Feltárt hiányosságok javításának dokumentálása

Indította JUVILL, 2012. február 28., 22:30:27 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Gondoltam megérne egy véleménycserét.
A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokról készült minõsítõ írtatok nagyon sok esetben rögzítenek hiányosságokat. Legyen az érintésvédelmi, szabványossági - tûzvédelmi, villámvédelmi.
Vannak cégek, ahol a javításokat el is végzik, végeztetik.
Van-e tartalmi és formai követelmény arra, hogy ezek a javítások hogyan legyenek dokumentálva? Elég egy szabványossági nyilatkozat a minõsítõ írat sorszámára hivatkozva? Vagy úgynevezett "visszamérési jegyzõkönyv" szükséges? Vagy a javított berendezésekrõl például egy új minõsítõ írat?
Van erre szabvány, vagy elõírás?
Kinek mi errõl a véleménye?

ELEKTOR-KALANDOR

Ahol velem végeztetik a javítást,mindig írok egy jegyzõkönyvet .Szerintem ez így korrekt.Különben hogy igazolják a feltárt hiba kijavítását.Meg új mérés nélkül nem lehet tudni,hogy jó lett avagy sem,mert lehet több összetevõje is a nagy h.ell-nak.

JUVILL


Igen, ezt nevezem "visszamérésnek". Ezt lehet dokumentálni, ha nem megfelelõ az eredetileg mért hurokellenállás értéke.
De ezen kívül van nagyon sok érintésvédelmi szabványossági hiányosság, amit szintén dokumentálni kell. Ezt is nevezhetjük jegyzõkönyvnek, de a formai és tartalmi követelménye szerintem nem teljesen kiforrott. Ugyan olyan változatos, mint a minõsítõ írat, íratok formái.
Ez az érintésvédelemre vonatkozik.
De mit, és hogyan dokumentálunk az EBF és VVF javítások után. A villámvédelmi földelési ellenállás méréseken kívül.
Mert nem véletlenül tûzvédelmi felülvizsgálatról beszélünk.
És akkor még van a robbanásbiztos villamos berendezések mûszaki felülvizsgálatáról is minõsítõ írat, de az egy másik téma a javításokkal együtt, mert a felülvizsgálatnak és a javításnak is feltételei vannak, ez egy újabb témát illetne.
Üzemviteli utasítás, ellenõrzési okmány, akkreditált laboratórium stb.
De a tartalmi és formai követelmények szerintem nem kiforrottak.

krisz1986

Tisztelt urak! Az én véleményem a következõ!
Én kötelezõvé tenném a fényképes melékletett amelyet nyomtatva és hitelesített CD-n adnának ki. Ezen kívül ha már jegyzõkönyvet készítünk alapvetõen pár szabályt tisztázni kell mert sokan nem ismerik a formai követelményeket mint írjatok. Na akkor lássuk:
1.Egy jegyközönyben mindig elsõ a fedlap. Szép gusztusosan feltüntetve ki mikor készítette.
2.Egy tartalomjegyzék.
3.Adatlap melyen tisztáztuk hol és kinél voltunk és sok adatott feltüntetünk. (pl..:a készülék nevét, típusát,áramnemét,teljesítményét stb..)
4.A mi megállapításainkat az elõzõ vizsgálatról és miért végezzük az újabb vizsgálatot.
5.A mi vizsgálatunk eredményei.
6. Hiányosságok megnevezése.
7. Mellékletek fotók,rajzok stb..
8.Utolsó lap amin van a pecsétünk aláírásunk és ahol kijelentjük,hogy hiteles a papírunk.
9.És végül még-egy lap amin a fogyasztó nyilatkozik,hogy õ,hogy látja a dolgokat. És kelõen felvilágosítottuk mindenrõl.
10.Az utolsó lap ami ezt az egészet zárja.
Tudom sok ez így de a mai számítógép világban sokkal sokkal könnyebb. És különben is ha minden rögzítve van precízen. Ez tényleg így korrekt. És az is ha valaki gusztusos fejléces és aj léces papírt használ. Nyugodtan oda lehet tûzni még a névjegyünket és a részletes hangsúlyozom részletes számlát. Biztos akad jó pár szerelõ aki így végzi a munkát. Nem bántom õket.De aki nem így végzi annak itt egy iránymutató,hogy kéne. Köszönöm,hogy meghallgattatok.
U.I.: A képeket és a jegyzõkönyveket tudtommal legalább 5-évig kell megõrizni ugye?

