Villanyszerelõk képzésére kényszerül az EDF DÉMÁSZ (http://profitline.hu/hircentrum/hir/274062/Villanyszerelok-kepzesere-kenyeszrul-az-EDF-DEMASZ)
Elõbb utóbb tényleg mindenki magának képzi a szakembergárdát aki mûködtetik, karbantartják a meglévõ rendszereket. Nem biztos, hogy ez a jó irány mindenesetre a világ úgy néz ki erre halad.
Erre nekik jelenleg szükségük van, ezért indítják.
Egy hozzáfûzni valóm van. Amennyiben ezek a szakembere az élet folyamán más áramszolgáltató céghez kerülnek, hogyan tudják alkalmazni a DÉDÁSZ sajátosságait.
Kérdezem azért, mert köztudott, hogy a regisztrált villanyszerelõk esetében is sajnos nem egységesek a mûszaki követelmények az áramszolgáltatók területein.
Mivel jómagam is az ELMÜ-nél voltam tanuló,és több mint egy évtizedet lehúztam náluk, vannak személyes tapasztalataim. A technológia lehet változik, és másként mûködik egy másik szolgáltatónál, de az oszlop oszlop marad, a 20 kV is ugyanaz, a kötegelt hálózat mindenhol kötegelt. Az utcáról felvett villanyszerelõ tudását tekintve lehet hogy bõven meghaladja a szolgáltatónál lévõ szakemberekét, de a hálózat, légvezeték vagy földkábeles, és a transzformátor-állomások, kapcsolóterek teljesen más tészta. 3. osztályos ipari tanuló korunkban, már tudtunk 20 kV-os légvezetéki hálózaton feszültséget kémlelni, rövidzárat felrakni, szigetelõt cserélni, oszlopkapcsolót karbantartani. Kisfeszültségû hálózaton 17 évesen feszültség alatt kötöttem fel a csatlakozókat, és javítottam a közvilágítási lámpatesteket, illetve munkavédelmi oktatáson, Én is le tudtam engedni mentõkötéllel egy 80 kg-os faoszlopon rekedt bábut. Tehát levizsgázva, 17 évesen teljes értékû munkaerõ lettem a cégnél. Változnak a technológiák, csatlakozó vezetékek, szerelvények, de az alapok megvannak. Most vannak olyan emberek, akik nem bírnak oszlopra mászni, fogalmuk sincs a légvezetéki munkákról. Ezt csak szolgáltatónál lehet elsajátítani, és gondolom nem mindegy, hogy havi fizetésért tanul valaki évekig, vagy havi ösztöndíjért...
Minden héten 2-3 áramszolgáltatói állásajánlatot kapok e-mailen, hosszú hónapok óta, a közeli megyékböl. Az áramszolgáltatótól kilépett ismerösök elmondták, miért. Önálló, felelösségteljes munkavégzés, magas elvárások - minimálbérért, vagy ahhoz nagyon közel. Már csak az a kérdés, miért csodálkozik egy munkáltató ilyen helyzetben??
Ha viszont ez a helyzet nem változik, akkor lehet felesleges beleölni az oktatásba a pénzt, ha nem becsülik meg a szakembergárdát. Aztán lehet, hogy az ösztöndíjjal aláíratnak egy hosszútávú szerzõdést.
Én eddig a képzés idejénél hosszabb idejû tanulmányi szerzõdést még nem láttam, legyen 3 év. Megéri kiképezni, utána betanítani az embert, aztán ha lejár a szerzõdése, elölrõl kezdeni... A villanyszerelõ szakma a szakmunkások közt az egyik legnagyobb ismeretanyagot feltételezi és állandó fejlõdést követel meg. Egy lakatosnak, CNC gépkezelõnek, vagy épületgépész szerelõnek hány szabványt kell fejbõl tudni, és helyesen alkalmazni, plusz a nem ritka változásokat naprakészen követni? Próbáljuk már meg ezt a munkáltatók felé tudatosítani és elismertetni!
