Tisztelt fórumtagok!
Több kérdésem is lenne!
1. Érintésvédelmi vizsgálaton magánlakásban 1,5 mm2 réz vezetékkel szerelt dugalj megfelelő védelemmel ellátva (B13 maximum) megfelelő minősítést kaphat-e?
2. Amennyiben nem mi alapján?
Köszönöm előre is a választ!
Mire gondolsz? Terhelhetőségre? Érintésvédelemre?
Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről
Kezdjük az elején. TN vagy TT rendszer? ÁVK,EPH(védőösszekötő hálózat) ki van-e építve? Földelő van-e telepítve és nem nagyobb-e a földelési ellenállás értéke 10OHM-nál? Külön van-e a világítási hálózat a dugalj áramköröktől? Stb. Lakás eladás és bérbeadás esetén a létesítés idején hatályos szabványok szerint kell felülvizsgálni. Minősíteni pedig a jelen jogszabályok,szabványok szerint.
Az alap kérdés az lenne, hogy tiltja-e szabvány vagy bármi más, hogy dugalj áramör esetén 1,5 mm2 vezetéket alkalmazzak?
Megfelelő biztosítással nem.
Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről
Sőt, bizonyos elhelyezési módoknál, bár sokan mást gondolnak, de akár 16 A-es kismegszakító is alkalmazható túláramvédelmre.
Az is előfordult már, hogy a vásárolt 1,5mm2-es rézvezeték csak 1,3mm2 keresztmetszetű volt. Nem tudom,hogy az a helytelen szerelési gyakorlat miként alakult ki, hogy jó a másfeles a 16A-re???!!! Nem jó!Sokan takarékoskodnak a keresztmetszettel,holott egyre jobban nő a hálózati fogyasztók száma, különösen így fűtési idényben.Mivel az áram olcsóbb,mint a gáz, pótfűtésként különféle fogyasztókat (infrapanel,olajradiátor,ventilátoros hősugárzó, stb.)használnak.Jó esetben a tulajdonos odafigyel rá,de amikor olvad a doboztető, akkor már késő!
"Nem tudom,hogy az a helytelen szerelési gyakorlat miként alakult ki, hogy jó a másfeles a 16A-re???!!!"
Talán úgy, hogy nem helytelen? Valaki egyszer kancsalul nézett bele a mostani szabványba (vagy számmisztikai alapon megtetszett neki a 13, mert nem osztható sok mindennel, satöbbi), aztán elterjesztette a hülyeséget. Azért nézzük csak meg, a régi táblázatot, abban a 1,5-es réz alapterhelhetősége 16-25 A közötti... És mi volt a villanyfűtésre vonatkozó érték? 20 A...
"Az is előfordult már, hogy a vásárolt 1,5mm2-es rézvezeték csak 1,3mm2 keresztmetszetű volt."
Minél vékonyabb, relatíve annál jobban terhelhető.
"Mivel az áram olcsóbb,mint a gáz, pótfűtésként különféle fogyasztókat (infrapanel,olajradiátor,ventilátoros hősugárzó, stb.)használnak."
Ez meg marhára nem tudta befolyásolni a szerelési gyakorlatot, mivel ez még nincs egy fél éves állapot, a fél évből meg 3 hőnap nyár volt, 2 hónap meleg indián nyár - előtte meg 40 évig pont fordítva volt a villany és a gáz árának viszonya.
Kedves Gyula!
Nem lehet kijelenteni, mert a vezetékek terhelhetősége függ a terhelt erek számától, az elhelyezési módtól, az együtt vezetett áramkörök számától, a környezeti hőmérséklettől, stb. Persze ha valaki nem mélyed el az MSZ HD 60364-5-52:2011 világában,. egyszerűbbnek tűnik azt megjegyezni, hogy csak a 2,5 mm2 terhelhető 16 A-rel. Érdekes, a régi MSZ 14550-1:1979 szabvány akár még 25 A-t is engedélyez az 1,5 vezetékre, ha nem alapfűtésről van szó. Sőt, még a régi EBF kézikönyv 2011-es (tudom, ez nem szabvány), de azt írja hogy "nem követünk el hibát, ha ezek áramköreinek méretezésénél továbbra is a visszavont MSZ 14550-1:1979 szabvány "C" csoportjának terhelhetőségét vesszük figyelembe. " És azért ajánlja ezt, mert az új szabvány bonyolultabb számítást ad. De példának hozom fel, egy téglafalba süllyesztett védőcsőben, ha 1 db 1 fázisú áramkört húzok mondjuk egy szobának a dugaszoló aljzatáig, akkor az új szabvány 17,5 A-t határoz meg 30 °C környezetin, de ha egy köpenyes vezetéket cső nélkül begipszelek, akkor 19,5 A. Szóval felejtsük el ezt az egyszerűnek gondolt 1,5 az 13 A, 2,5 az 16 A kategorikus dolgot, mert ez nagyon leegyszerűsítése a jelenlegi szabványnak. Sehol ilyen nincs leírva, hogy a dugaszoló aljzatok áramkörei csak 2,5 mm2 vezetékkel húzhatók, és az sincs, hogy csak 10 vagy 13A-el biztosítsak. Ajánlani lehet, elővigyázatoskodni lehet, de szabvány alapján kijelenteni hogy TILOS, azt nem.
