Üdv Mindenkinek! Egy számomra "érdekes" téma foglalkoztat egy ideje.Sokszor látom(gondolom más is)hogy egy elosztószekrényben,táblán,stb nem megfelelően vagy indokolatlanul kötik be a védelmeket. Áramszolgáltatói megszakítóknál gyakran az alsó kapocsba kötendő be a méretlen vezeték és felülre pedig a mérő fogadó kapcsához induló vezetéket.Ez eddig rendben is volna,(de nincs rendben)amennyiben nem vesszük figyelembe a vezeték anyagát ,ami alu lévén "kifolyik" a kapocsból. A másik oldalról megközelítve a témát az sem mindegy ,milyen tipusú az a készülék:BS- BK tipusnál felülre kell/kellene a bejövő, alulra az elmenő vezetéket bekötni.Viszont az új megszakítóknak a homlokán ábrával és számokkal is jelzi a gyártó a bekötés "irányát". Kinek mi a véleménye erről? Véleményem szerint ezeket a dolgokat sem kell figyelmen kívül hagyni.mellékelek pár képet is
Üzenet összefûzve: 2013. május 10., 13:17:36 DÉLUTÁN
ezen látható az X jel ami a fogyasztó felé induló(bekötendő) vezetéket jelenti. Majd ezt elfelejtve bekötik,ahogy esik úgy puffan ....
Üdv laca83!
Idézetet írta: Laca83 Dátum 2013. május 10., 13:13:55 DÉLUTÁN
Viszont az új megszakítóknak a homlokán ábrával és számokkal is jelzi a gyártó a bekötés "irányát". Kinek mi a véleménye erről? Véleményem szerint ezeket a dolgokat sem kell figyelmen kívül hagyni.
Az én véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy a megszakítónak a működés szempontjából mindegy hogy alul vagy felül kapja-e a betáplálást.
A számozás oka pedig egyszerű. A terven csak így lehet feltüntetni hogy melyik kivezetése pontosan hova van bekötve.
Én azzal találkoztam (az ipari berendezésekben) hogy a kismegszakítók, a motorvédő kapcsolók és a mágneskapcsolók is mindig felülről kapják a tápláló feszt és alul megy el belőlük a kapcsolt.
Ez ott nagyon kevés kivétellel mindenhol így van.
Idézetet írta: Laca83 Dátum 2013. május 10., 13:13:55 DÉLUTÁN
Üdv Mindenkinek! Egy számomra "érdekes" téma foglalkoztat egy ideje.Sokszor látom(gondolom más is)hogy egy elosztószekrényben,táblán,stb nem megfelelően vagy indokolatlanul kötik be a védelmeket. Áramszolgáltatói megszakítóknál gyakran az alsó kapocsba kötendő be a méretlen vezeték és felülre pedig a mérő fogadó kapcsához induló vezetéket.Ez eddig rendben is volna,(de nincs rendben)amennyiben nem vesszük figyelembe a vezeték anyagát ,ami alu lévén "kifolyik" a kapocsból. A másik oldalról megközelítve a témát az sem mindegy ,milyen tipusú az a készülék:BS- BK tipusnál felülre kell/kellene a bejövő, alulra az elmenő vezetéket bekötni.Viszont az új megszakítóknak a homlokán ábrával és számokkal is jelzi a gyártó a bekötés "irányát". Kinek mi a véleménye erről? Véleményem szerint ezeket a dolgokat sem kell figyelmen kívül hagyni.mellékelek pár képet is
Üzenet összefûzve: 2013. május 10., 13:17:36 DÉLUTÁN
ezen látható az X jel ami a fogyasztó felé induló(bekötendő) vezetéket jelenti. Majd ezt elfelejtve bekötik,ahogy esik úgy puffan ....
Laca83!
Van-e ugyan szabványelőírás arra, hogy alulra, vagy felülre kell érkezni a betápnak?
A kismegszakítók "fülei"-nek, megszakítók karjainak álláshelyzete szerinted egyértelműen utalhat-e erre?
Véleményem szerint ez csak a rutin, a kialakítás és megszokás kérdése, mert minden szabvány erről mélyen hallgat. Mivel a az ÁVK-k mindegyikénél a betáplálás a felső kapcsokon történik, így praktikusan adódik az, hogy az alsó kapcsokról egy betápsínnel meglehet valósítani a kismegszakítók közvetlen betáplálását, elkerülve a felesleges elmenő tápvezeték kiépítését.