Bennem 2 dolog fogalmazódott meg a téma kapcsán; mégpedig az, hogy azért az igen bicskanyitogató, hogy egy ilyen kis országban ahány áramszolgáltatónak amennyi megyei kiskirálysága (hiszen még az ELMÛ-ÉMÁSZ-on és az e.on-on belûl sem egységesek a követelmények!!! >:( ), nos annyifajta elvárás, szabály, nota bene; törvény. Ha egy villanyász olyan részén él az országnak -pl Kelet-Magyarország-, ahol akár a szomszédos megyék más-más szolgáltatóhoz tartoznak (pl. Jász-nagykun: e.on, Csongrád,Békés: Edf, Heves, B-A-Z: ELMÛ-ÉMÁSZ), ott 1-1 mérõhely kiépítéshez egy teherautónyi segédanyag is kevésnek bizonyulhat. Ami pedig az említett cégeknél dolgozó kollégákat illeti, nos minden tiszteletem az övék, hogy hóban-fagyban, nyári kánikulában, éjjel-nappal,akár karácsonykor is mennek, felveszik a harcot a nettó bûnözõ áramtolvajokkal, persze mindenzt egy igen komoly tudásbázissal, s ezért még a hazai átlagbért, azaz a nettó 150 ezret sem igen kapják meg! Itt lesz végre az ideje visszaszerezni az anno horn gyusziék alatt (bocs a vulgóért) szarér-húgyér elprivatizált közüzemi cégeket, mert az elmúlt 17 év világosan bebizonyította, hogy ez egy súlyosan elbaltázott lépés volt!
A "visszaprivatizálás" nem biztos, hogy jó ötlet, a költséghatékonyság egy fõ vezérelv volt, fõleg az utóbbi 10 évben a szolgáltatóknál, így most egy végletesen leharcolt hálózatot és egy megritkított szakembergárdát kapnánk vissza, a nyereség kitalicskázása után. Kicsit sok lenne tanulópénznek, legalábbis nagyon meggondolandó.
A kiskirálysággal és a szolgáltatói viselkedés értékelésével viszont maximálisan egyetértek, magam még ennél sarkosabban szoktam ezt megfogalmazni.
Teljesen jogosnak érzem én is az áramszolgáltatók fricskázását. Átvettek egy jól (?) mûködõ hálózatot az esetek többségében és egyszerûen lerabolták a területüket.
A Démász oktatási szándékának elõre mutató voltát sajnos megkérdõjelezi az a tény, hogy rövid idõn belül két súlyos üzemi baleset történt Hódmezõvásárhelyen....
Hát az a gond hogy sok helyt Pl itt Makón a helyi szakmunkásképzõben már nem képeznek villanyszerelõket (idén állítólag indul de kitudja) így egyszerûen kifogy a szakma
Igen a Hódmezõvásárhelyi események érdekesek voltak akkár a Transzformátorban történt dolog akár a 20kv áramütés.
aki nem tudna ezekrõl:
Áramütés Hódmezõvásárhelyen (http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/szerelem_alkohol_autos_uldozes_baleset_aramutes_hodmezovasarhelyen/2296192/)
Budapesten ápolják az áramütést szenvedett villanyszerelõt (http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/budapesten_apoljak_az_aramutest_szenvedett_villanyszerelot/2297200/)
Trafórobbanás Hódmezõvásárhelyen (http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/traforobbanas_hodmezovasarhelyen/2289561/)
Részt veszek a fenti cikk által tárgyalt képzés szervezésében, ezért szeretném a fenti hozzászólásokat kiegészíteni néhány ténnyel. 388 fő villanyszerelő végzettségű kollégánk van, bruttó átlagbérük 301.341 Ft volt 2012-ben, ez bizony elég messze van a minimálbértől. A készenlétet tartóknak jár díjazás, ez kb. 60 eFt havonta.
A kezdő szerelők keresnek bruttó 142.000 Ft-ot, ami a mai viszonyok között jónak számít.
A képzésre azért van szükség, mert speciális szaktudást kell átadnunk, másrészt pedig szeretnénk, hogy a jó gyakorlatokat és a biztonságos munkavégzés alapjait megtanulják.
Még egy félreértést igazítanék ki: a fiatal szerelők nem ösztöndíjjal vannak itt, hanem munkavállalóként, munkabérrel. Az ösztöndíj program ipari tanuló szerelőknek szól, két program tulajdonképpen párhuzamosan fut.
Ide mikell hogy elmehessek én is ilyen szerelőnek?
Úgyértem kell hozzá gyakorlat ?Metervizsga vagy valami?
Egy frissen végzett villanyszerelő is elmehet ilyennek?
