Tisztelt Kollégák!
Szeretném a segítségeteket kérni a következő dologban.
Másfél éves külföldi tartózkodásom alatt a cégemnél ahol alkalmazásban vagyok, külső vállalkozókkal végeztették az érintésvédelmi méréseket.
- külsős kollégák nem fogadták el az én érintésvédelmi méréseimet, indokolva azzal, hogy a
"jegyzőkönyveimben" az érintésvédelmi kikapcsoló szervnél az áram-védőkapcsolók adatait tüntettem fel
(szerintük ez nem vehető figyelembe csak akkor ha az érzékenysége 30mA vagy az alatti)
- azt tudni kell, hogy egy nagy cégről beszélünk ahol a végfogyasztók 80% áram-
védőkapcsolóval van védve 4200db (30mA; 100mA; ill. 300mA érzékenységgel)
- ők mindenhol (a 30mA-est kivéve) kikapcsoló eszközként az Fi-utáni túláramvédelmi
eszközhöz minősítettek (C16A; C20A; C32A; C50A; C63A-es kismegszakítók)
Úgy gondolom, nagyon nem midegy, hogy az 5; 10; 20-as alfa szorzót a kismegszakítóhoz
vagy az áram-védőkapcsoló 5xIdelta n-hez alkalmazom
Még egy tényt nem vettek figyelembe MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.2.6. pontját
miszerint minden kézzel elérhető távolságon belüli vezető anyagnál kiegészítő egyenpotenciálú összekötés van. Ez magában is fölülírja a mért ill. megfelelt hurokellenállás
értékeket.
Összegezve: az Ő álltaluk mért megfelelő hurokellenállás csak akkor igaz ha:
pl.: C32A-es kismegszakítónál
még akkor is ha 40A 300mA-es áramvédő van
az ő képletük: Zs<vagy= 2xUo/3xIa
Zs=mért hurokellenállás
2/3= MSZ HD 60364-6:2007 C61.3.6.2. melegedési tényező
Ia= itt a külömbség kettőnk között náluk 10x32A nálam 5x0,3A
- náluk megfelelő 0,479ohm
- nálam nagyságrendileg nagyobb
Nem tudtam megértetni velük a helytelen elméletüket, vagy szerintetek is rosszul értelmezek valamit.
A körülményeket nem ismerem, a szabvány úgy gondolom, hogy igen.
Olyan érintésvédelmi mód, hogy áram-védőkapcsolás, 1986 óta nincs.
Ezt nem külföldi, hanem az MSZ 172/-1986. számú szabvány szüntette meg nálunk.
Az áram-védőkapcsoló a nullázásos érintésvédelem lekapcsoló szerve.
TT rendszer estén viszont kötelező ÁVK alkalmazása.
TT rendszernél a képlet ÁVk esetén - kisfeszültségű hálózatnál - R (kisebb/egyenlő) : 50V / I("delta n")
Külön kell vizsgálni (mérni) a megengedhető hurokellenállást, és külön kell vizsgálni az ÁVK-t. Sőt az ÁVK-nak külön mérési jegyzőkönyv is szükséges.
Nincs igazuk a külföldi felülvizsgálóknak.
Véleményem szerint egyértelműen neked van igazad a külső felülvizsgálók tévednek.
Áram-védőkapcsoló alkalmazásakor a megengedett hurokimpedancia kiszámításakor minden esetben az áram-védőkapcsoló hibaáramát kell figyelembe venni, függetlenül annak érzékenységétől.
A számítási képletben az Ia helyére az áram-védőkapcsoló hibaáramát kell írni, amelyet ellentétben a te általad alkalmazott képlettel nem kell beszorozni az alfa tényezővel, hiszen minden áram-védőkapcsoló gyorsabb 0,2s-nál.
A kiegészítő egyenpotenciálú összekötés jó dolog, de nem kötelezettség csak akkor, ha alapból nem teljesülnek az előírt időn belüli kikapcsolás feltételei.
Én is készítettem a németeknek jegyzőkönyvet, amiben kérték feltüntetni külön-külön az összes RDC mérési eredményeit (típus, lekapcsolási idő, lekapcsolási áramküszöb), valamint minden áramkörre a mért hurokellenállást és a hozzá tartozó kioldószerv, azaz kismegszakítók számítások alapján meghatározott megfelelőségét, továbbá kérték a vezetékrendszerek szigetelési ellenállás mérési eredményeit és persze aláírás, pecsét, ...két fél kevert. :D
Nyaki, amit írtál maximálisan így van, ezzel nincs gond.
