Az érdekelne elsõsorban, hogy családi házban a földelõ szonda kialakításánál megfelelõ még mindig az hogy földbe leásunk egy fémlapot és arra rákötünk egy vezetéket.
Tudomásom szerint a jelenlegi szabványokban nincs erre utaló megfogalmazás. A régi nem hatályos MSZ 172 érintésvédelmi szabályzatban volt erre utaló megfogalmazás. A mai általános elv a tûzi horganyzott vas anyagok, elõírt megfelelõ keresztmetszetekrõl szól az elõírás. Amely földelõ lehet csõ, rúd, szalag vagy gömbvas formájú. Ezen felül alkalmazzuk a betonalap földelõket is. Ahhoz, hogy lemez lapot ássunk le indokolatlanul nagy munkát kellene bele fektetni. Nem tartom valószínûnek , hogy sok ilyen földelõt készítenének ma. Elvileg ha valaki tûzi horganyzott vasból, megfelelõ keresztmetszettel és megfelelõ földelési ellenállású értékkel szakszerûen létesíti a lemez földelõt elfogadhatónak tartom.
Itt is olvashatsz alapokról, bár ez nem szakmai oldalról közelíti.
Hogyan kell kialakítani védõföldelést. (http://www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-vedofoldelest)
Megfelelõ földelési ellenállás értékére figyelni, kell a kialakítás módja sokszor változik. De ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön jó földelési értéket kell elérni. Más és más talajviszonyok és egyéb más tényezõk befolyásolják a kialakítás módját.
Üdv Mindenkinek!
A "vízcsõ bizsergés" kapcsán amit a segítségetekkel sikerült orvosolni,
úgy döntöttem, hogy jó gazda módjára bejárom az házat elektromos és érintésvédelmi
hibákat keresve.Eszközök és szakértés hiányában csak vizuális megtekintés útján.
Szóval adott egy öt emeletes, 20 lakásos társasház sajnos elég gyenge anyagi kondíciókkal.
Ebbõl kifolyólag a kötelezõen elõírt felülvizsgálatok rendre elmaradnak.Ennek viszont nem
szeretném, ha én vagy bárki a házból szenvedõ alanya lenne.
A házba bejövõ és innen a szomszéd házba tovább menõ kábelek és azok kötései korrektnek
tûnnek, oxidációnak nyoma sincs.
Elsõ kérdés:
a két kb. 8 cm vastag kábel köpenye a bekötési pontok alatt úgy fél méterre
egy 10-15 mm-s csupasz rézkábellel van összekötve. Egyszerûen rá van sodorva, a lecsavarodás
ellen némi szigetelõ szalag védi. Ez milyen célt szolgál?
A fõ biztosítékok 3x160 Amperesek. A fogadó szekrénybõl egy eres kábelek mennek át egy
vasszekrénybe ahol a ház kábelével van összekötve. A "0" vezetékrõl pedig egy leágazás van
átvezetve egy kisebb méretû vasszekrénybe.Ebben egy nagy méretû bontó található, ennek
egyik pontjára jön a "0" a másik fele két piros vezetékként folytatódva megy le pincébe.
Második kérdés:
A vasszekrények könnyen kinyithatók, kell e rájuk kulcsos zár vagy elég ha a rozoga
zárnyelveket rendbe tesszük. A vasszekrényen és az ajtón kell-e földelés?
Pince.
A két piros kábel közül az egyik egy 50x2mm-s réz gyûjtõsínre csatlakozik.Ez valamikor
a falra volt rögzítve, most lóg. Nem tûnik ipari kivitelûnek,inkább barkácsolt jellegû.
A funkcióját talán ellátja, bár a kötési pontok csavarjai erõsen oxidáltak.
Errõl a "gyûjtõsínrõl" egy vezeték a házba bejövõ gázvezetékre van kötve. A csõbilincs
szintén a fent említett rézlemezbõl van elkészítve.
A sínen van egy lógó egy vezeték is. Ennek a másik felét a vízszerelõk vágták le, mert
a vízóra elõtti csõ mûanyag, úgyhogy erre már semmi szükség. Azzal nem is törõdve, hogy
a mérõ utáni rész végig fém és a pince ajtók is erre a pontra voltak kötve egy falon végig-
futó sínen keresztül.
A másik piros vezeték kb.10 méterre lévõ levágott végû vascsõre van kötve, de ez még kutatás
tárgya.
Harmadik kérdés:
a leírtak alapján a gázcsõ adja a "0" vezetéknek a földelést vagy éppen
fordítva, a szolgáltató által már eleve földelt "0" vezeték földeli a gázcsövet? Azért
kérdezem mert földelõ szondát sehol sem találtam.
Negyedik kérdés: A bejövõ gáz és vízvezetékeket össze kell-e egymáshoz is kötni, vagy
elegendõ a gyûjtõsínrõl külön-külön bekötni?
Ötödik kérdés:
A ház elektromos hálózata a 80-as évek elején lett felújítva, azóta történt e az általam
leírtakat érintõ szabvány módosítás, aminek meg kell feleljen a ház földelés és érintésvédelmi
rendszere?
Nagyon várom a válaszokat melyeket elõre is köszönök!
IdézElsõ kérdés:
a két kb. 8 cm vastag kábel köpenye a bekötési pontok alatt úgy fél méterre
egy 10-15 mm-s csupasz rézkábellel van összekötve. Egyszerûen rá van sodorva, a lecsavarodás
ellen némi szigetelõ szalag védi. Ez milyen célt szolgál?
Én a kábel páncélozás sodratára gondolnék, de így kicsit nehéz, ha errõl is csinálnál képet az most is segíthetne. A többi általad feltett kérdésrõl is lehet képeket beilleszteni.
Ha (http://villanyszerelo.forum.hu/Themes/default/images/bbc/img.gif) linket ennek a gombnak a használatával illeszted be akkor egybõl láthatjuk a fórumon a témáknál a képet ;)
Elõzõ hozzászólásodnál ahol képet illesztettél be ott már módosítottam :D
IdézMásodik kérdés:
A vasszekrények könnyen kinyithatók, kell e rájuk kulcsos zár vagy elég ha a rozoga
zárnyelveket rendbe tesszük. A vasszekrényen és az ajtón kell-e földelés?
Zárhatónak kell lenni, az nem nagyon van szabályozva, hogy milyen módon. A vasszekrény minden pontját földelni kell, fõleg ha valamilyen villamos készülék is van rajta.
IdézHarmadik kérdés:
a leírtak alapján a gázcsõ adja a "0" vezetéknek a földelést vagy éppen
fordítva, a szolgáltató által már eleve földelt "0" vezeték földeli a gázcsövet? Azért
kérdezem mert földelõ szondát sehol sem találtam.
Novill írta talán a másik topikban, hogy régen a vízvezeték csõhálózatát használták földelõ vezetõnek, tehát nem húztak kölön földelõ vezetõt.
IdézNegyedik kérdés: A bejövõ gáz és vízvezetékeket össze kell-e egymáshoz is kötni, vagy
elegendõ a gyûjtõsínrõl külön-külön bekötni?
Ezeket az EPH rendszerben kell összekötni amit végig kell vezetni minden fém felületen.
IdézÖtödik kérdés:
A ház elektromos hálózata a 80-as évek elején lett felújítva, azóta történt e az általam
leírtakat érintõ szabvány módosítás, aminek meg kell feleljen a ház földelés és érintésvédelmi
rendszere?
Húú ez egy új téma lenne, röviden igen :D
30 év alatt nagyon sokat fejlõdött a technika az érintésvédelmi módok is, ha belegondolsz régen nem is voltak földelt konnektorok és fogyasztók, firelék, túlfesz védelmek. Max villámhárító
A régi társas házaknál általában két megoldás volt a gyakorlatban.
1. A védõföldelést külön vezetéken kiépítették, piros színû vezetékkel ( ma már zöld/sárga vezetéket használunk), és errõl ágaztatták le a fõvezetékkel együtt.
2. Megfelelõ vastagságú felszálló méretlen nulla vezetékrõl a fõvezetékrõl ágaztatták le a lakások felé a védõvezetõt
A társas házba bejövõ méretlen fõvezeték közelében mindenhol megtalálható a földelõ( üzemi) vezeték is. Ennek közelében található meg az alsó szinti EPH kialakítás is.
Néhány fénykép felvétel segítené a kötések és egyéb kérdésekben a véleményalkotást.
A vasszekrényeket mindenképpen be kell kötni a védelembe. Általános alapelv a feszültség alatti részeket zárni kell. Ha méretlen rész akkor áramszolgáltató plombálás is szükséges. Az épületgépészeti vezetékeket is be kell kötni az EPH rendszerbe, így a gáz csövet is. Alapvetõen a felülvizsgálatkor a létesítés idejében érvényes szabványokat vesszük figyelembe.
Én úgy tudom ami kötelezõ még az a tûzvédelmi fõkapcsoló megléte.
Az eddigi válaszok alapján amit köszönök, úgy gondolom valóban az a legjobb ha a kérdéseimet
fotóval dokumentálom. Nem ott lakom, holnap lesz idõm újra átmenni. Hamarosan jelentkezem addig is ÜDV!
Üdv Mindenkinek !
Ahogy ígértem fotókkal illusztrálom a jelenlegi helyzetet. Sajnos nem sikerült egy-két kép..
Ezen a képen a földszinti szekrények láthatók
1. kép
Az áramszolgáltató szekrénye
2.kép
A házba bejövõ és elmenõ kábelek kötései. korrektnek tûnnek.
3.kép
Ez az a csupasz kábel amit kérdeztem, hogy mi célt szolgál, a fõkábelekre van rátekerve.
Talán a szerelést könnyítette meg a bekötéskor?
4.kép
Itt egyesül a szolgáltató és a ház kábele. Érdemes kinagyítani, a ,,0" kötése egy szigetelõszalaggal áttekert ,,bumszli" / nem találtam jobb szót/ Milyen lehet alatta a kötés?
Ez a rész még a szolgáltatóhoz tartozik?
5. kép
Na ez már érdekesebb! Ide van átvezetve a ,,0" A két piros kábel megy le a pincébe .
Tiszta rozsdásak a kötések . Az egész olyan, mint egy varjú fészek.
6.kép
Íme az "EPH csomópont". Látható a levágott kábel ami a vízcsõre volt kötve.
7. kép
Ugyanez közelebbrõl.
8.kép
A földelés ?! Ezért kérdeztem, hogy a gázcsõ földeli ,,0"-t vagy a ,,0" földeli a gázcsövet.
Az utcai gerincvezeték müanyag. Földelõ szonda sehol!!!
9. kép
A víz fõelzáró csere után.
10. kép
A falakon végig futó sín szintén levágva a vízszerelõk által.
11.kép
Egy ajtó bekötése a másik végen.
12. kép
Kérlek benneteket, véleményezzétek ezt a kis albumot. Szakszerû hozzászólásaitok alapján, kezdeményezni kívánom egy rendkívüli közgyûlés összehívását. Biztos nem fognak örülni nekem a lakók, de ez nem játék. Körülbelül milyen összegre lehet kalkulálni, természetesen teljesen hivatalosan, és jegyzõkönyvezve.
Áramszolgáltatói szekrény a méretlen oldalon található? Tehát a villanyóra elõtti vagy utáni rész?
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2011. február 18., 19:09:23 DÉLUTÁN
Ez az a csupasz kábel amit kérdeztem, hogy mi célt szolgál, a fõkábelekre van rátekerve.
Talán a szerelést könnyítette meg a bekötéskor?
Ez a fotókon szereplõ valamelyik szekrényben van amúgy? Mert azt nem igazán tudtam beazonosítani.
A fotó kicsit sötét lett :( de az ilyen sodratok a földkábel külsején találhatók, melyeket a föld vezetõre szoktak kötni. Ez egyfajta árnyékolás.
IdézNa ez már érdekesebb! Ide van átvezetve a ,,0" A két piros kábel megy le a pincébe .
Tiszta rozsdásak a kötések . Az egész olyan, mint egy varjú fészek.
Ahol ez a nulla bontó van a kis szekrényben és onnan két piros vezeték az alatta található képen látható EPH sínre van rákötve?
Üdv nova!
Ez a "drót" a legelsõ fotón /nem/ látható, az áramszolgáltatói szekrény alján lapuló lemezszekrényben van elég eldugott helyen. Ahogy én láttam a földkábel nincs megbontva csak rá van tekerve a mûanyag köpenyre, de akkor miért van szig.szalaggal körbetekerve. Csak kíváncsiságból kérdeztem, azt hittem ez egy bevett szokás és valamilyen célt szolgál.
A másik dolog jobban izgat. A "0" bontóról az egyik piros a következõ képen látható "EPH SÍN"-re /pince/ csatlakozik, a másik fel van vezetve a fõelosztó szekrénybe .
Ami a pincében van, illetve nincs /földelõ szonda, levágott csatlakozások/, plusz a korrodált kötések, kritikán aluli. Szerintem ez a fõ probléma, de az is lehet, hogy a látvány ellenére kedvezõ lenne egy mérés értéke.
Még egy kis kiegészítés!
A szolgáltató szekrénytõl kb 10 méterre van a fõelosztó, fõkapcsoló. Innen pedig a lakószintekre mennek tovább a vezetékek a vill.óra szekrényekhez.
A "0" bontótól mind a két "piros" lemegy a pincébe, de az egyik megszakítás nélkül visszajön a félemeleten lévõ fõelosztó szekrénybe.
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2011. február 18., 22:08:06 DÉLUTÁN
Ez a "drót" a legelsõ fotón /nem/ látható, az áramszolgáltatói szekrény alján lapuló lemezszekrényben van elég eldugott helyen. Ahogy én láttam a földkábel nincs megbontva csak rá van tekerve a mûanyag köpenyre, de akkor miért van szig.szalaggal körbetekerve. Csak kíváncsiságból kérdeztem, azt hittem ez egy bevett szokás és valamilyen célt szolgál.
Egy ilyen kábel általában úgy néz ki, hogy a kábel vezetõ erei külön szigetelés van, ezt körülveszi általában több különbözõ réteg is annak megfelelõen, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie az adott kábelnek. Ezen rétegek külsõ rétegein lehet páncélozás és ez az általad is látott árnyékolás mely körbefogja az egész kábelt elemi szálai.
Lehet, hogy a földelés szerepét régen a fém csõ látta el, mely az utcáról jött és a földbe futott hosszan, de mivel ezt mûanyagra cserélték megszûnt a földelés.
De majd meglátjuk a többiek mit gondolnak. :)
Az elsõ képen látható az áramszolgáltatói bejövõ méretlen földkábel a színjelölésekkel együtt. A piros, sárga zöld színnel a fázisvezetõk, kékkel a nulla vezetõ látszik. Alsó és felsõvezeték közt látjuk a késes biztosítékokat. A felsõvezetéken nem látom jól olyan minta áramváltók ( elég kicsi) lennének beépítve, a kis k és l pontok összekötve vannak. Így mérés itt nem áramválton keresztül történik. Itt a tokozottnál úgy néz ki, hogy fel vannak fûzve a tápkábelek. A másik lépcsõházba vagy házba megy tovább a tápkábel. A felette lévõ kéményzáras szekrényben az elmenõ kábel van össze kötve gyenge minõségben. A szekrények baloldalán középen a kéményzáras dobozban található a központi földelõvezetõ és ide van csatlakoztatva a nulla vezetõ. Ezt régen úgy hívták, hogy NEFH doboz. vagyis ez volt nullázó doboz. A nulla bontó zárt állapotban nullázott rendszer volt, nyitott állapotban védõföldeléses érintésvédelmi módban volt szerelve.
A kábelen összesodort vezetõk a kábel külsõ köpenyén lévõ vezetékeknek a szerepe az üzemi vezetõk megóvása. Ma már zsugor végelzárót és zsugorcsövet használunk és nem szigetelõ szalagot. Valószínû a szigetelõ szalaggal védeni akarta a kábelt. Ha ásóval, csákánnyal vagy géppel a külsõ köpenyen keresztül sértjük meg az üzemi vezetõket. Akkor le tudjon kapcsolni a védelem, nagy tûzi játékok kíséretében, ha szerencséje van az illetõnek. Ma már 4 eres kábelekkel + a külsõ köpeny fémes burkolatát a földelésre kötjük, régebben voltak helyek ahol ezt a vezetõt használták nulla vezetõnek. Ezek a rézhuzalok a kábel külsõ köpenyén folyamatosak.
Láthatjuk az EPH kialakítást a képen, a csövek az EPH csomópontra vannak kötve a régi elõírásoknak megfelelõen. Ma már zöld/ sárga színjelölést használjuk. Az EPH-ba minden épületgépészeti csövet és nagyobb kiterjedésû fémeket be kell kötni. Folytonossá kell tenni az EPH vezetõket. Bele értve a vízszerelõk által levágott laposvasat is. Az EPH gerinc vezetéket a központi földelési pontra kell rákötni. A háznak mindenképpen kell, hogy önálló földelése is legyen. Az a szerencsés helyzet, ha a felszálló fõvezetékkel együtt van vezetve a földelõ vezetõ is. Az EPH kialakítást a legfelsõ szinten is el kell végezni, alatta pedig legalább három szintenként. Az érintésvédelem hatékonyságáról mûszeres vizsgálattal kell meggyözöni. A társas háznak jogi kötelezettsége az érintésvédelmi idõszakos szabványossági felülvizsgálat elvégzésére hatévenként.
A méretlen fõvezeték szekrényeit plombálhatóan zárni kell. De a társas házaknál a valóságban gyakoriak, hogy nincsenek zárva és plombálva.
EPH rendszer folytonosságát ellenõrizheted a mûszereddel. Melybõl esetleg kiderülhet mely fémes kiterjedésû fémes felületek nincsenek bekötve a rendszerbe, vagy melyeknek nem megfelelõ a csatlakoztatása az EPH gyûjtõsínhez.
Ami még eszembe jutott az a földelési rendszer, ha végigköveted a laposvasat akkor sem találod a földelõ berendezést?
Villamos kötésekkel a képek alapján nincsen probléma, szerintem. Egyedül a földelési eph rendszer lehet problémás, degondolom majd azt is végignézed.
A látottak alapján egy új kialakítást javaslok, a pincében egy F szonda leverése szükséges.Nem volt szó tûzvédelmi fõkapcsolóról vezeték keresztmetszetekrõl fõvezetékrõl.Az a helyzet hogy a ház hálózatát komplexen kell átnézni és felújítani .
Úgy gondolom egy társasháznál, a látott képek alapján egy szokványos földelõ szonda nem biztos, hogy elegendõ. A háznak biztos, hogy kell lennie eredeti földelõnek is. Nem hinném, hogy nem létesítettek annak idején. A pincében kérdés, hogy le lehet verni a szondát a szigetelés és a földelõ szonda hossza miatt. Abban viszont egyetértek teljes mértékben, hogy a ház villamos hálózatát teljes körûen kell átvizsgálni. Ez az úgynevezett érintésvédelmi idõszakos szabványossági felülvizsgálat és az erõsáramú berendezések idõszakos szabványossági felülvizsgálata.
Látom jött egy pár hozzászólás, le is vagyok maradva a válaszokkal.
Zsozsónak: Már feltúrtam az egész pincét de földelõ szonda sehol !
Miki!
A földelés, EPH bizony problémás. Elsõ körben ezt kell rendbe tenni!
Lackó!
Földelõ szonda az kell, de nagyon. Novill szerint lehet, hogy több is. Tûzvédelmi fõkapcsoló van a félemeleten a ház fõelosztó szekrényében, de semmi nem jelzi. Nem kellene ráfesteni az ajtóra? Az én válaszom Igen, adott esetben a tûzoltók inkább tüzet oltsanak ne a kapcsolót keresgéljék. Javaslod az átvizsgálást és a felújítást. Nemsokára lesz közgyûlés az általatok is megerõsített véleményekkel felfegyverkezve fogok részt venni, és remélem sikerül elõbbre lépni ez ügyben.
Novill!
Én sem tudom elhinni, hogy amikor 80-as évek elején felújították a ház teljes elektromos rendszerét nem létesítettek földelést. A fõkábeleket pár éve cserélték, ezek szerint akkor sem tûnt fel senkinek?
Szerinted a vízóra mellett attól kb egy méterre leüthetõ a földelõszonda? Ezt szabályozza valamilyen szabvány. Ha valóban többre van szükség azokat milyen távolságra kell egymástól leütni?
