Villámvédelmi fogalmak

[JUVILL]

1.    A VILLÁMRA VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Villámcsapás (villám): A felhõ és a föld, vagy a felhõ és egy földi tárgy között létrejövõ, impulzus-jellegû 
       kisülés.

1.1.1. Villámcsatorna: A villámnak a levegõben létrehozott, magas hõmérsékletû, villamosan vezetõ útja.

1.1.2. Egyenértékû terület, m2: Annak a sík területnek a kiterjedése, amelyet a helyi villámsûrûség esetén 
          évente ugyanannyi villámcsapás érne, mint a vizsgált építményt.

1.1.3. Villámsûrûség, villám/km2 x év: A helyi meteorológiai viszonyok következtében egységnyi kiterjedésû
          (általában 1 km2), sík területet évente érõ villámcsapások száma.

1.2. Villámáram: A villám becsapási pontjában, a villámcsatornában folyó áram.

1.2.1. Villámáram-impulzus: A villámáramnak rövid ideig tartó, gyorsan változó, nagy áramerõsségû áramlökése.

1.2.2. A villámáram-csúcsértéke vagy a villámáram erõssége, Amper: A villámáram pillanatértékei közül a
          legnagyobb.

1.3. Becsapási pont: A villámcsatorna érintkezési pontja a földdel vagy egy földi tárggyal. Egy villámnak több
       becsapási pontja is lehet.

1.4. Másodlagos hatások: A védendõ épületet, a villámhárítót érõ, vagy a közelében lecsapó villám által a
       védendõ térben létrehozott káros hatás.

1.4.1. Közvetett villámcsapás: A villámhárító berendezésen vagy egyéb vezetõanyagú testen átfolyó villámáram
          által létrehozott feszültségesés következtében egy másik (általában földelt) fémtárgyhoz kialakuló átütés.

1.4.2. Indukált feszültség: A villám útjával közvetlen kapcsolatban nem lévõ fémtárgyak között a villámáram
          által elektromágneses indukció útján létrehozott feszültség.

1.4.3. Elektromágneses villámimpulzus: A villám által létrehozott impulzusszerû villamos és mágneses
          térerõsség.


2. A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉSRE VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK


2.1. Villámhárító berendezés: E célra épített vagy felhasznált alkatrészek és épületelemek összessége, 
       amelyeknek az a feladata, hogy a védendõ tárgyba becsapó villám káros hatásaitól megóvják az élõ 
       személyeket, állatokat, tárgyakat és berendezéseket.

2.1.1. Külsõ villámvédelem: A villámhárító berendezésnek a villámcsapás felfogására, a villámáram levezetésére
          és a fölben való szétosztására szolgáló része, amely felfogóból, levezetõkbõl és földelésbõl áll.

2.1.2. Belsõ villámvédelem: Azoknak a berendezéseknek és intézkedéseknek az összessége, amelyek célja a
          villámcsapás következtében fellépõ másodlagos hatások által okozott károk elkerülése.

2.1.3. Független villámhárító: Olyan villámhárító berendezés, ahol a külsõ villámvédelem csak a földelésnél
          kapcsolódik a védendõ építményhez és annak belsõ villámvédelméhez. A felfogó és a levezetõk a
          védendõ építménytõl különálló tartószerkezeten vannak elhelyezve és így a villámáram útja elkerüli az
          építményt.

2.2. Felfogó: A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a védendõ tárgy helyett becsapási pontot
       képezzen a villám számára.

2.2.1. Felfogóvezetõ: A felfogó-rendszerhez tartozó olyan vezetõ, amely közvetlen villámcsapásnak is ki van
          téve. (Nem számít felfogóvezetõnek az olyan összekötõ vezetõ, amely a felfogó többi eleme által védett
          térben – a födém alatt, stb. – egyéb felfogó alkatrészéket köt össze.)

2.2.2. Felfogórúd: A felfogóhoz tartozó függõleges, vagy a tetõfelületre merõleges fémrúd.

2.2.3. Természetes felfogó: Az építménynek közvetlen becsapás ellen védendõ felületén levõ, fémbõl készült
          szerkezeti elem, amely a villámhárítóval fémesen össze van kötve.