Hasonló a helyzet, mint a kapcsolóknál, reléknél, mágneskapcsolóknál.
...bár az is igaz, hogy emlékeim szerint régebben előírás volt egyes védelmi szerveknél a felső betáplálás, de ott az ívoltás kialakítása és hatékonysága miatt írták elő. Ez ma már minden irányból megoldott.
Köszönöm szépen a véleményeket.Mindegyik szempontból nézve van igazság és félrevezetés is.Én személy szerint az alu vezetéket felülre kötöm,a réz pedig alulra kerül.Ha viszont a gyártói javaslatot veszem figyelembe(főként azonos anyagú vezetők esetében) akkor a "jelzés" szerint teszem azt.Nyilván vannak műszaki akadályok is,amikor a rövid vezetékek miatt rákényszerülök másként bekötni.Abban sem vagyok biztos hogy ezt műszakilag megoldották,bármelyik kapocs lehetne be vagy elmenő...(a megszakítóknak is sok olyan tipusa van, amit nem lehetséges fésűs és villás sínnel is bekötni ugyanazon kapcsoknál)Ezért is feltételezem(!) nincs megoldva,mi hova kerül.Emiatt kérdeztem kinek mi a véleménye ezzel kapcsolatban.Próbálok ésszerűen cselekedni.
Mit éreztél félrevezetésnek? ???
Ugyebár két kialakítás lehetséges biztosító szekrény esetében. Ha felülről jön a betáplálás vagy alulról a szerint érdemes kialakítani a vezetékezést. De szerintem biztonsági okokból ha a biztosító kialakítása olyan hogy a csatlakozás mind két részen alul van akkor mindegy de ha egyik felül inkább az legyen a kimenő oldal.
Üdv!
Mi a helyzet olyankor,amikor a jelölés szerint a betáp felül van,de a sínezés alul?
Semmi....hacsak a típusspecifikus leírás külön ki nem tér rá. ;)
Tisztelt nyaki! A megszakítók bekötését értettem félrevezetésnek.Nem hiszem hogy mindegyiknél megoldották volna azt hogy tetszőleges a bekötés.Talán reklám,meg parasztvakítás lehet az oka. Fi reléknél,láttam már hogy felcserélhető a nulla és a fázis a bekötésben. Igaz ez csak egyfázisú (ganz) relénél lehetséges. Viszont fi relénél is van olyan ahol,a betáplálás irányát a gyártó jelzi.Ennél alulra kell a bejövőt felülre az elmenő.Ezért is vetettem fel a kérdést,foglalkozik/foglalkozott -e valaki ezek tanulmányozásával.Nagyon úgy fest a dolog,hogy senkit sem érdekel, megszokás szerint elvégzik a bekötést és ennyi.
Helló Laca83!
Azt kérdezed a kismegszakítóra alulra vagy felülre kell-e kötni a betáplálást és nem kapsz egyértelmű választ rá.
Arra gondoltál-e már, hogy tökmindegy?
Egyenáramnál lehetne jelentősége de ott is csak a polaritással együtt.
Idézetet írta: Laca83 Dátum 2013. május 12., 19:52:10 DÉLUTÁN
Viszont fi relénél is van olyan ahol,a betáplálás irányát a gyártó jelzi.
Annál nem mindegy, mert a beépített teszt áramkörnek a kapcsolt oldalon kell lennie.
Mellesleg azért is jobb alulról megtáplálni a kismegszakítókat, mert általában alúl van úgy kialakítva a bekötőcsavar, hogy egyrészt oda tudod benyomni mondjuk a 16-os, netán 25-ös MKh betáp vezetéket, másrészt a fésűssín U alakú "fésűje" is az alsó csavarokhoz illeszthető be könnyen, legalábbis az ETI, a GE/AEG, Legrand triumvirátus esetében, de szerintem a többi NEVES gyártó termékeinél is hasonló a kialakítás...