Idézetet írta: Fecó Dátum 2022. december 18., 15:57:09 DÉLUTÁN
Kedves Gyula!
Nem lehet kijelenteni, mert a vezetékek terhelhetősége függ a terhelt erek számától, az elhelyezési módtól, az együtt vezetett áramkörök számától, a környezeti hőmérséklettől, stb. Persze ha valaki nem mélyed el az MSZ HD 60364-5-52:2011 világában,. egyszerűbbnek tűnik azt megjegyezni, hogy csak a 2,5 mm2 terhelhető 16 A-rel. Érdekes, a régi MSZ 14550-1:1979 szabvány akár még 25 A-t is engedélyez az 1,5 vezetékre, ha nem alapfűtésről van szó. Sőt, még a régi EBF kézikönyv 2011-es (tudom, ez nem szabvány), de azt írja hogy "nem követünk el hibát, ha ezek áramköreinek méretezésénél továbbra is a visszavont MSZ 14550-1:1979 szabvány "C" csoportjának terhelhetőségét vesszük figyelembe. " És azért ajánlja ezt, mert az új szabvány bonyolultabb számítást ad. De példának hozom fel, egy téglafalba süllyesztett védőcsőben, ha 1 db 1 fázisú áramkört húzok mondjuk egy szobának a dugaszoló aljzatáig, akkor az új szabvány 17,5 A-t határoz meg 30 °C környezetin, de ha egy köpenyes vezetéket cső nélkül begipszelek, akkor 19,5 A. Szóval felejtsük el ezt az egyszerűnek gondolt 1,5 az 13 A, 2,5 az 16 A kategorikus dolgot, mert ez nagyon leegyszerűsítése a jelenlegi szabványnak. Sehol ilyen nincs leírva, hogy a dugaszoló aljzatok áramkörei csak 2,5 mm2 vezetékkel húzhatók, és az sincs, hogy csak 10 vagy 13A-el biztosítsak. Ajánlani lehet, elővigyázatoskodni lehet, de szabvány alapján kijelenteni hogy TILOS, azt nem
Sziasztok!
A mai szabványok bármelyikében is szerepel a TILOS szó? (esetleg ; kötelező ,? )
Mert én ajánlás meg hasonló körmönfontakra emlékezem.
Bizony ebben is van igazság, de az MSZ 60364-5-52:2011 szabvány 52.2 pontja egyértelműen leírja hogy az 1,5 mm2 keresztmetszet alkalmazható, és a B.52.2 táblázatból pedig jól kivehető a terhelhetőség. Nyilván abban is van valami, hogy mennyire 1,5 az 1,5 keresztmetszet, de nekem nem tisztem a gyártók ellenőrzése, tekintve hogy a pontos gyártói szabványok is megérnek egy külön misét. Hiszen mit is ellenőrzök felülvizsgálatnál szemrevételezésnél?
"– megfelelnek a szerkezetre vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek;
MEGJEGYZÉS: Ez igazolható a gyártói információk, a jelölés vagy a tanúsítvány ellenőrzésével."
Szóval ha CE jel van, pipa...
"A mai szabványok bármelyikében is szerepel a TILOS szó? (esetleg ; kötelező ,? )"
Hát, például a 60364-5-52-ben 167-szer...
Az -54-es kötetben 96-szor...
A 6-os kötetben 101-szer...
Valamennyit le kell számolni belőle, mondjuk 5-öt, ami az előszóban van füzi szövegben.
Az egyszerűség kedvéért az angol nyelvű változatban a shall segédigére keresve, mert magyarban munkásabb a keresés, gondolom én. Bár, az 54-es kötetből van magyar is, abban a kell szó 101-szer szerepel, az még több is, mint az angolban a 96 shall.
