A neten keresgélve találtam többféle glimmlámpát, az egyik fajtánál http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=724998 (http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=724998) előtét ellenállással áruljak, a másiknak http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=724998 (http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=724998) vajon kell-e külön előtét ellenállás, vagy ebben is bele van építve? A rajzon hogyan kell jelöni? Mint a hagyományos izzót, vagy mint a ledet?
Helló balzsi!
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. január 26., 12:26:03 DÉLUTÁN
...vajon kell-e külön előtét ellenállás, vagy ebben is bele van építve? A rajzon hogyan kell jelöni? Mint a hagyományos izzót, vagy mint a ledet?
Minden glimmhez kell előtét ellenállás ha 230V-ról akarod működtetni. Ha egy üvegcsövet látsz két drótlábbal, akkor abba nincs beépítve ellenállás :)
Ha egy tokozott (műanyag) vagy izzófoglalatba ültetett glimmet látsz és rá van írva hogy 230V-os akkor annak van beépítve ellenállás.
A rajzjele sem az izzóéra sem a LED-ére nem hasonlít. Egy "kondenzátor" egy karikéban:
De amennyiben nem lényeges a működés vagy egyéb szempontból az hogy feltétlen glimm legyen, akkor szerintem jelölhető izzóként is.
Az előtét ellenállást értem a feszültség korlátozás miatt. A soros kondit viszont nem,Elmagyaráznád?
Helló Villanyreszelő!
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. január 26., 13:28:36 DÉLUTÁN
Az előtét ellenállást értem a feszültség korlátozás miatt. A soros kondit viszont nem,Elmagyaráznád?
Persze! :)
A rajznak nincs köze a témához, a glimm rajzjele miatt tettem ide (jobbat nem találva).
Egyébként ez valami egyszerű kondenzátor vizsgáló áramkör glimm lámpával.
(Az előtét ellenállás a glimmen átfolyó áramot korlátozza (nem a feszültséget)).
Kedves kolléga !
A glimm napjainkban már csak mint jelzőfény alkalmazott, néhány évtizeddel ezelőtt még valódi fényforrásként szolgált 5W-os E27 foglalatban irányfény és "riadóvilágítás" funkcióban. Na igen az ábrázolásból meg kimaradt egy pötty ami a gáztöltetre utal, ennek híján ez egy kondi lenne csak. Ez a fényforrás a LED-hez hasonlóan égési feszültséggel bír. Jellemző adata, amiből a teljesítménye ered az a rajta átfolyó áram. Az égési feszültsége a gáztöltettől függ és olyan 80 V körül van, ez az adat annyira állandó hogy ezt a tulajdonságát stabilizálásra használták ki. A glimmlámpa előtétellenállása, vagyis az megengedhető áram a glimm elektódafelületétől függ. Ez az áramérték a teljesítmény változatnál is csak néhányszor tíz mA volt, ez kb. 7 kilohmos ellenállással állították be. A mai komplett glimmekben 50-250 kiloohmos előtét van. Az ábrázolt kapcsolás, amelyben a táplálás EGYENFESZÜLTSÉG kondenzátorok vizsgálatára szolgál és az ott bizony ;) látható is ! Nagyon fontos, hogy a glimm előtét nélkül hajlamos felrobbanni, mivel az elektróda elpárolog és a gáztöltet is jelentős nyomást fejt ki, (plazmásodik.) A glimm utolsó nagy fellépése a fénycsövek gyújtóiban volt, van? itt a hőhatás a cél az ikerfém elektródák között, a gyújtók égési feszültsége pedig az alkalmazott gáztöltettel a teljesítmény osztály szerint nagyon pontosan "behangolt". Régebben találkoztam OSRAM glimmekkel olyan változatban min egy kis Hg lámpa, higanytöltetel utánvilágítós luminoforos (nyújtott) búra E10 menet.
Eleget fecsegtem, üdv az Érdemeseknek !
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. január 26., 13:00:16 DÉLUTÁN
Helló balzsi!
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. január 26., 12:26:03 DÉLUTÁN
...vajon kell-e külön előtét ellenállás, vagy ebben is bele van építve? A rajzon hogyan kell jelöni? Mint a hagyományos izzót, vagy mint a ledet?