Végül még egy kérdés :
Mint korábban írtad 6 évente kötelezõ a társasházak vill.rendszerét átvizsgálni. Hogyan lehetne azt elérni, hogy ezek a vizsgálatok meg is történjenek? Most nem a közös képviselõre gondolok hanem a Ti foglalkozásotokra. Pl. a kéményseprõk ezt megtudták oldani õk jönnek és kész! Fulladás vagy áramütés által hal meg valaki, annak már mindegy. Nem jobb ezt megelõzni?!
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2011. március 10., 22:16:53 DÉLUTÁN
Végül még egy kérdés :
Mint korábban írtad 6 évente kötelezõ a társasházak vill.rendszerét átvizsgálni. Hogyan lehetne azt elérni, hogy ezek a vizsgálatok meg is történjenek? Most nem a közös képviselõre gondolok hanem a Ti foglalkozásotokra. Pl. a kéményseprõk ezt megtudták oldani õk jönnek és kész! Fulladás vagy áramütés által hal meg valaki, annak már mindegy. Nem jobb ezt megelõzni?!
Az hogy a közületek és egyéb területen milyen vizsgálatok elvégzése van elõírva és hogy ezekbõl mit is végeztetnek el szakszerûen az sajnos mapaság két különbözõ dolog. Sajnos sokszor azt elfelejtik, hogy ezeknek a felülvizsgálatoknak a célja nem a pénzbeszedés és egy újabb felesleges adminisztráció, hanem az emberi élet védelme és az esetleges villamos balesetek kialakulásának megakadályozása azáltal, hogy ellenõrzi a villamos rendszert és annak védelmi rendszereit.
Az érintésvédelmi vonatkozású rendelet a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet írja elõ és hogyan a régieknél MSZ 172/1, az újabbaknál az MSZ HD 60364-6 írja elõ a felülvizsgálatot. A mindenkori OTSZ (9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet) pedig a villamos tûzvédelmi jellegû felülvizsgálási kötelezettséget írja elõ. A felülvizsgálok nem hatósági személyek csak szolgáltatok. A jogszabályok ismerete az mindenki elõtt nyitva áll. Legfeljebb annyit tehet a felülvizsgáló, hogy felhívja a figyelmet rá. Az viszont igaz, ha bekövetkezik villamos baleset vagy villamos tûz, akkor államigazgatási eljárás keretén belül vizsgálja a hatóság. Kirendelésre kerül egy igazságügyi szakértõ, és ekkor már a vizsgált rész felülvizsgálati munka tartalma már hatósági részbe tartozik. De ezt célszerû elkerülni már.
Ha több földelõ szonda van, akkor az összekötésüket milyen formában kell megoldani?
Föld alatt vezetõ anyagú fémmel, vagy külön kiállásokat csinálni és úgy összekötni egy rendszerbe, melyik a jó megoldás, vagy milyen megoldások vannak?
András
Erre léteznek megfelelõ minõségû szorítok, amelyekkel össze lehet kötni. Régen hegesztettük, és bitumennel kentük be a hegesztési varratokat. De az is jó, amit írsz, hogy külön kiállással képezel egy kötõpontot. De legjobb a betonalap földelõ, mert a tûzi horganyzott köracél folytonos, és így nincs a köracélon kötés. A vezetékváltásnál (köracél- Mkh vezeték) mindenképpen kötõ dobozban kötünk.
Idézetet írta: András Dátum 2011. április 09., 21:33:07 DÉLUTÁN
Ha több földelõ szonda van, akkor az összekötésüket milyen formában kell megoldani?
Tipikus esete amikor több fémfelületet szeretnénk a földelési rendszerbe bevinni, mint régebben a kerítés vasalata és a többi fém felület.
Némi okosításra van szükségem régi szerelésû családi háznál kialakítandõ földelõvezeték témában.
A fogyasztásmérõ a lakáson belül van ,földelés soha nem volt (most akar lenni).
1. A földelõszonda csatlakozódobozából jövõ földelõvezetéknek mekkora keresztmetszetûnek kell lenni, hol kell szabályosan csatlakoztatni a ház földelõhálózatához?
2. Igaz az,hogy ha a mérõtábla alatt kell a csatlakozást készíteni,akkor az áramszolgáltató már nem engedi a mérõt a régi helyén maradni ,csak ha új mérõhely,(a lakáson kívül) lesz kiépítve?
3.Ki lehet hagyni ebbõl a folyamatból az áramszolgáltatót,szabad a mérõ utáni kismegszakítótáblánál csatlakoztatni,és ott össze kell kötni ,össze szabad kötni a nullavezetõvel?
Idézetet írta: XY Dátum 2011. május 28., 15:26:44 DÉLUTÁN
1. A földelõszonda csatlakozódobozából jövõ földelõvezetéknek mekkora keresztmetszetûnek kell lenni, hol kell szabályosan csatlakoztatni a ház földelõhálózatához?
Földelõ szonda csatlakozó dobozából házi elosztó központi földelõ sínjére kell kötni.
Idézetet írta: XY Dátum 2011. május 28., 15:26:44 DÉLUTÁN
2. Igaz az,hogy ha a mérõtábla alatt kell a csatlakozást készíteni,akkor az áramszolgáltató már nem engedi a mérõt a régi helyén maradni ,csak ha új mérõhely,(a lakáson kívül) lesz kiépítve?
Milyen csatlakozásra gondolsz a mérõ alatt?
Idézetet írta: XY Dátum 2011. május 28., 15:26:44 DÉLUTÁN
3.Ki lehet hagyni ebbõl a folyamatból az áramszolgáltatót,szabad a mérõ utáni kismegszakítótáblánál csatlakoztatni,és ott össze kell kötni ,össze szabad kötni a nullavezetõvel?
Igen a földelési rendszer kialakítása nem az áramszolgáltató által lezárt területen van.
Post Merge: 2011. május 28., 22:18:39 DÉLUTÁN
Vagy ezt is elolvashatod védõföldelés kialakításával kapcsolatban.
Hogyan kell védõföldelést kialakítani (http://www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-vedofoldelest)
Itt a kérdés megválaszolásánál nem mindegy, hogy családi házról vagy társasházról van szó. A társasház esetén is kell földelõ vezetõt végig vezetni minden lakásba. De nézzük a családi ház esetét. A földelõ vezetõ a földelõ szondától, földeléstõl van vezetve a mért fogyasztói elosztó táblához. Így a fogyasztásmérõtõl függetlenül kell kialakítani. A keresztmetszete a fõvezetékhez viszonyítva van meghatározva. Tehát 10-es fõvezeték esetén 10-es a földelõ vezetõ keresztmetszete. Az elosztó táblaföldelõ (PE) sínre kell kötni, ugyanide csatlakozik az EPH vezetõ is. Itt kerül kialakításra az érintésvédelem módja manapság ez nullázás. Vagyis itt kötjük össze a nulla és védõvezetõt bizonyos feltételek és szabályok mellett. A fogyasztásmérõ plombált mivel tartalmaz méretlen részt. Ezért ennek megbontása az áramszolgáltató jogkörébe tartozik, illetve csak regisztrált villanyszerelõ bonthatja meg bizonyos feltételek mellett. A fogyasztás mérõ helye megfelelõ lesz addig, amíg a mûszaki biztonság szint nem sérül. Bõvítés estén a regisztrált villanyszerelõ tanácsát kell kikérni. De tény, hogy a mérõhelyek lakáson kívül kerülnek kialakításra új szerelés esetén.
Köszönöm a gyors válaszokat.
A fogyasztásmérõ alatti "csatlakozásnál "arra gondoltam,hogy régebben az áramszolgáltató képviselõje ,( a plombálási jog miatt) ott közösítette a PE vezetõt a nullavezetõvel.
De a válaszokból mostmár világos a szükséges keresztmetszet ,hogy a N-PE-EPH közösítést közvetlenül a mérõ utáni biztosító doboznál kell kialakítani"bizonyos feltételek és szabályok mellett".
Itt valami különleges feltételekre kell gondolni?
Itt mûszeresen is ellenõrizni kell a földelési ellenállás értékét célmûszerrel. Ugyanígy a védõvezetõk folytonosságát. A különleges feltételek a védõföldelés anyaga és keresztmetszete, földelési ellenállás értéke, védõ és EPH vezetõk keresztmetszete. Vagyis a lényeg az épület teljes érintésvédelmi rendszerének a komplettsége, melyet a vonatkozó szabványok írják elõ. Semmi különös nincs benne, mivel az épület régi, így ki kell elégíteni az akkor hatályos MSZ 172/1 szabvány elõírásait.
Köszönöm az érthetõ válaszokat.
Ahogy a hozzászólások számából látszik ezen a területen van a legnagyobb zavar,és félelem a tegnap este kiadott legújabb szabványok nem ismerésétõl.
Idézetet írta: XY Dátum 2011. május 29., 15:06:55 DÉLUTÁN
a tegnap este kiadott legújabb szabványok
Hú most nálam van zavar :( ez valami elírás vagy mire gondoltál?
Bocsánat a mellébeszédért!
Csak arra akartam utalni,hogy akár a "tegnap este " hatálybalépett szabványról is naprakészen kell lenni,ha valaki biztos akar lenni a szakmai dolgokban.
Különösen az érintésvédelem témában sok a hozzászóló,érdeklõdõ.
(Köztük én is.) :-\
Így már érthetõ :)
Nincs azzal szerintem semmi baj, ha érdeklõdnek az emberek a téma iránt :), erre van a fórum. Az érintésvédelem szerintem kiemelten fontos, ha figyelembe vesszük, hogy milyen célt szolgál. Ami ugye az emberi élet megóvása.
Üdv, végigolvasva a fórumot (egyáltalán nem vagyok szakember) úgy tûnik, hogy amit kérdezek, még nem volt:
Bp. Belvárosi régi építésû társasházban lakom, ahol nincs földelés a lakásban. Szeretném ezt házilag megoldani. Javasolták, hogy keressek egy pontot a lakásban, és egyszerûen kössem össze ezt a pontot egy vezetékkel a fázissal, és ha levágja a biztosítékot, akkor az a pont megfelelõ. Ilyen pontnak javasolták pl a vízcsövet. Ez így mennyire biztos? Mert nem nagyon merek nekiállni...
Onnan, hogy ha van egy megfelelõ ilyen pont, gondolom már csak annyi az egész, hogy kiviszem a földelõ vezetéket az összes konnektorhoz (amik most nem földeltek, de ki lennének cserélve).
Válaszokat köszönöm!
Minden társasháznak van földelése az épületben bejövõ villamos csatlakozás közelében. Az úgynevezett épület méretlen fõelosztótól van indítva a földelõ vezetõ, melyet régen piros színû vezetékkel jelöltek. De elõfordult olyan megoldás is vastagabb felszálló vezetékeknél, hogy nem építettek földelõ vezetéket. Ekkor viszont szintenként a nulla vezetékrõl alakítottak ki földelõ vezetéket, és innen vitték a lakások felé. Érintésvédelmi módként régen a védõföldelést alkalmazták, majd jött az NEFH ahol a védõföld vezetéket egy külön dobozban összekötötték a nulla vezetõvel. Ma már a nullázásos érintésvédelmi módot használják, ahol a nulla vezetõ szintén össze van kötve a földelõ vezetékkel a különbözõ feltételek mellett. Az EPH kialakítás is nagyon lényeges a társas házaknál is , és fontos szerepet játszik a védelemben. A vízvezeték csöveket ma már mûanyaggal cserélik ki általában szakaszonként, ami azt jelenti, hogy villamos szempontból nem folytonos. Így önmagában nem lehet a védelmet rá alapozni. Feltétlenül javaslom, hogy célmûszerrel szakember vizsgálja meg a védelmet, mert az ember élete drágább. A szakember pontos tanácsokkal tudja ellátni az adott esetre vonatkozóan. De amit legelõször meg kell oldani a mérõbõl kijövõ hálózatra fi relét kell beépíteni, és ezen keresztül kell mûködnie minden villamos fogyasztónak. A fi relé érzékenysége 30 mA legyen. Továbbá fel kell venni a kapcsolatot a közös képviselõvel e feladat végleges megoldása érdekében. Az érintésvédelmi felülvizsgálati kötelezettséget jogszabály írja elõ 6 évenként jelenesetben.
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ, ez alapján jó, hogy nem kezdtem el barkácsolgatni.
Tehát összefoglalva elegendõ, ha a következõket teszem?
-Felszereltetek egy fi relét
-Nullázásos érintésvédelem kialakítása, tehát a 0-ból (valamilyen berendezés közbeiktatásával) kivezetni a földelõ kábelt - ez azért lenne jó, mert - laikusként - gondolom, hogy 0 minden házban van. Utánaolvastam, és azt írták, hogy ezt csak akkor lehet, ha transzformátor lakás felöli oldalán le van földelve a 0.
Továbbá ez az egész mekkora kiadás lehet nagyságrendileg?
A firelé a kiegészítõ védelem része, melyet mindenképpen érdemes felszerelni, nagyon hasznos kis készülék az élet megóvása szempontjából.
A nullázásnak vannak feltételei, igazából külön kell vezetni a nulla és földelõ vezetõt. A te esetedben a társasház központi fõelosztójától kellene a földelõ vezetõt a lakáshoz elvezetni, ennek meglétérõl meggyõzõdni. Gondolom akkor a többi lakásban sincsen kialakítva a földelés?
A leggyorsabban természetesen a firelé beépítése megoldható, de ez nem váltja ki a földelési rendszer megfelelõ kialakítását. Az is kérdés a kialakítás szempontjából, hogy a lakásban található elosztó tábla milyen kialakítású, van-e lehetõség bõvíthetõségre (áramvédõ kapcsolónak). Ha nem megfelelõ vagy bõvíthetõség szempontjából nincs hely akkor egy új elosztó táblára is szükség lehet.
Úgy tudom, a többi lakásban sincs ilyen földelés, de ezt nem tudom biztosra. Ha van, akkor mindenképpen valami egyedi módon oldották meg, mivel itt nincs :)
A központi elosztótól kihúzni egy kábelt nem kis pénz lenne, mert messze van nagyon, kb 100 méter vezeték kellene, de mindenképpen sok. Biztos naiv a kérdés, de ha a lakásban a 0 úgyis a központi 0-hoz van kötve, akkor ide miért nem lehet kötni a földelést?
Társasház érintésvédelmi szempontból veszélyesebbnek tekinthetõ mint egy családi ház, mert itt a különbözõ épület gépészeti rendszerek és fém szerkezetek közvetlenül kapcsolatban vannak egymással. Így adott esetben veszélyes feszültség szint hamarabb jelen lehet az elõbb említett rendszerekben. A firelé önmagában a saját lakáson belül keletkezõ hibaárammal szemben tökéletes védelmet nyújt, de ugyan más lakásból kikerülõ hibaáramnál nem jelent tökéletes védelmet. Például egy vízvezeték csõn megjelenik egy idegen feszültség, más fémszerkezethez képest megjelenhet veszélyes érintési feszültség ennek együttes érintése. Ezen okok miatt a társasház érintésvédelmét együttesen kell kezelni, vagy vizsgálni. A nulla vezetõrõl történõ leágazás nem tehetõ meg úgy, hogy a lakás bejövõ fõvezetékérõl ágazunk le közvetlenül földelõ vezetõnek. Ennek a méretlen oldalon kellene megvalósítva lennie. A lépcsõházban a méretlen fõvezetéken kellene ennek a kialakításnak meglennie és onnan kellene minden egyes lakáshoz külön külön elvinni.
A keresztmetszetekre vonatkozó szigorú elõírások vannak, tehát a méretlen oldalon 16 mm2-nél nem lehet kisebb a rendszer négyvezetékes rendszer esetén. Elsõsorban a négyvezetékes rendszer a régi telepítéseknél fordul elõ.
Értem, és ha nem tudok befolyással lenni a társasházra (ez rendkívõl macarás, mert albérlõ vagyok, és amúgy sincs pénze a társasháznak), csak a saját lakásomra, akkor mi a legjobb, amit tehetek, azon kívül, hogy felszereltetek egy fi relét?
Amire gondoltam az a mai szabványoknak megfelelõen kellene elhozni úgy külön a földelõ vezetõt mint írtam (PE vezetõ). Régi rendszernél is kellett bejönni földelõ vezetõknek, ezt is érdemes lenne ellenõrizni a fogyasztói elosztó táblánál. Ennek meglétét célszerû lenne mûszeresen ellenõrizni, elõfordulhat az, hogy ott van az elosztó táblában csak nincsen tovább vezetve a konnektorokhoz. A mûszer ellenõrzés azért szükséges, mert ebbõl derül ki, hogy megfelelõ értékû-e a földelés és ezáltal be tudja-e tölteni a feladatát.
Post Merge: 2011. június 25., 11:52:01 DÉLELŐTT
A legegyszerûbb a földelés meglétének ellenõrzése az elosztó táblában a lakásban, ennek állapotát ellenõrizni. A firelét beépíteni.
Szervusztok!
Földelés kialakításával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Ugyan villanyszerelő is vagyok, de soha nem praktizáltam, más elektromos szakmában tevékenykedtem eddig, a felmerült problémával kapcsolatban nem tudok elég okos lenni.
Adott Pesten a VIII. kerületben egy öreg polgári házban egy régi lakás ami utcára néz, és amit irodának és kvázi üzlethelyiségnek használnának.
Felmérésem kapcsán találtam egy új felszerelésű fogyasztásmérőt, 32A C biztosítékkal, de pl. a mérő nincs zárható szekrényben, csak simán a falon. A mérő fölött van elhelyezve két porcelán olvadó biztosíték. Földelést viszont sehol nem találtam! A kapcsolók is azok a régi barna bakelit kapcsolók, és a dugaljak sem földelt kivitelűek.
A problémám az, hogy a helyszíni sajátosságok nem nagyon teszik lehetővé a földelési szonda megfelelő kialakítását. Az iroda mint írtam utcára nyílik, de mivel ez belváros, a utca lényegében aszfaltozott járda. Belül a helyiség alatt meg pincék vannak, így bent sem nagyon oldható meg a szondák lefúrása, vagy leverése.
Viszont! (és most jön a kérdés)
Az iroda felújítása magába foglalja az új aljzat szigetelés kialakítását, valamint aljzatbetonozást 7-8 cm vastagságban. A kőműves kivitelező vas hálót is tett az aljzatba 6mm vastagot, az iroda tejes 20nm alapterületében. A kérdésem az, hogy ezt a hálót használhatnám -e földelés kialakítására? Mert ha igen, akkor belekötnék 4mm2 földelő kábelt, és kiállnék a falra.
Mennyire elfogadható ez az eljárás, ha ezt semmiképpen nem szabad megcsinálni akkor mit javasolnátok?
A villanyóra mögött komplett hálózatot szeretnék cserélni, 30mA EV relé, 4-5 körön kis automatákkal, új szerelvényekkel.
Előre is köszönöm a segítségeteket.
Ez egy régi társasház. Körbe kell jobban nézni a mérők körül a lépcsőházban. Feltehetően a régi óndobozok vannak még. A doboz fedél levétele után láthatóvá válik a méretlen fővezeték. Itt régen a védő vezető színe piros volt. Meg kell nézni az öt szál vezetéket és abból kikeresni a védővezetőt, és innen kell összehozni. A védőföldelés mindig előírás volt, ha máshol nem is de a becsatlakozás környékén meg kell lennie. Önmagában a vasháló elkészülte után kérdéses a földelési ellenállás értéke. Ha 10 ohm alatti értéket lehet biztosítani, akkor felhasználható földelésnek szabványos keresztmetszettel. A 4mm2 nem elegendő. Egy társas háznál mindig egységesen központilag kell megoldani a védőföldelést és az EPH hálózatot is. Az ÁVK önmagában nem jelent teljes körű megoldást.
Én abszolúte nem lennék meglepve, ha egyáltalán nem lenne a házban földelő hálózat, csak max a késesbiztis ELMŰ csatlakozó szekrény és a ház -szintén a kapubejárat mellett lévő- főelosztója közt. Szerintem, itt az lenne legjobb, ha összedobnátok a pénzt, esetleg néznétek vmi pályázatot és totálban felújítanátok a th belső méretlen "felszálló" kábeleit, immár 5 eresben,sőt ha kell, akkor a főelosztótokat is, mondjuk vmi Csatári PVT mű.a tokozottra, mely termékcsaládból minden -tehát az egyes kérók mérőszekrényei is- megvalósítható és aránylag kedvező áron kapható. Ha érdekel, akkor tudok ebben a témában segíteni...