Safety, köszi az infót, itt az 5-ös szorzót nem alfa értéknek szántam, hanem rosszul értelmeztem 60364-4-41 411.4.4. megjegyzés rovatot. (még úgy is mefelelt bőven)
Juvill, tudom, hogy a védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása
de ha a lekapcsolást, mint írtam áram-védőkapcsoló végzi a megengedett hurokellenállás értéke nagyságrendileg nagyobb mint a C32A-es kismegszakítónál.
Egészen pontosan néhány 40A 300mA 4p. áram-védővel C32A-es kismegszakítóval 5p. 6h. 400V-os dugaljban 1,4ohm körüli hurokellenállást mértek, amit nem megfelelőnek minősítettek.
Erre mondom (tam) én, hogy a mért eredmény tökéletesen megfelelő.
ok.: 1. mert az Ia értéknek a 300mA-t veszem figyelembe
2. minden vezetőanyag a kézzel elérhető távolságon belül kiegészítő egyenpotenciál
összekötés van (ekkor ugyan is nincs meghatározott hurokellenállás érték, csak meg
kell győződni az összekötések megbizhatóságáról R=50V/Ia
(áram-védőknél I delta n, túláramvédőknél 5s-hez tartozó kildóáram)
Mint említettem az RDC-k esetén a németet kurvára nem érdekli a hurokellenállás értéke. Ők úgy gondolkoznak, hogy ha elromlana az RDC, akkor az érintésvédelmi kioldó szerv mindenképpen a kismegszakító maradna. Innen nézve a dolgot a hurokellenállás értéke, C32A-re biztosított végcsatlakozó esetén max. 0,71875Ω lehet, tehát megállapíthatjuk, hogy a német joggal nem fogadta el az 1,4Ω-os értéket. Ha ez nem végpont lett volna, hanem mondjuk egy kiselosztót táplált volna, akkor már nem is vitatkozott volna veled. Ez Németország. Ott nincs apelláta a biztonság terén.
Amennyiben így lenne, akkor miért szerelünk áram-védőkapcsolókat olyan helyekre ahol viszonylag magasabb a mért hurokellenállás.
Szerintem pont ezért mert így lehet biztosítani, hogy a táplálás önműködő lekapcsolása
kellő időben megtörténjen.
Egyébként az áram-védőkapcsolókat havonta tesztelik és dokumentálják.
Igen, ha elromolna a FI relé, de mi van ha elromlik a kismegszakító? Akkor jó lenne ha a szekrény főbiztosítója is eleget tenne a követelménynek. De ha elromlik a főbiztosító, jó lenne ha az áramszolgáltatói védelem is a hurokellenállásra lenne méretezve, de esetleg a középfeszültségű védelem is háríthatna ha elromlik a többi...
Azért van a felülvizsgálat, hogy kiszűrje a rossz ÁVK-t, és azért van a Test gomb, hogy havonta ellenőrizzék.
Határozottan emlékszem, mikor annak idején Memon Katalin tanárnő elmondta, hogy, hogyan növekszik a hurokellenállás maximum értéke ÁVK esetén. Az MSZ 172-1/86 pedig azt mondta, hogy ÁVK-t önálló érintésvédelmi módként tilos alkalmazni.Csak kismegszakítóval kiegészítve.Sőt!Olvadóbiztosító esetén kimondottan kötelezővé tette mozgatható berendezések - dugaszolóaljzatok - esetén. Arról nem szólt, hogy mi van az alfa szorzóval.Nem is rendelkezhetett róla, hiszen ez ebben az MSZ 4851 volt a mérvadó.
Az érintésvédelmi kioldó szerv, ÁVK alkalmazása esetén, maga az ÁVK. Hiszen a hamarabb szólal meg egy 100mA-es védelem mint egy 10A-es vagy akár egy 4A-es.
Én helyesen működő ÁVK esetén mindíg az ÁVK.t adom meg kioldószervként. És nincs olyan előírás, ami ezt tiltaná. Vagy legalábbis én nem tudok róla.
Hogy Memon Katalin tanárnő mit mondott, azt nem tudom, mert szerintem egy kicsit korábban végeztem. (sajnos) De mások is így tanítják. ;)
Azt viszont igen, hogy 2012. november18-án írott hozzászólásomban ezt "vázoltam", sőt a képletet is megadtam, hogy az ÁVK kioldási áramával kell számolni.
