7. Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes
közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló
40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása
33. villamos biztonsági felülvizsgálat:
a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű
eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése,
amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki
megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első
ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely
magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának
(tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát;
Részlet a Magyar Közlöny 172. szám 25. §
Csatolom a többi értelmezést.
(hátha valakinek jól jön)
Tisztelt Kollégák!
A kérdésem a következő lenne.
Adott egy iskola épület ami a VMBSZ szerint kommunális épület, ez munkahelynek minősül -e ? És milyen felülvizsgálati ciklus idő vonatkozik rá?
Ebben a kérdésben nagyon eltérő vélemények tapasztalhatók a felülvizsgálói körökben is.
Köszönöm!
Szerintem az iskola munkahely és "jelentős villamos berendezés", ezért 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat szükséges.
Szerintem meg ott, ahol a felülvizsgálat érvényessége van, írd bele hogy 6 évente szerelői ellenőrzéssel a 10/2016 szerint, és 3 évente szabványossági felülvizsgálattal a 40/2017 szerint, aztán döntse el a létesítmény üzemeltetője vagy munkavédelmise, és a te lelkiismereted is tiszta...
Szerintem a MEE érintésvédelmi Munkabizottságának állásfoglalása követhető, abból baj nem lehet:
Az 1000 V-nál kisebb (≤1000 V) névleges feszültségű kisfeszültségű villamos berendezések áramütés elleni védelmének időszakos általános szabványossági felülvizsgálatát, a villamos berendezés használatbavételét követően a következők szerint kell végezni:
- A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetében nem kell szabványossági felülvizsgálatot végezni!
- Csak munkahelyeken: kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon: szerelői ellenőrzés évente.
- Csak munkahelyeken: VMBSZ szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein szerelői ellenőrzés hatévente.
- Csak munkahelyeken: azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva szerelői ellenőrzés háromévente.
- Munkahelyeken: az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon: időszakos szabványossági felülvizsgálat évente.
- Csak munkahelyeken: a VMBSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések és az előző pontba nem tartozó villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálat háromévente.
- A jelentős villamos berendezések esetében, ezek:
▪ potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezések,
▪ épületnek nem minősülő építmény 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
▪ a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó fogyasztói villamos berendezés, amely a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A vagy annál nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza ,
▪ olyan összekötő berendezések, amelyek jelentős villamos berendezéseket táplálnak, A felsorolt jelentős villamos berendezéseken a VMBSZ értelmében az áramütés elleni védelem időszakos szabványossági felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni.
- Egyéb esetekben: a VMBSZ értelmében időszakos szabványossági felülvizsgálatot legalább hatévente kell elvégezni. Megjegyezzük, hogy a VMBSZ – az egykori KLÉSZ-szel ellentétben – csak akkor beszél kommunális vagy lakóépületről, ha az kisfeszültségű hálózathoz csatlakozik. (Pl.: stadion, üzletközpont stb. ha nagyfeszültségen (>1000 V) vételez, akkor jelentős villamos berendezése van, tehát a 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálat vonatkozik rá!)
Ha a villamos berendezés 32 A-t elérő túláramvédelemmel csatlakozik a villamosműhöz, akkor már a jelentős villamos berendezésre vonatkozó részek érvényesek. A felhasználói berendezések nagy százaléka VMBSZ alá tartozik, vagyis legalább hatévente kell szabványossági felülvizsgálatot végezni. Megjegyezzük, hogy ez a rendelet nem foglalkozik a kisfeszültségű villamos berendezések általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) időszakos felülvizsgálatával, ezt az OTSZ írja elő.
.. ez az állásfoglalás nem megfelelő, nem érvényes ma- már.
pl. a VMBSZ már nem ismeri a "szerelői ellenőrzés" és "szabványossági felülvizsgálat" fogalmát vagy 9 hónapja..
Villamos biztonsági felülvizsgálatról (VBF) beszélhetünk már csak
A zavart a 10/2016 NGM és a korábbi és a módosított 40/2017 NGM ellentmondásai okozzák.
Egy 50 000 m2 irodaháznál - mindentől kiszolgáló villamos berendezéstől függetlenül- MINDENT csak a "fapados" 10/2016 NGM szerinti ÉV felülvizsgálatot, vagy -ott van még- szerelői ellenőrzéssel vizsgálnál? Még csak nem is az MSZ HD 60364-6:2017 szerint?
Még szerencse, hogy legalább az OTSZ "következetes" maradt az EBF (időszakos) és a VV (norma és nem norma szerinti) első és időszakos felülvizsgálatokkal
"pl. a VMBSZ már nem ismeri a "szerelői ellenőrzés" és "szabványossági felülvizsgálat" fogalmát vagy 9 hónapja.."
Az idézetben villamos berendezések áramütés elleni védelmének időszakos általános szabványossági felülvizsgálata kifejezés szerepel, amely a VMBSZ-ben villamos berendezés áramütés elleni védelmének vizsgálata megnevezéssel a villamos biztonsági felülvizsgálat része a 2. § 33. pont értelmében. Valóban, ma már a szabványossági is hozzá tartozik.
A szerelői ellenőrzést az nem tiltja meg, ha a mostani rendeletben nem esik szó róla. Ami most nincs szabályozva, arra nagyon jó megoldás az utolsó szabályozás alkalmazása.
Az észrevételmem lényege arra irányult, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy volt egy VMBSZ változás (2020 július 31-től).
Az amúgy is "zavaros" megfogalmazásokat -és azok értelmezését -lásd 10/2016 NGM vs. 40/2017 NGM- továbbá a korábbi és most érvényes VMBSZ fogalmakat ne keverjük még tovább.
1., VAN a most érvényes VMBSZ-ben (2020.07.31-től) "ellenőrzés" fogalom, de nincs most szerelői ellenőrzés fogalom
2., VOLT a régebbi VMBSZ-ben szerelői ellenőrzés fogalom, de azt TÖRÖLTÉK, így AZT a fogalmat már nem használjuk. A fogalom mögötti tartalom nem volt azonos a 10/2016 NGM szerelői ellenőrzéssel
3., VAN szerelői ellenőrzés fogalom a10/2016 NGM rendeletben
NEM fogadható el az, hogy most azért használhatjuk EZT a fogalmat -és a tartalmat-a VMBSZ- szerinti vizsgálatoknál, csak azért mert korábban benne volt.
Ebben az esetben hibás az a gondolat, hogy "ami most nincs szabályozva, arra nagyon jó megoldás az utolsó szabályozás alkalmazása".
Szabályozva van! MERT van ellenőrzés és a szerelői ellenőrzés fogalmat innen ki kellett "takarítani", mert az igen beteg "beteg" felülvizsgálattal is foglalkozó rendeletben -10/2016 NGM-ben- MÁS TARTALOMMAL ez a fogalom már szerepel.
Kéretik NEM összekeverni ezeket a fogalmakat és tartalmakat!
És akkor még az MSZ 172/1-86 "szerelői ellenőrzést" nem is említettük. :)
FONTOS!
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a lakásbérlés és a lakóépületek kapcsán foglalt állást:
https://www.langlovagok.hu/11144/tisztazott-kerdesek-a-villamos-biztonsagi-felulvizsgalat-korul/
A minösitő irat végére hasonló mondatokat írnánk, amit ök írtak le a levél utolsó fejezetében ( részében) akkor mi lenne! :D
Egyébként ez gyakorlat más hatóság esetén is hasonlóan fejezi be állásfoglalását.
Értem én, hogy villamos biztonsági felülvizsgálatot írnak elő bérbeadáskor és tulajdonos váltáskor, de akkor miért nem teljeskörű. Ha a 3. bekezdés válaszának értelmében nem teljeskörű a villamos biztonsági felülvizsgálat, akkor miért hívják annak, hiszen a 40/2017-ben említett kivételek esetén, lehetne akár egy egyszerűsítetten dokumentált szerelői ellenőrzés is. ::)
Imádom, amikor pongyolán és minimum kétértelműen fogalmaznak. :-\ ...vagy csak nekem nem egyértelmű?
A szerelői ellenőrzés létező és használandó fogalom, legfeljebb a kifejezés hiányzik, bár a szakemberek számára nem. lásd a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságának ez év tavaszán tett megállapítását: "A szerelői ellenőrzés minden hibavédelmi ellenőrzés első lépése!".
A fogalmat az MSZ 172/1 1981-as módosításával vezették be, majd megjelent az utána követező, utolsó MSZ 172/1-ben, az 1986-osban.
