet ki építeni és mûködtetni. Mind a hagyományos kismegszakítók mind a hagyományos termosztátok, túlmelegedés védõkapcsoló nem tolerálja az egyenáramnál fellépõ ívek kioldását (összeégnek).
3. A várható eredmény szép nagy lakástûz, pénz kidobás. :'(
Ajánlom kimondottan napelemekre specializálódott tervezõ, szerelõ, kivitelezõ csapattal való kapcsolat felvételét. Kérj árajánlatot mert ez nagyon húzós és nem biztos, hogy most megéri belefogni.
Jelenleg olcsóbb a kombi bojler ami elektromos és meleg vizes fûthetõségû. Ezek a napelemek olcsóbbak is. Télen fûtõvíz elõmelegítésére át lehet állítani némi költség csökkentés végett. :)
Nekem kicsit más a véleményem.
Megfelelõ kismegszakítókat és egyenáramot is kapcsolni tudó mágneskapcsolókat ( üzemi és vésztermosztát termosztát mûködteti) kellene alkalmazni.
A rendszer költsége valószínûleg elég magas lenne, úgy hogy egy pár évig biztosan futná a villanyszámlát.
A soros kapcsolásban az elemeken átfolyó áram azonos . A teljesítmény meglesz a 6x250 W. (ha egy tábla tudja a 250 W-ot)
Az utolsó tábla feszültsége a földpotenciáltól az üzemi feszültségen van ( kb. 230 V). Erre is kell figyelni, megfelelõ-e a modul szigetelése ezen a feszültségen?
Én is azt javaslom, hogy csak kellõ felkészültség és szaktudás birtokában szabad hozzáfogni!
Tisztelt metrigraf.
6 X 250 W. az elég de csak 24 V-os berendezés esetén. Azaz 1500 W. 24 V.= ez amit tud a rendszer. Vagy 250 W. 144 V.=.
Mint villanyszerelõ szerintem mindenki tisztában van azzal, sorba kötött áramforrás (csak azonos teljesítményt lehet) feszültsége össze adódik, míg a teljesítmény nem. Ha párhuzamosan kötöm az áramforrásokat (csak azonos feszültséget lehet) a teljesítmény adódik össze és a feszültség nem.
Szerintem minden szakmunkás tanuló elsõévesen tisztába van vele!!!!!!!!!!! ;D
Tisztelt Szelei kolléga!
Jó. Legyen. Kezdjük az elsõ évnél....
A teljesítmény ugye: P = U * I
A feszültség sorba kötve (kiserletezo71 kolléga szerint) az egyszerûség kedvért legyen 200 V.
Egy elem feszültsége: 200 / 6 = 33.3 V
Árama: 250W / 33.3 V = 7.5 A
Abban megegyeztünk, hogy az áram azonos minden elemen.
Sorba kötés után : P= 200 V * 7.5 A = 1500 W.
Elnézését kérem, de ezt tisztázni kellett!
Ez így kerek! ;)
Szerintem nagy lukszus lenne tíz darab napelem teljesítményét víz fûtésére használni abban az esetben ha rendelkezésre áll a kommunális hálózat mint puffer. A szolgáltatók egyre bõvítik azon inverterek listáját amik megfelelnek a jelenlegi E.U.-s normáknak. A minõsítésnél az egyik fõ szempont a nem kívánt szigetüzem elleni védettség és sok más is. Sajnos jelenleg még tényleg drága a P.V. energia, de a válság miatt most padlón vannak a napelem és inverter árak úgyhogy szerintem ettõl olcsóbb egy darabig nem lesz pláne hogy az E.U. is készül védõvámokat bevezetni a kínából érkezõ modulokkal szemben mint ahogy az U.S.A. már megtette a közelmultban.