Schneidernél a fésüs sín egyenes leágazókat hordoz, én elosztót még csak felsö csatlakozással láttam kábelezve eddig, alsó elmenökkel, akkor is, ha az összes kábel felülröl jön be a szekrénybe. Valahogy én is erre a módszerre álltam rá az évek során. Amúgy nem emlékszem, hogy bárhol leirták volna, hogy csak igy lehet.
Tisztában vagyok az elhangzottakkal.Már csak azért kérdeztem erről a témáról,mert bizonyos termékeknél jelzi a gyártó ,a kapocs is egyértelműen ezt igazolja.Alsó a betáp,felső a védett oldal.Ott az X jel a fogyasztó.A GE tipust is ma néztem,ott nem csak a számozás jelzi egyértelműen az alsó betápot hanem még az egyenáram pozitív pólúsát is.Ez 1 p kivitel.a 2 p kivitelű már negatívot is jelöl,ezért ennél nem kérdés a bekötés helyessége. Végül is azt nem értem,ha mindez rendelkezésre áll akkor miért nem foglalkoznak vele a szakik,és miért kötik be úgy hogy ezt figyelmen kívül hagyják.Ezek alapján nem minden megszakítónál van megoldva ,hogy kötöm be.
Én még mindig azt mondom, hogy tök mindegy. A bimetall így is, meg úgy is működik. A mai minőségi kismegszakítók legtöbbjének mindkét érintkező pogácsája egyforma anyagból van, az érintkező távolságok nagyok, ezáltal a zárlati megszakítóképességük is túlbiztosított.... ::) akkor hol itt a probléma?
Hidd el, hogy bárhogyan is kötöd be, egy ellenőrzésnél minden másba belefognak kötni, de ebbe bizonyosan nem, hacsak, a beépített készülékre egyértelműen fel nincs tüntetve a bekötési utasítás.
Tisztelt nyaki! Pontosan ez a problémám! Egyértelműen jelzik a gyártók.(amelyik jelzi ugyan) És mégis homlokegyenest más a bekötés! ha nem így lenne,nem dobtam volna fel a témát. de ez azt mutatja,hogy van akit igen is érdekel,vagy legalábbis próbál ennek megfelelően eljárni,mérlegelni. Még annyit tennék hozzá: ha megoldott lenne ez a kérdés akkor nem jeleznék,ábrázolnák.Azt meg uram bocsá,nem tudom elfogadni,hogy egy neve sincs gyártó megoldotta(mégis hogy!?)a nevesebb elismert gyártók meg nem tudták megoldani. megjegyzem,akkor egy csatlakozókapocsnál mindkét oldalon alkalmasnak kellene lennie mindegyik sín fogadására. Ez sem mindegyikre igaz. Ugye?
Engem érdekel a téma, mivel még csak most tanulom, de a logika azt diktálja, hogy ha se számozás, se nyíl nincs a kismegszakítón, akkor nincs meghatározva, hogy melyik irányból mit kötünk.
Ha nyíl van rajt, akkor annak oka is kell leni, még ha nem is teszik közzé, a gyártók.
Ha számozva van, akkor pedig a kisseb szám a be táp pólus, a nagyobb pedig a védet oldal.
A mozgó alkatrészt tartalmazó érintkező lenne a védett oldalon. (bár ezt kívülről nem igazán lehet megtudni, szét meg nem szerelhető rongálódás nélkül)
A Fi relé felboríthatja a rendszert, de erre is van egy alkatrész. Betáplálási pont a fogas fésűs sínhez. Ebbe mehet a Fi reléből a vezeték. Húzókengyeles bekötő kapoccsal ellátott készülékeknél a megtáplálás a fogas fésűs sin mögött. Csavaros bekötő kapoccsal ellátott készülékeknél a megtáplálás a fogas fésűs sin előtt.
Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 25., 23:59:22 DÉLUTÁN
Valahogy így néz ki. (Aki nem ismeri.)
A képen egy tokozottban elhelyezett biztosítéksor alsó betáplálását biztosító fésűs sín ami nedvességet kapott egy rossz töm-szelencétől.
Ha mind ezt felülre építette volna be nem állt volna meg a nedvesség az elválasztó lemezek között és nem okozott volna zárlatot sem.
Igen egyetértek a kicsit is magára adó cégek jelzik a betáplálás irányát. És ezt érdemes figyelni.
Üdv!
Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. augusztus 26., 17:02:49 DÉLUTÁN
Ha mind ezt felülre építette volna be nem állt volna meg a nedvesség az elválasztó lemezek között és nem okozott volna zárlatot sem.
Ez nyilván igaz.
De talán akkor nem derül ki olyan hamar, hogy beázik és majd csak akkor lett volna baj, amikor a tokozott már nyakig áll a vízben. De akkor már cserélni kellett volna a benne lévő szerelvényeket is, mert azokban is tocsogott volna a víz és azok durrannak össze...
Ki tudja?
A probléma véleményem szerint itt ugyanis nem az hogy alul volt a fésűs sín és azért durrant össze, hanem az volt a probléma hogy beázott!
A villanyszerelés rendkívül összetett feladat (bár a többi szakma is). Mindig adódik valami hiba lehetőség. Az ember úgy gondolja ,,Én nem így csináltam volna!" vagy ,,Legközelebb nem így csinálom!" Nem szeretem, a töm szelencét, vagy membránt felül kivezetni, de van olyan helyzet, amikor nincs más választás. Érdekes hogy az új tokozott mérőhelyeknél alul ahol a földkábel bemegy, ott van egy darab cső, ami szinte mindig lejjebb van, mint a töm szelence, gondolom, ahogy ülepszik a föld lehúzza. A víz nem folyik be, de a vendégek beköltözhetnek, hacsak nem a földkábelt szorítja a töm szelence.
Jó estét Mindenkinek!
Társasházi lakásban, még FKA doboz van, cserélnénk korszerübbre, meg Fi-relét is beiktatnánk. Igy néz ki jelenleg:
Van a jobb alsó sarokban egy háromfázisú megszakító féle, ahonnan a fázisok át vannak kötve egy-egy kismegszakitóra. Ennek mi lehet a lényege?
Üdv!
Tűzhelynek a főkapcsolója.
Akkor ez nem megszakító, hanem csak egy kapcsoló? Nem lehet kiiktatni? Igaz, a nulla is rá van kötve,igy leválasztóként funkcionál?
Igen ez egy 4 pólusú kapcsoló!
Olvasgattam a fórumon hasonló témában.
Még nem tudtam megnézni, hogy az órától hány vezeték jön, egyelőre nincs rá lehetőségem. A ház 1988-ban épült, azóta ehhez nem nyúltak. Fura, hogy kék színű vezetékek jönnek ki a kismegszakítókból, akkoriban erre nem adtak?
Arra számítok, hogy az órától a tűzhelynek jön három vezeték, ez három fázis, ami bemegy ebbe a leválasztó kapcsolóba, és, mint látszik onnan átmennek egy-egy kismegszakítóba. Kicserélném a leválasztó kapcsolót egy háromfázisú Fi-relére, hogy védve legyenek ezek az áramkörök.
Arra is számítok, hogy jön még be az órától egy fázisvezeték, meg egy, szerintem PEN-vezeték. Ide kapcsolnék egy egyfázisú Fi-relét, úgy, hogy a PEN-vezetéket rákötném a PE-sínre, onnan menne a Fi-relébe, ahonnan menne a nulla-sínre. A Fi-relét fésűs-sínnel kapcsolnám össze a kismegszakítókkal, annyival, hogy minden elmenő fázisvezetéknek külön kismegszakítója legyen. Az új doboz 18 férőhelyes lenne.
Rendben lenne így?
Az órától három fázis érkezik, ez biztos. A képen , amennyire látszik, a felső kismegszakítók aljára érkezik és innen van a tűzhely főkapcsolóra átkötve. N és PE is külön érkezik szerintem, bár ez nem látszik. Budapesten a gazdagréti lakótelep van így szerelve meg ahol nem volt/nem építettek gázt, vagyis ahol elektromos tűzhely van.
A bejövő három fázist a 4P 40A 30mA áram-védőkapcsolóra érkezik és innen lehet szétosztani az áramköröket. Ha külön szükséges AVK a tűzhelynek és a többi áramkörnek akkor annyi AVK kell amennyi áramkört külön szeretnél védeni. Persze nem egymás után kötve az AVK-kat.