Tartalma (most leszűkítve a régen védővezetősnek, ma kikapcsolósnak hívott módokra):
- Védővezető megtekintése, ahol látszik (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.2.3. pont)
- Vízóra áthidalás megtekintése
- EPH csomópont és bekötések megtekintése (1986 óta) (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.2.3. pont)
- Lekapcsolószervek sértetlen állapotának (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.2.3. pont)
- Védővezetők folytonosságának ellenőrzése (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.3.2. pont)
- EPH bekötés folytonosságának az ellenőrzése (1986 óta) (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.3.2. pont)
- Vezetőcserék nem-elkövetésének ellenőrzése (MSZ HD 60364-6:2017 6.4.3.6. pont)
Mint a zárójeles 60364 hivatkozások láttatják, most is van szerelői ellenőrzés.
Idézetet írta: pkajos Dátum 2021. május 08., 00:39:43 DÉLELŐTT
...És akkor még az MSZ 172/1-86 "szerelői ellenőrzést" nem is említettük. :)
Ami meg az MSZ 172-esre vonatkozó geget illeti, igen, pont ez a helyzet, az MSZ 172 szerinti szerelői ellenőrzés fogalmat érvényes szabvány tartja életben, az MSZ 4851-1:1988:
1.1.1. Szerelői ellenőrzés: az MSZ 172/1 szerint.
Sziasztok!
Az MEE honlapján az szerepel, hogy az átmeneti időszakban, (az új szakképesítésre vonatkozó jogszabály megjelenéséig) külön az ÉV és külön az EBF felülvizsgálat elvégezhető (részvizsgálatként), külön dokumentálható, de csak mindkét vizsgálat megléte tesz eleget a hatályban lévő jogszabálynak.
A szakképesítésre vonatkozó szabály megjelent, gondolom, mindenki kezdi/várja a továbbképzést.
Jelenleg hogy állítjátok ki a jegyzőkönyvet?
Egy minősítő iratot állítatok ki, amelynek melléklete az ÉV és az EBF jegyzőkönyv, vagy két külön jegyzőkönyv+minősítő iratot azzal a megjegyzéssel mindkettőn, hogy együttesen tesznek eleget a VBF-nek?
Ha a megrendelő csak az egyik jegyőkönyvet kéri, mondván, hogy a másik még érvényes, hogy jártok el?
Köszi a segítséget
A VBF képzések beindultak, addig a VBF vizsgálatot - tekintettel az említett "kétféle" megemlített vizsgálatra kell mind a 2 "jogosultság".
Ha az amúgy is kötelezően résztvevő "másik" személynek (MSZ1585:2016) megvan a hiányzó másik jogosultság, akkor együtt is végezhetitek.
Ez így is úgy is jó sok - érvényes- "papír" kell:
1., ÉV okj + 2., kötelező ÉV továbbképzés (VMBSZ) továbbá 3., EBF okj.+ 4., kötelező EBF továbbképzés (VMBSZ) + 5., továbbá a 45/2011BM szerinti 14. tűzv.szakvizsga (ha van további Rb-s érintettség akkor még több).
A VBF egy felülvizsgálat egy minősítő irat minimum kell. Ezt alapvetően az MSZ HD 60364-6:2017 szerint végezheted - ami maga is több tűzvédelmi jellegű vizsgálatot tartalmaz, de biztos kielégíti a "korábbi" áramütés elleni védelem elvárt vizsgálatot (kb. exÉV) is.
Akkor jársz el - szerintem-leghelyesebben, ha egy sétával elvégzed a teljes körű EBF felülvizsgálatot is (saját minősítő irattal és aláírással).
A VBF jkv-ben hivatkozol az EBF- jegyzőkönyvedre ( xyz számú, hogy azzal együtt érvényes) mintegy "befogadod" ezt a dokumentumot a VBF-hez, a mellé.
DE mivel az EBF, -azért mert "teljes" - megfelelsz az 54/2014 BM rendeletnek és a most érvényes Ellenőrzés, felülvizsg. és karb. TvMI 12.4:2021.07.15 előírásainak is, és így a külön dokumentált részt a Tűzoltónak is el kell fogadnia.
Óva intelek attól, hogy "mások által" jónak mondott, más által készített - papírforma szerint "érvényes" EBF jkv-et "befogadj" a VBF vizsgálatodhoz.
Az is lehet, hogy vagy nem teljes körű, vagy hiányos, vagy hibás, vagy közben volt változás, stb. nem vállalhatod fel.
A Megrendelő kérésére - de a saját felelősségedre- egy 1-1,5 éves pl. a VBF 2020 július 30-után készült teljesen profi, megfelelő EBF-et bevállalhatsz úgy, hogy az EBF ár cca 50%-át felszámolod, mivel azt helyiségről helyiségre kellő pontossággal ellenőrizned kell. Megfelelő hivatkozással befogadva akár jó is lehet.
Több éve "átmeneti állapot" van, megkeserítik a szegény ember életét.
Még1.
HA egy "ághelyes" munkavédelmis ÉV jegyzőkönyvet követel - 10/2016 NGM- akkor a VBF jegyzőkönyvedet nevezd el ÉV jegyzőkönyvnek.
Azon rágódjon más, hogy ez utóbbinál a felülvizsgálat ideje szerint vizsgálsz és minősítesz, míg a VBF-nél a jelenlegi előírások szerint vizsgálsz és a létesítéskor érvényes elvárások szerint minősítesz.
Köszönöm a válaszod, Pkajos.
Még egy gondolat maradt bennem:
Ha figyelembe veszek egy korábbi EBF vizsgálatot (úgy eljárva, ahogy írtad), és behivatkozom a VBF jegyzőkönyvbe, az érvényességi idő megváltozik:
A kiállított VBF jegyzőkönyvem érvényessége addig tart, amíg ez a korábban készített és beemelt EBF le nem jár.
Ezután pedig új, egységes szerkezetű VBF jegyzőkönyvet kell készítenem (és így a jövőben már valóban csak egy jkv készül).
Épp ezért talán egyszerűbb lenne egyből elkészíteni mindkét részt (és akkor az is elhárul, hogy más jkv-ét kelljen használni, de persze a megrendelő diktál).
Remélem, nem csak nekem egyértelmű így.
Nem sikerült ebben a témában sem rendet csinálnia a "szakmának", ahogy egy "másik" zavaros jogszabály kérdésében sem, amely foglalkozik felülvizsgálattal (10/2016 NGM rendelet).
A 40/2017 NGM (VMBSZ) rendelet "mellé" 2021. júniusában kiadott SZME-VB - sok témában sok értékes információt, pontosítást ad, nem tette tisztába a felülvizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseket -maradéktalanul. A Te utóbbi kérdésedre sem igazán.
A VBF vizsgálatod - a 40/2017 NGM szerint részletezett időben jár le (pl. 3 év). HA friss volt az EBF jkv (amit befogadtál pl. max 1-1,5 éves) akkor nem nagyon jár le előbb -hiszen az általában 6 évig érvényes (kivétel Rb-s környezet).
A két részvizsgálatként való kezelésnek, bevállalásnak van azért észszerű határa. A legjobb, ha együtt tudod csinálni, DE duzzogni fog a megrendelő, hogy 3 év múlva-jó esetben újra akarod csinálni a lejáró VBF-tűzvédelmi jellegű vizsgálatot, mert - bár a jogszabályban AZT nem olvasod, hogy EZ az EBF, de az SZME-ben leírt BM rendelettel, szabványokkal TvMI-vel azt sugallják.
Azért lehet azon is elmélkedni, hogy a "fő" VBF szabvány (MSZ HD 60364-6:2017) de az EBF vizsgálat fontos szabványa (MSZ 10900) is ír elő a villamos berendezésekre (vezetékre is) szigetelési ellenállás mérést. DE az elvárt min. értékek mekkorák is? Naná, hogy nem azonosak. No meg egy nagyobb épületben a több 1000 vezető, áramkör amellyel bűvészkedve igazából több hónap alatt lehetne korrekt módon vizsgálni-mérni. Ki köti ki? ki csoportosítja össze, ki választja le a fényforrásokat stb?
Az áramköröket vissza is kell kötni. Nem minden esetben van mód egyéb készülékekkel leválasztgatni. Végül is a ki- bekötések elvégzése kinek a dolga -a Tiéd, felülvizsgálóé?
Ebben is álságos a "szakma".
Átlátod-e a káoszt, hogy milyen kárt tudsz tenni pl. az 500V-os vizsgálófeszültséggel?
