Alfa kioldási szorzó számítási példák

Indította Attila, 2012. január 14., 13:09:07 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Attila

Tisztelt Novill!
A kérdésem a következõ:
Az ÉVÉ. FEL. Kézikönyvében (2010), a 403old.  10.28. kérdése!
Itt : In25A , amihez a  35oldalon lévõ táblázat szerint a 0,4s  lekapcsolási idõ tartozik.
A 247oldalon lévõ táblázat szerint , akkor nem a 6-os szorzóval kellene számolni???
Köszönöm válaszod!
Attila

JUVILL


Kedves Attila!
A kérdés újfent nem nekem szólt - feltételezem, hogy Novillnek is megvan a könyve - de válaszolnék. (remélem Novill nem haragszik meg)

A tankönyv szerinti 10.28-as kérdés a következõ:
"Egy fogyasztóberendezés elõtt a biztosító In : 25A, a vezeték keresztmetszete 10 mm2. Az érintésvédelmi mód: nullázás (TN-rendszer). Számítsa ki a megengedett hurokellenállás értékét:
a) gM késletetett
b) gR gyorskioldású betét esetén

a) válasz
    alfa (gM) = 3
    Z(s) kisebb/egyenlõ  U(o) / I (a)
    Z(s) kisebb/egyenlõ   U(o) / I(b) x 3
    Z(s) kisebb/egyenlõ  230V/ 25A x 3
    Z (s) kisebb/egyenlõ   3,066 ohm

b) válasz
    alfa (gR) = 2,5
    A levezetés ugyan ez.
    Z (s) kisebb/egyenlõ 3,68 ohm

Ez egy fakultatív kérdés.
Ha megnézed a kidolgozást, feltételezem, hogy ezt találod.
6-os alfa szorzóval akkor számolsz, ha a berendezés végáramkör.
A feladatból ez nem derül ki szerintem.

Attila

Szia  JUVILL!
Természetesen köszönöm szépen a te válaszodat , hozzá szólásodat is!!!
De a könyv azt írja, hogy  a ... 32A-nél nagyobb  végáramköröknél TN rendszerben max. 5s  a lekapcsolási idõ..!
A kérdésben csak 25A szerepel. Így az 0.4s alatt kellene kikapcsolni!
A  247 oldalon lévõ táblázat alapján, a jobb oszlopban található  a 0,4-re vonatkozó elõírás! A 6-os szorzók!
A  172/1  1.1.6.2. Végponti áramkör: az az áramkör, amely közvetlenül csatlakozóaljzatokat , és/vagy fogyasztókészülékeket táplál.
Tehát szerintem így a példában ez végponti áramkörnek számít! Nem?
Képlettel képben vagyok, csak a szorzónál akadtam el :)!
Attila

JUVILL


Közben megkerestem a 2010-es tankönyvet. Abban is az a megoldás van, amit javasoltam.

Novill

Kedves JUVILL örülök neki, hogy válaszoltál  Attilának és véleményem szerint jól. Annyira örülök neki, hogy ezért egy hírnév ponttal jutalmazom. Sok ilyen aktív szakemberre van szükség. Jó ha meg tudjuk vitatni a szakmai kérdéseket és ebbe az is bele fér olykor ha netán nem értenénk egyet. Szükségünk van arra, hogy állandóan fejlõdni tudjunk.
Kedves Attila ha nem tévedek, most kezded a felülvizsgálói gyakorlatot megszerezni. Igen minden lehetõséget meg kell találni amibõl tudunk szakmailag fejlõdni. Természetesen lehetnek olykor el térõ szakmai válaszok, de egy idõ után ki fogod tudni szûrni a helyes választ. De vannak esetek amikor a szabvány elõírásokat is felülbíráljuk az esetleges ellentmondása végett. Mi régi rókák látjuk az új szabványokat, amikor vissza köszönnek a régi szabvány elõírások is. De vissza térve a kérdésedre amit a juvill kolléga megválaszolt. Az említett jegyzet 247 oldalon lévõ táblázat is megmagyaráz. Ha vizsgázni készülsz és ilyen igyekezettel úgy gondolom sikerülni fog neked.

Attila

Tisztelt Novill!
A 10.28. példa végponti áramkörnek bizonyul!
Ráadásul 32A-nál kevesebb is a megadott In!
TN-rendszer: 0,4s!
Tehát szerintem még mindig a 6 a  szorzó a jó!
A  32A-nél nagyobb ák.-nél van az 5s-os szorzó! Akkor oké a 3!
Nem??????
Attila

Novill

Attila: a "fogyasztó  berendezés elõtti biztosító" ami 10mm2 keresztmetszetû vezetékkel van bekötve. Nem biztos még , hogy végfogyasztó. A példában nincs oda írva TN=0,4s. Mi van akkor ha ez egy berendezés elosztó szekrényébe csatlakozik a 10-es vezeték. És innen csatlakoznak a biztosítót  leágazások berendezés fogyasztóihoz.  Ha viszont valóban végfogyasztó, akkor véleményem szerint jól értelmezed. Ebbõl is látszik olykor nem is olyan egyszerûek a kérdések.

Attila

Tisztelt Novill!
"A példában nincs oda írva TN=0,4s."
Ez valóban nincs!
De a könyv 35oldalán, valamint a 60364-4-41., 4113.2.2.  bekezdésében , TN rendszerben   MAX. 32A-ig a kioldási idõt 0,4s adják meg!
Igy a jobbszélsõ oszlop a mérvadó!
A 32A feletti áramköröknél kell TN=5s, TT=1s.-hoz tartozó értékekkel számolni!
Legalább is én így értelmezem!
A 10.26. feladatnál végponti áramkör, motor  400A (,32A-nál  nagyobb az In), ott egyértelmû, hogy 4. számol!
Ha most van egy  végponti áramkör, motor  In 20A, ott akkor most  3, vagy 6 a szorzó?
Attila

Novill

Ha ez most végponti, 20A-rel védett motor, akkor 6-t venném figyelembe olvadó betétnél. De más a helyzet már kismegszakítónál.
A tanfolyamon érdemes minden elõadásra bejárni, mivel a tanárok benne vannak általában a témában profi módon. Az ilyen jellegû feladatokban hasznos infókat tudnak adni. De a kinti gyakorlati élet más, az adott helyzetet kell mindig értékelni és a szükséges információkat is a helyszínen kell beszereznünk. Ezek alapján a saját felelõsségünk, hogyan értékeljük az adott esetet. Ha a bizonytalanság miatt a szigorúbb értékkel számolunk, nem akkora baj, mintha alul rosszul értékelünk csak azért, hogy jó legyen a minõsítés.

JUVILL


Sajnos a 2010-e tankönyvben is - úgy mint általában mindegyikben - vannak hibák.
Attila által felvetett témákat megkerestem.
A fakultatív kérdésekben is van hiba.
TT rendszer esetében - pont végáramkörben, ÁVK nélkül - egy motor esetén 50V képlet szerinti feszültséggel számol a feladatban.
Viszonylag új ez a jelenlegi felülvizsgálati módszer, ami szerint TT rendszer esetén is 230V-al számolunk.  Ez egy kedvezmény a régi szabványhoz viszonyítva. 
A régi szabvány klasszikus védõföldelt (TT) rendszerben csak 50V-ot (úgynevezett megengedett érintési feszültséget) vett alapul.
A tankönyv feladatában is így van, és el van számolva!
Ezért kell mindig a felülvizsgálat ideje alatt értelmezni a helyi körülményeket.