Minden glimmhez kell előtét ellenállás ha 230V-ról akarod működtetni. Ha egy üvegcsövet látsz két drótlábbal, akkor abba nincs beépítve ellenállás :)
Ha egy tokozott (műanyag) vagy izzófoglalatba ültetett glimmet látsz és rá van írva hogy 230V-os akkor annak van beépítve ellenállás.
A rajzjele sem az izzóéra sem a LED-ére nem hasonlít. Egy "kondenzátor" egy karikéban:
De amennyiben nem lényeges a működés vagy egyéb szempontból az hogy feltétlen glimm legyen, akkor szerintem jelölhető izzóként is.
A rajzjelről hiányzik a kondenzátor jel jobb felső sarkából egy pötty!
Az a hivatalos rajzjele a glimm-lámpának. ;)
Üdv nyaki!
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 27., 00:22:13 DÉLELŐTT
A rajzjelről hiányzik a kondenzátor jel jobb felső sarkából egy pötty!
Az a hivatalos rajzjele a glimm-lámpának. ;)
Igen (a rajzot nem én készítettem) de valamilyen oknál fogva olyat nem találtam a képkeresővel.
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. január 26., 18:54:19 DÉLUTÁN
Helló Villanyreszelő!
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. január 26., 13:28:36 DÉLUTÁN
Az előtét ellenállást értem a feszültség korlátozás miatt. A soros kondit viszont nem,Elmagyaráznád?
Persze! :)
A rajznak nincs köze a témához, a glimm rajzjele miatt tettem ide (jobbat nem találva).
Egyébként ez valami egyszerű kondenzátor vizsgáló áramkör glimm lámpával.
(Az előtét ellenállás a glimmen átfolyó áramot korlátozza (nem a feszültséget)).
Valóban a Cx az nem meghatározott érték.
A glimmel milyen vizsgálatot lehet végezni egy kondin? Átütés?
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. január 27., 21:18:16 DÉLUTÁN
Valóban a Cx az nem meghatározott érték.
A glimmel milyen vizsgálatot lehet végezni egy kondin? Átütés?
Semmilyet, illetve, hogy kodi-e a kondi. De ha zálatos (vezetékként van jelen) azt sem külömbözteti meg. A glimm (fáziskereső) egy nagyon-nagyon durva vizsgáló eszköz, nem is tekintem "műszernek".
Hogy milyen vizsgálatot? Egy kondin? Egy vekkert, egy ellenállatot és egy diófát segítségül híva, meg lehet állapítani vele a kapacitását, sőt egy potival kiegészítve az átütési szilárdságát is, de az nem ajánlott, főleg, ha nem öngyógyuló típusról van szó.
A glimm azon tulajdonságát, hogy ionizálható nemesgázzal van töltve és a gyújtási fesze 70-90V közé esik, és a begyújtott ún. parázsfényes állapot minimális árammal fenn is tartható, nagyon sokféle dologra alkalmas a gyengeáramú vezérléseknél, bár nagy szórása miatt ritkán használják. A legjobb tulajdonsága a lavinahatás és hogy nem tud zárlatos lenni. Pont az utóbbi miatt biztonságosnak mondható a kézi fáziskeresőkhöz nagy értékű előtétellenállattal.
Üdv!
Ezúttal "all in one" mindenkinek válaszolnék a glimm lámpás rajzzal kapcsolatban, amivel lehet hibát követek el, mert kissé keveredni fognak a dolgok emiatt. Viszont ha külön válaszolok a rendszer úgy is összefűzi és ugyanott vagyunk :)
Elnézést kérek, de tényleg nem találtam normális rajzjelet, csak ezt a kézzel hevenyészett kapcsolást, gondoltam kellőképpen rávezető lesz, pedig még a pöttyöt is nélkülözi. Ehhez képest a téma átváltott a kapcsolás lényegének firtatására. Kicsit olyan ez, mint amikor a háziasszony nagyon kitesz magáért és a vendégeknek naranccsal töltött banános-citrusos kacsasült különlegességet készít, azok meg a sült krumplit az egekbe dicsérik :)
Persze ez nem baj, csak váratlanul ért és így nem készültem fel, nem mentettem az oldal linkjét ahonnan származik és nem néztem meg a kapcsoláshoz szövegkörnyezetét.