Itt sincs gáz, elektromos tűzhelyek vannak a lakásokban. Akkor ezek szerint, hogy, ha három vezetéken jön fázis, ami megy a tűzhely felé, akkor úgy gondolták, hogy a tűzhely felé menő fázisokat még arányosan megterhelik a többi fogyasztóval? Ha felteszek egy 4P Fi-relét akkor elégnek kell lenni a rendszerhez, további már nem szükséges, igaz?
Hogy van-e külön N és PE, azt nem tudtam megállapítani még.
De azt láttam, hogy a PE-sín és a nulla-sín össze van kötve.
Ódv!
Én nem látok a képen külön N és PE sínt. Azt viszont látom, hogy a felső sínre érkezik a vastag kék színű, vélhetően PEN vezető, azaz, csak az egyetlen sín lévén, az bizony PEN sín lesz, melyre be vannak kötve az elmenő N és PE vezetők közösen. Ebben az esetben az ÁVK bekötése bajos lesz, mert nem lesz külön N síned, tehát az elosztó cserés lesz vagy használnod kellesz egy sínre pattintható kék színű N kapocslécet, ahová az ÁVK utáni N vezetőket kötheted.
Fent van az N sín, alul a PE sín. A tűzhely kapcsoló alatt látszik a bekötése, fehér színű vezeték.
Van alul is egy sín, csak az valóban nem látszik ezen a képen. Van egy másik kép, elég homályos, de talán ezen látható az alsó sin. A dobozt cseréljük, már megvettem egy 18 férőhelyeset, abban van két sín.
Fent van a N-sín? Azt gondoltam lent. Engem félrevezetett, hogy a fenti sínre be van kötve egy zöld-sárga vezeték. ???
Ha PEN jön be, akkor helyesen, a PE sínre kell kötni, majd onnan átkötni az N sínre.
Ma tüzetesebben volt lehetőségem tanulmányozni a helyzetet.
Úgy látom, hogy három vezetéken jön be fázis, és egy kék vezeték jön, ami a felső sínre van kötve, amiről úgy gondolom, hogy az a PE-sín, onnan egyből megy abba a kapcsolóba, amit tűzhely főkapcsolónak neveztünk, onnan pedig az alsó sínre, amit én a Nulla-sínnek gondolok. Úgy látom, hogy ez a kék vezeték nincs is megszakítva a sínnél, csak le van csupaszítva, és úgy van rögzítve.
A fázisvezetékek először a felső jobboldali három 10A-es kismegszakítóba vannak bekötve alulról, onnan alulról van átvezetve a tűzhely-főkapcsolóba, ahonnan megy tovább az alsó három 16A-es biztosítékokba, ahonnan kék színű vezetékeken megy el a fogyasztókhoz. A három 10A-es kismegszakítóból mindegyikből két áramkör felé megy el fázisvezeték, ezek fehér színűek, rajtuk fekete szigszalag-csík van.
A felső sín bal oldalon egy kék színű vezetékkel össze van kötve az alsó sínnel.
Még nem sikerült beazonosítani az egyes áramköröket, de azt megállapítottam, hogy a 2200 W-os légkondi egy 10 A-es biztosítékra van kötve, még valamikkel, amit még nem derítettem ki, mindezt azonban nem tartom elfogadhatónak, de eddig így használták évek óta.
Tervem akkor, hogy az új dobozba egy háromfázisú FI-relé lesz beállítva, ebbe menne a bejövő három fázisvezeték, a bejövő kék az akkor PEN vezető , ez megy a felső sínre, onnan a FI-relé N-pólusra, onnan pedig a N-sínre. Már korábban beszereztem egy egyfázisú Fi-relét, ezt is beépíteném, de kérdés, hogy mely fogyasztóhoz lenne érdemes kapcsolni? Kerámialapos tűzhely, sütő, mikró, mosógép, mosogatógép, légkondi?
És a villanyóra 25A-es
Idézetet írta: kergabor Dátum 2020. július 20., 21:06:42 DÉLUTÁN
És a villanyóra 25A-es
Szia!
A villanytűzhelyet raknám a 3f FIrelére esetleg ehhez a Konyha vagy a Fürdő .Az 1f FI re meg a lakás többi részét tenném ,
EZ ne menjen át egymáson ,tehát ne legyen sorosan.
Remélem mindkettő 30mA -s? Az 1F után új kismegszakitókkal a többi áramkör + külön kismegszakitó a Klimának (ez esetleg 2-t polusú a leválasztás miatt )
De másnak más elképzelése?
