Lakások beázása során felmerülő villamos problémák

Indította Novill, 2015. május 11., 20:36:19 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Lakások beázása során felmerülő villamos problémák kérdései. Egyik társasház peres iratait olvasva érdekes történeket lehetett olvasni. Felvetődik a kérdés, hogy milyen mértékig lehet érvényesíteni az okozott kárt. Természetesen üzemzavar nagy problémát jelent. Ilyen a villamos hálózat villamos szigetelése leromlik. Ennek a kiszáradása után jöhet a műszeres vizsgálat. Ilyenkor fel teszik a kérdést villamos biztonság technikai szempontból mikor használható a lakás biztonságosan. A vizsgálatnál a jogok érvényesítésénél meg kell vizsgálnunk, hogy szabványossági szempontból a beázás előtti állapotot. Egy rossz állapotú villamos hálózatnál (egy 40 éves lakásnál) nem lenne ildomos a teljes felújítási összeget követelni. Vita indítónak szántam ezt a kis bevezetőt. Beszéljünk a gyakorlati tapasztalatokról a megtörtént esetekből kiindulva. Ennek a javításáról és ellenőrzéséről a bizonylatok kiadásával együtt.

JUVILL


Ez egy összetett téma. Egy pár napja lett indítva, bízom benne, rajtam kívül a kollégák is elmondják véleményüket.
Kérdés, a beázás a lakás hálózati részét hol érintette, mi ázott be. Betáplálás, a teljes épületrész, vagy csak egy része.
A szigetelési ellenállásmérés a minimális követelmény. De meg kell vizsgálni a csatlakozásokat, a kötések állapotát, és az erősáramú berendezések felülvizsgálatán kívül, itt szerintem van még egy gond. A 40 évvel ez előtti szerelés.
Kérdés számomra, hogy egy ilyen javítás alkalmával elegendő-e létesítés idején érvényben lévő szabványok szerint dolgozni.
Ha nem, mert szerintem nem - de mások véleményét is várnám, várnánk - akkor viszont érintésvédelmi szempontból ingen csak másabb szerelést kell végezni.
A 40 évvel ezelőtti szereléskor az érintésvédelem kicsit másabb volt. A dugaszoló aljzatoknak csak egy része - fürdőszoba, konyha - rendelkezett védővezetővel, a szobákban ilyen nem volt, és EPH-ról sem lehetett beszélni, mivel a KÉLÉSZ is "csak" 1981-ben lépett életbe.
Akkor mit is kell javítani, és mi szerint?
A dokumentálás már csak a javítás (felújítás) alakalmával alkalmazott szabványok függvénye.

NagyPS

Nem tudom, de van egy szabály ami azt mondja hogy mekkora % kerül új vagy javításra sor akkor már csak az új aktuális előírások szerint lehet dolgozni.

A biztosítói gyakorlat meg az hogy csak az érintett részt fizetik. Ebből kiindulva lehet elgondolkodni a témán, de ez nagy részt jogi oldal, nem szakmai.

Novill

A probléma valóban összetett társasház lévén. A tetőszigetelés sérülése miatt történt a beázás. A biztosító az első alkalommal fizetett kártérítést, de már a második alkalommal már nem. Így a lakás tulajdonos beperelte a társasházat, akik szintén elzárkóztak a helyre állítás költségeinek a kifizetését. A tulajdonos nem tudta előteremteni az árajánlat összegét.    A szokás szerint a per ideje elhúzódik, a beázások esők alkalmával ismétlődnék. A felek nem tudnak megegyezni. A kirendelt szakértöknek nyilatkozni kell a feltett kérdésekre, amelyeket újabb kérdésekkel tűzdelnek meg. A biztonság kérdésében szabványossági szempontból egyszerű a kérdés. A tény, hogy már a létesítéskor sem volt szabványos a létesítmény. Az épületben az EBF időszakos felülvizsgálatok és érintésvédelmi szerelői ellenőrzéseknek nyomai nem lelhetők fel. Érintésvédelmi szempontból jellemző probléma a társas házaknál, hogy nem megfelelő szerelés esetén a hiba következményei kihatással lehetnek a másik lakásokra illetve a közös részekre is. Nem beszélve a méretlen hálózat beázásából adódó problémákra.