Novill

A hiányosságok dokumentálása eltérõ a gyakorlatban nagyon. Ugyan erre vannak utalások a tanfolyami jegyzetekben, hogy hogyan történjen. Nálam bevett szokás, hogy a felülvizsgálat során feltárt hibákat a megrendelõ villanyszerelõje hibajegyzék alapján kijavítja. Majd a kijavítás után vissza ellenõrzõm, ha kell  mûszeresen is.Így a minösitõ iratba csak a végleges állapot kerül be. Ez üzleti kapcsolat szempontjából mindkét félnek elõnyös. A másik eset amikor egy az egyben minden rögzítve van a minösitõ iratban. Ekkor általában a kijavítás után le ellenõrzöm a hiányosságokat. Ennek elkészülte után a minösitõ irat pontjaira való hivatkozással pótlapot készítek a vizsgálat eredményérõl részletezve, és csatolva lesz a minõsítõirathoz.  Mivel az általam készített minösitõ iratok le vannak zárva, így ebbõl ki venni illetve befûzni nem lehet a hitelesítés megbontása nélkül.

JUVILL


A NOVILL által írott javítás és dokumentálás egy jó módszer. Hasonlóan szoktuk csinálni mi is. Minden esetben hivatkozunk a minõsítõ írat számára, valamint azokra a pontokra, melyek javítása megtörtént. Ha ezeket mérési eredménnyel kell alátámasztani, akkor például érintésvédelmi javításnál, a rövidített mérési jegyzõkönyv szerinti sorszám és megnevezés szerint készül a visszamérés jegyzõkönyve. Lapot cserélni nem lehet, mert az eredeti minõsítõ íratok mindegyike plombázott. Sajnos volt már bírósági tárgyalás, mikor a baleset (itt pontosabban tûzeset) utáni ellenõrzésre megváltoztatták a minõsítõ írat tartalmát. Azóta minden plombázott, és pecsételt.
Jó lenne, ha ezekre a javítások dokumentálására lenne egy egységes forma, vagy elõírás.

Novill

Lehet ugyan alkalmazni a rövidített jegyzõkönyvet, de valahogy nekem szimpatikusabb a nem rövidítettebb jegyzõkönyv. A napló vezetése csak nálam jelenne meg, ennek az át láthatósága utólag olykor kétséges lehet. Az elszámolás, utólagos magyarázkodás és az esetleges információ kérés miatt a részletes minösitõ iratot készítem inkább el. Igaz ez több papír munkát jelent. A számítástechnika idõvel biztos oda fog fejlõdni, hogy lesznek olyan programok amivel a helyszínen fel vett adatok alapján talán egyszerûsödni fog az adminisztrációs munkák. Találkoztam már ilyen program be mutatásával, de még nem igazán tökéletes. Ehhez a mûszer fejlesztõknek is csatlakozni kell majd.

JUVILL


Bízunk benne, hogy lesz változás.
Az általam írott rövidített mérési jegyzõkönyv egy csalóka kifejezés.
Ebben tulajdonképpen egy sorszámozott, minden berendezésre, dg.aljzatra kiterjedõ mérési jegyzõkönyv van feltüntetve.
A rövidített mérési jegyzõkönyv inkább magára a minõsítõ iratra illik.
Címlap, bevezetés, mûszeradat és jelmagyarázat, rövidített méréséri jegyzõkönyv (ami tulajdonképpen tételes), a felülvizsgálat ideje alatt feltárt érintésvédelmi szabványossági hiányosságok, és megszüntetésére tett javaslatok.
Lehet, hogy célszerûbb lenne más fejezeteteket is alkalmazni egy ÉVF-nél.
Átadott dokumentációk, a felülvizsgálat alatt alkalmazott szabványok (ezek egy része már a címlapon is megvan).
És akkor megint visszajutottunk oda, hogy nincs egységes, csak javasolt forma.

Novill

Egyébként az egységes javasolt forma nem is olyan egyszerû megoldani. Mivel a felülvizsgálatra kötelezett létesítmények is nagyon eltérõek. Gondoljuk bele egy kis fodrász üzlet, több ezer merõpontos iskola és irodaház, egy nagyobb mûhelycsarnok, vagy épp esetleg rb-s területtel cifrázva, tehát eltérõ területek, eltérõ minösitõ iratokat jelent. Igaz vannak részek a minösitõ iratban ami formailag  és tartalmilag egyezõ lehet. De egészében már eltérést jelenthet.

JUVILL


NOVILL az elõzõ hozzászólásában célzott az Rb-s felülvizsgálatok utáni javításokkal.
Ilyen felülvizsgálatok utáni dokumentálás tényleg "cifra" és egy kicsit másabb is.
Akárki nem javíthat, és másabb a javítás menete is.
Itt a robbanásbiztos gyártmányoknak van (lenni kellene) ellenõrzési okmányának.
Az ellenõrzési okmányban mindent fel kell tüntetni. Ki, mikor, milyen munkát végzett ezeken. Javítást sem lehet akárkinek végezni. Itt a résméretek meghatározók. Javítások után, erre hivatott akkreditált laboratóriumban úgynevezett "berobbantás" következik, mely meghatározza, a gyártmány Rb-s védelmi módját.
Ezt a javítást és dokumentálást követni kell az ellenõrzési okmánynak, erre hivatkozva lehet elkészíteni a felülvizsgálat utáni, minõsítõ írat szerinti hiányosság felszámolást.