Ilyenkor nem lehet figyelembe venni az "alfa" szorzót. Ha ÁVK van az áramkörben, akkor a minősítő írat mérési jegyzőkönyvében is ezt kell feltüntetni, és a minősítést ez alapján kell meghatározni.
Uraim!
Higgyétek el a némettel nem lehet vitát nyitni. Ha azt mondja, hogy így kell a jegyzőkönyv, akkor így kell és nincs vita. Ők mindenkinél, mindent jobban tudnak, ...legalábbis ezt hirdetik és hiszik is.
Egy külföldi okosember, az ő szemükben csak pék lehet, akármilyen a képesítésed. Ha már megismerik a tudásodat, akkor hosszú-hosszú idő eltelte után hajlandóak elfogadni és elismerni, de az írást akkor is úgy fogják kérni, ahogy addig. :-\
Ezt én így tanultam és így van benne a tankönyvemben is: 230V/ alfa x Ib
30mA-es ÁVK esetén pedig 230V/ alfa x 0,03
Hát akkor rosszul tanultad, és elég rossz az a könyv. ;D
Még mindig úgy tudom, és a legújabb szabványban és könyvben is az áll hogy:
Z(s) kisebb-egyenlő, mint U(o)/I(a)
És ahol ÁVK van, ott "alfa" nincs.
I(a) = a lekapcsoló eszközt működtető áram
(áram-védőkapcsoló esetén ez az áram az előírt időn belüli lekapcsolást biztosító
kioldóáram)
Azaz I(a) = I (delta n)
BAKKER!!!!!!!!!!!!! Igazad van!!!!!!!!!Megnéztem a könyvemet és tényleg! Anno valamiért felírtuk ezt a képletet, amit fentebb említettem és valamiért ez rögzült bennem. Próbálok rájönni, hogy mihez írtuk föl de még egyenlőre nem sikerült. :-[
Viszont az is igaz, hogy egy ÁVK-t egyszer megmérsz, vagy kétszer aztán már csak simán hurokellenállást mérek. Tehát ha egy elosztóban mondjuk egy ÁVK ról üzemel 40db lámpa vagy dugalj, akkor nem mérem meg az ÁVK-t 40x.Vagy te igen???
Ha felülvizsgálsz, akkor az ÁVK-t tesztgombjával egymás utáni háromszori ki-be kapcsolással ellenőrzöd, hogy működőképes-e. Majd erre alkalmas célműszerrel ellenőrzöd. Erről külön mérési lapot állítasz ki.
Ha 40 db lámpatest - I-es érintésvédelmi osztályú! - vagy 40 db dugaszoló aljzat van az áramkörön, akkor 40-szer mérsz a berendezés saját áramköréről, és az előbb megadott képlet alapján minősítesz, állítod ki a mérési jegyzőkönyvet.
Ezek a lámpatestek és dugaszoló ajzatok lehetnek a betáplálástól távol is. A mért ellenállás nagysága ezért a betáplálástól növekszik.
Amennyiben nem mérsz rá mindegyikre, nem tudsz meggyőződni, hogy a számított érték alapján, megfelelő-e az érintésvédelem.
Korábban írtam, és te is hivatkoztál rá, hogy az áram-védőkapcsolás mint önálló érintésvédelmi mód, az MSZ 172/1-1986. számú szabvány hatálybalépése óta megszűnt. Az ÁVK a nullázásos érintésvédelmi mód (az új MSZ HD 60364 számú szabvány szerinti megnevezéssel: táplálás önműködő lekapcsolása) lekapcsoló szerve.