Gyurmaúr(fi-relé)

Ismerős a téma, mert én is voltam "közösbőhmbácsi" abban a lapos tetős, 14 lépcsőházas (kb 12000m2-nyi tetőfelület, úgyhogy nem nehéz elképzelni a permanens szívás indexet...) társasházban, ahol anno laktam, épp ezért képben vagyok az "örökzöld" beázások okozta anomáliák tekintetében. Annyit mindenképp tudni kell, hogy a tetőfelújítás már olyan kaliberű meló, melyhez közgyűlési határozat kell, ami minősített többségi igent jelent. Azt is tény, hogy a legtöbb biztosító beint, ha ugyanazon tetőfelület alatti lakás(ok) minden évben eláznak, amiben azt gondolom, nem lehet csodálkozni. Ez vagy a TH által csengetett biztosítási díj "malusba" helyezésével, vagy a szerződés felmondásával büntetik. Nem ismerem a konkrét esetet, de azt tudom, hogy nálunk is voltak ilyen jellegű problémák és előfordult olyan eset is, amikor a biztosító beintett a lakás vill hálózatában okozott kár kicsengetésétől, mondván a kár idején a hálózat már elmúlt 40 éves, úgyhogy nem volt mit tenni, a tulajnak zsebbe kellett nyúlni...  :'(

Simon Endre

Akkor egy kicsit bővebben a lényegről !
A beázásnak nem csak csapadék eső, hólé, hanem és egyéb "nedves" okai is lehetnek, ezeket jellegük szerint kell kezelni, mert erről még nem esett szó. Az alattomos "beázási közeg" a mosóvíz és a szennyvíz. Ezekhez azonnali ellenintézkedés kell, mivel a lúgosság és a biológia  savanyodás tönkreteszi a vezetéket és a szigetelő anyagokat ezután kis késéssel a kontaktusok és kötések  következnek. Ha időben értesülünk(?)  mosószer és szennyvíz ellen esővíz desztvíz, ioncserélt vízes kimosással lépjünk elsőnek. Ez a viz már további bajt nem csinál, csak az idióta házisárkány számára érthetetlen és felesleges. A tisztább vízzel kapcsolatos esetek, pl. ivó és fűtővizes csőtörés, tűzoltás, csapadékvíz hatása már nem olyan tragikus, itt csak a kiszáradás légforgalmát és víz eltávozásának útját kell bíztosítani. Intenzív szárítást lehet elérni sűritett levegővel, (cimkék, adattáblák repülnek) jellemzően ipari területen áll rendelkezésre, de hordozható kompresszorral is előállítható, azonkívül alacsonyabb hőmérsékletű meleglevegő pl. hajszárító, lakásban használatos gáz vagy elektromos hőkandalló. Nem ajálott hőlégfúvó mert kárt olkozhat, némelyike 600-700 fokon üzemel. A víz gyors gravitatív eltávozását segíti fobizáló szerek (szilikonok) beporlasztása  (nem hajtógázos készítményekkel!)  Szilikonokat főleg kapocsterek és tekercsek vízmentesítésére használtam. Lakásban, irodában használva a festő átkaitól fogsz csuklani. Elázott villanymotoroknál, szennyvíz és hőközlő folyadék (konyhasó, kalciumklorid oldat, polialkoholok stb.) esetén egyszerűen gyenge mosószerrel kimosom és utána alaposan esővízzel vagy ioncserélt vízzel is. Az alacsonnyomású gőz is jól használható de prespános horonyszigetelésnél óvatosan használni! Vannak ebbeli tapasztalataim a bükkfürdői élmény(gépház) és a régi műjégpálya területén. A tekercseket néhány kOhm állapottól kezdve alacsony feszültségű önfűtéssel szárítottam. Természetesen a villamos berendezések, szétszerelten és szennytől megtisztítva szárítandók. Apró villamos szerkezeteket, mágnestekercseket izopropil alkohollal és vákummal szárítom. Csavaros tetejű befőttes üveg tetején lyukkal, gumikesztyűdarabból visszacsapószelep és kézi vagy kozmetikai vákumszivattyúval időnként "rávákumozni" és melegen kell tartani. Ha meleggel szárítunk a szigetelésmérés először romlást mutat, azután egy viszonylag lassan csökkenő átvezetést ami stabilizálódik és kihülés után meredeken helyreáll a normál szigetelési érték. A közelmúltban volt egy "mosószeres" helyreállításom panel vizesblokkban, alumínium" Mfalra" vezetékkel. Mivel várták a bíztosítót nem lehetett korán (időben) beavatkozni emiatt a legtöbb vezeték a dobozok határáig elporladt ezek javítása külön történet és technika.