Igen az EU - s napelem termékek drágák, feltehetõen ezért akarják védeni mert sokan kínai termékekkel próbálkoznak. Kíváncsi lennék, hogy ezek a napelem csatlakozók mennyire idõjárás állóak, illetve uv állóak. Remélem nem olyan uv állóak, mint a Hensel fogyasztásmérõ szekrények :D. Ha már így összefutottunk egy napelem szerelés és tervezéssel foglalkozó kollégával, aminek örülünk. Szívesen várjuk a szakmai infókat. Hogyan álljon neki a leendõ megrendelõ, ha szeretne napelemet telepíttetni. Milyen mûszaki feltételeket kell elõre biztosítani? Néhány hasznos tanáccsal. Mennyire kerül betartásra az MSZ HD 60364-7-712:2006 szabvány a gyakorlatban?
Általánosságban nem tudok nyilatkozni a napelem csatlakozókról mert jó pár tipus létezik, én eddig jellemzõen MC4 csatikat használtam és nem voltak minõségi problémák. Hosszú távú tapasztalataim nincsenek még, de 3-4 éve telepített rendszereknél nem tapasztaltam elöregedést. A csatlakozók jellemzõen a panelek mögött vannak így nem is éri õket közvetlen sugárzás. Mostanában terjednek a BIPV modulok (building-integrated photovoltaics) ezek értelem szerûen valamennyire átlátszóak, de ezeknél a panel élére szerelt csatlakozókat használnak amit le szoktak védeni alumínium profillal. A napelemes rendszerek telepítése elég összetett dolog, ezért ha nem probléma több részben válaszolnék erre.
Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 09:12:24 DÉLELŐTT
Ha valaki napelem telepítésre szánja a pénzét :) elõször is keresse meg a megfelelõ felületet ehhez ( itt jegyezném meg hogy én konkrétan nem családi ház kategóriás pár kW-os rendszerekkel foglalkozok, ilyen esetben adott a felület míg nagy telepítéseknél inkább ideális területet keresünk a moduloknak) ami jellemzõen a háztetõ lehetõleg délre nézõ árnyékmentes része. Az ideális dõlésszög az egész éves hozamot tekintve Magyarországon kb.:29-30 fok, de a szélviszonyok miatt érdemesebb követni a tetõ dõlésszögét. A jelenlegi ár/teljesítmény arányokat figyelembevéve polikristályos modulokkal számoljunk. Azt szokták tanácsolni hogy a méretezésnél a ház egész éves fogyasztását kell alapul venni hogy az ad-vesz mérõvel nullszaldósra hozzuk ki a fogyasztást de ez jellemzõen nem szokott összejönni pontosan. Tartószerkezetbõl nagy választék van a piacon, minden tetõtípushoz és panelzípushoz lehet találni megfelelõt. Abban az esetben ha több helyre szeretnénk napelemet tenni, figyelembe kell veni hogy vagy több munkapontos ( x MPP) vagy több kisebb inverter szükséges ami megdrágítja a telepítést.
Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 10:45:59 DÉLELŐTT
Akkor ahogy ígértem, folytatom. Napelemekrõl már beszéltem, most nézzük a többi részét a rendszernek. A solar kábelekrõl nem sok dolgot lehet mondani, ezek jellemzõen 2,5;4 és 6 mm2 keresztmetszetû egyeres kettõs szigetelt kábelek 1800V feszültségre méretezve.
Vannak színezett kivitelûek (piros, kék) de jellemzõen fekete színûeket használnak.
Kis rendszereknél DC oldalon nem használnak olvadó biztosítót, de ahol kettõnél több string van párhuzamosan kapcsolva ott már sükséges. Kioldási árama az üzemi áram 1,5-2 szerese és az ára az AC biztik sokszorosa. DC oldali leválasztó kapcsoló viszont szükséges, jellemzõen ez bele van integrálva az inverterbe (pl: KACO). Az inverterekbõl létezik transzformátoros és transzformátor nélküli változat, a trafós a vékonyréteg napelemekhez szükséges mert ott a TCO réteg oxidációja és a felületi polarizáció miatt a DC oldal egyik pólusát le kell földelni. Nekünk tökéletesen megfelel a trafó nélküli változat és az érintésvédelem a DC oldalon kettõs vagy megerõsített szigetelés védelmi mód. Az inverter elé fel kell szerelni egy leválasztókapcsolót és a fõelosztóba kell bekötni kismegszakítón keresztül. A hálózat felõl a napelemes rendszer fogyasztónak tekintendõ.
Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 12:38:22 DÉLUTÁN
Az áramszolgáltatók oldaláról letölthetõ az igénybejelentõ, ami alapján megkapjuk a szolgáltatótól a teendõink listáját és a benyújtandó iratokat. A szaldós elszámolás 50kW-ig lehetséges, ez a HMKE felsõ határa.
Az MSZ HD 60364-7-712:2006 szabványt ahogy én tapasztaltam nagy vonalakban betartják, bár vannak érdekes dolgok. Az áramszolgáltató átvette a rendszert, beüzemelték, majd utána az engedélyezett invertert lecserélték egy noname inverterre ami enyhén szólva életveszélyes.
Ha már szabványokról volt szó hagy említsem meg az alábbi szabványt :
MSZ EN 62446:2010 Hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek. Rendszerdokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és az ellenõrzés minimális követelményei (IEC 62446:2009)
Ez valahogy nem szokott szóba kerülni a P.V. rendszerekkel kapcsolatban, pedig szerintem lényeges dolgokkal foglakozik, igaz hogy angol nyelven.
Akit jobban érdekel a téma, annak tudok ajánlani a tervezéshez jól használható
programot. Amennyiben kérdésetek van bármivel kapcsolatban amikrõl írtam, írjatok, ha tudok válaszolok.
Griszi, a magam részérõl tényleg nagyon köszi eme remekbeszabott tájékoztatást. Én eddig döntõen a hensel enysun rendszerét checkoltam és némi osztás-szorzás után rájöttem, hogy egy átlagos, vagy annál kicsivel nagyobb -tehát mondjuk egy 3x20A áramszolgáltatói oldalú betáplálással megáldott ingatlan esetében amennyiben egy kb 5-6kW-os fotovoltaikus rendszert szeretnénk, nos az olyan 6-7 milla magasságában áll meg. Nem tudom, hogy jók-e a kalkulációim, mindenesetre ha veszünk egy éves szinten 300ezer ft villanyszámlát, akkor könnyen kijön, hogy ez alsó hangon 15-20 éves megtérülési idõintervallumot feltételez. Nomármost, ha jók az értesüléseim, akkor a jelenleg legelterjedtebb rendszerek esetében a garancia is nagyjából ennyi évet fed le?! Tehát, mire a beruházás megtérülne, nos addigra lehet lecserélni az egész hóbelevancot. :'(
Persze, itt és most nem kalkuláltam az áram árának drasztikus -azaz mondjuk évi 10%-nál nagyobb mértékü- emelésével, mert ebben az esetben ez a megtérülési idõ lecsökkenhet akár 10 év alá is. Kérdés, hogy 10 év alatt fel kell-e készülni bármilyen nem várt kiadásra, mely ezáltal menövelheti a megtérülési idõt?? ::)
Nagyon jók ezek az infók. Kíváncsi lennék rá ha valakinek a havi fogyasztása 200-300 KWh óra esik, mekkora PV elem kapacitással lehet egyensúlyba null szaldóssá tenni a fogyasztást. Gondolom a beruházás valahogy a gyurmaúr által leírtak környékén van.
Az MSZ EN 62446:2010 szabvány nem ismerem, lehet, hogy ez is megérne egy tájékoztató beszélgetést az angolul nem tudók javára is.
Örülök hogy hasznos információkkal szolgálhattam :)
Nagyon durván úgy lehetne számolni hogy kW/ 1millió forint a rendszer ára, a garancia a napelemekre úgy van hogy 10 év 90%-a a névleges teljesítménynek és 20 év 80%-ra. Kérdés hogy egy kínai cégen húsz év után mit tudsz behajtani...
Az inverterekre nem adnak csak 5 év garanciát és jellemzõen ezek adják fel elõbb. Húsz évre nyugodtan lehet számolni két invertert.