A vizsgálatnál biztos nem lősz le egy 5 helyiséggel arrább lévő RCD-t, amin fontos fogyasztók vannak?
De hát ettől szép a felülvizsgáló élete. Egy nagyobb 70-80 000 m2 irodaház, pláza, gyárak stb. esetén biztos ezek díjai tervezhetők - a fenti szig. ell. mérésekkel munkákkal?
Tisztelt kollégák!
Szerintetek mennyire szabályos és elfogadható az hogy egy 4x25 mm2 réz kábel mellé ami elosztót táplál elmenő oldali C 63 as kismegszakítóval,egy különálló 16mm2 Mkh Z/S vezeték van fektetve PE vezetőként így megoldva az 5 vezetékes rendszert?
És ugyan így egy 4x16 -os mellé 10-s Mkh?
Egy VBF felülvizsgálat során botlottam ilyenbe, az előző felülvizsgáló kolléga szabványosnak minősített mindent az épületben?
Ti hogy látjátok ezt? Szerintem ez szabálytalan kivitelezés.
Abban az esetben, ha ez "friss" létesítés mindenkinek az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány ugrik be, meg hogy valameddig egyforma keresztmetszetűnek kell lenni a védővezetőnek.
Szóval 16mm2-ig azonos legyen a védővezető a fázisvezetővel
Ha 16 < S ≤ 35 a fázisvezető, akkor a védővezetőnek már elég a 16-os
És 35 mm2 felett, pedig feleződik a keresztmetszet.
De van egy másik megközelítés az 5 s alatti kikapcsolási időknél. Igaz itt többféle szempontot is figyelembe kell venni, de számítással akár kijöhet még ennél is kisebb keresztmetszet. Szóval akár még szabványos is lehet.
TT vagy TN rendszerről van szó?Egyébként egy köpenybe kell lennie az 5 vezetőnek.
TN -rendszer 2015. évi létesítés
szerintem is egy köpenyben kéne lennie.
Bocs, de nem jól tudjátok.
Szerintem sem.
Nem szeretjük ezt a megoldást, de egy korábbi létesítésnél az így kialakított 5 vezetős rendszert el lehet fogadni.
Inkább az lehet a kérdés, hogy az 5. eret - amely csak egyszeres szigetelésű nem úgy mint a kábel milyen módon szerelték a nyomvonalvezetés során.
A köpenyes vezetőket, kábeleket, és egy egyszeres szigetelésű "sima" vezetőt más módon szabad szerelni.
Elfogadott megoldás, ha...
Tehát akkor szabványos ha a kábelben lévő PE vezető nem z/s. (ilyen nincs)
A leírás alapján itt most kettő z/s vezető van, tehát egyiket át kéne színezni kékre. Nyílván tudjuk hogy z/s eret nem szabad átszínezni, az csak védővezetőként szolgálhat.
Másik megoldás hogy nem z/s húznak a kábel mellé, hanem kéket. Itt is tudjuk hogy azonos áramkörök egy védőcsőben vagy köpenyben mehetnek.
Tehát érintésvédelmi szempontból jó megoldás ,de nem szabványos.
Valamelyest "segít" az eligazodásban hogy a bekötési pontoknál a kábel z/s ere kékre színezve, bár nem lehet.
Miért ne lenne szabványos? Benne van a lehetőség az 54-es kötetben.
Szerintem a színjelölések miatt.
Vagy akkor a kábelben a z/s PEN, a különálló VÖV. (EPH).
Nem.
A 4 vezetős kábel esetében sem tudjuk, hogy pontosan milyen kábel és milyen színjelölések vannak - a konkrét esetben.
A 4. eret - ha nem kék volna - kékre kell színezni. És a vele azonos nyomvonalon - az összetartozást jelölve, biztosítva- az 5. z/s ér PE vezetőként kiválóan működhet.
A 25mm2-es kábelnál jó a 16mm2
A 16-nál nem megfelelő a 10mm2
Kissé utána jártam miért is így került kivitelezésre.
A kiviteli tervekben öt vezetős rendszer van, a szerelő bácsi viszont 4x25 -ös kábelt húzott be, ezért az első felülvizsgálat során a felülvizsgáló nem fogadta el és nem adott ki megfelelő minősítésű iratot. Kérték a szerelőt hogy cserélje ki a kábelt, ezt nem tette meg hanem mellé fűzött egy 16-os Z/S Mkh-t. és kötegelővel rögzítette a kábelhez. Melyek javarészt az alagsorban PASZ csatornában futnak sok egyéb áramköri kábellel együtt. Az elosztóban A kábel Z/S erét betekerte kék szigetelő szalaggal és ezt használja N vezetőként a külön behúzott Mkh-t. pedig PE vezetőként. Aztán felkértek egy másik felülvizsgálót aki anno megfelelőnek minősítette az egész épület elektromos rendszerét. Most eljött a következő felülvizsgálat ideje, ezért kértem véleményeteket erről a megoldásról.
Idézetet írta: pkajos Dátum 2022. február 18., 12:11:39 DÉLUTÁN
A 16-nál nem megfelelő a 10mm2
Ilyet nem lehet kijelenteni, ha az MSZ HD 60364-5-54:20212 szabvány 543.1.2. pontja szerinti számítással igazolásra kerülhet hogy megfelelő. Ami inkább aggasztó, az a kábel z/s ere átszínezve kékre. Itt biztosan bukik a sztori az MSZ HD 60364-5-51:2010 szabvány alapján:
"514.3.1.Z2. Védővezető
A védővezetőket a zöld-sárga színkombinációval kell megjelölni, és ezt a kombinációt
más célokra nem szabad használni."
Márpedig itt másra használják, egészen pontosan nulla-vezetőnek. De a nulla-vezetőre is van megkötés:
"514.3.1.Z1. Nulla- vagy középvezető
A nulla- vagy középvezetőket a
teljes hosszukban kék színnel kell azonosítani."
Tehát "teljes hosszukban" nem pedig a két végén 20-20 cm-en...
....nem esett szó arról, hogy számítás is lenne, amellyel igazolták a létesítésnél.
Akkor pedig, ennek hiányában az eredeti szigorúbb megoldás - az azonos keretmetszet- a mértékadó.
Amúgy hány méter és mennyi kábelről beszélünk, mert ahol én is találkoztam ilyennel kerek-perec kijelentették biztos hogy nem cserélik ki ha érintésvédelmileg megfelelő. Itt kb. 6 kábel volt és összesen kb 800 méter és 4x95 meg 4x150esek.
kb. 2db. 60 m-es szakasz
Tervmódosítás és PEN vezetővé alakítás nem játszik?
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
További agonizálás helyett:
543.2. A védővezetők típusai
543.2.1. A védővezetőket a következők közül egy vagy több alkothatja:
-...
-...
- rögzítetten szerelt csupasz vagy szigetelt vezetők
-...
Még akkor sem kell, hogy közös köpenyben legyen, ha nincs ÁVK, csak a többi vezető közvetlen szomszédságában (543.8.)
Lehet, hogy csak régen volt követelmény, hogy ha vascsőben megy a többi, akkor a védővezetőnek is belül kell lennie, de itt vascső mg nem volt említve.
Nem is a külön vezetett védővezetővel van a gond, hanem a kábelben lévő z/s vezetővel.
Ha a különálló vezető a PE, akkor a kábelben lévő PE mi lesz? Ami ugyancsak z/s jelölésű.
Az átszinezéseket már kitárgyaltuk...
"Egyébként egy köpenybe kell lennie az 5 vezetőnek."
"szerintem is egy köpenyben kéne lennie."
Azt hittem, erről folyik a szó, de ha nem, akkor elnézést a helyfoglalásért.
Igen az egy köpenyben való elhelyezésről és a keresztmetszetről és a szabványos kivitelezésről
Fecó, amit írsz teljesül.
"514.3.1.Z2. Védővezető
A védővezetőket a zöld-sárga színkombinációval kell megjelölni, és ezt a kombinációt más célokra nem szabad használni."
Ha már így létesítették... Lehetett volna EZ a kábel egy "PEN" rendszer vezetője is, amit úgyis színezni kellett volna.
Lehetne más praktikus ok is arra, hogy egy korábbi PEN helyett indokolt lenne - utólag- egy 5 vezetékes PE+N megoldás. Biztos nem cseréltetném ki a kábelt több 100 méteren - ha van gazdaságos és biztonságos megoldás.