Köszönöm a kommenteket! :)
Nos. Délután értekeztem telefonon a sógorommal, utána jár a közös képviselőnél a dolgoknak.
Mondtam neki, hogy kérdezze meg mikor volt utoljára érintés -és villámvédelmi szempontból felülvizsgálva az épület, illetve, hogy hol került kialakításra a méretlen szakaszon valamilyen doboz, vagy szekrény, ahonnan lehetne földelést csatlakoztatni.
Azért érdekes a helyzetünk, mert ez egy olyan társasház ahol nem klasszikus lépcsőház van, nem is belső udvaros vagy hasonló, hanem csak egy bejáró szerűség van az emeleti lakásokhoz (ezt nem láttam), illetve mint a mi lakásunk is, csak simán az utcára nyílik. A mérők a lakásokban vannak elhelyezve.
Földelési megfelelőség mérésével kapcsolatban. A 10ohm alatti értéket hogy an érted Novill? Amit én erről tanultam illetve ismeretem van, aszerint sajátos eljárási rendszerben szokták a földelést minősíteni, így gondolom a 10ohm részedről nem annak szólt, hogy mérjek egy multiméterrel? Hurok impedancia mérőm nincs. >:(
Közben arra gondoltam, hogy a vas hálót mindenképpen belekötöm a PE hálózatba. Veszíteni nem tudunk vele, csak stabilabb lehet a földelés. A földelő vezetékek szokványos keresztmetszetére tudtok esetleg valami mellékletet vagy szabványt? Mert én annyit tudok, hogy a PE soha nem lehet kisebb keresztmetszetű mint az adott szakasz fázisvezetője.
A szóban forgó vas hálót mindössze 3 méteren kellene összekötni az elosztó sínhez, ezért nem számoltam 4-es földelő vezetéknél vastagabbal. Szóval azt lenne jó tudnom, hogy a hálózat adott szakaszain milyen keresztmetszetű vezeték előírt. Elvileg ugyebár ha normálisan van kialakítva a méretlen fővezetéken a PE osztó, akkor oda minden különösebb gond nélkül be tudok kötni, majd onnan el vezetem a lakásba arra a gyűjtősínre ahova az összes fogyasztó földelését is kötöm.
Ezt a gyakorlatban milyen típusú kábellel szoktuk megoldani?
Gyurmafi!
Sajnos annak nem sok esélye van, hogy azon a környéken összedobjanak az emberek ilyesmire...
Mindenesetre ha olyan irányt vesz a project, szavadon foglak és megkereslek! ;)
"Mert én annyit tudok, hogy a PE soha nem lehet kisebb keresztmetszetű mint az adott szakasz fázisvezetője."
Lehet kisebb - sőt a fázisvezető fele is lehet.
16 mm2-ig azzal megegyező, 16 - és 35 mm2 között 16 mm2, 35 mm2 fölött, a fázis vezető fele.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 09., 20:03:07 DÉLUTÁN
"Mert én annyit tudok, hogy a PE soha nem lehet kisebb keresztmetszetű mint az adott szakasz fázisvezetője."
Lehet kisebb - sőt a fázisvezető fele is lehet.
16 mm2-ig azzal megegyező, 16 - és 35 mm2 között 16 mm2, 35 mm2 fölött, a fázis vezető fele.
Hja kérem! Hát én még itt nem tartok, ezzel együtt köszönöm a helyreigazítást, én háztartások tekintetében gondoltam.
Sziasztok!
Újabb kérdés merült fel bennem a földeléssel kapcsolatosan. Ha a hálózat kialakítása nem PEN- tehát a földelő kábel és a nulla nem együtt futnak akkor mi a szokásos kialakítás a lakás fogyasztóinak bekötésénél? Konkrétan arra gondolok, hogy ti hogyan szoktátok megvalósítani a mérő utáni részt. Hol és hogyan alakítjátok ki a gyűjtősíneket? Saját eszem szerint a fogyasztásmérő mögött az N és PE vezetők semmilyen formában nem köthetők össze, tehát külön sínre kell gyűjteni a fogyasztókról érkező vezetékeket, és a sínek sem köthetők össze, csakis a méretlen részen.
Ezt ezért hoztam szóba mert láttam olyan kivitelű kismegszakító szekrényeket, amelyben az N és PE sínek egy fémszalaggal össze voltak kötve.
Kérdés tehát az, hogy ÉV relézett háztartás újravezetékezésénél miként alakítjuk ki a konkrét bekötést a 3 vezető tekintetében.
Az ÉV relé bekötése világos, a kismegszakítóké is, de a csomópontok (gyűjtősínek) kialakítása már nem annyira.
A korábbi hozzászólásaimból is kitűnik, hogy a lakás korábban nem volt földelve, egy 10mm2 -es földelő kábellel most fogunk beállni a méretlen elosztóról. Szívem szerint ennek a PE kábelnek kialakítanék egy külön dobozt, amibe a többi földelő vezetéket is kötném. Ide kötném az említett vasbeton hálóról jövő 6mm2 PE vezetéket is.
Mi a szakmailag korrekt megoldás?
A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.
Ha a PEN szétválasztást már csak a mérőhelytől távolabb, de a lakáselosztó közelében tudod csak kialakítani, akkor addig a PEN vezetőt el kell vinni és ott akár a lakáselosztóban is szétválaszthatod, sőt abban ki alakíthatod az EPH csomópontot is. Itt a földelésnek kell egy fogadó doboz min. 100x100-as Műdn., amiben földelőbilinccsel bonthatóra kell készíteni a csatlakozást. Innen már egy min.10mm2-es MKH-val beállhatsz a lakáselosztóba akár egyenesen az EPH csomópontba, amely csomópont lehet a PEN fogadója, az N elmenője és maga PE kapocs is egyben, de ha van elég helyed az elosztóban, akkor akár külön is kezelheted a PE és az EPH sínt.
Ma volt szerencsém találkozni a munkahelyemen egy villamosmérnökkel és azt mondta, hogy családi házak esetében nem az számít, hogy mekkora a földelési ellenállás, csak a földelő hosszúságának el kell érni az 5 métert. Földelő szonda esetén ez több darabból is lehet, csak nem lehetnek közelebb egymáshoz, mint a hosszuk. Valaki hallott-e már erről? Azért vagyok kissé hitetlen e téren, mert ennek az ellenőrzése utólagosan hogyan történik?
Én még ilyet nem is hallottam. Még hogy a 10Ω nem érvényes ??? Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem, ugyanis teljesen mindegy, ha egy potenciál kúpon belül vannak, sőt ezek össze is vannak hegesztve. Innen nézve ki sem tudod mérni egyenként őket, csak az ezek eredő Ra értékét tudod vizsgálni.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 24., 19:29:28 DÉLUTÁN
A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.
Világos.
Nekem sajnos nincs gyakorlati tapasztalatom, így nem tudhattam, hogy a kismegszakító dobozokban a rövidzár eltávolítható, így utólag ez teljesen logikus.
Pontosan azon problémáztam magamban, hogy a PE-N rövidzárral értelmetlenné válna az ÉV relé, hiszen elé kötném a PE vezetéket.
Ha jól értem szavaidat akkor az én esetemben a rövidzár kivétele után bele tudok állni akár 10mm2 PE vezetékkel is a PE sínre.
Elvileg a méretlen részen már van szétválasztott PE, így nekem csak az a feladatom, hogy rákössek, és bevigyem a lakásba, ami 15-20 méter távolság. A saját elgondolásom volt, hogy a helyiség aljzatában lévő, és most még hozzáférhető vasbeton hálót is felhasználom védőföldelés javítására. Így tulajdonképpen két darab vastagabb PE vezetékkel állnék a PE sínre a föld felől. Fogyasztók felől meg ahogy adja. Villanytűzhelynek 2,5 mm2, a lakás többi részének elég lesz a 1,5mm2 -es vezetékelés.
Köszönöm a segítséget! :)
Ha már a lakásba a különválasztott 5 vezetékes betáplálás megy, akkor azt kell használni, bár ez még nem bizonyítja azt, hogy az Ra értéke megfelelő.
Ennek értékét csakis a vizsgálati jegyzőkönyvből, vagy új méréssel lehet megállapítani, amit véleményem szerint célszerű lenne elvégezni, mert ahogy említetted egy fémhálót akarsz földelésként használni, párhuzamosan a meglévővel, vagy nem meglévővel. Sajnos minél régebbi egy ilyen épület földelése, annál biztosabb, hogy hibás lesz és ha Te kialakítasz egy jó értékű új földelést a lakásban, akkor előfordulhat olyan eset, hogy az épületben idegen helyen keletkezett zárlat a Te lakásodnak a vezetékein és földelésén keresztül fog levezetődni, ami akár komolyabb balesetet is okozhat.
Egyébként ezt a fémhálót csakis akkor foghatjuk fel földelésnek, ha az folyamatosan érintkezik a nedves talajjal, ami legalább 50cm-mélyen van. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor csupán a padlózat potenciálját fogjuk rögzíteni a bejövő PE potenciáljához, ami, mint említettem, nem biztos, hogy jó.
A 10mm2-es MKH vezetéket nagy biztonsággal használni tudod, de a végleges keresztmetszetet a terhelés és az érintésvédelmi szabványban meghatározott értékek fogják szentesíteni.
Balzsi hozzászólásához hozzá fűzném, hogy igen is számít a családi háznál is a földelési ellenállás érték! Elsősorban át kell olvasni a MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány ide vonatkozó pontját, melyet már itt a fórumon korábban be is idéztem. Ez egy követelmény! Az 5m -rel kapcsolatosan pedig a nem hatályos MSZ 172-1:1986 szabvány ide vonatkozó pontjai között a földelés geometriai követelményei között szerepel. De ott is meg van határozva a földelési ellenállás érték, mint az egyik feltétel. Továbbá érdemes megvásárolni vagy kölcsön kérni a MEE által kiadott felülvizsgálói jegyzeteket, mert szakmailag nagyon sok hasznos dolog van leírva bennünk. A jegyzet nagyon jó arra is , hogy figyelem felhívás céljáról jó irány mutatást ad. Ezeket a jegyzeteket a képzőhelyeknek, iskoláknak a polcon kellene tartani, hogy bármelyik hallgató bele tudjon olvasni.
Nyaki kolléga írását is érdemes megfontolni, tanulmányozni, mert szakmailag hasznos dolgokat tartalmaz.
A régi elnevezés szerinti érintésvédelmi alapfogalmakat érdemes a most tanuló kollégáknak áttanulmányozni, ugyan itt a fórumon is sok hasznos dolog fel lelhető.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 25., 00:59:57 DÉLELŐTT
Ha már a lakásba a különválasztott 5 vezetékes betáplálás megy, akkor azt kell használni, bár ez még nem bizonyítja azt, hogy az Ra értéke megfelelő....
Hát igen, az a gond, hogy alapvető információim sincsenek az épület érintés -és villámvédelmi állapotáról. Annyit persze tudok tenni, hogy a közös képviselőtől érdeklődünk eközben. Engem igazából csak az eddig látottak sarkallnak arra, hogy belekössem ezt a hálót. abból indultam ki, hogy 20nm felületem van, kellően nagy fém tömeggel. A lakás alatt pince van, így az 50 centi mély nedves föld nyilván nem adott. Belátom az eszmefuttatásod jogosságát, az elgondolásom akkor lehetne helyénvaló ha egyedi építésről lenne szó, vagy ha ez a háló bizonyíthatóan atom stabil földpotenciál lenne. Mérés nélkül viszont valóban nem lehet tudni, így lutri belekötni az egész épületet. :(
De jó, hpogy végig gondoltuk! ;)
Idéz
Ezeket a jegyzeteket a képzőhelyeknek, iskoláknak a polcon kellene tartani, hogy bármelyik hallgató bele tudjon olvasni.
Ahh! Én 4 éve végeztem Pesten felnőttképzés keretei között sokadik szakmaként a villanyszerelést, és tudod sajnos azt kell hogy mondjam, idehaza jelenleg a felnőttképzés a béka segge alatt van! Nem az oktatók miatt, hanem a rendszer miatt!
Milyen tematika az, ahol a képzésben transzformátor méretezést kell tanulni sok óraszám, de pl. a mű cső tágító tüskét meg egy villanyszerelő üzletben ismerem meg az eladó jóvoltából, vizsga előtt 2 héttel! Majdnem sikerült úgy levizsgáznom, hogy ezt az alapvető szerszámot sem ismertem. Persze sorolhatnám még, pl. a fázistényező javítás ipari méretű javítását sem feltétlen egy alapképzésben kellene oktatni. (szerintem)
10 hónap alatt egyszer nem kötöttünk egy lakáselosztót, és sajnos az 1-2 alapvető épület automatizálási eszközön kívül nem jutottunk messzebb. Persze iskola kezdéskor elmondták, hogy a gyakorlati részt mindenkinek magának kell megoldani, de akkor is!
Szerencsésnek mondhatom magam, mert én már eltöltöttem 2 évtizedet a repülő iparban mint gyengeáramú szakember. De mellettem pl. egy asztalos srác ült, és ő ugyanúgy levizsgázott mint én. Gondolhatod, hogy ha én idejárok hozzátok a legalapvetőbb kérdésekkel is, mert nem tudom, hogy egy elosztón a PE rövidzárat minden további nélkül lehet bontani, akkor ő mennyit tudhat! ...és akkor hol vagyunk még a komolyabb rajzolvasástól, vagy a felülvizsgálói vizsgálatok szakmai igényű értékelésétől! Na de nem szeretném szétoffolni a földelés topikot! :-\
Számomra is elég érdekes volt amit mérnök úr mondott, mivel tervezésből és kivitelezésből él, így úgy gondoltam, hogy valótlant nem mondana. Ezek szerint olyan szabványból vette az állítását, mely már nincs is érvényben. Számomra ez elég fura.
Olvassátok el az MSZ 447 által is hivatkozott KLÉSZ ide vonatkozó sorait.
Valóban nem hatályos már az MSZ 172-1:1986 szabvány. De a műszaki tartalma nagyon sok esetben megállja a helyét a mai hatályos szabványokkal szemben. Ha úgy tetszik sok esetben nagyobb műszaki biztonságot jelent. Vigyáznunk kell arra, hogy nem minden esetben lehet alkalmazni. A mi feladatunk, hogy mekkora biztonsági szintet tartunk, amit adott esetben meg is lehet védeni. Ezért jó ha ismerjük és olvasgatjuk a hatályos és nem hatályos szabványokat. A törekvő villanyszerelő előbb utóbb megszerzi a felülvizsgálói jogosultságot. Így szélesedik a szakmai tudása. A villamos mérnök kolléga valószínű a régi szabványokon nőtt fel, ez nem baj. De követni kell az új előírásokat is, mely a szakmai siker egyik titka a többi mellett.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 24., 19:29:28 DÉLUTÁN
A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.
Ha a PEN szétválasztást már csak a mérőhelytől távolabb, de a lakáselosztó közelében tudod csak kialakítani, akkor addig a PEN vezetőt el kell vinni és ott akár a lakáselosztóban is szétválaszthatod, sőt abban ki alakíthatod az EPH csomópontot is. Itt a földelésnek kell egy fogadó doboz min. 100x100-as Műdn., amiben földelőbilinccsel bonthatóra kell készíteni a csatlakozást. Innen már egy min.10mm2-es MKH-val beállhatsz a lakáselosztóba akár egyenesen az EPH csomópontba, amely csomópont lehet a PEN fogadója, az N elmenője és maga PE kapocs is egyben, de ha van elég helyed az elosztóban, akkor akár külön is kezelheted a PE és az EPH sínt.
Remélem jól értelmezem! Ha az órától 1 - 1 db 10 m2-es vezeték érkezik (L + PEN), akkor a PEN-t csatlakoztatom a lakáselosztó PE sínjére és átkötöm a PE sínt az N sínre. A lakáselosztó PE sínjére kötöm a külön MŰ II.-ben érkező a ház saját max 10 ohm impedanciájú földelés vezetőjét, valamint a lakáselosztó PE sínjéről indíthatom a EPH gerincvezetőt is! Remélem érthetően írtam le a gondolatmenetemet. Köszi előre is a válaszodat, illetve más válaszait is szívesen várom.
Ez szerintem érthető.
Az viszont nem teljesen, ami az idézetben van.
Kérdezem, miért jó az, ha a PEN vezető az EPH sínre érkezik?
Szabványos ez a szerelés?
Úgy gondolom különbséget kellene tenni, mint ahogy Egusztika írta.
Ezt egy párszor már leírtam és leírtuk itt a fórumon.
A PEN veztetőt a PE sínen kell fogadni. Innen megvalósítva a PE és N vezetők szétválasztását, átkötni az N sínre. A PE sínről leágaztatni a védővezetőket és az EPH gerincvezetőket. Az EPH csomópontokról az EPH vezetőket. A nulla sínről a nullavezetőket.
Az EPH csomópont nem központi földelősín szerintem.
JUVIL! Abban az esetben, ha a lakás földelése megfelelő R<=10 ohm, a földelés kötődobozából a 10 mm2 Mkh-t hova érkeztetem, ha villámvédelmi rendszer külön nincs kialakítva az épületen, hol csatlakoztatom az épület PE rendszeréhez, illetve az EPH-hoz? Remélem érted a kérdésemet. A lakáselosztó a földelés kötődobozától cirka 13 m-re van! Köszönöm a hozzászólásokat!
Ha megnézed az előző hozzászólásokat, erre találsz választ.
Ez megint olyan téma, hogy melyik áramszolgáltató mit kér.
/Mert ugye egységesítve van. :)/
Nem követsz el hibát szerintem, ha a betáplálás földelését a fogyasztásmérő utáni első (főelosztó) táblán kötöd be a PE sínre. Mivel a PE sínről ágaztatod le gerincvezetővel az
EPH csomópontot, így a rendszer összekötöttnek tekinthető. Erre a PE sínre érkezik a betáplálás PEN vezetője is.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. április 19., 20:54:21 DÉLUTÁN
Ha megnézed az előző hozzászólásokat, erre találsz választ.
Ez megint olyan téma, hogy melyik áramszolgáltató mit kér.
/Mert ugye egységesítve van. :)/
Nem követsz el hibát szerintem, ha a betáplálás földelését a fogyasztásmérő utáni első (főelosztó) táblán kötöd be a PE sínre. Mivel a PE sínről ágaztatod le gerincvezetővel az
EPH csomópontot, így a rendszer összekötöttnek tekinthető. Erre a PE sínre érkezik a betáplálás PEN vezetője is.
Köszönöm a megerősítést!
Egy kis szösszenet! A helyi szolgáltató "szakembere" a következőt állította, a mérőtől a bő 10 m-re lévő kiselosztóig, 6 mm2-es L és PEN vezetőt ajánlott mért fővezetéknek. Az 1 %-os feszültség esést, illetve melegedésre való méretezést figyelembe véve alá is támasztható. Jön a csavar! Több helyen is olvastam a fórumon mért PEN! vezetőnek a minimális keresztmetszete 10 mm2, ezt említve a szolgáltató szakemberének az volt a véleménye a PEN mért gerincvezető vezető minimális keresztmetszete 6 mm2. Higgyem el az információ forrásom nem jól tudja a szabványt!
Akkor mi is van ezzel a mért PEN gerincvezető keresztmetszettel! Talán mégsem Ők tudják jól! ???
Olvashatsz a fórumon a PEN vezető megengedett keresztmetszetéről.
Azt hiszem írtam olyat, hogy réz vezető esetén minimum 10 mm2, alumínium vezető esetén 16 mm2.
Az áramszolgáltatók szakemberei nagyok okosak, főleg akkor, mikor azt követelik meg, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen, vagy éppen olyan lehetetlen helyzetbe hozzák a regisztrált vállalkozót a mérőhely kialakításakor, amit adott helyszínen nem lehet megvalósítani.
De semmi gond, jön az új verzió, a földkábeles csatlakozás, melyhez csak ők érhetnek. :)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. április 19., 21:32:24 DÉLUTÁN
Olvashatsz a fórumon a PEN vezető megengedett keresztmetszetéről.
Azt hiszem írtam olyat, hogy réz vezető esetén minimum 10 mm2, alumínium vezető esetén 16 mm2.
Az áramszolgáltatók szakemberei nagyok okosak, főleg akkor, mikor azt követelik meg, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen, vagy éppen olyan lehetetlen helyzetbe hozzák a regisztrált vállalkozót a mérőhely kialakításakor, amit adott helyszínen nem lehet megvalósítani.