@agnes.jedlik
Köszönjük a plusz információkat. A plusz képzés gondolom a EDF DÉMÁSZ rendszereinek oktatásáról szól, melyek specifikusabbak a többi áramszolgáltató rendszereihez képest.
Idézetet írta: agnes.jedlikA képzésre azért van szükség, mert speciális szaktudást kell átadnunk, másrészt pedig szeretnénk, hogy a jó gyakorlatokat és a biztonságos munkavégzés alapjait megtanulják.
Azt lehet esetleg tudni, hogy a speciális képzés az elektromos ipar milyen területeire tér ki? Gondolom a feszültség alatti munkavégzés (FAM) és hasonlókról lehet szó.
Pár szót a "speciálisról": pl a többi szolgáltatónál rendszeresített Csatári mérőszekrények nem "kompatibilisek" az Edf-Démász felségterületén, de ugyanez elmondható a hensel mérőhelyeire is. Azért az érdekelne, hogy miért kell egy ilyen kis és -ami még fontosabb- moltocsóró országban ekkora faxnit csinálni a mérőhelyekből, miért lehet megengedni az egyes szolgáltatóknak, hogy más-más házi "törvényeket" alkossanak? És ez csak 1 a sok "egzotikum" között...
mindenesetre; Jedlik Áginak köszönjük, köszönöm, hogy vette a fáradságot és -jó marketing/kommunikációsként- kommentálta a témát! ;)
Valahogy annak idején a mérőhelyek kialakítását az MSZ 447 szabvány figyelembevételével kikérve az áramszolgáltató igényét alakítottuk ki a mérőhelyeket. Itt is voltak területenkénti eltérések még egy szolgáltatónál is kirendeltségenként. Emlékszünk még a 100x100-as illetve 150-es doboz beépítésével, megfelelően összecsövezve, hagyományos nappali, vezérelt, ipari csatlakozásoknál a kéttarifás ohmos és meddő mérés, valamint az áramváltós mérések kialakítása. Ezek voltak azok bizonyos fa mérőszekrények lángmentesítve, süllyesztett és falon kívüli változatok. Egy ilyen fa szekrény lambériázott ajtóval, zárral meg lehetett kapni 4-5 eFt -ért. Valahogy mindig megoldottuk sikeresen a feladatokat akár tervezői, szolgáltatói illetve idősebb szakik instrukcióik alapján. Tehát nem igazán volt egységes a területen a mérőhely kialakítás.
Majd jött a nagy fejlődés a privatizációval először elindultak a Hensel mérőszekrények, melyeket a többiek is követtek. Bp.--ről elindult a regisztrációs villanyszerelő rendszer kiépítése az ELMÜ-től és néhány társ szervezett által. Akkor még az egyik követelmény a mester vizsga volt, ma már nem. Hiába az oktatás egy nagyon jó üzlet ma már, lobbik jól dolgoznak. Ha jól emlékszem ez 1998 decemberében volt 4 napos, majd következő év februárjában indult a következő csoport. A célja az volt eredendően , hogy egységes legyen a mérőhely kialakítás. De valahogy ma sem lehet elmondani az egységes mérőhely kialakítást. Nézzük meg a francia céget, amelyeknek teljesen más típusú mérőszekrényei vannak. Legjobb példa a teszt kérdéseknél is meg mutatkozik.Továbbá különböző jogosultságot kapjanak a regisztrált szerelők. Ez se jött be, sőt még a kábel fektetési jogot is elvették. És ezen kívül sok más sem. Ha megvizsgáljuk a mérőhelyek fejlődését az is érdekes irány. Van olyan terület ahol tipizált jóváhagyott mérőszekrényt nem fogadnak el. Tehát az MSZ 447 szabvány továbbra is forgalomban van, a szerelés területenként eltérést mutat. Tulajdonképpen mi is történt az időközben kialakult technikai megoldás változásokon kívül a szerelők szempontjából nézve?