Össze nem keverhető módon védővezető (PE) lesz egy külső z/s vezetővel -zöld-sárga színkombinációval- így erre maradéktalanul teljesül az elvárás, akkor, ha egyidejűleg a kábelben eredetileg ott lévő z/s eret tartós módon kékre átszínezik és az elején-végén egyértelműen a bekötések is azonosíthatók.
Nincs kockázat- mert még közbenső kötés sincs.
Biztonságból- meg mert amúgy is előírás- a kábeljelzőn ezt van mód jelezni az "utókornak" is.
Nyilván ha "átszínezed" minden a helyén lesz mérlegelheted , hogy végül is marad-e olyan kockázat amit kezelni kell.
PEN vezető esetében a 4. ér ha az z/s nem is kötelező a bekötéseknél sem kékre átszínezni.. pl Ausztriában, Franciaországban
Persze hogy teljesül, mert a gyárban már a 4. eret z/s-re szinezték. Ez viszont innentől kezdve nem lehet nullavezető, még kék zsugorcsővel sem...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
A z/s szín "védett", ami kizárólag PE vezető lehet.
DE itt másról van szó.
Már a PEN esetében is színezünk -a bekötésnél kékre. tudjuk, hogy a PEN szintén nem PE
Felülvizsgálóként mit javasolnál az üzemeltetőnek ebben az esetben?
PEN esetében a színezés szabványos dolog, de nem "átszínezzük" a vezetőeret, hanem:
"- zöld-sárga színnel a vezetők teljes hosszában és a csatlakozókapcsoknál kiegészítő világoskék színnel; vagy
- világoskék színnel a vezetők teljes hosszában és a csatlakozókapcsoknál kiegészítő zöld-sárga színnel."
Tehát csak kiegészítő jelölést alkalmazunk. Te szabványossági felülvizsgálatot végzel, tehát nem csak azt kell értékeld, hogy jól működik-e a villamos berendezés, hanem azt is, hogy szabványos-e. Sajnos az üzembe helyezés előtti első felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvét már ki sem lehetett volna adni, mert nem szabványos a berendezés. Te időszakos felülvizsgálatot végzel, ebben lehet szerepeltetni hibákat. Egyértelmű, hogy a z/s színjelölés átszínezése kékkel nem szabványos megoldás, viszont bizonyos vagyok benne, hogy emiatt nem fogják kicserélni, és nyilván nem fog leégni az épület. Én nem tudnék jobb megoldást, mint hogy jelezném a jegyzőkönyvben, hogy nem szabványos a megoldás, és egyeztetnék az üzemeltetővel, határidőnek a következő felújítás megjelöléséről. De csak ha a szín a probléma.
Egyetértünk abban:
- hogy már a létesítésnél, majd az Első ellenőrzésnél kellett volna szabályosan eljárni.
- időszakos felülvizsgálatnál észrevételezni kell, hogy nem felel meg az MSZ HD 60364-5-51-nek
- a jegyzőkönyvben - az üzemeltetővel egyeztetve- a következő felújítást jelölném meg a hiba megszüntetésére
-nyilván addig is, ha csak a színjelölés a hiba
Itt inkább az "átszínezésről" van szó -addig is mint szükségmegoldás. A szabvány szerinti "kiegészítő" jelölés szintén nem lenne helyes, hiszen mégsem PEN vezetőről van szó - aminél értelmezhető lenne a kiegészítő jelölés.
Ahogy írtam is, nyilván magának a bekötéseknek - ezzel a kialakítással- szabályosnak, egyértelműnek, átláthatónak kell lennie a táplálás -kábel- mind két végén.
Megjegyezném, hogy a kábelen nem lehet több utólagos "megszakítás", leágazás. A kábeljelzést kiegészítve a tényeknek/eltéréseknek fokozottan megkövetelném - a kábelen és a kábelleltárban is.
Ezekkel a többlet elvárásokkal, kikötésekkel tudnék a továbbiakban is nyugodtan aludni.
És egy kicsit örülnék is, hogy -bár nem ismerem a rendszert, az előzetes hálózatot- , hogy nem TN-C, hanem TN-(C-)-S rendszert alakítanak ki.
Sziasztok, kérdésem lenne (van egy kis zavar, ellentmondás):
1. egy lakás elektromos felújításakor 25a 1fázis, fi relé 30mA, szükség van-e átadáshoz VBF-ra? ÉVF-ra? (nem lesz eladva, kiadva)
2. mkh 4mm2 vezeték terhelhetősége? 20A?
3. mkh 6mm2 terhelhetősége? 25A?
A régi táblázatot kukába dobhatom?
1., Igen az átadáshoz VBF ("első") felülvizsgálat kell.
2., Igen, terhelheted 20A-rel
3., Igen, terhelheted 25A-rel
A régi táblázatot azért ne dobd el messzire.
Felújításnál, új létesítésnél már az MSZ HD 60364-5-52:2011-et használjuk (Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek)
A vezetők adott helyre való tényleges terhelhetőségét sok körülmény befolyásol(hat)ja, érdemes a szabvánnyal megbarátkozni!
Szia,köszönöm, a 4mm2 es 25A, 6mm2 es 32A tábl. szerint. Ez még mehet neki? 16 os csőbe, falba süly.
"
Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
"
Itt azt írja hogy elhagyható a VBF.
A helyzet távolról sem ilyen egyszerű.
Először is, nincs "régi táblázat", mert annak a szabványnak három kiadása is volt, és bár az amper értékek nem nagyon különböztek, a három csoportba való beosztás az meg radikálisan különbözött a 2. és a 3. kiadásban.
Ráadásul a legnépszerűbb az a 2. kiadás csoportbeosztása, melyet még el is gépeltek anno abban a szakkönyvben, ahonnan felkerült a netre a 2. kiadás táblázata, igen szerencsétlen módon.
Másodszor is, a "régi táblázat" 25 C fokra szólt. Az új meg 30 C fokra. Mindkettőben vannak korrekciós tényezők (bár az új szabvány szerintiben csak a levegőben elhelyezett vezetékre), melyek, ha a régi első oszlopát vesszük, meg a mostanit, akkor gyakorlatilag ugyanazt a terhelhetőséget adják ugyanazon a hőmérsékleten, mint a mellékelt ábra mutatja.
Harmadszor is, nemcsak a hőmérsékletre vonatkozó korrekciós tényezők vannak mindkettőben. Ezekkel kapcsolatban két fontos megjegyzés van, az első az, hogy a régi táblázatos szabványban lakásoknál ezeket a korrekciós tényezőket nem kellett figyelembe venni, ami, valljuk be, megkérdőjelezhető. A második meg az, hogy az újból mindenki 13 A-t lát ki, miközben az 14,5 A, mert az vonatkozik 2 terhelt érre egy csőben. Viszont más villanyszerelési fórumokon meg mindenki azt hangoztatja, hogy egy csőben visz számtalan vezetéket, akkor meg itt is jelentős korrekciós tényezőket kéne még alkalmazni (de nem a védővezetőket is beleszámítva, mert az már régen rossz, ha azokon pont akkora áram folyik üzem közben, mint a fázis- meg a nullavezetőn.
Ami a 2. és 3. kérdést illeti, ezeket nem tudom, honnan vetted. A terhelhetőség az ugye egy felső érték. 4 mm2-es réz vezetéknél a régi táblázat szerint az alapterhelhetőség 27-45 A között mozog, az új szabványban meg 23 és 49 A között. A régi szabvány csoportbeosztásait ismerjük, az újjal kapcsolatban csak ismételni tudom, hogy a 23 A az falban, csőben elhelyezett, 3 terhelt eres, köpenyes vezetékre vonatkozik. ettől még a kérdés fennmarad: honnan az a 20 A?
A 4mm2 20A regszerelő mondja.
Tudtommal nincs 23A biztosíték, így 20 vagy 25A ami megengedett? bár Schneiderből már vadászni kell ezeket is :S
Jelen esetben én 25A-re biztosítanám, és erre válaszolta h a VBF-en az nem fog átmenni. (ha kötelező, de ahogy néztem ez elhanyagolható)
Javíts ki ha valamiben tévedek.
Kedves Szita!
Arra, amit írtam - "A vezetők adott helyre való tényleges terhelhetőségét sok körülmény befolyásol(hat)ja", valamint, hogy a szabvánnyal meg kell barátkozni - Sztrogoff részletes, megszokottan szakszerű kifejtése is bizonyítják.
Amit a VMBSZ-ből idézel az igaz, az említett feltételek esetében elhagyható a VBF felülvizsgálat.