Sziasztok a témával kapcsolatosan VL májusi számában ezt írták:
Egy másik gyakori hiba, hogy kimaradnak az áram-védőkapcsolók mérési jegyzőkönyvei. Pedig a szabvány részletesen rendelkezik arról, hogy milyen méréseket kell elvégezni ahhoz, hogy egy szerkezet megfelelő minősítést kapjon. A működési próbákon és a szemrevételezésen kívül többek között mérni kell az érintési feszültséget kioldáskor, a kioldó áramot és bizonyos esetekben a kioldási időket is. Ezeket az adatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A 1. melléklet egy lehetséges megoldást ajánl az áram-védőkapcsolók jegyzőkönyvére. Egy újabb változás a szabvány szerint, hogy lekapcsoló-eszközként I n < 500 mA-es áram-védőkapcsolók használata esetén a hibahely hurokimpedancia-mérésére általános esetben nincs szükség. A szabvány később ismétli önmagát: ,,Ha a védelmi mód hatásosságát egy az RCD után lévő pontban már igazolták, akkor a berendezés védelmének ettől a ponttól való igazolására elegendő a védővezetők folytonosságának bizonyítása" (61.3.6.1). Ez logikus. Az áram-védőkapcsolók működéséhez szükséges hurokimpedancia maximuma 7,66 kohm. Méréseknél ez csak pár ohm. Megfelelőnek minősített áram-védőkapcsoló után hurokimpedanciát mérni ellenőrzés céljából olyan lenne, mintha egy több tonnás mérésnél figyelembe akarnák venni a mérlegre hulló pár falevél súlyát.
Falevél...
A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat szerintem nem a mázsálásról szól. ;D
Egyezzünk meg abban, hogy a védővezető folytonosságának ellenőrzése, az a szerelői ellenőrzés témája.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat mért értékeket tartalmaz.
gyulagy,
teljesen egyetértek veled, de egy pici korrekció tartozik az 500mA-es Fi mondatod után.
"I n < 500 mA-es áram-védőkapcsolók használata esetén a hibahely hurokimpedancia-mérésére általános esetben nincs szükség."
Ez igaz de így folytatódik / Alternatívaként, ha rendelkezésre állnak a hibahely-hurokimpedancia vagy a védővezetők ellenállásának számításai és a berendezés elrendezése lehetővé teszi a vezetők hosszának és keresztmetszetének megállapítását akkor elegendő a védővezetők folytonosságának ellenőrzése.(61.3.2. szakasz szerint)
Véleményem szerint szinte lehetetlen végigkövetni a vezeték nyomvonalát, ezért a hurokellenállás mérés lényegesen megbízhatóbb és gyorsabb.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. december 11., 21:12:55 DÉLUTÁN
Falevél...
A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat szerintem nem a mázsálásról szól. ;D
Egyezzünk meg abban, hogy a védővezető folytonosságának ellenőrzése, az a szerelői ellenőrzés témája.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat mért értékeket tartalmaz.
Mint írtam ezt írták, de nem én. Már bánom, hogy más oldalról is rá akartam irányítani a meglátást.
Részemről off.
"Egyezzünk meg abban, hogy a védővezető folytonosságának ellenőrzése, az a szerelői ellenőrzés témája."
Elvben ezzel kell kezdened....
Véleményem fenntartom.
Úgy gondolom, hogy Birok57 szakmai szempontból is alátámasztotta.
Off. :)
"Hülye" németek sem értik a szabványt, ;D azok is mérik a hurkot ha kell, ha nem! ;)
Kérdés : Miután megmérem az ÁVK-n szükséges méréseket, az "utána lévő" dugaljaknál egy ÉV univerzál-lal "lecsapatom" az ÁVK-t. Ez gondolom megfelel a külső hibaáramkörös tesztnek. A kérdésem az lenne, hogy ez megfelelő-e a védővezető folytonosságának vizsgálatára, amit fent veséztetek ki ?
Én úgy gondolom, hogy mint ellenőrzés, megteszi.
Egy érdekes esetbe futottam be. Egy felülvizsgálatnál két cég év felülvizsgálati jkv-k tanulmányozása során két ugyanazon területről két eltérő jkv-t láttam eltérő időben. Az egyikkel nem volt semmi problémám, vagyis elfogadhatónak tartottam. A másikkal kapcsolatosan már a véleményem eltérő volt. Megpróbáltam bemásolni a táblázat fejrészét egy sorral, de nem sikerült, kicsit el van csúszva az eleje. Gondolom azért értelmezhető lesz így is. A felülvizsgáló mindent RCD-re vett. Holott nem minden rész van ávk-ra kötve. Így a táblázatban lévő dug.aljzat se nincs rá kötve ávk-ra. Mi erről a kollégák véleménye, helyesen járt-e el a felülvizsgáló? Ha nem, akkor gondolom érthető mindenkinek. Ha viszont jól járt el a felülvizsgáló, akkor egy kis továbbképzést lehetne tartani e témában itt a fórumon. Sokan dolgozunk felülvizsgálóként, így sok fajta minősítő irattal találkozunk. Elvileg az előírások azonosak, de mégis vannak eltérő értelmezések.