De semmi gond, jön az új verzió, a földkábeles csatlakozás, melyhez csak ők érhetnek. :)
Nincs villanyszerelői végzettségem, de érdekel a téma! Elárulhatom, hogy ismerősöknek szoktam ezt azt csinálni a villamos hálózaton, de csak úgy, hogy a munkám után egy érintésvédelmi ismerősöm az elvégzett munkámat ellenőrzi (akár a megrendelő költségére), szabványossági, illetve érintésvédelmi jegyzőkönyvet készít! Fő a biztonság, mármint a megrendelő (ismerős), illetve a saját nyugalmam, szeretek nyugodtan aludni.
A szolgáltató szakembere azt tanácsolta az előbb már írt villamos mért, illetve méretlen hálózat kialakítása kapcsán, hogy az épület földvezetőjét kössük a PE sínre, ezzel kész a védelem. A PEN vezetőt pedig a N sínre, oszt kész! Semmi átkötés, semmi szétválasztás a PEN vezető részéről, ezért mondta, elegendő 6 mm2 PEN vezető. Hiszen ebben az esetben nem vesz részt a PEN a védelemben, csak munkavezető! A meglátásom szerint ez, így már nem TN-S-es rendszer, hanem TT és ez így nem szabványos, vagy még is!
Az előző hozzászólásomban erről írtam, hogy azt kérik, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen. Ezt is lerágtuk már itt. Ez nem szabványos! Ha a PEN a nulla sínre érkezik, akkor egy mérés célra megbontás alkalmával az összes berendezés érintésvédelme megszűnik, mert nem lesz a berendezéseknek védővezető csatlakoztatása.
A TT és a TN-S rendszert tekintsd meg a tudásbázisban, a hurokellenállás mérésnél.
Juvill, de lehet, sőt kell is az utcáról érkező PEN vezetőt a fő EPH sínre -pl OBO 1801- kötni, pláne abban az esetben, ha ez a fő EPH sín egy "B" túlfeszvédelmi egység szerves részét képezi, s mint ilyenbe érkezik -többek közt- a főldelő szondától érkező 16-os MKh, a mért főelsoztó felé menő min 10mm2-es PE, ill a ház EPH -szintén 10-es- fővezetője, valamint -ha van -akkor a villámhárító felé menő, szintén min 16mm2-es Mkh, nem is beszélve a házba érkező koax, ill 3 play kábelek túlfeszvéd egységei felé menő -min 6-os- MKh-ról. És ugye innét indítjuk a méretlen N vezetőt is! L: kép! ;)
OXI!
De ebben az a fura számomra, hogy a kép szerint valóban OBO EPH sín van beépítve a MŰ.elo.-ba, de ez az EPH sín a PE sín szerepét tölti be, hiszen ide csatlakozik a PEN is.
Vagy rosszul látom?
Akkor a megoldás ugyan az, amit leírtam korábban. ;)
Persze, ebbe a 1801-be jön be az utcai PEN is és itt ágazik szét PE-re, valamint innét indul az N is, mely aztán a 0 bontóba megy. Azzal tisztában vagyok, hogy ezt a fajta megoldást nem mindenütt lehet ily módon alkalmazni, hiszen egy több lakásos TH esetében ugye ez a "B"-s túlfeszvédelmit, ill fő EPH sínt magába foglaló tokozott a ház főelosztójában, nál található, így tehát innét már TN-S rendszerként megy a méretlen felszálló(k) az emeleti mérőkig, viszont kertes családiház, ill egyéb egyedülálló épület esetén szerintem ez a követendő megoldás és nem a mért főelosztóban történő PEN PE-N szétbontás, ill a fő földelő vetető odáig történő vezetése. Vagy?!?
Hadd jegyezzem meg, hogy a rejtett nullázás kifejezést a szakirodalom nem arra az esetre használja, mikor nullázott hálózaton a szétválasztott védő- és nullavezető újból összekötésre kerül.
Kifejtenéd a szakirodalom szerinti megfogalmazást bővebben. Hátha tanulunk belőle.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2013. május 02., 13:53:10 DÉLUTÁN
Hadd jegyezzem meg, hogy a rejtett nullázás kifejezést a szakirodalom nem arra az esetre használja, mikor nullázott hálózaton a szétválasztott védő- és nullavezető újból összekötésre kerül.
Nem tudom mire gondolsz, és milyen szakirodalmi írásra.
Többen örülnénk neki, ha leírnád az olvasottakat a rejtett nullázást illetően.
Talán témába vág?! Miután kijózanodtam a NYY és a NAYY ( Cu, ill Al) földkábelek árkülönbségeit vizsgálva, felötleött bennem, hogy a haverommal azért mégse b.sznék oly mértékig ki, hogy az új, méretlen földkábeles (NAYY4x25mm2) 2X3 fázisos, "B" túlfeszvédelmes, Csatáris mérőhelyétől a házban található 2x 16m-nyi mért földkábelét 5x10-es NYY-ból készítsem, amikor azt 4x16-os NAYY-ból is lehet, annak (5x10mm2-es NYY) 1600.- Ft/m-es árához (forrás: Haluxvill akciós kábel ajánlata) képest mindössze !380.-FT/m! áron! Viszont ezáltal ugye a mérőtől nem TN-S, hanem csak TN-C rendszerű lenne a mért főkábel és a mért főelosztónál levert 3m-es szondától érkező fő (mondjuk) 25-ös MAl vezeték főelosztóhoz történő csatlakozásával válna TN-S rendszerűvé, hiszen nem előírás hogy a mérőnél legyen a fő földelő szonda. De ezt továbbgondolva; a háztól különálló melléképületek betáp kábele is ez lenne az 5x6-os NYY (MT, MBCu) helyett, ugyanis azok árai is sokkal horrorabbak, mint a 4x16-os NAYY-é, nem is beszélve arrol, hogy (...) kábeleket csak csövezve (KPE) lehet fölbe fektetni, ergo annak addícionális költsége már végképp verenyképtelenné teszi a NAYY-al szemben! Kérdésem: szerintetek jó-e úgy, hogy a mért főelosztó alatt kialakítandó új -mondjuk 12 osztásegységes szintúgy hensel KV, vagy kaedra- elosztónál (ebbe érkezik a 24h-s, valamint a vezérelt mért főkábel, a vezérelt Á.K fő RCD-je, "C" lépcsős túlfeszvédelme, ill a 24h/vezérelt váltó kontaktorok, valamint a vezérelt Á.K szakszoló főkapcsolója és innét már a jelenleg is használatban lévő 5x10-es MT vinné a felette található mért főelosztóba a 24h-s kakaót) lenne quasi felfűzve -tehát még a 24h-s főelosztóban található 100mA-es RCD előtt!- az említett épületegyüttes felé menő NAYY olyanképpen, hogy L1,L2,L3,N (tehát NEM PEN!) menne az erekben, s a melléképület jelenlegi VIV tokozott elosztója alá kerülne még 1 db szintén VIV A1-es, melybe elhelyezném a főbiztosítékokat (3x32A B), ill 40A üzemi áramú 30mA-es RCD, valamint annak tetejére egy -mondjuk Ganz KK, vagy VGK 40A-es- főkapcsoló és a PE hálózat egy helyi -már jelenleg is van- szondától indulna, természetesen az RCD előtt nullázva??? A képen a jelenlegi mért főelosztó található, melynek fennhatósága alól kikerülne a melléképületek betápja...
Hopplá; úgy látom, feladtam a lecót nektek, drága kollégák! Azért pontosítanék 1-2 dolgot; tehát a 2 db mért,egyenként 4x16mm2-es NAYY kábel még NINCS meg! Azok a tervekben szerepelnek! Aztán; a képen látható hensel KV4648 a jelenlegi -és továbbiakban is regnáló- főelosztó, ez alá kerülne egy másik, legalább 12 osztásos (hensel, miegymás nívós cucc), ebbe érkezne a 2 db fentebb említett kábelke és ebből menne tova egyrészt a melléképületek felé menő szintén NAYY 4x16-os, illetve a KV 4648 felé az a MT 5x10mm2-es, mely jelenleg a fal túloldalán lévő,de felszámolásra kerülő faszekrényes mérővel köti össze azt. A jelenlegi éjszakait hozó 4x6mm2-es MBCu pedig immár 3 fázist fog vinni a jelenlegi 1 fázis helyett, hiszen 1x élünk... ;) Természetesen, az Al és a Cu vezetőket szabályos módon fogom összekötni! Remélem, így már egyértelműbb voltam?! Sorry, a pontatlanságomért, de 2-án este igencsak ki voltam purcanva, ráadásul volt bennem némi almapálesz is... :P
Tisztelt Kollégák és nem Kollégák!
A fent jelzett szabványt alapszabványnak kell tekinteni!
32 oldal, erre ne sajnáljuk a forintot. Még ez szerencsére nem devizával fizetendő.
A pontos címet is leírom, ha valakinek segít.
A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.
Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők.
Tisztelettel Toth Gyula
Pótolom a szabvány számát. MSZ HD 60364-5-54:2007 Címe "Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők" Ez a szabvány szerintem minden villanyszerelő részére nélkülözhetetlen! Ha az MSZT nagyvonalú lenne, ezt a szabványt legalább 1 hónapra ingyenesen közzétehetné! Biztosan szolgálná a minimális elvárható életbiztonságot.
Tisztelettel: Toth Gyula
A szabvány gyűjtemény kb 30e ami elfogadható ár, ahhoz képest ha külön rendeled meg őket 100e jön ki. Csak a boltjukban lehet kérni.
És ez hogy jött ki, hogy a 30e jó ár érte? Szerintem max 3-4000 lenne a reális, nem kell, hogy cserélhetö lapos, gyürüsmappás legyen, ha nagyobb változások lennének, ennyiért bárki megvenné újra. De a mostani árban nagyon kevés emberhez fog eljutni.(Én mondjuk 40feletti árra emlékszem tavalyról. A fönököm megvette nekünk, volt olyan rendes:P )
kb erre mondaná a misszionárius, hogy "hát a f.szom még nem kéne?" Méghogy 30-40 rugót adni egy nyűves szabványleírásért... Egyébként nincs miről beszélni, mert a kertben lévő mérőhelytől a házban található mért főeloszztóig tartó mért főkábel már a TN-S szerint kerül bekötésre, hiszen a földelő szonda a kertben elhelyezett tokozott mérőhelynél kerül kialakításra, ergo ott lesz a fő EPH sín, pláne ha még beépűl egy "B"-s túlfeszvédelmi egység is. Így tehát ott kell szétválasztani a bejövő PEN-t PE, N-re! Arra azért kíváncsi lennék, ha ezek a mért 4x16mm2-es NAYY főkábelek (a 24h-s, ill a vezérelt) mellé lefektetünk mondjuk egy Mü I-es csőben egy 25mm2-es alu PE vezetéket, akkor ez a megoldás azontúl, hogy még így is sokkal kevesebbe van, mint akár az NYY , MT, MBCu, ez utóbbiak ugye KPE csőben, nos ezen túlmenően megfelel-e a szabványnak?
Megpróbálok néhány felvetést tenni. Attól hogy a kertben lévő mérőhelynél van már földelés nem biztos, hogy az épületnél már nem kell. Szerintem a földelés ellenére nem kell TN-S-ben vinni a mért kábelt, elég volna a 4 eres TN-C is, ugyan is a kertben elhelyezett földelés az épület potenciálját még nem fogja egyben tartani, mert messze van. Ami a szabványt illeti nem kell megvenni csak az arra kötelezetteknek, úgy hiszem mi más úton is hozzá tudunk jutni. Szerintem mindenki tudja, hogy hogyan.
Idézetet írta: nova Dátum 2011. február 13., 18:46:18 DÉLUTÁN
IdézElsõ kérdés:
a két kb. 8 cm vastag kábel köpenye a bekötési pontok alatt úgy fél méterre
egy 10-15 mm-s csupasz rézkábellel van összekötve. Egyszerûen rá van sodorva, a lecsavarodás
ellen némi szigetelõ szalag védi. Ez milyen célt szolgál?
Én a kábel páncélozás sodratára gondolnék, de így kicsit nehéz, ha errõl is csinálnál képet az most is segíthetne. A többi általad feltett kérdésrõl is lehet képeket beilleszteni.
Ha (http://villanyszerelo.forum.hu/Themes/default/images/bbc/img.gif) linket ennek a gombnak a használatával illeszted be akkor egybõl láthatjuk a fórumon a témáknál a képet ;)
Elõzõ hozzászólásodnál ahol képet illesztettél be ott már módosítottam :D
IdézMásodik kérdés:
A vasszekrények könnyen kinyithatók, kell e rájuk kulcsos zár vagy elég ha a rozoga
zárnyelveket rendbe tesszük. A vasszekrényen és az ajtón kell-e földelés?
Zárhatónak kell lenni, az nem nagyon van szabályozva, hogy milyen módon. A vasszekrény minden pontját földelni kell, fõleg ha valamilyen villamos készülék is van rajta.
IdézHarmadik kérdés:
a leírtak alapján a gázcsõ adja a "0" vezetéknek a földelést vagy éppen
fordítva, a szolgáltató által már eleve földelt "0" vezeték földeli a gázcsövet? Azért
kérdezem mert földelõ szondát sehol sem találtam.
Novill írta talán a másik topikban, hogy régen a vízvezeték csõhálózatát használták földelõ vezetõnek, tehát nem húztak kölön földelõ vezetõt.
IdézNegyedik kérdés: A bejövõ gáz és vízvezetékeket össze kell-e egymáshoz is kötni, vagy
elegendõ a gyûjtõsínrõl külön-külön bekötni?
Ezeket az EPH rendszerben kell összekötni amit végig kell vezetni minden fém felületen.
IdézÖtödik kérdés:
A ház elektromos hálózata a 80-as évek elején lett felújítva, azóta történt e az általam
leírtakat érintõ szabvány módosítás, aminek meg kell feleljen a ház földelés és érintésvédelmi
rendszere?
Húú ez egy új téma lenne, röviden igen :D
30 év alatt nagyon sokat fejlõdött a technika az érintésvédelmi módok is, ha belegondolsz régen nem is voltak földelt konnektorok és fogyasztók, firelék, túlfesz védelmek. Max villámhárító
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 24., 20:49:53 DÉLUTÁN
...Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem...
Szerintem az illető azt akarta mondani, hogy ha közelebb vannak egymáshoz, mint a hosszuk, akkor az pazarlás a vassal, mivel az eredő nagyobb lesz annál, mintha két független földelés párhuzamos eredőjét számolnánk.
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 20:12:21 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. május 02., 20:24:19 DÉLUTÁN
Nem tudom mire gondolsz, és milyen szakirodalmi írásra.
Többen örülnénk neki, ha leírnád az olvasottakat a rejtett nullázást illetően.
Bocs, ide nem néztem vissza.
Régen veszélyesnek tekintették azt, ha egy fémesen összefüggő hálózaton TT és TN vegyesen volt alkalmazva. Mégpedig a TT módon védett fogyasztó jelent veszélyt a nullázottakra nézve (a jelenség ma is fennáll elvileg, de az EPH erősen csökkenti a veszélyességét - ha valaki még emlékszik a nullázás belső feltételeire, az erről szólt, hogy meg is engedi a nullázást nem nullázott hálózaton, ha van csatlakozási pont földelés, EPH, stb). Így aztán, ha a nullavezető véletlenül zárlatba került egy érintésvédelmi földeléssel, akkor az arra a földelésre kötött fogyasztók nullázottá váltak, és a többi fogyasztó testzárlata esetén veszélyesekké. Ezt hívták rejtett nullázásnak.
Milyen szakirodalom? Nem sok van ebben az országban, a Kádár Aba szerkesztette Érintésvédelem című könyv, a régi ÉV felülvizsgálói jegyzetek és a régi magyar szabványok, amikben magyarázat is volt.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2014. november 09., 19:56:48 DÉLUTÁN
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 24., 20:49:53 DÉLUTÁN
...Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem...
Szerintem az illető azt akarta mondani, hogy ha közelebb vannak egymáshoz, mint a hosszuk, akkor az pazarlás a vassal, mivel az eredő nagyobb lesz annál, mintha két független földelés párhuzamos eredőjét számolnánk.
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 20:12:21 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. május 02., 20:24:19 DÉLUTÁN
Nem tudom mire gondolsz, és milyen szakirodalmi írásra.
Többen örülnénk neki, ha leírnád az olvasottakat a rejtett nullázást illetően.
Bocs, ide nem néztem vissza.
Régen veszélyesnek tekintették azt, ha egy fémesen összefüggő hálózaton TT és TN vegyesen volt alkalmazva. Mégpedig a TT módon védett fogyasztó jelent veszélyt a nullázottakra nézve (a jelenség ma is fennáll elvileg, de az EPH erősen csökkenti a veszélyességét - ha valaki még emlékszik a nullázás belső feltételeire, az erről szólt, hogy meg is engedi a nullázást nem nullázott hálózaton, ha van csatlakozási pont földelés, EPH, stb). Így aztán, ha a nullavezető véletlenül zárlatba került egy érintésvédelmi földeléssel, akkor az arra a földelésre kötött fogyasztók nullázottá váltak, és a többi fogyasztó testzárlata esetén veszélyesekké. Ezt hívták rejtett nullázásnak.
Milyen szakirodalom? Nem sok van ebben az országban, a Kádár Aba szerkesztette Érintésvédelem című könyv, a régi ÉV felülvizsgálói jegyzetek és a régi magyar szabványok, amikben magyarázat is volt.
A rejtett nullázásról korábban volt szó. Van egy "speciális" fajtája. A kereskedelmi forgalomban kapható kiselosztók nulla- és védővezető sínjei általában össze vannak kötve. Rácsatlakozáskor - TN-S hálózatról beszélve - ha az átkötés nincs eltávolítva, kész a rejtett nullázás.
Családi ház felújítása során, ha új aljzatbeton kerül kialakításra (hőszigetelés miatt), akkor van-e értelme a betonháló bekötésének a földelőszonda mellé?
A ház elé valószínűleg új szondát fogok leverni, csak utánaolvasok a kötések és méretezések mikéntjének még. :)
Persze ha az áramszolgáltató a teljesítménynövelésemet (1*16A -> 3*25A) nem köti új létesítéshez, és nem TN-S leállást ad ki nekem. Vagy akkor is van értelme az alátámasztásnak?
Ha csak nincs egy szabványos 3 fázis fogadására alkalmas mérőhelyed, akkor új létesítéshez fogja kötni. Mit értesz az alatt, hogy TN-S leállást ad ki?
Mindeképpen van értelme, hiszen a mérőhely nem a ház mellett közvetlen lesz, hanem egész biztosan a kerítés mellett. A bővítést mindenképp új szabványos mérőhelyjel lehet csak abszolválni, melyből célszerű a Csatári PVT 6090-est megcsinálni, lehetőleg "B"-s túlfeszvédelemmel, pláne amennyiben az utcai 0.4kV-os hálózat ú.n 4 csigás, csupasz vezetékes, mely MINDEN ESETBEN TN-C, tehát L1,L2,L3,PEN... ;)
"A rejtett nullázásról korábban volt szó. Van egy "speciális" fajtája. A kereskedelmi forgalomban kapható kiselosztók nulla- és védővezető sínjei általában össze vannak kötve. Rácsatlakozáskor - TN-S hálózatról beszélve - ha az átkötés nincs eltávolítva, kész a rejtett nullázás."
A beszélgetés pont arról folyt, hogy a szakirodalom szerint nem ez a rejtett nullázás. :)
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2014. december 22., 08:47:04 DÉLELŐTT
"A rejtett nullázásról korábban volt szó. Van egy "speciális" fajtája. A kereskedelmi forgalomban kapható kiselosztók nulla- és védővezető sínjei általában össze vannak kötve. Rácsatlakozáskor - TN-S hálózatról beszélve - ha az átkötés nincs eltávolítva, kész a rejtett nullázás."
A beszélgetés pont arról folyt, hogy a szakirodalom szerint nem ez a rejtett nullázás. :)
Mindig tanulok újat! ;)
Ettől függetlenül nem javaslom alkalmazni!
Végül is tényleg nem rejtett, hiszen kiveri a szemünket, ha lekapjuk az FK.A fedelét, mert gondolom erről a "csodáról" van szó, nemde?! 1 a lényeg; az összekötő MCu -pláne fi-relé alkalmazása esetén- szigorúan eltávolítandó!!