Villanyreszelő:
Így a rajzon látható kapcsolás nem tudom mi, csak elképzelésem hogy valami kondenzátor vizsgáló.
Persze hogy nem műszer, Olyat én nem is írtam. A műszerrel mérni lehet, ez meg vagy világít vagy nem :)
Szerintem megállapítható vele egy néhány uF/200-300V-os kondenzátor működőképessége. Az derülhet ki, hogy zárlatos, vagy szakadt.
Marton:
IdézSemmilyet, illetve, hogy kodi-e a kondi. De ha zálatos (vezetékként van jelen) azt sem külömbözteti meg.
Dehogynem. ha a kondenzátor jó, akkor a glimmen átfolyó áram szépen feltölti, emiatt a kondenzátor kapcsain növekvő feszültség miatt a glimmen az átfolyó áram az égési áram alá csökken és a glimm kialszik.
Feltéve, hogy a vizsgált kondenzátor nem tartalmaz kisütő ellenállást :)
nyaki:
Azt gondolom az átütési szilárdság ilyen vizsgálata persze lehetséges, de destruktív (kárt tesz a vizsgálat tárgyát képező kondenzátorban) Így max. gyártósoron alkalmazható szúrópróbaszerűen.
IdézA legjobb tulajdonsága a lavinahatás és hogy nem tud zárlatos lenni. Pont az utóbbi miatt biztonságosnak mondható a kézi fáziskeresőkhöz nagy értékű előtétellenállattal.
No de épp a lavina hatás miatt viselkedik úgy, mint ha zárlatos lenne! :)
Nem ez teszi biztonságossá a fázisceruzát, hanem az, hogy a benne lévő előtét ellenállások nem lesznek zárlatosak és megfelelően korlátozzák az átfolyó áramot (ezt épp a lavina hatás miatt nem teszi meg a glimm).
Fázisceruza esetén az előny inkább az, hogy nagyon kis áram hatására is már világít. Persze ezt is említetted.
Én nem vitázni akartam erről csupán a pontosság kedvéért jegyzeteltem.
...csak egy kis szösszenet még és ezzel ennyi is lenne a részemről glimm témában.
Az, hogy a glimmnek lavinahatása van, az nem azt jelenti, hogy a világba emelkedik az árama, hiszen a glimm, mint említettem nem tud zárlatos lenni, ugyanis a kialakítása és a benne lévő gáz ezt nem teszi lehetővé, egész egyszerűen néhány 10mA-nál már pusztán kiég és szakadássá válik, a benne lévő gáz pedig a hirtelen fellépő hőemelkedés miatt, a búra hideg falára csapódik ki, miáltal vákuum keletkezik a burán belül. Az elektródatávolságok, a felhasználhatósági helyek és a fenti folyamat miatt, ív nem keletkezhet benne. A folyamat a másodperc törtrésze alatt lezajlik. Az előtétellenállat pont azt hivatott megakadályozni, hogy a kiégési feszültséget elérje. Az ellenállattal beállítható az a néhány μA-nyi áramka, ami a parázsfény kialakulásához már elegendő, de életvédelmi szempontból nem veszélyes, ezért használható nagy biztonsággal a fázisceruzákban.
Azért hozzáteszem, hogy a fricceknél hivatalból tiltott a fázisceruza használata, de mégis használja kicsi és nagy, tudós és tudatlan is. Vajon miért? :)
Csak hogy meglegyen a kép is
Szevasztok
Mi az hogy a glimm nem tud zárlatos lenni meg nem okoz zárlatot. az a típus amelyik két párhuzamos de axiálisan bevezetett elektródával gyártott, bizony zárlatos lehet. Ha a fázisceruzád pl 5m-es létráról az oldalára esik ez megeshet, (ha el nem törik.) Ettől bajod nem lesz mivel az előtét még bőven megvéd, majd csak akkor ha elhiszed neki hogy," nincs fázis. " A lavinahatás célzottan kihasználható törpefeszültségű készülékeknél védelemre. Ennek céljából kell elé egy jól méretezett olvadóbíztosíték amit kiver az utána kötött pucér glimm vagy fénycsőgyújtó, ha valaki botor módon azt a 230 V-os hálózatra csatlakoztatja. Ha ezt alkalmazza valaki ne lepje meg ha a biztosíték ellenére a glimm vagy a gyújtó felrobban. ( Viszont a védett készülék megússza.)