Sajnos állami támogatás nélkül nem fog fellendülni a piac M.O.-on, a környezõ országok fénysebességgel húznak el mellettünk megtermelt MW-okban számolva :(
A megtemelt energia Magyarországon 1100-1200kWh/kWp/év, van erre egy térképem valahol, ha megtalálom majd felteszem.
MSZ EN 62446:2010 szabványhoz én is csak az online szabványtárból férek hozzá, de tervezem a megrendelését és akkor jobban átolvasom. Lényegében fogalmakat tisztáz, az elvégzendõ méréseket és az átadási dokumentumok minimumait tartalmazza, nincs benne semmi extra de pédául vannak benne jegyzõkönyv minták amik hasznosnak tûnnek. Az alap dolgokon kívül típusok, darabszámok Voc, Isc mérése a stringeken, besugárzás mérés (mondjuk ez az árnyékhatást nem oldja meg), de legalább van mire hivatkozni és ez szerintem nagyon pozitív.
Üdv!
Nos, ezzel a szolgáltatói elszámolással azért vannak gondok és nem kicsik.
Az egyik ismerõsöm komolyabb, 6kW-os rendszert telepített a háza a tetejére és sajnos a szolgáltató rendesen meg is szivatta ezzel a visszatáplálással kapcsolatos elszámolással, ugyanis a magyar jogszabályok értelmében, csak abban az esetben fizetné neki vissza a termelt/fogyasztott energia közötti különbséget, ha arról a tulajdonos számlát állít ki a szolgáltató részére. Itt van egy kis svédcsavar és értetlenség a dologban, mert a saját pénzén telepítette támogatás nélkül, vállalkozása nincs és ennek ellenére nem tud hozzájutni a különbözethez, hiába írja elõ a JOG a szolgáltató számára a visszatérítési kötelezettséget, ráadásul a visszakapott összeget az adóbevallásában fel kell tüntetni, mint bevételt.
Hol ebben az üzlet? ...Sehol. :-\
Sajnos ez így van, ezért kell pontosan kiszámolni a teljesítményt mert tulajdonképp nem adsz el energiát a szolgáltatónak csak mint egy puffert használod a hálózatát. Amennyiben be akarsz termelni a hálózatba akkor más szerzõdést is kell kötni a szolgáltatóval. A 6kW-os redszer különben is érdekes méret mert egy fázisra maximum 4,6-5 kW teljesítményt lehet rákötni, e fölött meg a költségek és a meghibásodás esélye jelentõsen emelkedik.
Lehet, hogy 5kW-os volt, ::) már a nyavaja sem tudja, de ettõl függetlenül ez rablósdi divat, amit nálunk mûvelnek a hatóságok, az egyáltalán nem nemzeti érdek.
A szlovákoknál voltam olyan napelemparkban ahol megérte egy segédtrafón keresztül külön mérve venni az energiát a szolgáltatótól mert olcsóbb volt mitha a megtermelt energiából csípték volna le. Nálunk ha jól tudom, kb. a felét adják a betermelt energiáért mint amennyit õk adják. Ez a nem mindegy, és nem Németország vagy valami megújuló energia nagyhatalom hanem Szlovákia! A románoknál most készül egy 7 MW-os erõmû, és tervben van kb. 100 MW amirõl csak én tudok. Itthon még egy 150 kW-ost is mûvészet tetõ alá hozni.