CSAK NEM AZ ELSŐ - VBF- FELÜLVIZSGÁLAT, ELLENŐRZÉS, hanem a későbbiekben az időszakos felülvizsgálat! Fontos figyelmesen olvasni a szabványokat, jogszabályokat! Sok esetben nem túl egyszerű sem olvasni, sem értelmezni!
Üdv Szita!
Véletlenül nem-e arra gondoltál, hogy milyen értékű kismegszakító védheti az adott keresztmetszetű vezetéket? ...a vezeték terhelhetősége és biztosíthatósága nem azonos fogalom.
Kérdésem: AZ ELSŐ - VBF- FELÜLVIZSGÁLAT, ELLENŐRZÉS milyen jogszabály írja elő, ha későbbiekben elhanyagolható?Amennyiben ezt a tételt nem kéri a megrendelő? A 4mm2 re 20A vagy 25A kism. elfogadott?
A 40/2017 NGM rendelet 1.melléklet 1.6. pontja írja elő:
"A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);"
Tényleges ezzel lehetne igazolni a létesítés megfelelőségét, a szabványos, biztonságos használatot.
Fontos, hogy igazolhatóan a tulaj tudomására kell hozni, e nélkül nem lehet üzemszerűen használatba venni. De ezt a vizsgálatot - ha mással akarja végeztetni- nem csak a kivitelező végezheti, elvégeztetheti a tulaj is- nyilván szakképzett és erre jogosult felülvizsgálóval.
(elvileg a vezetők szigetelési ellenállás mérését Te is elvégezheted, aki pl.TERC KING" norma szerint dolgozik -és a szerint állapodik meg a szerelés elszámolására- akkor az "árban" ez benne is van
Egy tűz, baleset esetén egyszerűbb a felelősség megállapítása, ha tisztázódnak, hogy ki mit mikor hogyan adott át, a tájékoztatási kötelezettségednek eleget tettél-e.
4mm2-re (Mkh) 20A-nál nagyobb kismegszakítót (túláramvédelmet) ne rakjál.
Az igazolhatóság egy baleset, tűz
Ha meg van az elhelyezési mód és a módosító tényezők után meg van a vezető terhelhetősége, akkor kiszámoljuk az Inx1,45 kioldó áramot (azaz legrosszabb esetben 1 óra hosszáig ez az áram fogja terhelni a vezetéket). A két érték összevetéséből már eldönthető, hogy mely szabványos értékű kismegszakító lesz alkalmas a vezetékvédelemre.
Magyarán, ha veszünk egy 20 A-es kismegszakítót, akkor ahhoz olyan vezeték keresztmetszet kell, amely elviseli a 29 A-t, míg egy 25 A-es esetén a 36,25 A-t.
Természetesen ez csak az egyik része a dolognak, mert közben figyelmezni kell a feszültségesésre is, ami módosíthatja az értékét és a karakterisztikáját is.
"Magyarán, ha veszünk egy 20 A-es kismegszakítót, akkor ahhoz olyan vezeték keresztmetszet kell, amely elviseli a 29 A-t, míg egy 25 A-es esetén a 36,25 A-t."
Bocs, de ez nem egészen így van. Így szól a szabvány:
Egy vezetéket túlterhelés ellen védő védelmi eszköz működési jellemzőinek ki kell elégíteniük a következő feltételeket:
1) Ib ≤ In ≤ Iz
2) I2 ≤ 1,45·Iz
ahol:
Ib Az áramkör üzemi árama;
Iz A vezeték megengedett tartós árama (lásd az 523. főfejezetet);
In A védelmi eszköz névleges árama;
I2 A védelmi eszközök egyezményes megszakítási időtartamáig hatékony működést biztosító áram, amelyet általában a termékszabványok adnak meg.
MEGJEGYZÉS: Az e szakasz szerint megvalósított védelem bizonyos esetekben nem biztosít teljes védelmet, pl. az I2 értékénél kisebb, hosszabb ideig fennálló túláramokkal szemben, továbbá szükségképpen nem fog a leggazdaságosabb megoldáshoz vezetni. Ezért itt az a feltételezés, hogy az áramkört úgy tervezték meg, hogy hosszabb időtartamú, kisebb túlterhelések nem lépnek fel benne rendszeresen.
Szóval az egy lehetőség, hogy - a példával élve - állandóan 23 A-el terhelik a 20 A-es kismegszakító áramkörét, akkor arra nyilván fel kell készülni. de általánosságban az 1) egyenlőség-egyenlőtlenség a méretezés alapja
...pedig fentebb pont ez alapján írtam azt, amit.
A kismegszakítókra vonatkozó MSZ EN 60898 szabvány szerint, a kismegszakító kioldó árama max. I2 = Inx1,45 lehet, ami annyit tesz, hogy a kismegszakító maximum 1 órán belül ezen értéket elérve ki kell kapcsoljon. Ha a legrosszabb esetet veszem, akkor ez azt jelenti, hogy az általa védett vezetéken a szorzat eredménye fog folyni, azaz melegíti azt max. 1 órán keresztül, amit a vezetéknek el kell viselnie szigetelésromlás nélkül.
A 4-43-as szabvány azt is mondja, hogy a vezetékek tartós terhelhetőségét az 5-52-es szabvány táblázataiból tudhatjuk meg, ami ugye Iz lenne. Az így kiválasztott vezetéknek van egy Izx1,45 maximuma, amit egy olyan kismegszakítónak kell kikapcsolni, ami 1 órán belül biztosan kiold.
Ha a két feltételt összevonom, akkor nekem az jön ki, hogy a kismegszakító 1 órás kioldása, azonos lesz azzal a maximálisan megengedett vezetékárammal, ami legrosszabb esetben 1 óráig fogja melegíteni a vezetéket, vagyis ha egy 20 A-es kismegszakító I2 értéke 29 A, akkor ezt az áramot a választott vezetéknek 1 órán keresztül szigetelésromlás nélkül el kell viselnie. ...de úgyis mondhatnám, hogy In= Iz, mint ahogyan az a képletből is kiolvasható.
...vagy nem jó az okfejtésem? ::)
Idézetet írta: Szita Dátum 2022. június 21., 14:59:42 DÉLUTÁN
Kérdésem: AZ ELSŐ - VBF- FELÜLVIZSGÁLAT, ELLENŐRZÉS milyen jogszabály írja elő, ha későbbiekben elhanyagolható?Amennyiben ezt a tételt nem kéri a megrendelő? A 4mm2 re 20A vagy 25A kism. elfogadott?
Szia, de igen arra gondoltam.
"...pedig fentebb pont ez alapján írtam azt, amit"
Ha egyformát írtunk, akkor alighanem jól tudjuk.
Valaki le tudná írni a villamos biztonsági felülvizsgálatnál a gyakorlatban hogy valósul meg a szigetelésmérés? Kell hozzá egy egész épületet áramtalanítani?
A mérni kívánt dolgokat az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány 6.4.3.3. pontja részletezi. Persze hogy le kell kapcsolni, feszültség alatt nem tudsz mérni.
Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2023. március 13., 21:39:05 DÉLUTÁN
A mérni kívánt dolgokat az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány 6.4.3.3. pontja részletezi. Persze hogy le kell kapcsolni, feszültség alatt nem tudsz mérni.
Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről
És ez régen a villamosbiztonsági felülvizsgálat előtt is így volt, amikor külön csak érintésvédelem volt? Mert a felülvizsgálók sosem kapcsolták le az áramot az épületben? Akkor ezek mind kamu felülvizsgálatok voltak?
Az érintésvédelmi felülvizsgálathoz egy épületnél általában nem tartozott szigetelési ellenállás mérés, hiszen az érintésvédelem módja nullázás vagy védőföldelés volt. Ha volt EBF vagy VBF vagy VFBF (mikor hogy hívták) felülvizsgálat, annak volt része a hálózat szigetelési ellenállásának mérése.
Kedves VBF felülvizsgálók!
Használ-e valaki olyan felülvizsgálatot támogató/segítő szoftvert (nem csak sablont), amely a jelenlegi előírások szerinti - első és időszakos- "komplex" -áramütés elleni védelem és tűzvédelmi jellegű- vizsgálatokhoz segítséget nyújt.
Mit tud a rendszer, mi a tapasztalat a használatukkal kapcsolatban?