Üdv. Mindenkinek
Arról szeretnék informálódni, hogy fém szerkezetes épületek vázára rá kell-e kötni a védő földelést(EPH nincs kialakítva)? Példaként mondanám az újonnan épített garázsomat aminek kiépítettem a villamos hálózatát. A vezetékelés 1,5*3 MbCU ami müI-es csőben van vezetve, bilincsekkel rögzítve a fém vázon. Van értelme annak hogy a védő vezetőt a vázra rákössem(remélem nem kérdeztem nagy hülyeséget)?
Üdv. az Olvasónak!
A garázsodnál (Műhelyednél) éppen be kell kötni a fémvázat. Ez lesz az EPH része.Korábbi MSz172-1:1986 sz szerint épületenként kellett a betáp PE vezetőjét földelni. Gondolj bele, ha a hosszabbító, v. hegesztő kábel megsérül és a fémváz fesz alá kerül.Remélem RCD-t építettél be! Jó munkát. Üdv.TothGyula felülvizsgáló.
Köszönöm a segítséget, és igen van van felszerelve ÁVK. Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ha utólagosan kiépítem az EPH rendszert akkor a fémvázról le kell kötnöm a védővezetőt és az EPH-t kell rákötnöm?
Jó estét!
Az a lényeg, hogy a fémváz, a PE vezető és az EPH vezető egy potenciálon legyen.Hiszen hibaáram ezeken fog folyni, hiba estén. Célszerű méréssel ellenőrízni, de ha nincs műszered a próbalámpa is segít.Üdv TothGyula.
Azt is tegyük hozzá, hogy a PE vezető és EPH két különböző fogalom még ha azonos potenciálon is van. A kivitelezésnél a keresztmetszeti követelményeket is figyelembe kell venni.
Üdv!
Érdeklődnék, hogy ti milyen megoldással véditek betonalap földelő bekötésénél a nem tüzihorganyzott köracélt az oxidációtól?
Olvastam, hogy többen horgany spray-vel kezelik, vettem is egy Fischer gyártmányú cink spray-t ami sajnos igen jó szigetelőnek bizonyul labortáppal vizsgálva :(
Esetleg alkalmas lehet a Wago-féle alupaszta, ha már úgyis alu földelőbilincs megy rá (eka 50)?
Saját módszerek nagyon korroziv vagy lepusztult helyeken, főleg villámvédelmi kötéseknél
Ha módod van rá meg kell próbálnii a tüziónozást. Gáz forrasztókészlet kell alapos drótkefés roszdátlanítás után, (lehet gépi is!) Az ónozáshoz nem keményforrasz kel hanem lágyforasz, folyasztószernek cinkklprid, RO-55, vagy karbamid és csak annyira melegíteni, hogy a forrasz "fusson" a fémen. Az alapos fémtisztára csiszolás is tartós lehet ha a felület majdnem polírminőségű, de védeni kell a kötést savmentes vazelinnal , de az lehet akár hőálló gépzsír vagy a nagyon-nagyon gazdagoknak akár wago paszta is. A munka megéri főleg ha saját karbantartási területen csinálod, évekíg rá sem kell nézni.
Köszönöm!
Sajnos körbe forrasztani elég nehézkes lehet, mert a falba van vakolva müdn-100-as dobozban, gázpákám pedig szerintem kicsi hozzá..
Megpróbálom, ha nem megy felpolírozom és wago pasztázom :)
Üdv!
A kérdésem a következő lenne, adott egy a 80-as évek elején épült családi ház, TN-C-S hálózattal. A földvezeték (kb6-os alu) a villanyóra szekrénybe fut be egy bergmanncsőből teljesen visszakövethetetlenül, nyilván a mai szabványnak kicsit sem megfelelve.
A kérdésem a következő lenne, ha telepíteni szeretnék egy új földelőszondát, ámde a régit is szeretném benthagyni a rendszerbe van-e valami minimális távolság amin belül nem helyezhetem le az új szondát, vagy ennek nincs jelentősége?
Igazság szerint a régi földeléssel? nem kívánok semmit sem tenni a hozzáférhetetlensége miatt. Ugyanis a kép a következő, fa villanyóraszekrény ebben középtájt előbukkan egy védőcső a semmiből, benne egy rózsaszín aluvezetékkel. Kerestem az ankert, de kötődoboznak nyoma sincs. Most vagy a vízvezeték hálózatra van kötve a föld (de hol), vagy betonalap földelés van, bár ezt nem tudom elképzelni. Szóval annyit terveztem, hogy az új földelés mellett a régit is bekötve hagyom a PEN bontón, bár pont ahogy Te is mondtad a távolság miatt az eredőjük ronthatja az ellenállást.Viszont hosszan kábelezni sem akarok, a fő probléma pedig a nagyobb kiterjedésű beton.
Nem tudom mennyire szabványellenes a gondolatmenetem, ha úgy képzelem el, hogy megfúrnám a betont a fal mellett, és ezen keresztül juttatnám le a horganyzott köracélt, így anker nélkül közvetlenül magáról a köracélról egy kötődobozban kiállnék egy 10 v 16-os mkh-val amit falon kívül vinnék a szekrénybe. A terméskő/beton kombináció miatt a süllyesztés kizárva.
Illetve a másik rejtély számomra az "EPH"jelenléte a fűtés, és gázcsövön. Tudtommal viszont a 80-as évek elején ezt nem követelte meg semmilyen szabvány. A legfurcsább, hogy erre utaló kötések egyáltalán nincsenek..
Esetleg arra gondoltam, hogy a cirkó földelése felelős az összecsengésért, de azt kikötve is rásípol a szakadásmérő föld és a csövek közt..
Ez mitől lehet?
Talán nem is csináltak anno rendes földelést ezek szerint?
A
Sakraf!
Két nekifutásra próbáltam értelmezni a leírtakat. Nekem egy kicsit zavaros, nem teljesen világos.
Ha az1980-as évek elején épült a családi ház, akkor bizony már feltételezhetően a jelenleg is érvényes KLÉSZ-t kellett rá alkalmazni!
Ezért "cseng össze" a föld és a csövek között a műszer. Így már nem annyira rejtély az EPH jelenléte a fűtés és a gázcsövön. (Főleg. ha össze van kötve ;).)
Földelést létesíthetsz újat, azzal semmi rosszat nem csinálsz.
A távolság kérdése. Ha valami nem tiltja a helyszínen (nem hiszem, hogy lenne ilyen), és a két földelő között a távolság kisebb, mint 20 méter, ezeket össze kell kötni.
Az a rózsaszín aluvezeték valamikor piros volt, és az több mint valószínű, hogy védővezető, vagy a leírtak szerint PEN vezető lehet. Azért volt piros, mert 1986-ig ez volt a szabványos szín. Ha az épületen belül megtalálod annak a "rózsaszín aluvezetéknek" a PIROS VÉGÉT, jobban belelátsz a szerelésbe.
Kedves Juvill,
Nem vagyok egy két lábon járó szabványguru, ugyhogy ezért bátorkodtam feltenni bizonytalanságom tárgyát.
Ami pedig tovább tetézi ezt, és a helyzet pikantériája a szép rózsaszín vezeték kijövetelének nincs nyoma házon belül, tehát nincs eph csomópont, de leginkább azt tudom elképzelni, hogy annó a mester vakolat alatt megtekerte szép igényesen a fűtéscsőre.
PEN vezetőt kizártnak tartom, ugyanis a mért vezeték csőből szép kék színben pompázva jön ki a három fázis mellett.
Üzenet összefûzve: 2015. november 12., 10:22:25 DÉLELŐTT
A PEN óra előtt pedig nem lehet bontva, mert a szakadásjelző rásípolna a két vezeték között, de legalábbis lenne egy szép ohm-os érték. Tehát a "pirozsaszín" tisztán földelés lehet..
Kedves Sakraf!
Előzőekben szerettem volna segíteni.
A felülvizsgálóknak sok előírást és szabványt kell ismerni. Nem hiszem, hogy aki a szabványokat ismeri, az "szabványguru".
Aki mester, az nem teker a fűtéscsőre vezetéket. A csövek azért "csengenek össze", mert össze vannak kötve.
Az lenne a gond, ha ez nem ilyen lenne.
Kérdés volt a földelők közötti távolság, írtam, hogy mikor kell ezeket összekötni.
De ha bizonytalan vagy, lehet újat létesíteni. Egy "szabványguru" esetleg tud segíteni.
A mesterembert viszont - elnézést a kifejezésért - nem a kutya szarja. ;)
Nem a villanyszerelők slendrián, inkompetens hozzáállásának a kitárgyalása miatt jöttem, mi értelme lenne.. :)
Csak hát na, volt szerencsém feltérképezni a ház elektromos hálózatát, és a fentebbi általad talán ironikusnak vélt élcelődésem a (mek)mester jelzővel sajnos nem áll messze valóságtól..Mikor egy helyiségen belül két külön fázisról megy a világítás, a nulla vezető nem a saját köréhez van kötve.. a vakolat alatt pedig elágazó d. nélkül talál az ember kötéseket,ezek után nem kell komoly fantázia a fűtéscsőre tekert bevakolt csatlakozás létjogosultságáról. Na mindegy, tisztelet a kivételnek.
Lényeg, ami lényeg, ha van is eph komolyabb bontás nélkül nem azonosítható be egyértelműen.
A kíváncsiságom tárgya továbbra is fentebb írt földelési megoldás elfogadhatósága, tehát betonfúrás, köracél leverés kb 16-os annyira, hogy ne tűnjön el teljesen a földbe, ennek a végét egy kötődobozva vezetve rá egy csőbilincs amiről pedig egy 10-es mkh a nullázósínre?
A válasz(oka)t előre is köszönöm!
Üdv!
Köracél esetén a szonda minimális vastagság ø18mm, a levezetőé pedig ø8mm(50mm2) és tűzihorganyzott.
A földelővezető pedig min. 10mm2.
Ha a levezető min. 15cm hosszan össze van hegesztve a földelővel, akkor talajszint alá verhető.
Üdv!
Mi a helyzet azzal, ha nincs levezető, hanem maga a "szonda", ami egy horganyzott köracél kiálló vége a csatlakozási pont? Ez szabványellenes?
Nem szabványellenes, de akkor nem verhető a csatlakozási pont a föld alá és a korróziótól védeni kell, legjobb esetben horgany sprayvel feltéve, hogy a földelő és a földelővezető csatlakozási pontján a megfelelő fémes kötés biztosítható. A csőbilincs sem lehet rossz megoldás ::), bár ilyet még nem láttam. Én inkább egy ø8 vagy inkább ø10mm-es acélcsavar felhegesztését javaslom, amire a szemessaruzott vezetéket fogazott alátéttel felcsavarozod, esetleg a földelő végébe kialakítassz egy ø8-as menetes furatot és abba csavarozod a saruzott vezetéket AluPusz paszta segítségével. A lényeg, hogy a kötés mechanikailag védett és időtálló, de egyben oldható is legyen. A földelővezetőt szintén mechanikailag védetten kell elvezetni az elosztásig.
Üdv,
A probléma elviekben megoldódott, a villanyóra mért vezeték cserével egy kalap alatt készült új földelés is.Bár a "szakemberek" nem erőltették meg magukat. Egy két méteres köracél a szonda, ami nem horganyzott, es ehhez bakancsolták a 10es ankert, majd zöldsárga 6 mkh.. 'Aszondja joazugy..'
Ideiglenesen biztos, bár ebből könnyen ki lehet találni hogy földelési ellenállás mérésről nem igen hallhattak..Rizsa..
A kérdésem a következő, ha mért feszültséget kapcsolok a szondara, csak a szondara, és közben mérem az áthajtott áramot es ennek a hányadosát veszem a jol ismert ohm törvényt alapul véve meghatározhatom e a földelési ellenállást, vagy ennek semmi köze hozzá?
Nem egy kifinomult módszer, de meghatározható vele kb.-i pontossággal. Ezt hívják a jó öreg V-A mérős módszernek. A pontos mérési metodikának nézz utána a neten. Sok információt meg lehet találni róla, mint pl. itt is:
http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1268.0 (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1268.0)
Próbáltam kihámozni egy követhető metodikát, de ahány írás annyi variáció.
A szonda, és az ellenföldelés egyenlő távolságra valo lerakása a mérendő földeléstől a megkövetelt távolságban nem lehetséges a terület nagysága miatt. Illetve, ami belerondíthat a mérésbe, hogy a lehelyezendő szonda (nullpont)közelében egy kút is van. Nem tudom, hogy ilyen esetben is érdemes-e ezzel a módszerrel próbálkozni a varhato fals eredmeny miatt. 50-60% a pontossag, ha jol ertelmezem.
Az ellenföldelővel nem kell foglalkoznod, mert az lehet akár a hálózat trafójának csillagponti földelése vagy egy távoli földelési pont is. Ez hibafeszültséggel zavarhat be a mérésbe, ha a szonda és az idegen földelő között 20m-en belüli lenne a távolság, de igen ritka ennek előfordulása lakóházas övezetben.
Szúrj le egy kb. 50cm-es segédszondát a mérendő földelőtől kb. 20m-re és végezd el a V-A mérős módszer szerinti mérést a szonda és a segédföldelő között. A segédföldelő vezetékének keresztmetszete nem lényeges, bár a nagyobb biztonság érdekében a 2,5mm2 tökéletes választás.
Óvatosan járj el, mert ez erősáramú mérésnek számít és könnyen baleset lehet belőle.
http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=dlattach;topic=1268.0;attach=2062;image (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=dlattach;topic=1268.0;attach=2062;image)
A telkek viszonylag kicsik a környéken, szóval a 20 méter csak akkor teljesül, ha a szomszédok földelőszondái is hasonló helyre esnek a telkeken belül(hibafesz), de végülis ez azt hiszem talán elhanyagolható szempont.
Biztonság tekintetében már végiggondoltam mindent, ezért sem vágtam még bele, ugyanis bár közvetlenül emberélet nem forog kockán, de a helyzet kulisszája a következő aggályt tárta elém. Ugyebár a segédszondán, és a mérendő földelésen fog záródni az áramkör javarészt, viszont eközé esik egy halastó, ami nincs tökéletesen elszigetelve a földtöl bizonyos részén, namármost nem tudom mekkora az esély rá, de nem szeretném megrázatni a benne lakó halakat..kóboráram etc.
Ebben van ráció, vagy baromság?
Köszönöm a választ!
Baromság. :) ...Te fogalmaztál így, én csak ismétellek. ;)
Feszültség különbség, azaz a potenciálkülönbség két különböző potenciálú hely között jön létre. Mivel a halak úsznak az azonos potenciálú vízben, így gyakorlatilag semmi bajuk nem lehet. Rájuk csupán az ún. lépésfesz lenne hatással, de mivel nem is nagyon lépnek, ráadásul a testük kiterjedése is nagyon minimális, ennél a mérési fesznél gyakorlatilag semmilyen hatást nem fog gyakorolni. A veszélyessége az emberi figyelmetlenségben rejlik.
Sziasztok,
50-60 években épült családi házam lakáselosztója a mellékelt kép alapján néz ki. Sajnos nincs földelő szonda. A kérdés az az, hogy a szaggatottal jelölt földelés így helyes lenne-e?
Köszönöm a válaszokat!
Üzenet összefûzve: 2016. április 15., 05:02:07 DÉLELŐTT
vagy ha esetleg így lenne a lakáselosztó bekötve? Így gondolom jobb lenne igaz?
Üdv!
A második .pdf lesz a nyerő megoldás.
Ha a mérőhöz nem az előírt keresztmetszetű PEN (?) jön be, akkor nagyon jó földelést illik csinálni, bár a tervben szerepel egy 3f ÁVK ha az tényleg beépül akkor a "bolti" szonda is megteszi. Azért a bejövő nullát nem az ÁVK kapcsain kellene szétkötni, hanem valami jóféle (fővezeték) sorkapocsban vezetékvágás nélkül, vagy egy rövidebb szigetelten szerelt elosztósinen, álltalában van annyi hely a mért főelosztóban hogy ez nem jelent problémát.
OBO 1801-et neki!! Tessék normális TN-C, TN-S kötést csinálni, azaz megfelelő,erre rendszeresített -mellesleg bontható- cucckával megoldani a PEN PE-N szétválasztást és persze egy legalább 3 m hosszú szondát leverni, melyből legalább 8-as köracél jöjjék akár a fent említett OBO-ba...
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2016. április 15., 10:56:19 DÉLELŐTT
Ha a mérőhöz nem az előírt keresztmetszetű PEN (?) jön be, akkor nagyon jó földelést illik csinálni, bár a tervben szerepel egy 3f ÁVK ha az tényleg beépül akkor a "bolti" szonda is megteszi. Azért a bejövő nullát nem az ÁVK kapcsain kellene szétkötni, hanem valami jóféle (fővezeték) sorkapocsban vezetékvágás nélkül, vagy egy rövidebb szigetelten szerelt elosztósinen, álltalában van annyi hely a mért főelosztóban hogy ez nem jelent problémát.
Szia,
a második rajz alapján a bejövő nulla nem az ÁVK kapcsain lenne megosztva, hanem a PE sínen. Vagy nem?
Sziasztok,
az alábbi kép egy gyártócsarnokban készült egy EPH-ról. Az lenne a kérdésem evvel kapcsolatban, hogy az OBO-t miért nem egyből a szondára kapcsolták/kötötték rá? Így az alsó réz vezetéknek köszönhetően plusz 1 csatlakozás lett beépítve, amely növelheti az ellenállás értékét. Vagy rosszul gondolom?
Köszönöm!
Ebbe a potenciálsínbe kötnek még valamit vagy csak dísznek rakták? :)
tehátakkor, az OBO 1801 azért van ott, mert szabványszerűen ezzel -illetve ennek minőségi jellemzőivel egyenértékű cuccal- KELL kiépíteni egy PE, ill EPH hálózatot, ugyanis ez kielégíti a gyors, könnyű bonthatóság kritériumait, többféle +metszetű vezeték -tömör, illetve érvéghüvelyezett sodrott- is köthető bele és azért nem egyből a betonalap földelést vezették bele, mert azt csak abban az esetben lehet közvetlenül bele kötni, ha az köracél formájában van jelen, márpedig a képen látható nem az!
Sajnos, szeretett Hazánkban számos villanyász (sem) veszi komolyan, illetve felesleges úri huncutságnak tartja az EPH ilyetén minőségű kiépítését, pedig annak hiányából előidézett Pakssal történő szorosabb összefonódásból keletkező irreverzibilis esetek (konkrétan elhalálozás) minden terhelő következménye az EPH-t "nagyvonalúan" kezelő villanyászra (és annak hiányát nem reklamáló ÉV jkv-t készítőre) hull!!
semmi más nincs benne. És nagyon sok oszlopnál így van megoldva. De akkor lehetne a szonda végét rögtön az OBO-ba kötni?
Üzenet összefûzve: 2016. április 18., 23:05:48 DÉLUTÁN
illetve annyit még szívesen megtudnék, hogy hogyan kell, vagy hogy a legegyszerűbb a 2m szondát leütni? Sajnos házon belül szeretném ezt megoldani, így ez még nehezíti a dolgomat.
Most kétféle szondában gondolkodom: T vagy + keresztmetszetű szondának van jobb hatásfoka?
A sínbe bemegy 1 vezeték és egy távozik.Namost ha oda más nem csatlakozik,netto hülyeség a vezetéket megszakítani egy egyébként nagyon baba talán obo cuccal.Értem én hogy gőzgép csak mi hajtja?
Az OBO-t már megvettem. Később jól jöhet, főleg, hogy kazáncsere is tervbe van véve...
Sziasztok,
sikerült az OBO 2méteres keresztföldelőt házon belűl legalább 2,5 m-re levernem. Igaz, kb 80 cm-t előástam neki. Ásás közben találkoztam régi földkábelekkel és találtam még egy kb. 3mm átmérőjű erős tömör réz szálat, amely megy fel a villanyórához. Lehetséges, hogy ez egy régi földelésnek a vezetéke? Megpróblátam kihúzni, de nem jött, így ott hagytam.
Jó kis kalandos munka!:-)
Üdvözletem!
kérnék egy kis segítséget.
Vásároltam egy régi budapesti belvárosi lakást.