Isten õrizz attól, hogy valaki kufárkodjék a fotovolti energiával, mert akkor szívni fog, mint a búvárvöcsök! Azért is elmítettem én is az 5-6kW -nyi max teljesítményt, mert az nappali haszálat esetén tökéletesen elegendõ egy 3x20A-es hálózati csatlakozási értékû házikó szükségleteire, legalábbis nagyrészt. Itt ugyebár az a lényeg, hogy ne használj szolgáltatói áramot, hanem a sajátodéval tevékenykedjél napközben, ill ha belevaló vagy, akkor megfelelõ kapacitású akkumulátorokat is feltölthetsz, aztán azokat elhasználod este. Ami a ker célú fotovoltaikus erõmûveket illeti, nos azokkal nincs különösebb probléma, ha... Is itt a HA-n van a hangsúly, ugyanis meg kell határozni az erõmû üzemeltetõjének, hogy mikor szeretne ráküldeni a közcélú, középfesz (20-22kV) hálózatra. Viszont, amennyiben tartósan borult az ég, akkor a legfaszányosabb elemek sem adják le az üzemszerû használat esetén tõlük elvárható teljesítményt, így pedig borul a vállalás és jõ a bünti. Továbbá, bünti van akkor is, ha olyankor adsz át a hálózatnak,amikor ú.n. völgyidõszak van, bár ez a veszély a napelemeseket nem annyira fenyegeti, mint pl a szélturbinásokat. Szóval, annak ellenére, hogy pl Csongrád, Békés, Jász-Nagykun, Bács megyék bizonyos részein egyes Görög szigetekével egyenértékû az éves átlagos napsütéses órák száma, ennek ellenére nem vagyunk fotovolti nagyhatalom (se)! :'(
Ha a "drága" :P vezetõinktõl fog függeni, akkor nem is nagyon leszünk. A magyar nemzeti érdek nem elsõdleges.
Nekem az a bajom az egész alternatív energia dologgal, hogy nagy a beruházás költsége az elérhetõ haszonhoz képest. Az a beruházás amely nem térül meg 3-4 éven belül az rossz! Amennyi pénz bele kell tenni egy ilyen napelemes, napkollektoros stb. rendszerbe abból nagyon sokáig lehet fedezni az elérhetõ megtakarítás elmaradásából keletkezõ "veszteséget".
Bocsi metri, de azért a napelemet, mely ugye áramot termel, szóval azt ne keverjük már össze a napkollektorral, mely általában a melegvízre, de a profibb kivitelûek még a fûtésre is rásegítenek. Aztán, ameddig a napelemre nincs pályázat, addig a napkollektorra van, persze a pályázatban részletesen be kell számolni az egyéb addicionális energiatakarékossági beruházások mibenlétérõl is, mint pla drywit, vagy kõzetgyapot és persze a nyílászárók, stb. Szóval, ameddig a napelem momentán nem játékos (ill annak azért igen, aki önfeledten fogyaszt áramot, azaz mondjuk havi 40-50 rugót meghaladja a vill számlájuk), de a napkollektorral igenis érdemes számolni, de mindenképp pályázattal megbolondítva!
Alternatív energiaforrásról írtam. ekkor azt hiszem mindegy , hogy napkollektor vagy napelem. De nem ez volt a lényeg. Sehol nem láttam még egy korrekt gazdaságossági számítást. Én magam próbáltam összevetni a költségeket és a "hasznot". De meglévõ rendszerben ( pl. saját családi házam) 10 %-os megtakarításnál többet papíron nem tudtam kihozni. A legrövidebb megtérülési idõ 10 év. Figyelem bevéve a bonyolult, sok hibalehetõséget tartalmazó rendszert én úgy látom egyelõre még várni kell a beruházással. Ne értse félre senki, nem vagyok ellensége az alternatív energiák hasznosításának, lassan más lehetõségünk nem lesz, de a jelenlegi hasznosítás inkább a kereskedõk lobbijának köszönhetõ.
A fentiek ellenére érdekel, hogy ki hogyan tud gazdaságos rendszert összehozni.
Hali!
Napelemet tervezek feltenni a tetõre.A neten sok mindent megtaláltam,modult,invertert,kábelt,rögzítést,stb.Elolvastam az elmû ide tartozó passzusát.Sokat okosodtam,de vannak még hiányosságot,illetve amit a neten nem találtam meg:
Például a rendszer tervezését csak ilyen irányú jogosultsággal rendelkezõ személy csinálhatja,mit kérhet egy tervezõ egy 4-5 kw-os rendszer tervéért?Kell-e túlfeszvédõket betenni,ha az inverter rendelkezik vele(alapból)?