Idézetet írta: Atis57 Dátum 2020. július 21., 08:21:41 DÉLELŐTT
Szia!
A villanytűzhelyet raknám a 3f FIrelére esetleg ehhez a Konyha vagy a Fürdő .Az 1f FI re meg a lakás többi részét tenném ,
EZ ne menjen át egymáson ,tehát ne legyen sorosan.
Remélem mindkettő 30mA -s? Az 1F után új kismegszakitókkal a többi áramkör + külön kismegszakitó a Klimának (ez esetleg 2-t polusú a leválasztás miatt )
De másnak más elképzelése?
Én is így csinálnám, az alábbiakra meg érdemes figyelni:
- az 1F ÁVK 'A'-s legyen, 30mA-es (AC-set könnyen megzavarnak modern elektronikák)
- klíma teljesen külön kör legyen, nehogy leválasztásnál valaminek a nulláját is lekapcsold (sok klímát egyébként is érdemes leválasztani üzemi időszakon kívül a stand-by fogyasztásuk miatt, de ezt a használatijuk is írni szokta)
Jelenleg három vezetéken jön fázis, ezekhez vannak elosztva az áramkörök, nagyjából arányosan terhelve az egyes fázisokat. A tűzhely felé menő három irány egyszer a kerámialapos, második a különálló sütő, harmadik pedig a mikró. Ezen kívül még hét áramkör van, melyből 2-2-2 van az egyes 10 A-es kismegszakítókhoz kapcsolva, egy áramkör pedig a felső sor 16A-es kismegszakítójához. De a részleteket még nem ismerem, csak a légkondi helyzetét, ami egy 10A-eshez van kapcsolva még egy másik áramkörrel. Most már azon is elmélkedem, hogy a három fázisvezetőt hogyan kellene megosztani? Mi legyen az egyes irányokhoz kapcsolva? Mivel van még mosógép, és mosogatógép is, nagy fogyasztóként.
A Fi-relék 40A 30mA-esek A tipusúak.
Üdvözlöm az Urakat! Én még csak tanulom a szakmát, esti iskolarendszerű kétéves képzésben. Megnéztem anyósom lakáselosztóját kíváncsiságból, amit kb 40 éve szereltek fel és azóta nem látta szerelő. Ez a kép fogadott. A fekete színű kismegszakító nem tudom mit csinál, mert ha lekapcsolom ugyanúgy van áram mindenhol a lakásban. Természetesen én még nem fogok ehhez hozzányúlni, annyira nem érzem biztosnak magam. Ami biztos, hogy a piros biztosítja a világítást és a csatlakozó aljzatokat is. Bakony művek megszakító, szerintem b10A-s nak felel meg. (15L-BS) De van egy olyan érzésem, hogy ez így nagyon nem jó. Sok fogyasztó van a lakásban.
Üdv!
Mindkettő 10 A, bal oldali motorvédő, jobb oldali vezetékvédő karakterisztika.
Fokozatszámuk 15 ami azt jelenti hogy 15 A még nem old ki, 1 órás 19.5 A -os terhelésnél old ki.
Az első (bal oldali) lehet bojler, tűzhely vagy valami külön áramkör.
Írtad hogy szerinted nem jó. Szabvány szerint megfelelő mert a létesítéskor előírt követelményeknek megfelel. Majdnem. ...mert szerintem már akkor sem lehetett sodrott kötést alkalmazni szigszalaggal.
Másik meg a karbantartás hiánya.
Ha új kismegszakítók kerülnek fel akkor az felújítás és a jelenlegi szabványoknak szükséges megfelelni. Gondolom kap egy kiselosztót, AVK (ha lehet :D).
Utána a papírmunka: villamosbiztonsági felülvizsgálat, elosztóról darabvizsgálati jegyzőkönyv, használati és kezelési útmutató.
Egy új házban építettük ki a dolgokat. Legidősebb rutinos kollégáé az elosztó aki már 40+ éve ezt csinálja, következő a szitu:
AVK bekötése: felül fázis be nulla ki , alul fázis el nulla be,
az hagyjuk hogy az elmenő nullához 4 vezetéket kötött de...
Ez így nem teljesen korrekt de működik, schneider 2p avk.