Különbséget kell tenni a vezeték terhelhetősége és a biztosítójának értéke között. A terhelhetőségét a már említett 5-52-es szabvány leírja, amit Fecó némileg körvonalazott, azonban az adott vezeték keresztmetszetre alkalmazható kismegszakítókról nem esett még szó. Az MSZ EN 60947 és az MSZ EN 60898 szabványokban vagyon leírva, hogy a kismegszakítóknak milyen határértékeket kell teljesíteniük. A rajtuk feltüntetett névleges kioldó áram, az nem teljesen releváns, hiszen más kioldóárama van tartós terhelés és más 1 órás intervallumban, de még változó környezeti hőmérsékletnél is. Normál üzemi körülmények között a tartós terhelést 1,13x-os névleges áram esetén is el kell viselje, míg 1,45x-ös értéknél 1 órán belül ki kell kapcsoljon. Ez utóbbi határozza meg azt, hogy milyen terhelés fogja érni az adott típusú és keresztmetszetű vezetőt, ráadásul ezt az áramot károsodás nélkül el kell viselje. Ezen tény pedig meghatározza, hogy az 5-52 szabvány szerint ehhez az áramhoz milyen keresztmetszetű vezetőt lehet használni.
Ha rövid számolást akarunk végzni, akkor a kapott eredmények és a B.52.1 táblázat alapján, pl. egy szabadon szerelt, PVC szigetelésű, 2,5 mm2-es, köpenyes réz vezetéknek 27 A a maximális terhelhetősége. Ha most a 16 A-es kismegszakítót nézzük, akkor annak az 1 órás határárama 23,2 A, a 20 A-es kismegszakítónak pedig 29 A. Mindez annyit jelent, hogy a példánk adataira figyelemmel, a 2,5 mm2-es vezetéket a szabványsorból csakis 16 A-es kismegszakítóval biztosíthatom le. ...és ezt a számítást tervezés esetén minden esetben el kell végezni a vezetési módnak és kábel típusnak megfelelően.
Bocs, Nyaki, ez nem így van. Amely vezetéknek 27 A a terhelhetősége, azt olyan kismegszakítóval szabad védeni, melynek névleges árama 27 A vagy kisebb. Hogy a példa szerinti alkalmazható 25 A névleges áramú kismegszakító 1 óra alatt csak 36, 25 A (és felett) kapcsol ki, az, hogy úgy mondjam, benne van a pakliban. A szabvány (60364-4-43) szerint így kell/lehet méretezni túlterhelésre. Azzal az egy megjegyzéssel, hogy ha reális lehetőség az, hogy hosszabb időn át valamivel a 36,25 A alatt van a terhelés, akkor azt vagy figyelembe veszi az ember, vagy a szokásos 20 év élettartam előtt tönkremegy a vezeték.
IB ≤ In ≤ Iz
I2 ≤ 1,45·Iz
IB az áramkör üzemi árama;
In a védelmi eszköz névleges árama
Iz a kábel vagy vezeték megengedett tartós árama
I2 hatékony működést biztosító áram a védelmi eszközök egyezményes megszakítási időtartama alatt.
Nekem a néhai tanárom és egy tervező ismerősöm is így magyarázta el, mert a méretezésnél a vezeték melegedésére és a feszültségesésre is fokozott figyelemmel kell lenni. Nálam a biztonság és a tartósság az első, ezért én ezen számítások alapján választok minden esetben kismegszakítót, a többiek pedig úgy számolnak és választanak, ahogy akarnak.
A biztonság irányában sosem baj ha elmegy az ember. Nem hiszem hogy bárki ezért megróna, de valójában nem arról folyt itt az egyeztetés, hogy mit "akarunk", hanem hogy a szakma hatályos szabványai mit engednek meg. Én mondjuk a dupla 2,5-es vezetéket is rühellem bekötni az aljzatba, amit mikor beszuszakolsz a szerelvénydobozba némely gyártó esetén a bele leszakad a keretről, és hiába van ráírva a dugaljra hogy 16 A, valójában szétég 2 hét után egy 2000 W-os olajradiátortól is. De ha már tervezőkről van szó, akkor tovább szőném a gondolatot, mert sok kismegszakító egymás mellett a kiselosztóban szintén módosítja a kioldási áramokat, akkor ezt is tegyük a kalapba. Kölcsönösen melegíteni tudják egymást, és könnyen lehet, hogy változik így a kioldóáram. De látod, az 1,45 szorzó a szabványban is benne van :)