Fázis, nulla,cérnaszigetelés vezetékek olvadó biztosítékok...stb.
szeretném cserélni a vezetékeket , de fogalmam sincs hogyan lesz ott védőföld.
ha az új kismegszakítótáblán az újonnan kialakított védőföld vezetéket egypotenciálúvá teszem a bejövő nullával, az megfelelő kialakítás?
Látatlanból nehéz érdemleges választ adni.
Meg kell vizsgálni az épület főelosztóját. Oda mi érkezik az ELMŰ részéről. Milyen keresztmetszetű kábel? Réz vagy alumínium?
Majd leellenőrizni a felszálló vezetéket és a lakásba, az elosztóba érkező vezetékeket keresztmetszetre, mert az biztos, hogy alumínium.
Illlene megnézni a vezetékek szigetelését, el vannak-e öregedve.
Ha ez megvan, akkor előrébb vagyunk, és a segítségadás innen jöhet.
Addig beszélni róla szerintem felesleges. :)
Attól, mert a lakásban textil a vezeték szigetelése, attól még a lépcsőházban lehetett fővezeték-felújítás. A lépcsőházban kissé hátraszegve a fejet mindjárt kiderül ez, mert ha 5 évtized festéke-mocska takarja el a dobozokat, akkor nem volt, ha pléh tetejű a doboz, akkor sem nagyon volt... Mondjuk, ha régi gázos ház, akkor sem valószínű, hiszen nem kellett cserépkályháról és fürdőhengerről átállni villanybojlerre, stb. Ha nem volt nagyobb mérő, akkor sem valószínű, hogy a mérőhöz jövő keresztmetszet bármire jó.
Aztán a hűtőszekrény-automata mosógép korszakban a védővezetőt a vízcsőre kötve is teljesen szabályos volt a dolog (bajban is voltak az ilyen házak, ha a vízcső egyik szakaszát újra cserélték, nem fémre, és véletlenül a vizesnek eszébe jutott ez a téma).
Szóval ezt valakivel alaposan fel kell méretni, aki tudja a dolgát, mint előttem már írják.
Üdvözletem!
És boldog új évet kívánok.
Javasolom, hogy menj fel az "www.aramkapocs.hu" oldalra és találsz megbízható regisztrált szerelőt.Telefonon is sok mindent tisztázni lehet.
TothGyula.
Természetesen az összes vezetéket cserélni fogom a lakásban,a terhelések függvényében a kersztmetszetet is meghatározva.
de ha a lakásba nem jön védőföld,helyes elgondolás az, ha a nullával összekötöm az újonnan kialakított védőföldelést a kismegszakító táblán?
Először is, nem védőföldről beszélünk, hanem védővezetőről.
Korábban írtam, hogy mit, hogyan kell leellenőrizni.
A kérdés továbbra is, milyen keresztmetszetű vezető érkezik a lakásba?
Ha megfelelő keresztmetszetű (régi szerelésnél legalább 6 mm2-es) PEN, akkor a szétválasztás nulla és védővezetőre elvégezhető a lakás elosztójában.
Ha csak nulla, akkor meg kell keresni, hogy hol van a lakás elosztója előtt szétválasztva a PEN vezető, és onnan kell csatlakoztatni a védővezetőt.
Ezért írtam korábban, hogy végig kell ellenőrizni a hálózatot a betáplálástól a lakás elosztójáig.
Ezt akárki nem tudja elvégezni. Kell hozzá különböző vizsga, és azért nem árt egy kis gyakorlat sem.
Kedves újdonsül forumtársunk !
A "cérna" szigetelés nem áll meg, mert az eredetileg gumiszigetelt volt jutaszálas beszövéssel és szines viaszolásssal csak hát az idő vasfogója....
Volt néhány éve hasonló munkám (BP XIII. ker.) ott csak a lákásban muzeális állapot a gangon már vot új szerelés (új mérőhely is) de a lakásba nem jutott be, a szabványosítás mert a tulajdonos kőkobakiné nem engedte szétverni az ő rendes-tiszta otthonát. A gangon még központilag kialakított EPH gerinc is volt megfelelő csatlakozóhellyekkel és a mért fővezeték a lakáselosztóval szembeni külső dobozában /3fázis, N, PE + vezérelt / tartalék hosszal várta a gazdi fejében a XXi. századot. Lehet hogy nálad is ez áll fenn, nézz utána!
"az újonnan kialakított védőföld vezetéket egypotenciálúvá teszem a bejövő nullával, az megfelelő kialakítás?"
Itt a fórumon sok mindenre lehet kapni/találni "megoldásokat". A feltett kérdésben szereplő kialakításnak megvannak a szabályai mely kialakításához több vizsgálat/mérés szükséges célműszerrel. Mint többen javasolták szakember hívását én is ezt tanácsolom, hiszen a lakás villamos berendezéseinek a biztonsága függ ettől.
Üdvözletem mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni védővezető ügyben. Jelenleg egy nagyjából 40 éve épült lakásban lakom, ahol az elektromos hálózat (egy része) még az eredeti, szövetburkolatú alumínium huzal. Az "elosztószekrény is egy, a mellékelt képen láthatóhoz hasonló biztsítékdoboz, de négy körre osztva, négy olvadóbiztosítékkal.
Szeretném ezt a hálózatot felújítani. nincs gondom a behúzással, bekötésekkel, sok ilyet csináltam már. A problémám az, hogy a lakás telis-tele van földelt konnektorokkal, ám egyetlen szál védővezető nincs behúzva egyetlen dobozba sem, nemhogy a konnektorokhoz. A biztosítékdobozt még nem bontottam meg, így nem tudom abban mi a helyzet. Természetesen ez a doboz is cserére kerül, terveim szerint egy sínes, falon kívüli, 8 egységes elosztódobozra. A kérdésem tehát az lenne, hogy mit lehet tenni, ha a biztosítékdobozhoz sem érkezik védővezető. Lehet az új elosztódobozban nullázni ilyen esetben, vagy egy szál tyúkbél behúzása, bekötése miatt tízezreket kell fizetni az eonnak, a regisztrált szerelőnek? Abba bele sem merek gondolni, hogy esetleg a vezérelt mérőre kötött villanybojler is védővezető nélkül működik. Ezt természetesen nem akarom bolygatni, de megnézni sem tudtam, hiszen fix bekötésű, dobozok és egyebek nélkül.
A válaszokat előre is köszönöm.
A vezeték gumiszigetelt és viaszolt textilbeszövéses ez volt színezve, (piros, piszkosfehér, fekete.) A vDol betétes elosztótábla 50 éven túlra mutat bizony itt lépni kell. Először is az érintésvédelem nem szolgáltatás ezt a fogyasztónak kell kiépíteni és a PEN rendszer sem ajándékoz meg vele, hanem kötelez a helyi potenciál kiegyenlítésre (földelés) létrehozására. Az új mért főelosztó tartalmazzon mindenképp áramvédő kapcsolót "firelét" és ha nincs kellő nulla keresztmetszet legalább TT kialakítást olyan földeléssel ami a majdan kényszerű szabványosításnak is megfelel. A PE utánhúzása helyett inkább a lakás teljes vezetékcseréjét javaslom legalább 1,5-es rézzel és B13 kismegszakítókkal. A bojlerhez is mindenképp tegyél ÁVK-t és PE-je is legyen kiépítve, mert fűtőbetét lyukadásnál a TT nem igazán védelem. Végsősoron a TN renszer kiépítése lenne kívánatos (és kötelező is) ehhez komolyabb ráfordítás kell anyagiakban és munkában is. A "könnyített" minimál érinésvédelmet is átmeneti meoldásnak javaslom.
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2018. október 09., 15:09:53 DÉLUTÁN
A vezeték gumiszigetelt és viaszolt textilbeszövéses ez volt színezve, (piros, piszkosfehér, fekete.) A vDol betétes elosztótábla 50 éven túlra mutat bizony itt lépni kell...
Köszönöm a választ. Mindenképpen teljes vezetékcsere lesz, az eddigi újításokat még nem én csináltam, így "örököltük". Azért is lesz a nyolcas elosztódoboz, hogy minden szükséges beleférjen, én magam a jelenlegi négy kört csupán kettővel akarom megtoldani, hogy legyen külön az udvar-garázs szekciónak és a konyhának is a gépek miatt. A konnektoroknak 16C, a világításoknak pedig 8-as, vagy 10-es automatákat tervezek. Ezért is merült fel a kérdés, mert fürdőszoba felújításba kezdtünk, ahol a lehető legrosszabb helyen van jelenleg egyetlen borotválkozó konnektor. Ezt megszüntettem és kijelöltem az új vezetékek, dobozok és konnektorok helyét egy másik falon, tehát éppen aktuális lesz a kezetektől indítani a behúzást, ha a fürdőn túlnyúlók még nem is lesznek most megbontva. Szerencsére a mellékhelyiségek (fürdő, wc, kamra) most is egy körön vannak, bár még a világítás ugyanazon van, mint az aljzatok. Már eleve 3x1,5 MCU vezetékkel készültem, ez szerintem ma már alap egy háztartásban.
A C16-ot nem javaslom, mert a mérő előtti is feltehetően "C" és ha csak egy értékkel vagy kisebb mint az zárlatnál mind a kettő leold és ez nem kívánatos egy háztartásnál. Tapasztalatom szerint a B13 csaknem mindenhová elegendő még a villanytűzhelyek estén is a "C" inkább ipari gépekhez hegesztéshez és csotrogány muzeális mikrókhoz és csillapítatlan indításu porszívókhoz kell. Értékelem, hogy a helyiségek dugaljzatait és viágítását elkülöníted, javaslom hogy még a mennyetvilágításhoz is vigyél PE-t még akkor is ha most épp nem is szükséges.
Sziasztok,
Mérőhely régi guman táblán a terasz alatt: 1x16A állandó + 1f vezérelt a bojlernek.
Földelőszonda nincs.
Néhol földeletlen konnektorok, néhol védőföldes, amibe be is van kötve piros alu PE vezető.
A "mérőhely" guman tábla alatt van a PEN szétválasztás, így 3x 2.5mm2 alu kábel jön ki a plombált részből.
A feladat az lenne, hogy :
- át kellene húzni az egész házat rézzel
- földelőszonda telepítés
- EPH: gázkazán , fürdő
Az elgondolásom:
- lakáselosztó a mérőórák fölé,
- földelőszonda (2m) arra 10mm2 MKH-val fel a lakáselosztó PE sínjére. Innét indulna az EPH is.
- 30mA AVK az állandó és 100mA a vezérelt körre a bojlernak.
A kérdéseim:
1:
A lakáselosztókba simán be lehet kötni a réz sínre az alu kábelt? vagy sárgarézből van a sín és nem okoz gondot?, esetleg nyomjak egy érvéghüvelyt az alura, ami horganyzott, és úgy kössem a "réz sínre"
2:
Nem gond, hogy a mérőóra alatti PEN szétválasztás és a lakáselosztóm PE sínje között (ahová csatlakozna a földelőszonda 10-es MKH-ja) csak 2.5 mm2 alu kábel van?
Ez kb 20cm csőszakaszt jelent, de cserélni nem tudom, mert a másik vége a plombált részen van.
3:
EPH:
gázkazán alatt összekötöm a gáz, bejövő-elmenő fűtés, hideg-meleg viz csöveket. Minden fémcső.
A kiegészítő EPH kötéshez felhasználhatom-e a kazánházba jövő 3x2.5mm2 z-s PE vezetékét? Magyarul a kazánház kötődobozából leágazok a gázkazán EPH kötésekhez. Úgy értelmeztem, hogy védett helyen vezetve a 2.5mm2 elég, védőcső nélkül vezetve kell min 4mm2.
gázóra méretlen - mért csonknál átkötöm EPH bilincsekkel 6-os MKH-val. Ide is el kéne vinnem az EPH gerincvezetéket, vagy elég, ha a potenciálja a másik végén a gázkazánnál rögzítve van? Esetleg a lakáselosztó közelében elmenő gázcső részre még tudok tenni egy bilincset.
köszönöm a segítő hozzászólásokat.
Kérdés nélkül a negyedik válasz: én 3 méteres földelést alkalmaznék, azt is 1 m mély indítógödörből.
Zolih! Üdvözletem.
Plombabontási engedély nélkül nem megy. Cserélned kell a mérőtől bejövő vezetéket rézre, megfelelő keresztmetszetűre.
És egyszer kell jól megcsinálni és mérni.Saját lakásodnak is rendelkezni kell ÉVÉ jegyzőkönyvvel.Ez egy fórumon hangzott el, a szakértő nevét nem írom most le.
TothGyula felülvizsgáló.
T. tothgyula:
Igen, valóban ez lenne az üdvözítő megoldás. A jelenlegi állapotnál minden jobb lenne. Reg. szerelőt január-február előttre nem sikerült intézni.
Addig a fenti elgondolás szerint előkészíthetném a dolgokat. A jelenlegi alu PE vezeték segédföldelést kaphatna, a lakáson belül réz lehetne minden.
A plombabontási engedély birtokában a szerelő meg kicserélhetné azt a pár alu vezetéket megfelelő keresztmetszetű rézre, és a PEN bontás is a lakáselosztóban lévő új fő földelősínre kerülhetne.
Hát ha ebbe a helybéli szolgáltató belemegy.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2018. október 25., 22:01:56 DÉLUTÁN
Hát ha ebbe a helybéli szolgáltató belemegy.
A PEN szétbontrás helyére gondolsz?
Az se zavar, ha marad a plombált részen, csak akkor kell valami külön fő földelősínt kialakítani a plombált részen kívül, ahonnan lehetne indítani a szonda, EPH vezetékeket.
A fő problémám a jelenlegi alu kábel kötése lenne.
Keressek valami kadmiumozott vagy horganyzott PE -N sines lakáselosztót, vagy elég lehet, ha csak nyomok a tömör alu-ra érvéghüvelyt, úgy kötöm a sinre.
pl a kismegszakítóknál ez hogy megy? 100 éve simán csavarozzuk rá mind az alumíniumot, mind a rezet.Sőt egyik felén alu, másikon réz.
Mérőhely betáp csatlakozója milyen? bejön a 16-25mm2 alu ugyanarról a csatlakozóról megy tovább a rézzel. A csatlakozó mint közdarab elég, és csak a közvetlen alu-réz kontaktot kell kerülni ?
Lehet, hogy csak túlkomplikálom a dolgot.
Simán bekőtök a sárgaréz (CuZn) sínre mindent a maga lukjába. Közvetlen Vörösréz-Alu kontakt nem lesz...
Az MSZ 447 egyértelműen meghatározza, hogy mi lehet a fogyasztásmérő szekrényben. PEN bontás az nem. Ne keverjük a csstlakozó főelosztóval.
Sziasztok!
Elmondanék egy helyzetet és nagyon bízom benne hogy tudtok okos és hasznos tanácsot adni.
Előre bocsájtom hogy épület villamosággal nem sokat foglalkoztam, inkább ipari gépes tapasztalatom van.
A helyzet röviden:
Egy 1974-ben épült panel lakás elektromos felújítása van éppen folyamatban, teljes átvezetékezés, földelés kiépítés stb.
EPH bilincset sehol nem látok a lakásban, a közös bácsi a kezét tárogatja. A mérőtől a jól megszokott 2x2,5mm2-es Alu MFal kábel jön be, C16-os szolgáltatói védelemből, de (ház)gyárilag van a konyhában és a fürdőben földelés. A lakáselosztó mellett van egy ronda nagy műanyag doboz, amiben van egy piros 16-os (ránézésre tipp) vezeték összesodorva több másikkal. A lakáselosztó egy régi FKA tábla (cserélve lesz), van benne földelő sín is és megy is rá vezeték.
A FI-t nem merem még felrakni, mert több sebből is vérzet a régi hálózat és nyomokban még él, félek sosem kapcsolnám fel. Természetesen ha készen lesz, akkor alap, már be van szerelve az elosztóba, csak nincsen bekötve...
A kád öntött vas, a lefolyó már műanyag cső (ezeréves zöld PVC), viszont a víz és (táv)fűtés csövek heggesztve vannak még...
A kérdés:
Honnan tudom, hogy kell e EPH-t kiépítenem? (Tudom mindig kell, ha nincs...)
A kádat okés hogy bele kell kötnöm, de mondjuk a gyári falhoronyban hogyan húzok oda egy z/s 6-os, inkább 10-es H05VK-t? (nem fér bele sajna...)
Ti ezt hogyan szoktátok megoldani?
Elég lenne a lakáson belül minden nem fémes csőtoldást összekötni 2-2 bilinccsel? (ez a gyanúm, de lehet tévedek)
Válasz:
1. Igen, Védőösszekötő vezető (EPH) hálózatot mindenhol ki kell alakítani TN rendszer esetén
2. Tisztázzuk, mit kell kötni a fő-földelőkapocsra a földelésen kívül:
az épületben lévő közüzemi csővezetékeket, pl. gázvezetékeket, vízvezetékeket;
a szerkezeti idegen vezetőképes részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezéseket;
a vasbeton épületszerkezetek fémrészeit, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve.
Ezekhez használt "EPH" vezetők keresztmetszete, nem lehet kisebb mint a berendezésben alkalmazott legnagyobb védővezető-keresztmetszetének a fele, legalább 6, és max. 25 mm2.
A kádat például "csak" a helyi, kiegészítő egyen-potenciálú összekötésbe kell bevonni, ami leágaztatható egy dugaszoló aljzat védővezetőjéről is, ide nem szükségszerű 10-es réz. Műanyag csöveket nem tudsz bekötni, és nem is előírás. Viszont ha a strangban kicserélitek a felszálló régi vas vízcsövet a lakásrészen műanyagra, erősen ajánlott a két fémcső közötti fémes kapcsolat visszaállítása, mert a feletted lévő lakásnak lehet ez a földelése. A már visszavont KLÉSZ kifejezetten ajánlotta az ÁVK-t:
6. § (1) Áram-védőkapcsolást kell a védővezetőt igénylő érintésvédelmi módként alkalmazni, ha
a) a kizárólag nullázásos, vagy védőföldeléses érintésvédelem nem valósítható meg műszaki, illetve gazdasági okokból,
illetve
b) a korábban létesített nullázásos vagy védőföldeléses érintésvédelem a hálózati, illetve fogyasztói követelményeknek
már nem felel meg és gazdaságos módon nem állítható helyre.
Én is kifejezetten ajánlom (30 mA), pláne ha elég ratyi a táphálózat és nem lesz felújítva a méretlen (pedig erősen ráférne) és kényszerűségből megmarad pár régi áramkör (erre is ráférne).
Köszönöm a gyors választ, valami hasonlóra gondoltam én is.
Maga a lépcsőházi felszálló, nos igen, eléggé ratyi... :)
Később szeretnék majd teljesítmény bővítést is, de félek ha a régi hálózatra ránéz egy ELMŰs szerelő, sírva menekül és még az órát is elviszi... úgyhogy inkább rendbe rakok mindent és utána hívom ki.
30mA-es Fi-relét vettem, 2P 25A az remélem elég lesz, ha esetleg fel lesz bővítve az órában lévő megszakító 25-re.
A régi hálózatból annyi maradt meg csupán, hogy a csillárokhoz futó Alu kábel bent maradt az első kötődobozig, a kötődobozban kapott egy 221-412-es Wago+alu pasta kombinációt és onnan 1,5mm2 MBCu fut tovább a régi horonyban. Ezeket az alu kábeleket a panel elem belsejében vezették el, szóval a kiszedését Tom Cruise is megirigyelné, ráadásul előtte statikust kell hívnom. A régi úszókábelek helyére pedig MMCu került az első kötődobozig, utána szintén MBCu.
De a viccet félretéve, ha jól értem amit írtál (legfeljebb kijavítasz ha mégsem), csupán a fémes kapcsolat folytonosságát kell megvalósítanom, ott ahol ez nincsen és kész is az EPH?
Nem volt erre valamilyen előírás, hogy például a központi fűtés csöveit kötelező belekötni a KK-nak? (Távhő)
A fűtés és víz csövek mind acél csövek (hogy a strang lett e toldva valahol... aha, majd pont az orromra kötik a szomszédok), csak a csatorna PVC.
Nem tudom a központi szellőztetés négyszögletű csöveit kell e bekötnöm meg a fedő rácsokat a WC-ben és a fürdőben?
Lehet sok butaságit kérdezek, de egyszer akarom rendesen megcsinálni és akkor újabb 20 évre le van róla a gond.
Háttér infó:
A lakást az első tulajtól vettem, ők megvették '74-ben és azóta egy banit nem költöttek rá, szóval el tudjátok képzelni miket találtam...