tothgyula

Jó estét!
A felvetett tetőbeázás nyomán- véleményem szerint- a tetőszigetelők a felelősek! Ha a technológiát előírás szerint végzik, nem lehet újabb beázás. Az alkalmazott nehézlemez, egyéb üvegszálas termék nyilván rendelkezik minőségtanúsítvánnyal. Ezzel nem szokott gond lenni. A kivitelezést lehet kifogásolni, van-e megfelelő átlapolás, megfelelő (előírt) hőmérséklet, időjárás, stb??? A műszaki ellenőr hogyan vette át a munkát?Felment egyáltalán a tetőre? Ezután jön a villamos berendezés állapota.Volt-e 6évenként legalább szerelői elleőrzés?EBF felülvizsgálat mikor volt? Helyreállították-e a villámvédelmi berendezést? Dokumentálva van-e? Több felvetnivalót nem írok, mert ebből is látni a mulasztásokat!!!
Tisztelettel: TothGyula felülvizsgáló.

Novill

A hasznos hozzászólások között ott vannak a lényeges gondolatok, amelyből lehet értékes tapasztalatokat és gondolatokat megtartani. 
A peres eljárás az iratokban és tanú vallomásokban senki nem említi az időszakos felülvizsgálati kötelezettséget villamos szempontból, ahol már több szakértői vélemény is van. Viszont több helyen ragozzák, hogy lakható-e a lakás villamos biztonságtechnikai szempontokat is figyelembe véve. Nem tudom kinek mi a tapasztalata a 14/2005.(IV.19.)FMM rendelet 5/A § 3. c pontja szerint 6 évente érintésvédelmi szerelői ellenőrzés  betartásáról. Mondhatnám azt is, hogy a szakembereken kívül szinte senki nem ismeri vagy éppen nem tartják be.  Az OTSZ előírásainak betartása  a felülvizsgálatok tekintetében ( erősáramú berendezések -, villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálata) a társasházaknál mintha a régi időszakokhoz képest erősen lanyhult volna. Tehát ezért ezek dokumentálása is ritkábban lelhető fel. Ezek hiányai adott esetben amikor valamilyen hatósági látókörbe kerül, mindig elmarasztalás követi.

Simon Endre

Jó napot kedves fórumtársak!
Ez a táma már nem is műszaki, hanem jogi és pénzügyi kategória lett. Hát akkor nézzük mi van a gázellátás frontján. Amennyiben a területi szolgáltató precedens, hibaelhárítás, mérőcsere esetén "végzetes" hibát észlel akár az egész többszáz lakásos épület gázellátását letiltja, anélkül hogy megkeresné a hibás és veszélyes vezetékrészeket és készülékeket. Elég ha menetes csőszerelvényeket (toldó, leágazó, szűkítő, könyök, stb.) talál. Esetünkben a szivárgó áram minősíti a beázás mértékét és ez akár hitelesen  (csillagászati áron kapható lakatfogóval) áramkör bontás nélkül is mérhető. De  manapság a fogyasztóknál előrelátásból vagy kényszerből felszerelt ÁVK is kikényszeríti a szükséges lépéseket. A szabványosan szerelt fogyasztói rendszerekben még az egyes lakások ebbeli állapota a tulajdonos (bérlő) szándéka ellenére is megvizsgálható és ellenkezése esetén akár hatósági eljárással lépéskényszer jön, vagy  veszélyeztetés okán kizárható a fogyasztásból. Egy ilyen mérés akár a PE-N cseréket is kibuktatja.
A tetőszigeteléseken csapadékvíz okozta beázásoknál téves megitélés miatt sok felesleg "javítás" történik, mert nem ott keresik a kulcsot ahol elveszett, hanem ott ahol a lámpa ég. A polisztírol habos bitumenlapos tetőknél néha teljes szigeteléscsere után is beázás észlelhető, mivel nem a tetővel hanem a határfalak élének lezárásával van baj, vagy a panelhézagok nem tömítettek és szélnyomás hatására akár az épület másik fele is ázik. Sok estben a rosszul szellőzött, nyílászárokkal (agyon) tömített lakásokban a kifűtetlen pontokon jelentkező kondenzáció beázásnak tűnik. Ez élszlelhető szélső lakások és dilattációs rések helyein.