Én csak olyannal találkoztam, hogy a műszerbe fel lehet vinni bizonyos "hálózati struktúrákat" és a mérésnél a megfelelő helyekre ezeket el lehet menteni. Majd innen nyomtatni. De olyan szoftver, ami képes figyelemmel lenni az adott évek villamos szabványaira és egyebekre, még nem láttam. Próbáltam már én is sokmindent egyszerűsíteni, de "automatizálni" nem lehet. Inkább több sablont lehet előkészíteni a különbözű OTSZ-ek szerinti megfelelőség miatt, vagy az adott létesítési években érvényes szabványokat összegyűjteni, de kemény meló lehet egy programot erre írni...
Idézetet írta: Fecó Dátum 2023. március 28., 18:45:58 DÉLUTÁN
Én csak olyannal találkoztam, hogy a műszerbe fel lehet vinni bizonyos "hálózati struktúrákat" és a mérésnél a megfelelő helyekre ezeket el lehet menteni. Majd innen nyomtatni.
Én is csak ezt a módszert találtam, használtam. 1x. Otthon bevittem a műszerbe az előzőleg felmért helyiségeket. Nem is volt gond addig, míg annyi helyiség volt amit mutattak előzőleg, de több helyiséget mutattak a vizsgálatkor - amit előzőleg nem mutattak meg- ezért a helyszínen pötyögtem be a műszerbe az adatokat. (nem beszélve arról hogy "jaa, itt még van egy -két dugalj". Ez még ment is az első 4-5 bevitelnél, de nagyon "lelassult" a mérésekre fordított idő ami erre lett szánva. Ráadásul ugyanúgy kellett mellé a füzet és szintén felírni a helyiség nevét és az ott található hiányosságokat. Szóval ezt azóta sem, igaz nem is fűztem hozzá nagy reményeket. Volt ez vagy 10 éve.
Kb 5 éve ismét próbálkoztam "digitalizálni", de ez sem jött be. Ez egy digitális jegyzetfüzet amire a lapot ráteszi az ember és amit ír azt bluetooth-on átküldi a telefonra. Annyiból jó volt hogy digitálisan is megvoltak az adatok, de egy üzemben ahol nem irodai tisztaság volt ott mindig vigyázva kellett lerakni és a papírt lehetőleg nem összefogdosni.
Volt még a YOOGABOOK időszak is, de ez sem vált be. Itt már minden egyből a gépbe ment, de nekem ez is lassú volt, ott a helyszínen gépelgetni.
Maradtam a régi füzet, ceruza mellett és a fényképezés telefonnal. Van egy általános kábel szig.mérési táblázatom ami legtöbbször nincs nálam. na de azt a pár adatot L1-PEN/PE, L2-PEN/PE... stb felírom és kész.
Hallottam aki csekklistát/check-lista írt az általános dolgokról és úgy pipálgatta ki a helyszínen.
Szóval, papír-ceruza-fotó. ....és műszerek. :D
Az ember feje a legjobb szoftver,persze az ember is tévedhet.Nagyon nem mindegy,hogy pl. gumigyárban,kórházban,könyvtárban vagy szarvasmarha-telepen felülvizsgálsz. Szemrevételezésel,jó gyakorlattal sok hibát ki lehet szűrni.Úgy gondolom(és erről már írtam korábban),hogy az egyik legfontosabb része a felülvizsgálatnak a TÚLÁRAMVÉDELEM (túlterhelés és zárlatvédelem,szelektivitás). A másik jó téma a vezetékkötések jósága.Legyen az sínen,késes aljzaton,kapcsolókészülékeken,stb. Találkoztam olyan esettel,amikor a 240mm2-es alukábel saruja M8-as csavarral volt kötve!Röviden most ennyit.De szivesen olvasok hasznos tapasztalataitokról is.
Azt meg tudná mondani valaki, miért van az, hogy még mindig képesek egyesek full szakmaiatlan villamos biztonsági felülvizsgálati minősítő okiratot kiállítani? Elkezdi a helyiségeket kockázati osztályba sorolni. Tudjuk, hogy helyiségnek nincs kockázati osztálya. Amúgy meg ha azt mondanánk, hogy a helyiséget tartalmazó kockázati egység kockázati osztályára gondolt, akkor is totál baromságot írt, rosszul sorolta be. Amúgy nincs is joga kockázati osztályba sorolást végezni. És nem is kell ez a paraméter a felülvizsgálathoz.
Egyszerű a dolog.
Jelezni kell az Elektrotechnika c.szaklap "Villamos Biztonsági Munkabizottság"-ának (Pl: Arató Csaba Úrnak e-mail:csabarat@gmail.com) és reagálni fog majd rá. Feltehető az is,hogy az illető FELÜLVIZSGÁLÓ, nem rendelkezik a szükséges vizsgabizonyítványokkal!(VBF, ÉVÉ,EBF,VV esetleg RB) érvényes bizonyítványokkal!
Elég kényelmetlen helyzetbe lenne hozva Arató úr, mivel az általa szerkesztett és írt Villamos Biztonsági Felülvizsgálók Kézikönyve 2022 című jegyzet 507. oldalán ez olvasható:
Ebben a fejezetben rögzítjük a villamos berendezés felülvizsgálatának részleteit. Minden helyiséghez külön szükséges megadni: az újonnan, 2015 márciusa után létesített építmények és helyiségeik tűzvédelmi kockázati osztályát (a 2014-es OTSZ 10... 12.§ szerint besorolva), és a környezet jellegét. Az MSZ HD 60364 sorozat ilyen irányú részletek hiánya miatt javasolható az MSZ 1600 sorozat környezet leíró fogalmainak használata (poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás, meleg). A környezet funkcionális megadása az MSZ 1600 sorozat még érvényes szabványaira hivatkozással (MSZ 1600 -11, -13, -14, -16), vagy az MSZ HD 60364 sorozat 7. részéből való szabványaira hivatkozással történik. Például:
,,KK" közepes kockázati osztályú, száraz helyiség,
,,AK" alacsony kockázati osztályú, száraz helyiség, MSZ 1600-11 elzárt villamos kezelőtér,
,,NAK" nagyon alacsony kockázati osztályú, száraz helyiség,
,,NAK" nagyon alacsony kockázati osztályú, időszakosan nedves helyiség,
,,NAK" nagyon alacsony kockázati osztályú, nedves helyiség, MSZ HD 60364-7-702 uszoda,
,,NAK" nagyon alacsony kockázati osztályú, szabadtér, MSZ 1600-14 közterület.
...
Idézetet írta: Péter5 Dátum 2023. május 24., 08:33:05 DÉLELŐTT
Azt meg tudná mondani valaki, miért van az, hogy még mindig képesek egyesek full szakmaiatlan villamos biztonsági felülvizsgálati minősítő okiratot kiállítani? Elkezdi a helyiségeket kockázati osztályba sorolni. Tudjuk, hogy helyiségnek nincs kockázati osztálya. Amúgy meg ha azt mondanánk, hogy a helyiséget tartalmazó kockázati egység kockázati osztályára gondolt, akkor is totál baromságot írt, rosszul sorolta be. Amúgy nincs is joga kockázati osztályba sorolást végezni. És nem is kell ez a paraméter a felülvizsgálathoz.
...akkor mi alapján minősít a felülvizsgáló? Ha belép egy helyiségbe csak el kell tudni dönteni hogy az nedves helyiség vagy akkumulátor töltő helyiség.
https://katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2022-04/78651.pdf
"
3. A kockázati osztály megállapítása
Általános szabályok
3.1.1. 1Az OTSZ 10. és 11. §-a értelmében a kockázati osztály megállapításáért felelős
személy a besorolandó területen tervezett, meglévő funkciók alapterületi arányai
figyelembevételével meghatározza a kockázati egységeket, alaprendeltetésüket és azok
kiterjedését.
1Megjegyzés 1:
A kockázati osztály megállapítását végző személy elsődlegesen a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért
felelős személy. Abban az esetben, ha nem készül az 1996. évi XXXI. törvény 21.§-a szerinti tűzvédelmi
dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy végezheti
el a kockázati osztály meghatározását.
1Megjegyzés 2:
A tűzvédelmi koncepcióval összhangban a létesítmény a követelményeknél szigorúbb megoldásokkal is
megvalósulhat, figyelemmel a megrendelői igényekre, a flexibilis funkció biztosítására, a későbbi bővítés
lehetőségének a biztosítására, a meglévő épület tűzvédelmi hiányosságainak ellensúlyozására.
3.1.2. A kockázati egység kiterjedését úgy kell megtervezni, hogy az ne nyúljon át telekhatáron, valamint lehetőleg ne terjedjen ki több épületre vagy önálló épületrészre.