Igen-igen és még 1x: IGEN! Azaz csak és kizárólag ilyen tervezésre alkalmas tervezõ által megtervezett és szakirányú végzettséggel rendelkezõ villanyász által kivitelezett fotovolti rendszert lehet üzembehelyezni! A tervezõk általában a nettó bekerülési költség 1-2%-át szokták elkérni és ezért az összegért kötelesek az átaluk készített terv minden elemére vonatokzóan felelõséget vállalni! A rendszer minden elemének KELL rendelkeznie megfelelõségi tanusítvánnyal és bizony, hogy KÖTELEZÕ a "C" kategóriás túlfeszvédelem a DC oldalon is, mint ahogy szintúgy kötelezõ a "B"-s a méretlen oldalon, ill a "C"-s a mért oldali fõelosztóban is! Egyébként a hensel -szerintem- rendelkezik a lekomplexebb anyaggal ebben a témában (enysun), hiszen õk már egy ideje ténykednek ebben a mûfajban! www.hensel.hu
Idézetet írta: relapo Dátum 2012. október 15., 11:26:22 DÉLELŐTT
Hali!
Napelemet tervezek feltenni a tetõre.A neten sok mindent megtaláltam,modult,invertert,kábelt,rögzítést,stb.Elolvastam az elmû ide tartozó passzusát.Sokat okosodtam,de vannak még hiányosságot,illetve amit a neten nem találtam meg:
Például a rendszer tervezését csak ilyen irányú jogosultsággal rendelkezõ személy csinálhatja,mit kérhet egy tervezõ egy 4-5 kw-os rendszer tervéért?Kell-e túlfeszvédõket betenni,ha az inverter rendelkezik vele(alapból)?
Szia!
A rendszer tervezéséhez nem kell külön jogosultság, elég ha a tervezõnek olyan rendszer tervezésére van jogosultsága amihez a PV rendszered csatlakozik. Az árakat nem tudom sajnos, de biztos lesz itt aki erre is tud válaszolni. Az inverterek alapból "D" (3-as) típusú túfeszvédelemmel rendelkeznek. A rendszereszközök magas ára miatt mint a DC mint az AC oldalon indokolt "C" (2-es) típusú túlfeszültségvédelmet alkalmazni abban az esetben is ha az épületen egyébként nincs kiépítve villámvédelem. Elõfordulhat olyan eset amikor még ettõl komolyabb védelmet kell beépíteni.
Ezen a linken egész jó összefoglaló van a PV rendszerek túlfeszvédelmérõl:
Fotovillamos berendezések villám- és túlfeszültségvédelme (http://www.proidea.hu/dehn-sohne-magyarorszagi-kepviselet-228039/napelemes-rendszerek-villamvedelme-346788/a_23_d_22_1316679472466_dehnsohne_fotovillamosberend_villamtulfeszved.pdf)
Egy további kérdésem lenne:
Mi van akkor,ha még nincs kétirányú mérő(a szolgáltató tökörészik),de a napelemet bekötném a házi rendszerbe.
Mi történik,ha többet termel a napelem,mint amit nappal felhasználok?Tud többet termelni,mint amennyit vételez a lakás?Ha igen,hol,hova "távozik" a feles energia?Egyáltalán lehetséges-e ez?
Üdv!
Semmi, illetve mégis.
A napelemeket üresen nem szabad járatni, mert a kristályok károsodhatnak, ezért állandóan kell legyen rajta terhelés. Mindegy milyen nagyságú, csak az elemeken felhalmozódott töltések ne a panelen magán süljön ki. Egy megfelelő inverter és szolárakku együttesével a probléma megoldható, sőt az energia tárolható ún. szigetüzem felépítésben.
A jelenlegi jogszabályok figyelembevételével a legjobb megoldásnak tartom, bár az ár nagyon elszabadulhat, ha állandó a terhelés az akkukon, mint pl. egy családi ház esetén.
Ezen az oldalon egyébként minden fontosabb információról tájékozódhatsz:
http://ekh.kando.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17:napelemek-mukodese-es-alkalmazasa&catid=3:napelemek&Itemid=4 (http://ekh.kando.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17:napelemek-mukodese-es-alkalmazasa&catid=3:napelemek&Itemid=4)
Ha akkumulátor telepítése is történik, akkor aztán tényleg elszabadulnak az árak. Szerintem ha van hálózat akkor sokkal jobb megoldás puffernek a villamos hálózatot használni, ráadásul jóval kedvezőbb így a rendszer árfekvése. Az akkumulátoros üzemeltetés követelményei amúgy is eléggé macerásak szerintem.