Az épületbe elvileg a közüzemi vezetékek EPH-bekötése a következőképpen kellene működjön:
Az épületbe belépő fémes hálózatokat (víz, gáz, távhő, stb) a legalsó szinten kellene bekötni, közvetlen gerincvezető keresztmetszettel. Ez a régi épületeknél a pincét jelentette, sok helyen meg is valósult, rozsdás laposvas, esetleg mára eloxidált piros alumínium vezeték formájában. Abban az esetben, ha az épület 4 szintes, vagy magasabb, akkor a legfelső szinten is meg kell ismételni az összekötést. Tekintve hogy a vízcső, távfűtés, a menetes-karimás, hegesztett kötések miatt régen egynek tekinthető volt, ezért nem szükséges össze-vissza bekötözgetni, nincs kötelezően előírva, bár nem is tiltja a szabvány. Természetesen ha önálló fűtési rendszer van a lakásban, mondjuk egy saját cirkó, szigetüzemben a fémcsövek és radiátorok, akkor azt saját magadnak kell megoldani, hiszen max. a gázcső terjedhet ki az alsó szintre is. A központi szellőztetés fémcsövére ugyanez vonatkozik, a fém fedőlapot külön nem szükséges bekötni. Gondolj bele, ha a fém szellőzőcsatorna rendesen bekötésre kerül, akkor a fém rács, már nem nagyon tud "behurcolni" idegen potenciált. Fi-reléből én 40 A-est raknék, nem baj ha nagyobb áramot visel el mint a betáp kismegszakító. És hátha egyszer meglesz az alanyi jogon járó 32 A.
Idézetet írta: zolih Dátum 2018. október 26., 09:40:36 DÉLELŐTT
Lehet, hogy csak túlkomplikálom a dolgot.
Simán bekőtök a sárgaréz (CuZn) sínre mindent a maga lukjába. Közvetlen Vörösréz-Alu kontakt nem lesz...
Szia!
Igen, picit túltolod... ;D
Közvetlenül nem szabad alu-réz kötést létesíteni, csak a megfelelő kötőelem+paszta kombinációval (szándékosan nem írok gyártót, mert vallási kérdésekben nem szeretek állást foglalni).
A megszakító megint más, mivel ott un. "húzókengyeles" bekötés van, ezért nem darálja el az alut és olyan anyagból készült, amely nem is lép vele elektrokémiai reakcióba.
Régen létezett erre megkötés, mert a gyártó kikötötte, hogy csak réz vezetéket szabad bekötni rá, sőt volt olyan is aminek az oldalán egy nyíl volt, ami jelölte a betáplálás irányát, de ez mind történelem.
Nem simán, de azért ne szaladjunk ennyire előre, ez már inkább lakáselosztó szerelés... (lehet ezt már offolnom kellene, előre is elnézést)
Az érvéghüvely nem jó erre a célra, de létezik olyan toldó hüvely ami alu-réz toldóhüvely, az egyik végén a 16-os alut nyomod be és egy spec fogóval összeroppantod, a másik végén meg egy 10es rezet és szintén roppppp. Így már egy 10es réz lesz a kezedben és voálá, máris bekötheted. :)
Az eljárás mondjuk a földelésre jó, a fázist és a nullát pedig egy ÁVK tetejébe érkezteted és az aljáról már azzal állsz le amivel akarsz (fésűsín a fázisnak és 10-es MKh kék a nullának a javaslatom).
Idézetet írta: Fecó Dátum 2019. január 24., 07:38:06 DÉLELŐTT
Az épületbe elvileg a közüzemi vezetékek EPH-bekötése a következőképpen kellene működjön:
Az épületbe belépő fémes hálózatokat (víz, gáz, távhő, stb) a legalsó szinten kellene bekötni, közvetlen gerincvezető keresztmetszettel. Ez a régi épületeknél a pincét jelentette, sok helyen meg is valósult, rozsdás laposvas, esetleg mára eloxidált piros alumínium vezeték formájában. Abban az esetben, ha az épület 4 szintes, vagy magasabb, akkor a legfelső szinten is meg kell ismételni az összekötést. Tekintve hogy a vízcső, távfűtés, a menetes-karimás, hegesztett kötések miatt régen egynek tekinthető volt, ezért nem szükséges össze-vissza bekötözgetni, nincs kötelezően előírva, bár nem is tiltja a szabvány. Természetesen ha önálló fűtési rendszer van a lakásban, mondjuk egy saját cirkó, szigetüzemben a fémcsövek és radiátorok, akkor azt saját magadnak kell megoldani, hiszen max. a gázcső terjedhet ki az alsó szintre is. A központi szellőztetés fémcsövére ugyanez vonatkozik, a fém fedőlapot külön nem szükséges bekötni. Gondolj bele, ha a fém szellőzőcsatorna rendesen bekötésre kerül, akkor a fém rács, már nem nagyon tud "behurcolni" idegen potenciált. Fi-reléből én 40 A-est raknék, nem baj ha nagyobb áramot visel el mint a betáp kismegszakító. És hátha egyszer meglesz az alanyi jogon járó 32 A.
Köszönöm a segítséget, akkor csak a kád, esetleg az inox mosogató tálca jöhet számításba, no meg a csaptelepek.
https://www.se.com/hu/hu/product/R9R11240/resi9-%C3%A1ram-v%C3%A9d%C5%91kapcsol%C3%B3%2C-ac-oszt%C3%A1ly%2C-2p%2C-40a%2C-30-ma/?range=61364-resi-9&node=9868983553-v%C3%A9delem ilyen ÁVK-ra gondoltál? Jó lenne ez, mert ebből a családból vannak a kismegszakítók is.
Ki lehet küszöbölni valahogyan azt, hogyha azonos strangon lévő lakásban kókányolnak valamit, az nálam ne jöjjön át a csöveken, vagy ezt az ÁVK is megoldaná szerinted? (Túlfesz levezetőre gondolok például.)
Fém mosogatótálca nincs kötelezően előírva, maximum ajánlani lehetne, és a csaptelepeket sem írja elő semmi, hogy be kellene kötni.
Sajnos mivel közös a víz és fűtési rendszer, minden hatással van rád is. Nagyon jó lenne, ha ezek a dolgok nem szigetüzemben lennének megcsinálva, hanem valóban központilag lenne minden bekötve és lemérve hogy megfelelő. A saját Fi-reléd, csak a te villamos hálózatodat tudja védeni, ha valaki más "akaszt" fázist a fűtésrendszerre az ellen nem véd. Túlfeszvédelem sem. Sehol nem képes megérteni a lakóközösség, hogy a villamos hálózatot a betáplálástól lehetne teljesen felújítani. Ezért a betáp oldal marad szar és elhanyagolt, sok helyen kis keresztmetszetű alumínium, földelés alig, EPH szintén, és mindenki barkácsolja a lakását, hogy az szép legyen. Az érintésvédelem alappillére az épület főelosztóberendezése, védőföldelése és központi EPH csomópontja. A házakat sem a 3.-ik emelettől építik, hanem az alapozással kezdenek. Ez erre is igaz.
Idézetet írta: Fecó Dátum 2019. január 24., 16:06:55 DÉLUTÁN
Fém mosogatótálca nincs kötelezően előírva, maximum ajánlani lehetne, és a csaptelepeket sem írja elő semmi, hogy be kellene kötni.
Sajnos mivel közös a víz és fűtési rendszer, minden hatással van rád is. Nagyon jó lenne, ha ezek a dolgok nem szigetüzemben lennének megcsinálva, hanem valóban központilag lenne minden bekötve és lemérve hogy megfelelő. A saját Fi-reléd, csak a te villamos hálózatodat tudja védeni, ha valaki más "akaszt" fázist a fűtésrendszerre az ellen nem véd. Túlfeszvédelem sem. Sehol nem képes megérteni a lakóközösség, hogy a villamos hálózatot a betáplálástól lehetne teljesen felújítani. Ezért a betáp oldal marad szar és elhanyagolt, sok helyen kis keresztmetszetű alumínium, földelés alig, EPH szintén, és mindenki barkácsolja a lakását, hogy az szép legyen. Az érintésvédelem alappillére az épület főelosztóberendezése, védőföldelése és központi EPH csomópontja. A házakat sem a 3.-ik emelettől építik, hanem az alapozással kezdenek. Ez erre is igaz.
Köszönöm az infókat, a mosogatótálcát csak tippeltem, de ha már a csaptelepet sem kell...
Abban igazad van, hogy hülyeség ellen nincs orvosság, a lakóközösséget meg hagyjuk inkább, amikor a panelprogramos hozzáállás addig terjed, hogy "akkor 5ezerrel több lesz a közköltség, nem akarjuk". Szeretne új liftet, meg minden órában felmosott szépen felújított lépcsőházat (persze fizetni érte egy garast se), de arra már lusta hogy a fenyőfa levitele után felsöpöröjön, azt már csinálja meg más. Ismerjük sajnos...
Különbenis, a villamoshálózat nem látszik, az akár lila is lehet tőle, amíg "gyün rajta a záram", aztán ha egy feszingadozás miatt kimegy a TV-je, akkor habzószájjal veri a KK ajtaját.
Sajnos sok ilyen felújított lakást láttam mostanság, gyönyörű burkolatok, milliós konyhaszekrény, klíma, csiribirizabszalma és 3 diazed védi az egész lakás elektromos hálózatát...
Bár autóvillamossági szerelőként nem áll tőlem távol a villamosság, de itt most elakadtam.
Családi ház. Kb. 20éve lett -nem csak esztétikailag- felújítva, földelt rézvezetékes konnektorok, stb., ezek rendben is vannak. Kismegszakítók, vezeték keresztmetszetek is rendben.
Én most vásároltam. Kíváncsiságból benéztem az elosztószekrény alá, és...
Bejövő 3+1 ér(3fázis+PEN) az órától, ami már jóval 20 év feletti, de nem égett vezetékek, semmi sérülés, csak "régiek".
Kb. 20éves földelőszondától bejövő földelés 10-v.16mm2 zöld-sárgával szintén rendben tűnik, ez megy az elosztóba.
Na most ami nem kerek: nem kellene a villamos elosztóban, ami közvetlenül a fogyasztásmérő óra után található, közösítenem a földet és a bejövő nulla vezetéket? Persze a meglévő -üzemképes- fi-relé előtt. Mi van, ha szakad a bejövő N??? (Jobban bízok jelenleg az utólag létesített földelésben.)
Az tudom, új kiépítésnél ez nem lehet probléma, mert akkor 5 ér jönne be, egyértelmű ott már melyik ér hova kerülne bekötésre.
De esetemben a N és a PE közösítése célszerű/vagy szabálytalan? (Hangsúlyozom, nincsen gond, csak elgondolkodtat...)
Tekintve hogy a közcélú hálózat már szerintem mindenhol nullázott, feltétlen ajánlott az összekötése. A legegyszerűbb megoldás a föld sínre érkeztetni a bejövő PEN vezetéket is, majd a föld sínről indítani a már nullavezetőt a FI relébe. De bepattinthatsz egy fővezetéki kapcsot is, amibe érkezik a PEN és a földelővezető, és ebből indul el utána külön védővezető és nullavezető. A PEN vezető jelenlegi minimális keresztmetszete 10-es réz, vagy 16-os alu. Régen a 10-es alu is elfogadott volt. Mekkora keresztmetszet érkezik a mérő felől?
Üdv, nem találom a kérdésfeltevés módját, ezért itt kérdezek.
25 m-es földbe ásott 2,5 mm2-es egyfázisú vezeték, a kertben álló, tetővel fedett kiülőhöz. A házban kapcsolóval fesz mentesíthető. A kinti végén kell-e földelőszonda? Illetve túlfeszlevezető, kint laptopot dugnának rá (egyelőre, aztán majd, gondolom, jön a többi, idővel). Ha túlfeszlevezető, akkor azt a kivezetett 2,5 mm2-es z/s-re elég, vagy legyen neki egy külön 6 mm2-es z/s? A házban nem tudom, van-e túlfeszvédelem, valószínűleg nincs.
Az is egy érdekes kérdés, hogy ha kell a 6 mm2-es, akkor az hová legyen bekötve a házban... biztosan nem a főelosztó tábláról van kivezetve a földbe ásott.
Köszönöm.
1 db kinti dugaszoló aljzat miatt ne üss le földelőszondát, de ha a kábelt egy kiselosztóban fogadod, akkor ajánlott lehet egy potenciálrögzítő földelő kialakítása. A túlfeszültségvédelemmel kapcsolatban "globálisan" kell gondolkodni, és a betáplálás irányából lépcsőzetesen kiépíteni, sőt ha vezetékes kábel TV, internet van, akkor ezeket is bevonni. Lényeges lehet, van-e az épületen kiépített villámvédelem, stb. A védelmi eszközöknél "sajnos" sok esetben a 2,5 réz mint földelővezető nem elég T1 vagy T2 fokozatnál...
Én meg, bocs, totál ellenkező véleményen volnék.
1. A 25 m vezeték miatt a pavilonnál a zónakoncepció érvényesítésére kellene földelés és túlfeszlevezető, második (és harmadik az aljzat előtt) fokozat.
2. Ezen vezetéknek az épületbe becsatlakozási pontján is kellene a zónakoncepció miatt a második fokozat, ott is földeléssel.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2021. április 20., 06:51:05 DÉLELŐTT
Én meg, bocs, totál ellenkező véleményen volnék.
1. A 25 m vezeték miatt a pavilonnál a zónakoncepció érvényesítésére kellene földelés és túlfeszlevezető, második (és harmadik az aljzat előtt) fokozat.
2. Ezen vezetéknek az épületbe becsatlakozási pontján is kellene a zónakoncepció miatt a második fokozat, ott is földeléssel.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2021. április 20., 06:51:05 DÉLELŐTT
Én meg, bocs, totál ellenkező véleményen volnék.
1. A 25 m vezeték miatt a pavilonnál a zónakoncepció érvényesítésére kellene földelés és túlfeszlevezető, második (és harmadik az aljzat előtt) fokozat.
2. Ezen vezetéknek az épületbe becsatlakozási pontján is kellene a zónakoncepció miatt a második fokozat, ott is földeléssel.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2021. április 20., 06:51:05 DÉLELŐTT
Én meg, bocs, totál ellenkező véleményen volnék.
1. A 25 m vezeték miatt a pavilonnál a zónakoncepció érvényesítésére kellene földelés és túlfeszlevezető, második (és harmadik az aljzat előtt) fokozat.
2. Ezen vezetéknek az épületbe becsatlakozási pontján is kellene a zónakoncepció miatt a második fokozat, ott is földeléssel.
Köszönöm mindkét választ.
Sztrogoff: úgy látom, mégsem ellentétes a véleményed Fecóéval - földelőszonda (a potenciálrögzítő földelőt én annak vélelmezem, de nem vagyok gyakorlott/profi), és a lépcsőzetes védelem kialakítása lenne célszerű az egész rendszerben. Amint válaszoltam a tanácskérőnek:
"A lényeg, hogy úgyis csak kihúznátok egy narancssárga hosszabbítót, és az is jó lenne, csak arra kell vigyázni, hogy amikor a villanyt fogdossátok, ne vizes mezítláb ácsorogjatok a földön." - ez volt a kiindulás, hogy legyen a szaletliben egy aljzat, amire egy laptopot rá lehet dugni. Ez szokott lenni a gyakorlat is. De ha már elássa a hosszabbítót, hogy ne kelljen húzogatni, ott kezdődnek a problémák, az már egy állandó kiépítés, annak minden következményével és vonzatával.
Villámhárító nincs, védelem nincs, az első villámkárig, és a kockázatelemzés is azt mutatja, hogy nem is kell - eddig megúszták. Mint a mo-i 3 millió háztartás túlnyomó része, köztük velem. Pedig én tudom....
Visszatérve a problémára:
- ha sikerül úgy beijesztenem, hogy megcsinálja a lépcsőzetes védelmet, villámhárító nélkül, az jelent egy T2-est a betápnál (főelosztó) (3 x 25A van), ugyanazt a garázsban(?), ahonnan kimegy a kertbe a 25 m, (oda a főelosztótól 2,5 mm2 megy), a konnektoroknál T3-asokat, és a szaletlinél megint T2-es? de onnan vissza a főelosztóig 6 mm2 z/s kellene, de ezt nem fogja megcsinálni. Vagy elég lenne a helyi, majdani földelőszondáig a 6 mm2, és a 25 m-es z/s-t is oda rákötni?
- ha nem sikerül ráijesztenem, akkor meg semmi? A kinti T2-est az IP65-ös dobozzal már benyelte, de a visszavezető 6 mm2-es nem fog menni, a meglévő védőcsőbe is vért pisálva húzta be a 3 x 2,5 mm2-est. Ráadásul a házban a falakban nincs is hely a többlet 6 mm2-es z/s-nek. A földelőszonda is egy többletmacera, azt még csak megemlítettem, hogy esetleg... erről majd megkérdezem a képzett gyakorlottakat (ez megy most).
Bocs, kicsit hosszú lett, de enélkül nem kerek a történet, bemenő infó nélkül mire lehet válaszolni...
Kösz!
Egy 25 méterre lévő "tetőnek" és az azalatt ücsörgőnek - ahogy vélhetően a háznak - sem kell/kellett villámvédelemet létesíteni.
Sem a "nem norma", sem a norma szerinti villámvédelmi intézkedések létesítése nem elvárás, így zónakoncepciót sem is feszegetném.
Úgy tűnik, hogy az épület még csak a "Légköri vagy kapcsolási túlfesz elleni védelemmel" sem rendelkezik. (MSZ HD 60364-4-443).
Amennyiben - elvonatkoztatva az udvari tetőtől és az alatt ülőtől - a lakóépületnél nem akarnak túlfesz. védelmet külön létesíteni, nem erültetbém a 25 méterre lévő dugajlnál sem.
A fenti szabvány kitér arra is, hogy mérlegelendő, hogy a védeni szánt "gazdasági érték" mekkora. HA nem nagyobb mint a védelem létesítési költségének 5-szöröse
"felejtős"
Az épületnél - ahonnan a tető/ücsörgő 1F dugaljig építenek hálózatot- egy "jó" védelem tokkal-vonóval kb. 200eFt 5x200eFt .. 1 milla.
HA kiépülne a T1+T2 földelés, zárlatvédelem stb.., akkor esetleg egy T3 védelmet tennék a dugalj alá.
Ha zivatar van, akkor a laptop tápegységét is kihúznám, és beballagnék a házba, mert az ördög nem alszik.
Köszönöm! de éppen az ördög miatt: amikor esik az eső, mit lehet csinálni? Hát beülünk a tető alá, és csinálunk valamit, az manapság meg éppen az internet, levelezés, stb., ha egyedül vagyunk. Pont ettől félek én, akitől kérték tanácsot. Én is a szgéphez ülök le, amikor jön az eső, közben meg rettegek attól, hogy zivi lesz villámmal, nemcsak eső.
OFF:
mesélte egy barátom, hogy egy barátja elfelejtette a telefont magával vinni a WC-re. Amikor kijött, azt mondta: 335 csempe van a falon. (rászoktunk az állandó figyelemlekötésre...) bocsánat
A villámvédelem és/vagy a túlfeszültségvédelem az ördöggel való játszadozás, statisztikailag is. (egy kicsit más, mint az áramütés elleni védelem, bár ott is vannak érdekes dolgok)
Van az a pénz, amiért olyan rendszer építhető, ami 100% biztos védelmet nyújt mindenféle hatás ellen a laptopnak és az embernek is..
Ahová kötelező -és vagy kiépíted, vagy sem-, és ahová nem kötelező kiépíteni ilyen védelmeket más megítélés alá esik pl. a káresemény, biztosítás szempontjából.
Más az a helyzet is, ha van a fő(lakó)épületen villámvédelem (mert esetleg kötelező volt, ill csak saját döntés szerint létesült), és még az is kérdés, hogy mikor épült ez a védelem.
HA a dugaljnál akarsz védelmet akkor -talán a Fecó által írtak foglalják össze a lényeget. A T1+T2 védelem kialakításának nem barátja a 2,5mm2 vezető.
Már hogyne kellene a zónakoncepciót feszegetni.
Az nem a villámvédelem fogalma, hanem a túlfeszültségvédelemé.
Eleve itt a kérdés nem csak az volt, hogy kell-e villámvédelem vagy túlfeszültségvédelem, hanem az is, hogy hogyan legyen túlfeszültségvédelem.
