Védõföldelés és földelõ rendszer kialakítása a gyakorlatban

[Sztrogoff]

"3db vezeték (fekete-kék-piros)meg a közvetlen közelben lévő  lakás fogyasztói  elosztójához"

[S/K]

1. Méréssel szükséges megállapítani a földelő értékének a megfelelőségét. (Elégséges ha az építmény csatlakozásánál kerül kialakításra, de nem tiltott további földelők elhelyezése.) Amúgy ki mondta hogy 3 méteres "védő szonda" kell? Ez attól függ milyen értéket produkál a földelő. Lehet 3-4 db 3 méteres kell vagy 1 db 1,5m-es.

2. Szakszerű kivitelezéssel igen.

3. Igen, regszerelő cserélheti előzetes plombabontási engedély kérés után.

[Sztrogoff]

2. Szerintem teljesen szabálytalan egyedi megoldást kialakítani egy épület egy részében. És mélységesen csodálkozom, hogy van, aki ezt helybenhagyná.

[Palkó]

2. Szerintem teljesen szabálytalan egyedi megoldást kialakítani egy épület egy részében. És mélységesen csodálkozom, hogy van, aki ezt helybenhagyná.

[Palkó]

Sztrogoff Úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy villanyszerelő teljesen szabályosan készítené  el a védővezető levezetését a pincébe, akkor ez  mennyiben különbözik attól ha ugyanezt egy tömblakás alaksorában  alakítják ki ? Mert az ötletet onnét kaptam. Én ezzel a megoldással tudnám a nagyobb építészeti rombolást elkerülni.
Szakemberektől azért kérdeztem hogy ennek a műszaki megoldásnak van-e jogszabályi tiltása ?

[Sztrogoff]

Minek cizelláljam? Saját bevallása szerint nem szakmabeli. Már az sem tűnt fel, hogy idéztem az esetleírásából, azzal a célzattal, hogy ráébresszem, vélhetőleg ott a megoldás kulcsa. Ön szerint az a piros az mi, milyen céllal?
Nem kell urazni, fórumon ez csak a sértődöttség jele, de én nem írtam semmi sértőt. Itt a szakmáról van szó.

[tothgyula]

T.Palkó!
Mindenképpen regisztrált szerelő tudja elvégezni ezt a munkát és földelési ellenállás mérési jegyzőkönyvet adni.
Földelő céljára tűzben horganyzott (korrózió ellen védett)anyagok használhatóak. 10 OHM alatti érték a megfelelő.
Ha a méretlen gerincvezeték a homlokzaton legalább 16mm2 Alu vagy 10mm2-es réz, és a főbiztosító (zárlatvédelmi szerv) is megfelelő, akkor lehet teljesítmény bővítést is kérni.

[azsolt]

Sziasztok, új vagyok még itt.
Az Alumax/Dalmax kötőelemről keresek információt. Ide a keresőbe beírva nem ad találatot, a Google keresőben meg csak az eladókat találni. A Dalmax gyártójánál (dózsaforg) sem fellelhető az az infó, hogy milyen elemek összekötésére szánták. Nem kéne erről léteznie műbizonylatnak?
Egy YT videóban azt láttam, hogy a tüzihorganyzott földelőszonda ostorát egy 10*10 cm-es vízmentes dobozban kötötték össze érvéghüvelyezett 16mm2-es z/s MKH-val.
Ez a kötés szabályos/szabványos?
Köszönöm!
Zsolt

[Sztrogoff]

Ez engem is nagyon érdekelne, minek felelnek meg ezek. Talán meg kellene kérdezni a gyártót (én nem fogom).
Az biztos, hogy a korabeli szabványban (MEE C22) már a 40-es években le voltak írva ezek, és amit láttál, olyan jellegű alkalmazásra is használták ezeket. Meg villámvédelemnél a körkeresztmetszetű vasak és az alusodronyok összekötésére (eredetileg alumínium sodrony szabadvezetékek összekötője volt ez az Alumax, a sárga hivatalos neve Unimax volt, a haverom, akivel szereltünk, rézmaxnak hívta). A szocializmus villanyszerelési könyveiben is fel vannak sorolva, ha szó esik kötőelemekről, az egycsavarosak három lépcsőben 6-35 mm2 között, a  kétcsavarosak 5 lépcsőben 4-150 mm2 között, a háromcsavarosak 3 lépcsőben 6-150 mm2 között. Lehet, hogy csak, mint a kamillateánál, a régóta fennálló népi használat alapján javasolt az alkalmazása.

A gyakorlatban szokták bírni az igénybevételt, kivéve, hogy a szocializmusban a csavarok hamar elrozsdásodtak, valamint hogy ha mondjuk épületben fővezetéknél alkalmazták, akkor a csavarvégek miatt a szigetelőszalagos szigetelés nagyon kínos volt.

Egyébként a korabeli szabványban idomcsatlakozó névvel látták el az ilyesmit, az alumínium profilja miatt. Sosem olvastam máshol ezt a nevet.

[azsolt]

Ez engem is nagyon érdekelne, minek felelnek meg ezek. Talán meg kellene kérdezni a gyártót (én nem fogom).
Az biztos, hogy a korabeli szabványban (MEE C22) már a 40-es években le voltak írva ezek, és amit láttál, olyan jellegű alkalmazásra is használták ezeket. Meg villámvédelemnél a körkeresztmetszetű vasak és az alusodronyok összekötésére (eredetileg alumínium sodrony szabadvezetékek összekötője volt ez az Alumax, a sárga hivatalos neve Unimax volt, a haverom, akivel szereltünk, rézmaxnak hívta). A szocializmus villanyszerelési könyveiben is fel vannak sorolva, ha szó esik kötőelemekről, az egycsavarosak három lépcsőben 6-35 mm2 között, a  kétcsavarosak 5 lépcsőben 4-150 mm2 között, a háromcsavarosak 3 lépcsőben 6-150 mm2 között. Lehet, hogy csak, mint a kamillateánál, a régóta fennálló népi használat alapján javasolt az alkalmazása.

A gyakorlatban szokták bírni az igénybevételt, kivéve, hogy a szocializmusban a csavarok hamar elrozsdásodtak, valamint hogy ha mondjuk épületben fővezetéknél alkalmazták, akkor a csavarvégek miatt a szigetelőszalagos szigetelés nagyon kínos volt.

Egyébként a korabeli szabványban idomcsatlakozó névvel látták el az ilyesmit, az alumínium profilja miatt. Sosem olvastam máshol ezt a nevet.

A mai napig kapható, csak semelyik oldalon sincs hozzá "használati utasítás". A video egy évvel ezelőtti.
Elméletileg akár hosszútávon is biztonságos kötés lehet, mert Ón-Alu, és alu-cink érintkezések vannak, amik között kicsi az elektródpotenciál, de ez csak az én okoskodásom, meg ugye akármennyire IP védett a szerelés a pára sok helyre bejut...
A(z egyik) gyártónál arra hivatkoznak, hogy az MEEI  ellenőrizte és jóváhagyta.. Csak az a probléma ezzel, hogy (azt hiszem) 2011 óta nem létezik az MEEI. TÜV van helyette régen... Más gyártót nem találtam.