Megjegyzés 1:
Egy telken belül az előírt tűztávolságon belüli épületek képezhetnek egy tűzszakaszt és egyúttal egy kockázati egységet, amennyiben azt a vonatkozó előírások (például a megengedett tűzszakasz méret) lehetővé
teszik.
Megjegyzés 2:
A kockázati egység és a tűzszakaszok viszonyáról az ,,A" melléklet tartalmaz iránymutatást.
3.1.3. 1Meglévő épületek bővítése, átalakítása, állapotának, tűzvédelmi helyzetének
tűzvédelmi felülvizsgálata (értékelése) esetén figyelembe kell venni a korábban
meghatározott kockázati egységeket, tűzszakaszokat és azok kialakítását befolyásoló
körülményeket.
Megjegyzés 1:
Meglévő épület bővítése, átalakítása, állapotának tűzvédelmi felülvizsgálata csak átfogó tűzvédelmi koncepció mentén történhet, amelyhez minden, az épület tűzvédelmi sajátosságait befolyásoló körülményt
figyelembe kell venni:
- a kockázati egységek meghatározását, azok kockázati osztályba sorolását és annak peremfeltételeit, a
mértékadó kockázati osztályt,
- a technológia tűzvédelmét, robbanás elleni védelem megoldásait,
- az alkalmazott építményszerkezetek tűzvédelmi paramétereit,
- a tűzszakaszok számát és kiterjedését, a tűzterjedésgátlás és a tűztávolság megoldásait,
- a hő és füst elleni védelem kialakítását,
- a tűzoltósági beavatkozási feltételeket,
- a kiürítés, mentés feltételeit,
- az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek
teljesülését,
- a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítását,
- és minden egyéb, tűzvédelmi szempontból releváns körülményt.
1Megjegyzés 2:
Az átfogó koncepcióban tárgyalt tűzvédelmi jellemzők közül a hatályos előírásokat a bővítés, átalakítás,
a tűzvédelmi helyzet változása során annak körében és mértékében kell teljesíteni. A teljes követelményrendszer rögzítése annak érdekében történik, hogy az adott bővítés, átalakítás, vagy egy esetleges későbbi
bővítés, átalakítás ne ellentmondásos tűzvédelmi követelmények szerint valósuljon meg.
3.1.4. 1A meglévő épület átalakítása, módosítása, bővítése, rendeltetésének és tűzvédelmi
helyzetének megváltozása során a kockázati egységre vonatkozó kockázati osztály
megállapítását a módosításra vonatkozóan hatályos előírások szerint kell elvégezni.
Megjegyzés:
Meglévő épület esetében - ha az OTSZ vonatkozó előírásai változtak -, megváltozhatnak a kockázati egység korábban meghatározott kockázati osztályai és a mértékadó kockázati osztálya is.
3.1.5. A kockázati egységek és azok kiterjedésének módosítása abban az esetben lehetséges,
ha azok kialakítása, valamint a meglévő építményszerkezetek, tűzvédelmi célú
berendezések a módosításra vonatkozóan hatályos előírások által támasztott elvárt
biztonsági szintnek való megfelelése is igazolható.
3.1.6. 1Az OTSZ 12.§-a alapján a kockázati egységre vonatkozó kockázati osztály
megállapítása akkor megfelelő, ha az 1. táblázat, illetve a 3.1.7. – 3.1.9. pont alapján
történik."
stb,stb.
Kedves kollégák, sajnos többszöri alkalommal is halasztásra került az magyar elektrotechnikai egyesület vbf képzése, tudtok ajánlani esetleg másik helyet Budapest és vonzáskörzetében ahol nem csak a cashflow papír kémiája a fontos?
köszönöm előre is
Sziasztok!
Megrendelésűnkre a gyártó legyártott egy kapcsoló szekrényt és a róla üzemelő berendezéseket egy komplex egységbe. Kapcsoló szekrény róla táplált szelepek szivattyúk érzékelők mérő és működtető berendezések készre szerelve kábelbe kötésekkel.
Tervel, gyári számmal, CE minősítéssel látta el. Dokumentációt szigetelési vizsgálatról, védővezető folytonosságáról és szerelői ellenőrzés elvégzésről adtak ki.
A megrendelő telepítésé és üzembe helyezése után érintésvédelmi felülvizsgálatot kell végezni megjegyzéssel.
A kapcsoló szekrény betáplálását mi végeztűk el terv szerint.
Kérdések:
Felülvizsgálat során milyen mélységben kell a kapcsolószekrényt nekem vizsgálni?
Úgy gondolom a kapcsoló szekrényen valamint a komplex berendezés fém testén mérek hurokellenálást majd jegyzőkönyvben rögzítem .
Köszönöm a segítséget.
A kapcsolószekrényért a gyártója felel, és gyártmánynak minősül. A te dolgod szemrevételezéssel ellenőrízni, hogy:
"– megfelelnek a szerkezetre vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek;
MEGJEGYZÉS: Ez igazolható a gyártói információk, a jelölés vagy a tanúsítvány ellenőrzésével.
– az IEC 60364 sorozat és a gyártó előírásainak megfelelően pontosan lettek kiválasztva és szerelve;
– nincs olyan látható sérülésük vagy hibájuk, amely csökkentené a biztonságot."
Viszont az abból táplált egyéb szerkezetek, motorok, stb. hurokellenállását is szerintem vizsgálni kell, hiszen a gyártó nem tudja hol helyezik üzembe, és milyen hurokértékek jönnek ki, megfelelenek-e a védelmi eszközöknek. Ugyanez vonatkozik az ÁVK-ra, általában a gyártó ezt nem méri, hanem a telepítésnél szokás ellenőrízni. Darabvizsgálatnál nincs ilyen mérés. Szóval kicsit bele kell "mászni" a kapcsolószekrénybe is...
Köszönöm Feco!
Igen áramvédőt beépítettek a kapcsolószekrénybe ,mindent "véd".
Jó hát akkor jobban belemászok,de 30mA ÁVK után a megengedett hurokellenállás érték über nagy ohm .
Tekintettel ,hogy hol helyezik üzembe, és milyen hurokértékek jönnek ki .
A betáplálás oldalát mi (megrendelők) kétpólusú 16A-B kismegszakítóról tápláljuk erre minősítettem a kapcsolószekrény érintésvédelmét, mértem is itt egy hurokellenállás. (0.49 ohm)
Annyit még pontosítanák, hogy a szelepek törpefeszültségűek 24V a mérőberendezés(ek) kettős szigetelésűek 230V .
A szivattyúk már meglévő rendszeren működnek,nem mi telepítettük. Gépészetileg csak rá-össze lett kötve.
ÁVK-t mérni kell, de ha mindent az véd, akkor egyszerű lesz utána: "Ha a védelmi mód hatásosságát egy, az áram-védőkapcsoló (RCD) után lévő pontban már igazolták, akkor a
berendezés védelmének ettől a ponttól való igazolására elegendő a védővezetők folytonosságának bizonyítása."
Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről
..az , hogy mindent véd az - az 1 db szerencsétlen- ÁVK csak első közelítésben jelenthetne számodra "örömet". Bár az igaz, hogy ilyenkor a PE folytonosság igazolása -áramütés elleni védelem szempontjából- elegendő..
DE a nagyon magas hurokimpedanciánál elgondolható, hogy milyenek lehetnek a vezető kötések. Az ÁVK nem fog megvédeni, ha a nagy átmeneti ellenállások, beteg kötések miatt egyéb gondok lesznek (tűz, üzemzavar stb)
Aki tervezte a munkát, az mit írt az elosztócsere után elvégzendő ellenőrzésekről, vizsgálatokról? Feltétlenül javasolnám a megrendelőnek h az átforgatott, átszerelt rendszerek VBF vizsgálatát végeztesse el. Ha az időszakos VBF esedékes hozzák előre.
Az ELOSZTÓ - ha rendben vannak a papírjai- egy gyártmány. DE amit és ahogy bekötöd, már a Te felelősséged.
Ahol ilyen régi/új hálózatot, szerkezeteket kötünk be a legritkább, hogy a tervező ki tudta teljes körűen bogarászni a beforgatandó áramköröket. Szerencsés, ha a korábbi elosztó rendezett-és valós feliratozással rendelkezett.