Ezek szerint mindegy milyen,mennyi a terhelés,csak legyen valamennyi?
Tehát,ha a 3kw-os rendszeremet ráengedjük a házra és nappal termeli az energiát,de nappal nem vagyok otthon ezért csak a hűtő üzemel,ill.készenléti állapotban elektronikai eszközök(tv,szg,egyéb),ez nem igényel annyi teljesítményt,mint amit a napelemes rendszer ad nappal.Ez nem gond?A felesleggel mi történik?(Tehát még az áramszolgáltató hálózatba nincs bekötve-néhány hét még-,akku nincs,egyéb terhelés nuku)
Na, most már végképpen nem értem! ???
Most akkor már kész napelem rendszered van, vagy még csak tervben van. Miért kérdezed, hogy "...(Tehát még az áramszolgáltató hálózatba nincs bekötve-néhány hét még-,akku nincs,egyéb terhelés nuku)."
Az a néhány hét nem oszt nem szoroz. Egyébként az invertered már ha van, eleve terhelés a paneleknek, akár van fogyasztó rajta, akár nincs.
Akkuk nélkül, vagy hálózati csatlakozás nélkül eléggé instabil lesz a rendszer a változó körülmények miatt. Adattárolást ne végezz, csak ezen rendszer üzemeltetésekor.
Fizikailag már fenn van a tetőn,de még nincs beüzemelve.Egy közeli ismerősöm 3 hónapja vár a kétirányú órára,vagyis 3 hónapja nem termel a napelemes rendszer,pedig működőképes.Előre tervezve,ha nálam is tovább tart a "néhány hét",legalább ne csak dísz legyen a modulrendszer,hanem haszna is legyen,főleg ilyen napos ősz esetén.
Nem vagyok villanyász,lehet,hogy szakmailag mulatságos a kérdés,de logikailag egyértelműen tettem fel.
Tehát,még nincs két irányú mérő,de várom(1,2,3 hét,hónap,vagyis oszthat,szorozhat az idő),addigra vonatkozott,vonatkozik a kérdés.
Mint már említettem egyszer, arra azért készülj fel, hogy a szolgáltató csak úgy számolja el az általad a hálózatba termelt energiát, ha arról számlát adsz nekik, tehát adóköteles jövedelem válik belőle.
http://gyartastrend.hu/energetika/cikk/132_szazalekos_hatasfoku_napelem
...csak halkan jegyezném meg, hogy ezelőtt úgy 10 évvel, az egyik kollégám csapata Szlovákiában telepített egy jelentős teljesítményű kínai mérnökök által fejlesztett, kísérleti PV erőművet, amely táblákra a gyártó több, mint 80% feletti hatásfokot és 20 év teljesítménygaranciát ígért. A beüzemeléskor a mérések igazolták a gyártói paramétereket, tehát nem ördögtől való a magas hatásfok, csak még ki kell futtatni az eddig legyártott szarokat.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2020. augusztus 21., 20:18:48 DÉLUTÁN
http://gyartastrend.hu/energetika/cikk/132_szazalekos_hatasfoku_napelem
...csak halkan jegyezném meg, hogy ezelőtt úgy 10 évvel, az egyik kollégám csapata Szlovákiában telepített egy jelentős teljesítményű kínai mérnökök által fejlesztett, kísérleti PV erőművet, amely táblákra a gyártó több, mint 80% feletti hatásfokot és 20 év teljesítménygaranciát ígért. A beüzemeléskor a mérések igazolták a gyártói paramétereket, tehát nem ördögtől való a magas hatásfok, csak még ki kell futtatni az eddig legyártott szarokat.