2.2.4. Gördülõ gömb módszer: A felfogó szerkesztésére szolgáló eljárás, amely szerint a védõhatás megfelelõ,
          ha egy adott sugarú gördülõ gömböt a felfogó érintése nélkül nem lehet a védendõ felülettel kívülrõl
          érintkezésbe hozni.

2.2.5. Védõszög: A védendõ építmény bármelyik pontjától (általában a tetõ szélétõl) a legközelebbi felfogóhoz
          vezetõ egyenesnek a függõlegessel bezárt szöge.

2.3. Levezetõ: A villámhárítónak az a része, ami a felfogót összeköti a villámhárító földeléssel.

2.3.1. Villámhárító levezetõ: Villámhárító céljára épített levezetõ.

2.3.2. Természetes levezetõ: Levezetõként felhasznált, más célra épített, fémbõl készült épületelem vagy
          alkatrész.

2.3.3. Eredõ áramút hossza: A becsapási ponttól a levezetõkig a villámhárító vezetõkön áthaladó áramutak
          eredõ hossza a sorban és párhuzamosan kapcsolt szakaszok figyelembe vételével.

2.4. Földelõrendszer: A fémesen összekötött különféle (villámhárító, vagy más célra épített, üzemi, védõ-,
       továbbá természetes) földelõk összessége.

2.4.1. Villámhárító földelés: A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a villám áramát a földbe
          vezesse és elossza.

2.4.2. Földelõ: A talajba fektetett és azzal vezetõ érintkezésben levõ, fémbõl készült vezetõtest vagy betonba
          ágyazott vezetõk összessége, amelyek a betonon keresztül nagy felületen érintkeznek a talajjal (e célra
          készített alapozás-földelõ).

2.4.2.1. Villámhárító földelõ: A villámhárító részét képezõ, e célra készített, földelõ.

2.4.2.2. Természetes földelõ: Olyan földelõ (a talajjal vagy talajvízzel, kút, folyó, tó stb. közvetlenül vagy
             betonon keresztül érintkezõ fémtest), amely eredetileg nem földelés céljára készült, de földelõként hat.

2.4.2.3. Földelõcsoport: A villámhárító földelésnek több villámhárító földelõbõl álló, megbonthatatlanul
             összekötött része.

2.4.3. Földelõvezetõ: A villámhárító levezetõjét vagy egyéb részeit a földelõvel összekötõ vezetõ. A
          földelõvezetõnek lehet föld feletti része, ami a talajszinttõl a vizsgáló összekötõig, a földelendõ
          fémtárgyhoz való állandó vagy bontható csatlakozásig terjed. A földalatti rész a talajszint alatt levõ, de
          azzal vezetõ érintkezésben nem álló (szigetelõ burkolattal vagy bevonattal ellátott) szakasz.

2.5. Mérési hely: Földelésmérés céljára kialakított csatlakozóhely.

2.5.1. Vizsgáló összekötõ: Földelésmérés céljára kialakított, a levezetõ és a földelõvezetõ közötti oldható kötés.

2.5.2. Vizsgáló csatlakozó: Az eredõ földelési ellenállás mérése céljára hozzáférhetõ helyen kialakított, a
          villámhárítóval fémes össze-köttetésben levõ csatlakozóhely.

2.6. Földelési ellenállás, Ω: A mérési hely és a föld távoli pontján levõ, árammentes, nullapotenciálú hely között
       fellépõ feszültségkülönbség és a földelõn keresztül a földbe folyó áram hányadosa.

2.6.1. Földelõ földelési ellenállása: A vizsgáló összekötõvel a villámhárító többi részétõl elválasztott földelõnek
          a vizsgáló összekötõnél mért földelési ellenállása.

2.6.2. Eredõ földelési ellenállás: Egy épület vagy épületegyüttes földelõrendszerének eredõ földelési ellenállása.