Várható volt, hogy villanyszerelőkből hiány lesz, ez leginkább az áramszolgáltatókat érinti, viszont az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. villanyszerelő képzés című megmozdulását díjazom, magam részéről sok sikert kívánok hozzá, bár nem hinném, hogy csak tanulókat toborozva sikeresen megtudják tartani ezt a színvonalat, amit a jelenlegi szerelő munkatársaival igaz kevés létszámmal kemény munkával csinálnak. Véleményem szerint Magyarországon a szakembereket jobban meg kellene fizetni, főleg az áramszolgáltatónál dolgozókat, számos multinacionális cég alkalmaz karbantartó villanyszerelőket van ahol 300 eFt felett keresnek igaz felelősséggel járó munkát végeznek, de ha minden rendben zajlik effektíve nincs dolguk, így nincs min csodálkozni, ha nem az áramszolgáltatót választják munkahelyüknek. Igaz, hogy jelen esetben az EDF Démász állami támogatást kap, ha tanulókat képeztet ki, viszont az előző mondatomban említettek ellenére is sok olyan tapasztalattal rendelkező villanyszerelő van aki szívesen dolgozna az áramszolgáltatónál, de sajnos zárt ajtókkal várják őket, mivel csak tanulók jelentkezését várják. Jómagam 2002-ben végeztem villanyszerelőként, akkoriban nagyon szerettem volna dolgozni az áramszolgáltatónál, de sajnos nem volt felvétel, azóta PLC programozó, és Automatikai technikus lettem, de a villanyszerelő szakmámat továbbra is csinálom. Javasolnám az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-nek, hogy folytassák a tanulók képzését, mert szükség van rájuk, de a tanulók mellett engedjenek teret a korábban végzett szakembereknek is.
Üdv: Gyurimo
Idézetet írta: gyurimo83 Dátum 2013. április 26., 13:23:40 DÉLUTÁN
számos multinacionális cég alkalmaz karbantartó villanyszerelőket van ahol 300 eFt felett keresnek igaz felelősséggel járó munkát végeznek, de ha minden rendben zajlik effektíve nincs dolguk
Nem pont a témához tartozik, de már a második multinál dolgozom, nem biztos, hogy a 300 feletti fizetésért nincs dolgunk. Minden amihez villanynak köze van, a tiéd, és még sok minden más is ezenkívül.
Szerintem a leírt végzettségekkel próbáld ki bátran!
Üdv Mindenkinek! Nagyon érdekes a téma,de....Olvastam pár jó dolgot,az előttem szólóktól.Viszont nem minden így van,sok a légből kapott,helytelen állítás. Az egyik Bp-i áramszolgáltatónál voltam egy képzésen,ahol a francia T.E.M.A. cég által gyártott fam létrát ill. annak egy elemét a saját nevéhez kapcsolta ez az áramszolgáltató cég. Míg a másik ÁSZ nem sajátította ki.És a bérezést illetően nem vagyok biztos hogy egységes. pedig, több helyen ,több beosztásban vagyok,ami a cégen belül is más munkakör! Jó,ha 100 megvan,1-2 hetes ügyelettel,napi 7:30-tól 15:30-ig norma ,15:30-tól másnap 7:30-ig ketyeg az ügyelet...Mindegy milyen napszak van,vagy milyen az időjárás és éppen pünkösd vagy karácsony van.Menni kell! A bér annyi amennyi! Ez elhivatottság kérdése és nem anyagi!
Idézetet írta: Laca83 Dátum 2013. április 26., 21:33:46 DÉLUTÁN
...Az egyik Bp-i áramszolgáltatónál voltam egy képzésen,ahol a francia T.E.M.A. cég által gyártott fam létrát ill. annak egy elemét a saját nevéhez kapcsolta ez az áramszolgáltató cég. Míg a másik ÁSZ nem sajátította ki...
Bocsánat, a TE.M.A. cég nem francia, hanem olasz. A létrájuk tulajdonképpen nem FAM létra (hiszen nincs például szigetelő létradarab), csak az a bizonyos bp-i áramszolgáltató FAM-ra is azt használja. ÉS a létra egyik eleme kifejezetten ama bizonyos bp-i áramszolgáltató miatt olyan, amilyen (az eredeti kínálatban ilyen nem volt, direkt a vevő kérésére gyártották). Azért ezt a darabot szerintem jogosan kapcsolja a saját nevéhez ez az áramszolgáltató cég... És mivel tudomásom szerint TE.M.A. létrát először ez a cég vett, miért is ne lehetne az egész létrakészletet úgy megjelölni, hogy a cég nevével? Hiszen volt egy időszak, mikor csak ez a cég használta a TE.M.A. létrát.