Tartottam egy gondolatkísérletet, és arra jutottam, hogy az ellen, hogy PEN szakadáskor a készülékek teste feszültség alá kerüljön olyan módon, hogy azt megérintve semmi ne kapcsolja le a hálózatot, lehetséges volna úgy védekezni, (az önmagában is számottevő földelés bekötésén kívül persze,) hogy a helyesen bekötött AVK-val sorba bekötnénk egy másikat is, amelyiken átküldenénk a védővezetőt is. Mit gondoltok, jó megoldás lenne?
Volt ilyen (korszak) hogy feszültség védőkapcsolás, amikor még nem volt ÁVK. Az igazi relé volt, mert mindíg tartozott hozzá egy kontaktor is. Ez egy válaszható 24-65-72 V-os meghúzású bontoérintkezős relé volt robusztus bakelit tokban. Úgy volt egyedi fogysztókhoz kapcsolva, hogy a védőföldelés mellett ez is a védett készülék testére csatlakozott a referencia potenciál pedig egy kellően távolra telepített másik földelés volt. Sajnos a közelében folyó öszes koboráramra érzékeny volt és az akkori sületlenek takarékosságból "közös " földelést is alkalmaztak. Szerencsére kb. 5 évíg volt fénykora.
A csatlós ÁVK-t eleve kizárja, hogy a PE vonalon esetenkén más berendezések és hálózatok nulla árama is folydogál ez pl. villámvédelmi és érintésvédelmi földelések között 5-10 A értékű is lehet aminek "forrását" ki nem deríted, ha csak nem kapcsolsz le üzemrészeket vagy 50-100 lakásos lakóépületeket.
Felejtős a gondolat, mert a védővezetőt megszakítani, kapcsolót iktatni bele szigorúan tilos és életveszélyes művelet!.
Az érintésvédelmi vezetéket a toroid vasmagon át lehetne vezetni megszakítás nélkül, (szétszedve vagy átfúrva egy ÁVK-t) de értelme akkor sem lenne.
Számomra jó ötletnek tűnik az egyik kapcsoló kiiktatása az ÁVK szétszedésével. Csak azt nem értem, hogy miért nem lenne úgy se semmi értelme.
Üdvözöllek a klubban új fórumtárs !
Van olyan hibaáram védőrendszer is , hogy áramváltós az csatlakozik a kioldó (Fi) RELÉRE az meg a megszakítóra. Ennek a relének beállítószervei vannak az érzékenység és az időintervallum változtatásához ez nagyáramú berendezésekhez használatos kifejezetten ipari célra szánt hármas egység, igy ebben az osztásban bíztosan 50 évnél is régebben használják természetesen elektromechanikus ősökkel. Ha ez ennyire érdekel az energetika rendszerek területén kellene tevékenykedned.
Idézetet írta: Pál Bence Dátum 2016. november 24., 19:30:45 DÉLUTÁN
Tartottam egy gondolatkísérletet, és arra jutottam, hogy az ellen, hogy PEN szakadáskor a készülékek teste feszültség alá kerüljön olyan módon, hogy azt megérintve semmi ne kapcsolja le a hálózatot, lehetséges volna úgy védekezni, (az önmagában is számottevő földelés bekötésén kívül persze,) hogy a helyesen bekötött AVK-val sorba bekötnénk egy másikat is, amelyiken átküldenénk a védővezetőt is. Mit gondoltok, jó megoldás lenne?
Azt nem látom lejjebb sem, mire alapozol? A PEN szakadása és ugyanakkor testzárlat esetén az áram útja egyrészt fázisvezető -nullavezető-épület földelése-csillagponti földelés, másrészt fázisvezető-hibahely-test-védővezető-épület földelése-csillagponti földelés. Az "egyrészt" az nem gerjeszti az ÁVK-t, a "másrészt" meg igen. Ha a védővezetőt is beviszed az összegzésbe, akkor a "másrészt" sem fogja gerjeszteni.
A Schneider termékei közt van ilyen, amit beépítettünk az egy nagydob méretű volt, névleges áram 800 A. Kis híján fél misi, plusz vezérlés és kiegészítő alkatrészek amit külön külön kel rendelni hozzá.
Üdvözletem!
Ha tudsz, légyszives tegyél fel fotót.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló
Igaz, a rosszul bekötött ÁVK is lekapcsol, ha valaki megérinti a testzárlatos készülék testét, és őrajta keresztül átfolyik az a 30mA. Viszont a helyesen bekötöttnél ha a PEN vezetéket és a földelést leválasztjuk (arról a pontról, ahol az N és a PE szétválik), és a készülék nem testzárlatos, akkor az illetőt határozatlan ideig rázhatja az áram, mivel az ÁVK-n bejövő fázis visszamegy a nullán az ÁVK-n keresztül, majd az N és a PE szétválasztási pontján keresztül visszamegy a testre, majd az illető személyen keresztül terjed szét a környezetbe. Viszont ha átvisszük a PE-t is, akkor a vázolt esetben a villany bemegy az ÁVK-n, visszamegy az ÁVK-n, -- eddig döntetlen -- majd ismét átmegy az ÁVK-n, és úgy rázza meg az illetőt. Ami egyensúlytalanságot okoz a közös vasmagban, és működésbe lép az eszköz. Nem jól gondolom?