És a zónakoncepció pont nem arról szól elsősorban, hogy több zóna legyen, hanem arról, hogy mi legyen a zónahatáron. Ha nincs a pavilonnál földelés, akkor a 25 m-es védővezetőn emelkedik a feszültség, ha levezetés történik. "Jó" esetben pont annyit, amekkorát a túlfeszültség emelt volna, így tényleg kidobott pénz lenne az ablakon a védelem.
A T3 mindenképpen kell, az fogja meg azt, ami már káros az elektronikus készülékre, de az indítja be az előzőt, amelyik azért kell, mert a de a T3 nagy valószínűséggel magában nem kezeli le az ilyen szép hosszú vezetéken összeszedhető feszültséget vagy áramot.
Hogy ugyanez a 25 m-es vezeték befelé ne vigyen semmit, vagy vigyen be valamit, az valóban még külön eldönthető attól függetlenül, hogy ez a gloriettbeli kérdés felmerült.
Igen.
Mivel nincs, nem létesült villámvédelem, így természetesen mindössze mint villámvédelmi-zónakoncepciót nem kell feszegetni.
Ahogy írtam, akkor is "elvárt" lehet -az említett épületnél CSAK gazdaságilag- ma már, hogy az MSZ HD 60364-4-443:2016 szerint vizsgálódjunk, elemezzünk -és ha e szerint indokolt- építsünk a becsatlakozásnál túlfesz védelmet -és azt megfelelően koordináljuk. (MSZ HD 60364-5-534)
Amúgy EZ az említett két szabvány is elég jól elvan itt a "zónakoncepció" fogalom említése nélkül - (nem idekeverve azt, amikor létesül villámvédelem és elmélkedünk a megfelelő villámvédelmi zónakoncepcióról)
Igen, itt is vannak/lehetnek (ha létesítünk) a koordinációhoz értelmezhető "zónák" pl. LPZ0A/LPZ1...- az épületbe csatlakozás "határa" és a védelmeket (ha a betáp kábel T2, ha légvezetékes T1 is a betáp) megfelelően kiválasztjuk.
DE mivel nem létesült -légköri vagy kapcsolási túlfesz elleni védelem - akkor CSAK a 25m 3x2,5mm2 vezetékkel ellátott dugaljnál nem kötelező és csak magában nem is igazán kialakítható megfelelően.
Azt talán írtam, hogy ha mégis úgy gondolják, LEGYEN a lakóépületre is "koncepció", azzal a ház fogyasztóit is védhetik, és utána akár az öntözőrendszerre, akár a kert világításra, akár a kapuvezérlésre, akár a garázsra -és ami még van- és az onnan kicsatlakoztatott 2+F dugaljra ki lehet alakítani túlfeszültségvédelmi koncepciót (ha úgy tetszik a zónakoncepciót).
Böngészgesd, szerintem megtalálod: "Útmutató a túlfeszültség-védelem kiépítéséhez a MEE – MABISZ ajánlásának megfelelően, OBO túlfeszültség-védelmi eszközökkel"
Nyilván lesz egy egészséges (megfizethető) határ. Gondolom ez nem friss építés.
Tisztelettel köszöntök mindenkit.
Tudatlanságomra szeretnék választ kapni nem szakma beli vagyok, de a fórum szinte összes bejegyzését elolvastam, egy részét kijegyzeteltem.
1980 években épült társasházban (sorház)lakok, ahol négy lakás van egymás mellett. A lakásokat földkábel látja el villamos árammal,(Eon) úgy hogy az utolsó ház oldalában egy fém szekrénybe van, onnét a lakások homlokzatán a bejárati ajtók felett megy végig a kábelcsatorna, és onnét megy be a bejárati ajtó mellett elhelyezett villanyóráig.
A lakásomban 2.db villanyóra van 1x16A napszaki valamint 1x10A vezérelt a bojlernak.
A villanyórából 3db vezeték (fekete-kék-piros)meg a közvetlen közelben lévő lakás fogyasztói elosztójához ahol 10.db C16autómata van. A vezérelt áram szintén 1.db C16 autómatán megy az emelti fürdőbe lévő kb 4-5 méterre lévő bojlerhez. A lakás villamos vezetékét kicseréltettem pár éve 1,5-2.5 rézre, egyedül a bojler vezetéke maradt meg aluminium ,a szaki szerint azért nem cserélte ki mert vastag.
A lakásoknak biztos hogy nincs védőföldelése, mert védőszonda vezetékét nem találom, de más lakóknál sincs. A garázsban lévő fali gázkazán bekötésekor az EPH kialakításra kerül.
A lakás külső falai10 cm vastag hőszigeteléssel vannak ellátva pár éve színezve, amit semmi kép megbontani nem szeretnék.
Kérdésem amire nem találtam választ:
Az egész ház alá van pincézve ,a villanyóra alatt egy tároló helyiség van, igy csak a pince mennyezetét kellene átfúrni a lakásból, azt becsövezni, és a pincébe az alzat betont feltörni, és oda lefúrni, leütni a 3.m védő szondát, és onnét felhozni a vezetéket
a fogyasztói elosztóba.
1./A leírás alapján kell-e kialakítani védőföldelést, vagy ez már központilag ki van alakítva valahol?
2 / Ez így szabályos –e villamossági szempontból ?
3./ regisztrál villanyszerelő kicserélheti-e a villanyórából jövő 2.5mm2 aluminium
vezetéket ami a lakásfogyasztói elosztójába megy vastagabb rézre, vagy előzetes engedély kell az EON tól.
Köszönöm a választ.
"3db vezeték (fekete-kék-piros)meg a közvetlen közelben lévő lakás fogyasztói elosztójához"
1. Méréssel szükséges megállapítani a földelő értékének a megfelelőségét. (Elégséges ha az építmény csatlakozásánál kerül kialakításra, de nem tiltott további földelők elhelyezése.) Amúgy ki mondta hogy 3 méteres "védő szonda" kell? Ez attól függ milyen értéket produkál a földelő. Lehet 3-4 db 3 méteres kell vagy 1 db 1,5m-es.
2. Szakszerű kivitelezéssel igen.
3. Igen, regszerelő cserélheti előzetes plombabontási engedély kérés után.
2. Szerintem teljesen szabálytalan egyedi megoldást kialakítani egy épület egy részében. És mélységesen csodálkozom, hogy van, aki ezt helybenhagyná.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2022. február 03., 18:17:36 DÉLUTÁN
2. Szerintem teljesen szabálytalan egyedi megoldást kialakítani egy épület egy részében. És mélységesen csodálkozom, hogy van, aki ezt helybenhagyná.
Sztrogoff Úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy villanyszerelő teljesen szabályosan készítené el a védővezető levezetését a pincébe, akkor ez mennyiben különbözik attól ha ugyanezt egy tömblakás alaksorában alakítják ki ? Mert az ötletet onnét kaptam. Én ezzel a megoldással tudnám a nagyobb építészeti rombolást elkerülni.
Szakemberektől azért kérdeztem hogy ennek a műszaki megoldásnak van-e jogszabályi tiltása ?
Minek cizelláljam? Saját bevallása szerint nem szakmabeli. Már az sem tűnt fel, hogy idéztem az esetleírásából, azzal a célzattal, hogy ráébresszem, vélhetőleg ott a megoldás kulcsa. Ön szerint az a piros az mi, milyen céllal?
Nem kell urazni, fórumon ez csak a sértődöttség jele, de én nem írtam semmi sértőt. Itt a szakmáról van szó.
T.Palkó!
Mindenképpen regisztrált szerelő tudja elvégezni ezt a munkát és földelési ellenállás mérési jegyzőkönyvet adni.
Földelő céljára tűzben horganyzott (korrózió ellen védett)anyagok használhatóak. 10 OHM alatti érték a megfelelő.
Ha a méretlen gerincvezeték a homlokzaton legalább 16mm2 Alu vagy 10mm2-es réz, és a főbiztosító (zárlatvédelmi szerv) is megfelelő, akkor lehet teljesítmény bővítést is kérni.
Sziasztok, új vagyok még itt.
Az Alumax/Dalmax kötőelemről keresek információt. Ide a keresőbe beírva nem ad találatot, a Google keresőben meg csak az eladókat találni. A Dalmax gyártójánál (dózsaforg) sem fellelhető az az infó, hogy milyen elemek összekötésére szánták. Nem kéne erről léteznie műbizonylatnak?
Egy YT videóban azt láttam, hogy a tüzihorganyzott földelőszonda ostorát egy 10*10 cm-es vízmentes dobozban kötötték össze érvéghüvelyezett 16mm2-es z/s MKH-val.
Ez a kötés szabályos/szabványos?
Köszönöm!
Zsolt
Ez engem is nagyon érdekelne, minek felelnek meg ezek. Talán meg kellene kérdezni a gyártót (én nem fogom).
Az biztos, hogy a korabeli szabványban (MEE C22) már a 40-es években le voltak írva ezek, és amit láttál, olyan jellegű alkalmazásra is használták ezeket. Meg villámvédelemnél a körkeresztmetszetű vasak és az alusodronyok összekötésére (eredetileg alumínium sodrony szabadvezetékek összekötője volt ez az Alumax, a sárga hivatalos neve Unimax volt, a haverom, akivel szereltünk, rézmaxnak hívta). A szocializmus villanyszerelési könyveiben is fel vannak sorolva, ha szó esik kötőelemekről, az egycsavarosak három lépcsőben 6-35 mm2 között, a kétcsavarosak 5 lépcsőben 4-150 mm2 között, a háromcsavarosak 3 lépcsőben 6-150 mm2 között. Lehet, hogy csak, mint a kamillateánál, a régóta fennálló népi használat alapján javasolt az alkalmazása. :)
A gyakorlatban szokták bírni az igénybevételt, kivéve, hogy a szocializmusban a csavarok hamar elrozsdásodtak, valamint hogy ha mondjuk épületben fővezetéknél alkalmazták, akkor a csavarvégek miatt a szigetelőszalagos szigetelés nagyon kínos volt.
Egyébként a korabeli szabványban idomcsatlakozó névvel látták el az ilyesmit, az alumínium profilja miatt. Sosem olvastam máshol ezt a nevet. :D
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2022. szeptember 22., 15:14:47 DÉLUTÁN
Ez engem is nagyon érdekelne, minek felelnek meg ezek. Talán meg kellene kérdezni a gyártót (én nem fogom).
Az biztos, hogy a korabeli szabványban (MEE C22) már a 40-es években le voltak írva ezek, és amit láttál, olyan jellegű alkalmazásra is használták ezeket. Meg villámvédelemnél a körkeresztmetszetű vasak és az alusodronyok összekötésére (eredetileg alumínium sodrony szabadvezetékek összekötője volt ez az Alumax, a sárga hivatalos neve Unimax volt, a haverom, akivel szereltünk, rézmaxnak hívta). A szocializmus villanyszerelési könyveiben is fel vannak sorolva, ha szó esik kötőelemekről, az egycsavarosak három lépcsőben 6-35 mm2 között, a kétcsavarosak 5 lépcsőben 4-150 mm2 között, a háromcsavarosak 3 lépcsőben 6-150 mm2 között. Lehet, hogy csak, mint a kamillateánál, a régóta fennálló népi használat alapján javasolt az alkalmazása. :)
A gyakorlatban szokták bírni az igénybevételt, kivéve, hogy a szocializmusban a csavarok hamar elrozsdásodtak, valamint hogy ha mondjuk épületben fővezetéknél alkalmazták, akkor a csavarvégek miatt a szigetelőszalagos szigetelés nagyon kínos volt.
Egyébként a korabeli szabványban idomcsatlakozó névvel látták el az ilyesmit, az alumínium profilja miatt. Sosem olvastam máshol ezt a nevet. :D
A mai napig kapható, csak semelyik oldalon sincs hozzá "használati utasítás". A video egy évvel ezelőtti.
Elméletileg akár hosszútávon is biztonságos kötés lehet, mert Ón-Alu, és alu-cink érintkezések vannak, amik között kicsi az elektródpotenciál, de ez csak az én okoskodásom, meg ugye akármennyire IP védett a szerelés a pára sok helyre bejut...
A(z egyik) gyártónál arra hivatkoznak, hogy az MEEI ellenőrizte és jóváhagyta.. Csak az a probléma ezzel, hogy (azt hiszem) 2011 óta nem létezik az MEEI. TÜV van helyette régen... Más gyártót nem találtam.
Az Unimax "idomcsatlakozó" rézre és aluminiumra is használható(volt), SZEKUAL ötvőzet.
"A mai napig kapható"
Ezt nem tudom, minek írtad, mindenki tisztában van vele.
"csak semelyik oldalon sincs hozzá "használati utasítás""
Az is világos volt, hogy a "papírról" folyik a beszélgetés. Ugyanakkor, mint írtam, rengeteg helyen írták, hogy ez mire jó. Akár az 1940 körüli irányelvet, akár a 60-as-70-es évek népszerű villanyszerelési könyvét nézzük, "a Hámoryt", akár a tavaly kiadott Malmos-Orlay-Tagyi: Villanyszerelő szakmai ismeretek I. könyvet.
"akármennyire IP védett a szerelés a pára sok helyre bejut..."
Mint írtam, ez szabadvezetékre készült, a szabad ég alá.
"A(z egyik) gyártónál arra hivatkoznak, hogy az MEEI ellenőrizte és jóváhagyta.. Csak az a probléma ezzel, hogy (azt hiszem) 2011 óta nem létezik az MEEI. TÜV van helyette régen..."
Az magában nem hiszem, hogy probléma lenne, hogy nem létezik. Ha van papír, akkor van, ha nem tudja a gyártó előadni, akkor nincs. Hogy a vizsgáló intézet megszűnésével a kiadott papírjai is érvényüket vesztenék, azt nem hiszem, de felőlem lehet akár így is. Az is nyilvánvaló, hogy egy 2019-ben kiadott szabványnak egy 2011-ben megszűnt intézet már nem tud eleget tenni...
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2022. szeptember 22., 16:09:36 DÉLUTÁN
Az Unimax "idomcsatlakozó" rézre és aluminiumra is használható(volt), SZEKUAL ötvőzet.
Hát most akkor elbizonytalanodtam. A gyártó vörösréznek írja ugyanezen a néven.. https://dozsaforg.hu/kabellecsatlakozok.html
A szekual ötvözet kifejezésre a google csak itteni (villanyszerelo.forum) találatokat ad. Lehet, hogy ez az internet előtti elnevezése? :)
T! azsolt!
Ezt a kérdést nyugodtan tedd fel a "VILLAMOS BIZTONSÁGI MUNKABIZOTTSÁG-nak, fognak válaszolni.
E-mail: csabarat@gmail.com
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2022. szeptember 22., 18:32:18 DÉLUTÁN
T! azsolt!
Ezt a kérdést nyugodtan tedd fel a "VILLAMOS BIZTONSÁGI MUNKABIZOTTSÁG-nak, fognak válaszolni.
E-mail: csabarat@gmail.com
Köszönöm!
Írtam nekik egy levelet, ha válaszolnak, akkor a lényegét megosztom majd!
Hát, vártam egy darabig, de semmilyen válasz nem jött...
Ez még túl rövid idő ehhez.
Lehet,hogy a Bizottság is ki van már akadva a számtalan Védőföldelés,földelőrendszerek, villámvédelmi földelések kapcsán feltett kérdésekkel. Pedig szerintem ez az egyik leggyakrabban kitárgyalt szakmai kérdés.Ha valaki érti legalább az MSZ HD 60364-5-54:2007/2012 "Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése-Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők" szabványt,megértheti a lényeget. Többször én is leírtam,hogy a legnagyobb veszélyt a PEN vezető szakadása okozhatja!
A minap erre az anomáliára akadtam. Ezt szeretné az egyik szabványunk:
"A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös többerű vezetékben) kell vezetni."
A másik meg ezt az instrukciót adja:
"Azoknak a védővezetőknek a keresztmetszete, amelyek nem részei a vezetéknek vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel, ne legyen kisebb:"
Most akkor van külön vezett védővezető, vagy nincs? :)
Régebbi kérdésként felvetettem, mert találkoztam külön vezetett védővezetővel.
Elosztók betáplálása a 0,4kV helyiségből 4x35 Cu és mellette 1x25 z/s Mkh. A négyeres kábelek PEN vezetője kékre színezve a bekötéseknél. PEN színe z/s. ...és tudjuk hogy z/s csakis védővezetőnek használható.
Azóta is így üzemel az üzem. Mondjuk a felülvizsgálatkor megmondták hogy nem fogják kicserélni az összességében kb 4 km kábelt.
Idézetet írta: Fecó Dátum 2023. február 06., 18:41:31 DÉLUTÁN
A minap erre az anomáliára akadtam. Ezt szeretné az egyik szabványunk:
"A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös többerű vezetékben) kell vezetni."
A másik meg ezt az instrukciót adja:
"Azoknak a védővezetőknek a keresztmetszete, amelyek nem részei a vezetéknek vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel, ne legyen kisebb:"
Most akkor van külön vezett védővezető, vagy nincs? :)
Én nem látom ezt problémának. A 447 az bizonyos hálózatokrészeknél szűkítette ezt a lehetőséget. Az -54-ben is van még a külön vezetéshez feltétel (ÁVK), mely az elosztótábla előtt nehezen teljesíthető.
Idézetet írta: S/K Dátum 2023. február 06., 19:50:21 DÉLUTÁN
...A négyeres kábelek PEN vezetője kékre színezve a bekötéseknél. PEN színe z/s...
Ez pont megegyezik a szabvány által meghatározott egyik lehetőséggel.
Nekem ezekkel a "bizonyos hálózatrészekkel van a bajom. Mert mire is vonatkozik az MSZ 447 az előírásai tekintetében?
A közcélú hálózatról ellátott felhasználási helyek csatlakozó berendezéseinek és felhasználói vezetékhálózatának az általános biztonsági előírásaival (röviden írtam). Véleményem szerint ez túlmutat a mérőhelyeken és csatlakozó vezetékeken, illetve mért fővezetéken is.
"felhasználói vezetékhálózat
A méretlen felhasználói hálózat, és a mért felhasználói hálózat összefoglaló elnevezése."
A szabvány 10. pontja foglalkozik a motorok, hegesztőtranszformátorok és egyéb fogyasztókészülékek csatlakoztatását is, tehát itt már nem a mérőhelyeknél járunk.
A 4.4. áramütés elleni védelem fejezetben taglalja a közös nyomvonalat, de nem húz meg határokat neki. Nem írja, hogy ez csak a méretlen fővezetékre, mért fővezetékre, csak a főelosztóig, vagy meddig érvényes. Azért ha egy felülvizsgáló, vagy műszaki ellenőr ez alapján lehibáz valamit, nehéz magyarázkodni hogy mire gondolhatott a költő, hiszen ott van fehéren-feketén: "közös védőcsőben, közös többerű vezetékben" ...
Hja, hát ezért indult és erről szól minden fórum a világon, hogy ki mit hogyan értelmez. :)
Én ezt továbbra sem látom ellentmondásosnak.
A védővezetőt általában az aktív vezetőkkel együtt kell vezetni.
Az ÁVK-val védett szakaszokon meg más nyomvonalon is lehet.
Felülvizsgálóból is van jó is meg rossz is, éppúgy, mint órásból, zöldségesből vagy tanárból. Egy felülvizsgálói fórumot nézek néha, a hozzáaszólások kétharmada tévedés. Ez a megállapítás nem jelenti azt, hogy előítéleteim vannak a felülvizsgálókkal szemben (30 éven át én is lelkesen vizsgáltam felül). Ez csak a minden szakmára vonatkozó tény.
Teljesen igaza van Sztrogoff Kollégának. Egy jó tapasztalatokkal és több évtizedes felülvizsgálói gyakorlattal el tudjuk dönteni, hogy MEGFELELŐ vagy NEM MEGFELELŐ.SZÁMTALAN ELŐADÁSON ELHANGZOTT MÁR, HOGY A JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK,TVMI-IK stb. folyamatosan változnak.És ez továbbra is így lesz! Itt vannak az E-autók tölői, PV rendszerek stb. éppen elég problémát okozhatnak ezek is. Találkoztam PV rendszer (csak12db.panel) létesítésekor,hogy csak bedugták a vezetékeket a padlástérbe és elmentek.
Mi meg rágódunk egy-egy kifejezés (megnevezés)helyességén.Több Hatósági ellenőrzés kellene!