Szerintem ezt nem lehet többféleképpen értelmezni, hiszen a kioldószerv vagy kismegszakító, vagy FI-relé, nem lehetetlen hogy az elosztó rajza vagy felirata vezethette félre a felülvizsgálót?
A létesítményben többnyire kismegszakítókkal van megoldva a védelem, és csak négy részen van ávk-val kegészitve. Vagyis a kioldó szervek eltérőek. Ezért úgy gondolom a felülvizsgáló nem járt el helyesen a felülvizsgálatkor. Vagyis a minősítő irata nem volt a tényleges műszaki állapotnak megfelelően kiállítva. Rajzok egyáltalán nem voltak, vagyis nem álltak rendelkezésre, így a felülvizsgálónak kellett a rendszert felmérnie a helyszínen.
Az a baj ezzel, hogy nem oldotta meg még senki az ÁVK-s rendszerek normális felülvizsgálatát. Mármint normálisnak én csak azt nevezném, ha minden végpontról (készüléktől) lecsapatná az ember - és utána még az ÁVK áthidalása mellett mérne hurokimpedanciát. Értem én, hogy ez a gyakorlatban megvalósíthatatlan, nem kell felvilágosítani. :D
Most tulajdonképpen jóindulatú elnézés (mármint a problémától elfelé, a távolba nézés) uralkodik a követelmények megfogalmazóiban, hiszen az érintésvédelem egy életvédelmi intézkedés, más életvédelmi intézkedésnél meg soha nincs olyan, hogy egy (azaz nem is kettő, vagy több) téveszthető azonosítási módszer elegendő.
Voltak ötleteim, de a kapható gyártmányok sokfélesége miatt megálltam a gondolkodásban.
Csak egy kapcsolódó területről vett példa: Amikor annak idején a tirisztoros műszer nyomógombjának benyomásakor véletlenül éppen felnéztem, és megláttam, hogy egy aprót pislant a fénycső, akkor hazamentem, elvittem az ÉVÉ-F-et, benyomtam a gombot, és láss csodát, vadul hunyorgott a világítás.. akkor elhatároztam, hogy én nem modernizálok. :D
Az év felülvizsgálatnál minden kollégának meg van a bevált módszere. Ez érthető is, hisz a felülvizsgálónak meg van a saját felelőssége büntető jogilag is. A fejlődés folyamatos ez látható az év műszerek tekintetében is. Így új vizsgálati módszerek kerülnek elő a régiek mellett. Nálam az ávk még mindig egy kiegészítő védelemnek számít. Természetesen a minősítő iratban minden ávk-t szerepeltetek a szemrevételezés, teszt gomb háromszori működtetése mellett feltüntetem az automatikus vizsgálat 7 pontját, valamint szerepeltetem a leoldási értékeket is. Így nem érhet vád, hogy nem vizsgáltam az ávk-t. Ezen kívül mindenhol ( minden ponton) hurokellenállást mérek, melynek értékeit rögzítem a minősítő irat táblázatában. Természetesen ezen kívül még vannak vizsgálatok amelyeket el kell végezni. Tudom sok kolléga nem mér mindent végig minden ponton, szúró próbaszerűen illetve csak a végpontokat mér. Olyan vizsgálatot nem tudok elfogadni megfelelőnek, amit az előzőekben bemásoltam. Főként ha nincs is áramkörön ávk és mégis RCD-t szerepeltet. Arra lennék kíváncsi ha probléma merülne fel utólag és hatósági felelősségre vonás történne. Hogyan tudná megvédeni magát szakmailag a felülvizsgáló. Jó volna ha azok akik ezt az új vizsgálati ( ami már elég régi valójában) módszert alkalmazzák kifejtenék a szakmai álláspontjukat ezzel kapcsolatosan. Hasonlót lehet látni a felülvizsgálói jegyzetben, ami eltér a bemásolttól.
A hurokellenállást hogyan méred?
Nem az ávk-n keresztül, ávk áthidalásával mérem. Ez plusz munka áthidalás és visszaállítás. Így a vezeték hálózat és ávk is van ellenőrizve. TN hurokellenállás méréssel természetesen.
Én is így tartom jónak.
Novill a mérési módszered valószínűleg hatékony és megbízható olyan helyen ahol "néhány" áram-védőkapcsoló van.