A link címében említett 132% hatásfok hoax, mert 132% energia hatásfokot sugall. Aztán lejjebb azt magyarázza, az eddig szokásos foton befogáshoz képest 32%-al több elektront csiklandoz meg a szilícium lapkán. Azt meg durván elfelejti említeni, hogy a szabvány napfény lux és energia szintből mennyi is az energia hatásfoka ennek az újításnak.
Szerintem a cikk nem az energia hatásfokot sugallja, hanem az adott PV anyagra jellemző fotonhasznosítás mértékét, ami óriási különbség. Az eddig forgalomban lévő PV elemek kb. 15-25% hatásfokot tudnak felmutatni, mert olyan anyagból készültek, ami ennyit enged. A valós energiahatékonyság pedig nagymértékben függ a környezeti és üzemeltetési viszonyoktól és nagy eséllyel ugyanez lehet igaz az említett felfedésre is. A cikk által közölt fotoelektromos jelenség kvantumfizikai magyarázata logikusnak tűnik, ha valóban felfedeztek egy ilyen anyagot és má' miért ne fedezhetnének fel, amikor tudjuk, hogy az ember korlátolt képessége okán, nagyon lassan érti meg a világegyetem működését, ráadásul a köz valaminek a felfedezése és való működése után, csak jó néhány évvel szerezhet róla tudomást. Mint említettem egy élő példával, már korábban is volt kiváló hatásfokú PV elem, de arról még a mai napig nem hallottam, hogy el is terjedt volna. Ennek oka sokféle lehet, de sajnos a pénz Isteni jellege nagyban befolyásolja ezt. Csak nem gondolod, hogy egy ilyen horderejű felfedezés részleteit meg fogják osztani minden lélekkel? Talán majd 20-30 év múlva oktatni is fogják, addig meg... :-\
Egy kivitelezésnél... 2 db PV invertert egy SUN 2000 HUAWEI 36kW (max 58A) és egy 17 kW (28A-es) külön-külön AC kábellel (3 f) összekapcsoltak, "párhuzamosítottak" 1 db AC elosztóban. (T1+2 túlfesz.védelemmel kialakítva).
A közös túláramvédelem 1db 4 pólusú 3x80A+N kismegszakító (HAGER HLF480S C80).
Szerintem minden invertertől külön-külön érkező kábelhez külön-külön "AC" védelem/leválasztás lehetőségét kell biztosítani.
Mégpedig a gyártója által megadott legnagyobb váltakozó áram értéke vagy ha ez nem hozzáférhető, akkor az In x 1,1 értéknek megfelelőt.
A közös 80 A-es kismegszakító hogyan valósítja meg a túláramvédelmetv mondjuk a kisebb, 28A-re méretezett inverter kábelénél és a szerkezetnél?
"A túlterhelésvédelmi eszközt azon a ponton kell elhelyezni, ahol a keresztmetszet csökkenése, a vezeték anyagának, szerelési módjának vagy szerkezetének a megváltozása a kábel vagy vezeték terhelhetős
égében csökkenést okoz..."
"A villamos berendezés, egyes áramkörök vagy egyedi gyártmányok üzemeltetése, felülvizsgálata és hibakeresése, mérése, karbantartása és javítása céljából szükséges lekapcsolás és/vagy leválasztás biztosítására lekapcsolóeszközöket kell beépíteni."
..háát ez az. Szerintem sem jó így..
Ez az az eset,amikor nem készül terv!
Üdvözlök Mindenkit!
Most induló ausztriai vállalkozásomhoz keresek Ausztriában honosított villanyszerelői papírral rendelkező kollégát.
Magyarországon több éve szerelünk napelemes rendszereket, de a politikai szabályozás miatt elindultunk Ausztria felé.
Kollégáim, beszélnek angolul, a német nyelv elsajátítása folyamatban van.
Úgy tudom, hogy a szakmai papírok honosításának az egyik feltétele a német nyelvtudás. (Ausztriában)
Több megoldás is érdekel, (üzlettársként, alkalmazottként, esetleg fizetünk a "szolgáltatásért" stb...
Amennyiben valakit érdekel a lehetőség emailben várom a jelentkezését:
info@westsolarinvest.hu