Szakikáim kifogyhatatlan ez a glimm téma !
Szevasztok
Hali!
Hmmm. ???
Csak hozzá kell fűznöm valamit...
Ne keverjük a szezont a fazonnal. A glimm normál üzemi körülmények között nem lehet zárlatos. A lavinahatás miatt nyilván ezt produkálja, de... ezt már leírtam. Külső fizikai behatás az más tészta, főleg, ha a "fegyverzetek" összeérnek, meg az égési fesz többszörösét ráengedjük, mert akkor akár szét is pukkanhat. Én még nem találkoztam zárlatos glimmel, amit mérni is tudtam, de felrobbanttal igen sokat.
A fénycsőgyújtó meg egy más kategória. Hogyan is működik egy fénycsőgyújtó? Mi az ami az áramot szaggatja és mi az benne, ami zárlatos szokott lenni, vagyis mi az a bimetall? ;)
A glimmet ma már elég ritkán használják védelemre, mióta a VDR-eket és a supressor diódákat gyártják.
Üdv nyaki!
A glimm semmilyen körülmények között nem lehet zárlatos, kivéve ha... tehát lehet! :)
Én pusztán azért tettem megjegyzést, mert az egyik mondatodban ellentmondás volt:
IdézA legjobb tulajdonsága a lavinahatás és hogy nem tud zárlatos lenni. Pont az utóbbi miatt biztonságosnak mondható a kézi fáziskeresőkhöz nagy értékű előtétellenállattal.
A lavina hatás miatt épp hogy nem biztonságos, hanem ellenkezőleg!
A biztonságot (hogy nem vág agyon a fázisceruza) nem a glimm tulajdonsága adja, hanem az áramkorlátozó ellenállás jelenléte.
Úgy gondolom nem szívesen dugnád a fázisba egy glimm egyik kivezetését, miközben a másikat fogod! Vajon miért? :>
Hali!
Visszaolvasva a hozzászólásaimat, megértettem, hogy hol hibáztam a fogalmazásában. :-\ Én zárlatos eszközől beszélek, Ti pedig csak a jelenségéről.
A zárlatos eszköz jelensége olyan, ami a hatás megszűnése után is bizonyítható.
Még mindig azt mondom, hogy a glimm nem lehet zárlatos. Miért is mondom ezt. A glimm, mint egy elektronikai eszköz, fizikai kialakításánál fogva nem lehet zárlatos, nem úgy mint monnyuk egy tranzisztor, triak, diac, IC, sőt akár relé, mágneskapcsoló stb. is, mert ott ha átüt valami, akkor annak a hatás bekövetkezése után is méréssel bizonyíthatóan nyoma van. A glimm esetében ilyen nyomot nem fogsz felfedezni, de fizikájából és működéséből kifolyólag, ami ugye hasonló a Nixie-csövekéhez és távolból a normál fénycsövekéhez, működés közben rövidzárra utaló jelenséget, lavinahatást tapasztalunk, amit korlátozni kell, mert ha ezeknél az eszközöknél nem tesszük, akkor az elem tönkremenetelét okozza. A kiégése után nem fogsz rajta mérni semmit, azaz szakadást fog mutatni, tehát zárlatos sem lehet az eszköz. Hasonlóan viselkedik, mint az előző hozzászólásban említett supressor dióda, de ott egyértelműen nyoma lesz a zárlatnak, mert fizikailag nem ugyan arról a kialakításról beszélünk. A glimmen belüli elektródák távolsága miatt, helytelen használat mellett átütni átüthet, de zárlatos soha nem lesz és nem is fog zárlatban maradni. A kis eszközöcske komolyabb zárlatot sem képes okozni, mert a lavinahatása miatt pillanatok alatt felrobbanhat, aminek bekövetkezése csak az előtte lévő korlátozó-biztosító elemtől fog függeni.
Remélem értitek mit akartam ezzel elrebegni?