Ja, hogy hibátlan készülék esetén! Nem rossz ötlet, bár akkor nem kell más, mint a védővezetőt átvezetni - és abban reménykedni, hogy azon más áram nem folyik, csak a rázós. Ez utóbbi kérdés, hogy teljesül-e.
Így az ÁVK feszöltség védőkapcsolóvá alakulna méghozzá tuzedvoltos tarományban érzékelne és megszakítaná a "védőkört" a lekapcsolással. Ngyon okos gondolatmenet.......
A PEN szakadás szerencsés esetben és 30 mA leoldási áramnál és "s" tipusnál még bizonyára védene, de háromfázisú rendszerben a potenciális áramütés veszélye mellett a fogyasztók tönkremenetele is fennállna továbbá a 230 V-os egyfázisú forgógépek 400 V-on nagyon veszélyesek lehetnének pl. egy kefekorongos csiszológép esetén.
Azért egyet vegyünk figyelembe! Minden védelmi szervnek megvan a rendeltetésszerű használata és a szabályos bekötése, ettől bármilyen módon eltérni felelőtlen és akár élet veszélyt előidéző cselekedet, vagy jobb esetben akár felbecsülhetetlen anyagi kárt okozhat!!!
Képet sajnos nem készítettem róla, de küllemre az Compact NS 630-1600 A-ig - Univerzális megszakítóra, de csak tényleg küllemre. Egy német oldalon megtaláltam akkor amikor még friss volt a téma, de mostanra már elfelejtettem a típust. Utólag lettek hozzá rendelve különböző védelmi relék, fázis és feszültségfigyelő biztosan mert azokat láttam, de nem én építettem be, de gondolom a PEN szakadásával is működésbe lehet hozni a kioldást. Ha sikerül megtudnom mi a típusa megírom.
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2016. november 26., 22:04:35 DÉLUTÁN
megszakítaná a "védőkört" a lekapcsolással...
...de háromfázisú rendszerben a potenciális áramütés veszélye mellett a fogyasztók tönkremenetele is fennállna továbbá a 230 V-os egyfázisú forgógépek 400 V-on nagyon veszélyesek lehetnének pl. egy kefekorongos csiszológép esetén.
Miért kéne a lekapcsolásnak így működnie? Az ÁVK képes 3 fázist és nullát kapcsolni.
Üdv Mindenkinek!
Úgy döntöttem, én is beszállok egy ötlettel. ;) A jobb megértés érdekében mellékeltem egy képet.
A képen megrajzolt elrendezés szerint a második FI relén menne keresztül a PE úgy, hogy párhuzamban lenne egy fix kötés is mivel a védővezetőt nem lehet megszakítani. Igaz, így dupla áramnak (kb. 40mA) kellene átfolyni a FI relén ahhoz, hogy leoldjon, de így ez is biztosítaná az élet védelmét. A FI reléhez csatlakoztatott segédérintkező szakítaná meg a fázist.
Várom a véleményeket.
És mi van akkor, ha szelektív ÁVK-ra van szükség? ;)
Ha átkötöm egy darab deróttal az ÁVK-t, az nem fog lekapcsolni. A 40mA sem lesz igaz, mert nem tudjuk a derótdarab és az ÁVK átmeneti ellenállásának az arányát.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2016. november 29., 07:49:34 DÉLELŐTT
Ha átkötöm egy darab deróttal az ÁVK-t, az nem fog lekapcsolni. A 40mA sem lesz igaz, mert nem tudjuk a derótdarab és az ÁVK átmeneti ellenállásának az arányát.
Üdv Nyaki!
Való igaz, hogy én nem tervezem az ÁVK-im számának növelését. :)
Számításaim szerint, ha nállam bekövetkezne egy PEN szakadás, a földelésem levezetne annyi áramot (direktben kötve cca. 17A), hogy a test nagy ellenállása miatt, rajam már nem menne keresztül akkora áram, hogy az leoldja az ÁVK-t.
Pusztán elméleti síkon foglalkoztat a téma. A képen bemutatott kötés szerint viszont szerintem le kellene oldani az ÁVK-nak, az lehet hogy nem pont 40mA-nál.
Én csak abból következtettem erre az értékre, hogy a 30mA-es leodása 20mA környékén következik be és én ennek vettem a kétszeresét. A némi ellenállás különbséggel nem számoltam.
Nagyon érdekes gondolat. Lehet kapni áramerősség szenzorokat, a lakatfogóval azonos elven működőket, amiket a földelésre applikálhatsz, megszakítás nélkül, majd egy Arduino és egy relé segítségével lekapcsolhatod az áramot, vagy legalább valami vészjelzést adhatsz.