Nálunk a munkahelyemen kb. 4900db áram-védőkapcsoló van kb. 16000 végponti méréssel, itt ez kivitelezhetetlen.
Te hogyan mérsz? Tudom nagyon sokan szúró próbaszerűen mérnek. Csak vég pontokon mérnek. Így hatékonyabb, jövedelmezőbb és gyorsabb a mérés.
500mA alatti ÁVK esetében, miután ellenőrízzük a készülék kioldóáramát és idejét, csak védővezető folytonosság mérését írja elő kötelezően a szabvány az erről a berendezésről táplált áramkörök esetén. Rosszul tudom?
Novill, nálam a jövedelmezőbb jelző nem jön szóba, mert egy nem hazai tulajdonú cégnél munkaköri feladatként végzem az év. méréseket. Nem függ a fizetésem az ellenőrzött mért darabszámtól, természetesen van némi normatív elvárás. Mindent mérek és közel 100%-ban a saját kapcsán. Nálam nem fordul elő, hogy az üzemcsarnokban lévő 230V-os dugaljról, kb. 80m-es segédvezetékkel mérek 300-400 db fénycsőarmatúrát, mint ahogy a minap láttam egy nálunk "vendégeskedő" maszek mérős kollégától. (időhiány miatt nem tudtam mérni)
Én általában úgy mérek, hogy természetesen a főelosztótól indulva, megcsinálom az áramvédők tesztjét, mechanikus és műszeres, még azokon is amelyek csak tartalékként vannak az elosztókban, a motorikus fogyasztókat a kapocslécén, a lámpatesteknél van egy pici sumákság, ezt úgy értem, hogy az üzemcsarnokban lévő 2x58W-os fénycső armatúrák 3 modulos síntartókon vannak, de nincs telibe rakva fénycső armatúrával, minden tartón van egy szabad armatúrahely itt leveszem a műanyag síntakarót és innen mérek vissza a fénycső armatúrákra, mindre.
Előfordul, hogy soronként 15-35 ilyen modul van egybeépítve és ezeken mindegyiken mérek a már leírt módszerrel.
A minősítő iratban a legnagyobb mért eredményt írom be soronként ill. túláramvédelmi eszközönként, természetesen a megjegyzési rovatban beírom a mérési pontok össz. darabszámát is.
Az áram-védőkapcsolókat nem hidalom át, azon keresztül mérek, úgy hogy ne kapcsoljon le (lakapcsolásmentes mérőállással) több tízezres mérési darabszámmal tudom, hogy a mért hurokellenállás értéke tizedre ugyanannyi, ha leküldöm az áram-vékapcsolót, vagy ha rejtett kapcsolóállással mérek. Természetesen a végpontokon is leküldöm az áram-védőkapcsolókat és dokumentálom egy külön jegyzőkönyvben a lekapcsolási értékeket.
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült, de hosszú oldalakon lehetne írni a folyamatról.
Milyen műszerrel mérsz? Mert az én műszerem metrel eurotest 61557-el ávk állásban sok időt vesz igénybe a hurokellenállás mérés. Ezért alkalmazom az ávk áthidalását kizárólag a mérés idejére.
Egy 30 mA áramvédő kapcsoló után miért kell minden végponton hurokellenállást mérni? 30 mA kioldóáram esetén jól számolom hogy a megengedett ellenállásérték 7666 Ohm? Volt hogy határeset lett a mérés? Egyébként Novill kolléga problémája valós, hiszen valóban hosszú így a mérés. Az nem megfelelő ha a védővezető folytonosságot ellenőrzöm az ÁVK után, és legfeljebb, ha nagyon alapos vagyok lemérek szúrópróbaszerűen 2-3 legtávolabbi végpontot? A felülvizsgálattal foglalkozó szabvány ezt írja:
"1. MEGJEGYZÉS: Lekapcsolóeszközként IΔn ≤ 500 mA-es áram-védőkapcsolók (RCD-k) használata esetén a hibahely-hurokimpedancia
mérésére általános esetben nincs szükség."
Igen. Amennyiben mérésekkel igazoltuk az áramvédő-kapcsoló működésének helyességét, az adott körben elegendő a védővezető folytonosságának ellenőrzése.
Novill C.A 6116 műszerem van a mérés 8-9 másodperc. (minden állásban)
Fecó értékelem a humorodat, de nagyon jól tudod, hogy a végponton nem azért mérünk, hogy vajon belefér-e a 7666 ohm értékbe.
Az okfejtésed tovább is folytatódik és ott a lényeg.
teljesen egyetértek veled, de egy pici korrekció tartozik az 500mA-es Fi mondatod után.
"I n < 500 mA-es áram-védőkapcsolók használata esetén a hibahely hurokimpedancia-mérésére általános esetben nincs szükség."
Ez igaz de így folytatódik / Alternatívaként, ha rendelkezésre állnak a hibahely-hurokimpedancia vagy a védővezetők ellenállásának számításai és a berendezés elrendezése lehetővé teszi a vezetők hosszának és keresztmetszetének megállapítását akkor elegendő a védővezetők folytonosságának ellenőrzése.(61.3.2. szakasz szerint)
Véleményem szerint szinte lehetetlen végigkövetni a vezeték nyomvonalát, ezért a hurokellenállás mérés lényegesen megbízhatóbb és gyorsabb.
Üdvözletem!
Példamutató a munkamódszered és a precizitásod.
Mindenkinek így kellene mérni ill. felülvizsgálni.Mellesleg 30 éve csinálom!Reklamáció még nem volt a munkámra.Üdv:Gyula.
Bajnak valóban nem baj ha leméred, de továbbra sem világos hogy milyen határérték feletti mérési eredmény nem elfogadható ebben az esetben. A beidézett mondat szerint "Alternatívaként" említi a számítási módszert, nem pedig "kötelezően elvégzendőnek" abban az esetben ha ÁVK van. De szerintem az elosztótól legtávolabb lévő ponton valószínűsíthető a legnagyobb ellenállásérték általánosan. Egyébként TT rendszer esetében (nyilván ez ritkább) viszont világosan ezt írja:
"MEGJEGYZÉS: Ha a védelmi mód hatásosságát egy, az RCD után lévő pontban már igazolták, akkor a berendezés védelmének ettől a ponttól való igazolására elegendő a védővezetők folytonosságának bizonyítása."
Az Eurotest műszernél sajnos valóban sok idő egy mérés ha nem köti át a felülvizsgáló az ÁVK-t. Csak arra akarok rávilágítani, hogy ÁVK esetében, gyakorlatilag akkor nem fog történni kioldás, ha elszakad a védővezető. Ha a kioldóárammal számolunk, akkor több ezer Ohm jön ki.
Fecó elvben egyetértünk, itt talán a hatásosság bizonyítása a cél.
Lehet hogy nem teljesen kifogástalan, de én a következő módszert alkalmazom.
Amennyiben az elméleti számításom kettő és félszeresét meghaladja a vezeték hurokellenállása, úgy aggódásom megnyugtatására visszafelé haladva megpróbálok rájönni mi az oka a megnövekedett átmeneti ellenállásnak.
Nem veszem figyelembe a trafó belső ellenállását amely tized ohm nagyságrendű.
1 példa: végpont dupla falon kívüli dugalj 62 méterre az elosztótól.
- trafó-főelosztó-elosztó - 12m 1db 1 x 300mm2 / 1x300mm2 PEN 0,0014ohm
-elosztóban 40x10mm Cu sín - áram-védőkapcsoló 1x10mm2 (kb 1m) - kismegszakító - 1x6mm (kb. 0,6m)
sorkapocs - OBO kötődoboz 60m - cél dugalj 2m (0,0014 + 0,00175 + 0,00175 + 0,42 + 0.014) x2 = 0,877
az elméletem szerint ezt szorzom 2,5-el ami jelenleg 2,19 ohm.
A szabvány szerint 30mA-es áram-védőkapcsolóval hibátlan lenne, de én már aggódom és részletekben ellenőrzöm az okot. (eddig mindig kibukott a hiba)
Értem, ez teljesen világos. Tehát inkább ilyen "önszorgalomból" a tökéletes biztonságra törekvés a motiváció, és nem pedig a szabvány betűinek való megfelelés. Ezt a saját munkahelyeden méred így?
Ha valakit érdekel vagy még nem tudja egy minta jegyzőkönyv van az OTSZ TvMI felülvizsgálatok fejezetének a végén, mind EBF mind VV részről, ezeket a katasztrófa védelem elfogadja zokszó nélkül.
Fecó, jól látod a kérdést, a munkahelyemen ezzel foglalkozom és megpróbálom a minél tökéletesebb ill. biztonságosabb irányba terelni a dolgokat, addig míg nem jár nagy költséggel a vezetőim is partnerek benne.