Az a tervező, -és kivitelező is- aki érintésvédelmi felülvizsgálatot írt elő VBF helyett már önmagában "gyanús"
Azért egy ÁVK utáni hurokmérés nem teljesen egyszerű, a korszerű műszerek tudják RCD módban is, de valahogy nem teljesen ugyanaz. Nyilván aki beköti az elosztót, annak a felelősége a bekötés "jósága" de hagy ne kelljen az egész elosztó és vezérlőszekrény összes csavarját áthúzgálni, és tüzetesen átnézni a belső vezetékezést is. Természetesen nem tilos, én csak a szabvány által előírt dolgokat javasoltam betartani. Többet mindig szabad. A tervezők érdekes emberek, de tegyük fel, mivel munkahelyről lehet szó, Ő a 10/2016 előírásait vette elő:
"19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni."
És mivel a 40/2017-ben foglalt VBF felülvizsgálatot csak akkor kell alkalmazni, ha nincs eltérő rendelkezés a 10/2016-ban (de van) ezért Ő ezt alkalmazta.
Nem tudom, hogy milyen létesítményről van szó, amit ki lehet olvasni az előzményekből én VBF-et kérnék ill készíttetnék.
A 10/2016 NGM rendelet "beteg", több sebből vérzik.
A VBF felülvizsgálat több és jobb, nem mellékesen mindenben kielégíti a 10/2016 elvárásait (na jó az ÁVK időszakos próbálgatásaiban nem). Nem szeretném - Rátai után szabadon- levezetni, hogy miért is beteg.. A csak "közvetett" érintés elleni védelem vizsgálata -tudjuk- hogy csak fél- illetve- fércmunka!
Tény, hogy itt volt egy új betáplálás kiépítés, új elosztó telepítés - tehát az "Első" ellenőrzésről kellene beszélni..
Az Elosztó gyártó felel a gyártmányáért, de ne felejtsük el, hogy az alvállalkozóért meg "felel" a megbízó- itt a vállalkozó, nem teheti fel a kezét, és nem is biztatnám, hogy ne nézze meg.
Arról nem is beszélve, ha a régi rendszert "ráforgatja" az új elosztóra ezt se tegye csukott szemmel!
Nem ritka, hogy esetleg bekötésnél "láthatóan" nem megfelelő a vezető keresztmetszetének és a túláramvédelemnek az összhangja, esetleg a színjelölése stb.
Bár sajnos amerre tartunk, cukrászból villanyszerelőket képezni pár hónap alatt az nem erősíti, hanem inkább rombolja ennek a nem könnyű szakmának az amúgy sem eléggé elismert presztízsét..
Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni
Köszönöm a hozzászólásokat,segítséget! :)
Nem ide kapcsolódik de kérdésem ,hogy egy kétpólusú kismegszakító (nem fázis nulla jellegű kismegszakító) használható-e egyfázisú hálózatban fázis nulla leválasztásra?
Igen.
A leválasztás fogalmát az MSZ HD 60364-4-46:2017 szabvány határozza meg pontosan. Milyen a környezet,mennyi a fogyasztó teljesítménye,stb. A leválasztóeszközt meg kell jelölni,hogy melyik berendezésrészhez tartozik. IP védettsége is feleljen meg a környezetnek.Stb.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2023. október 01., 16:01:28 DÉLUTÁN
A leválasztás fogalmát az MSZ HD 60364-4-46:2017 szabvány határozza meg pontosan. Milyen a környezet,mennyi a fogyasztó teljesítménye,stb.
Bocs, ezekről hol van szó a 46-osban?
Az a fránya leválasztás szócska bezavart egy kicsit.
Igazából csak az érdekelt volna ,hogy lehet-e a fázis nulla jellegű kismegszakítót helyettesíteni kétpólusúval.
Itt a közösségben hozzáférhető valakinél? valahol? a VBF 2022 kézikönyv pdf vagy más formátumban.
Régebben Kálmánnak volt elérhető könyvtára ahol ilyen nyalánkságok megtalálhatok voltak de már nem találom.
Köszönöm a segítséget
Kétlem, hogy valaki ki szeretné rakni a kurrens kézikönyvet.
Könyves Kálmán könyvtára mintha sosem lett volna nyilvános, emlékeim szerint hozzáféréseket adott. Lehet, hogy aztán a fórum iránti lelkesedését el is vesztette.
Igazad van hozzáféréssel volt elérhető.
A link még a könyvjezőim között van ,de már nem tudom a tartalmakat megnézni. A könyvet kézbe tudom fogni.A jkv minták jöttek volna jól, lusta vagyok gépelni.
2023-ban itt tartunk? Ennyire nem képzik magukat egyes villamos biztonsági felülvizsgálók?
https://www.langlovagok.hu/12982/fantazmagorikus-villamos-biztonsagi-felulvizsgalat/
Budapest, Lurdy Ház - 2023. november 9. (csütörtök)
Tűzvédelmi szakvizsga erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők részére
https://www.langlovagok.hu/10310/tuzvedelmi-szakvizsga-erosaramu-berendezesek-idoszakos-felulvizsgalatat-vegzok-reszere/
Idézetet írta: Péter5 Dátum 2023. október 22., 08:14:14 DÉLELŐTT
2023-ban itt tartunk? Ennyire nem képzik magukat egyes villamos biztonsági felülvizsgálók?
https://www.langlovagok.hu/12982/fantazmagorikus-villamos-biztonsagi-felulvizsgalat/
Vannak gyöngyszemek. Pl. villámvédelmi vizsgálatnál
a méréshez használt műszerek: "mérőszalag, collstok, távcső, ÉVÉ Univerzál professzionális mérőműszer"Ezt kb 15 éve olvastam.
5 éve meg. (eddig ez a legjobb)
"Erősáramú Berendezések Időszakos Szabványossági (TŰZVÉDELMI) Felülvizsgálata
....címen a műszeres vizsgálatokat nem végeztük el, mert már megtekintés alapján sem megfelelő.)
"....címen a műszeres vizsgálatokat nem végeztük el, mert már megtekintés alapján sem megfelelő."
És milyen igaza volt. :P :P :P
Kedves S/K A "....címen a műszeres vizsgálatokat nem végeztük el, mert már megtekintés alapján sem megfelelő.)"... Ez nem teljesen ördögtől való kijelentés.., ha értjük is az ide vonatkozó MSZ10900 szabvány 1.5 pontjában megfogalmazott szerinti "akaratát"..
A vizsgálat részeként végzendő szúrópróbás vizsgálat esetében feltételezzük, voltak karbantartások, karbantartási ellenőrzések, kellő alapossággal.
Ha a szúrópróbák akár egy hibát is feltárnak, amelyből az látszik, hogy a karbantartás ellenőrzést nem, v. nem megfelelően végezték el - nem folytatható a felülvizsgálat, pontosabban szúrópróbás ellenőrzéssel a berendezés nem minősíthető megfelelőnek.
Ez esetben karbantartási ellenőrzést kell végeznie: NEM a felülvizsgálónak, hanem az üzemeltetőnek, MAJD ezután jöhet újra a szúrópróbás vizsgálat. Nyilván addig értelmetlen folytatni bármit is, különösen a műszeres vizsgálatokat.
40/2017 (XII.4) 4.9 pontja törölve lesz, (áram-védőkapcsolók ellenőrzése) attól még a 10/2016 (IV.5.) rendelet 5. pontja szerint három havonta szükséges.
...de kérdésként is megállja a helyét.
Előző hozzászolásomat kérdezném is.
Családi ház, melynek egy szobájában, egy dugaszoló aljzatot othoni munkavégzésre használnak. Még 2007-ben fejeződött be az építkezés, nem kellett ÁVK. Mindig is dilemmáztunk, munkahelyek esetében akjkor a 40/2017 vagy 10/2016, meg hogy szerelő ellenőrzés nem elég, stb. És ekkor:
A verzió:
" A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik."
B verzió:
"A minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."
Nos, a B verzió most január 1-től él a 10/2016-ban. Régebben a 40/2017-ben is ez állt:
"Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."
Eddig azon dolgoztak, hogy ez kikerüljön belőle, most hogy elérték, és változott a 40/2017, ekkor meg behozzák ugyanezt a 10/2016-ba? Itt most azon dolgozik valaki, hogy véletlenül se legyen egyforma a két rendelet munkahelyekre vonatkozó szabályozása?
Tisztelt Fórumozók!
Azt szeretném megtudni,hogy a VBSZ felülvizsgálat végzése mikortól kötelező?
2020. július 31.
"A módosító rendeletet a Magyar Közlöny 2020. július 16-i 172. száma tartalmazza. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2020. július 31-én lép hatályba. 2020. július 31. után a módosító rendelet a hatályát veszti, a továbbiakban az új egybe szerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 40/2017. (XII.4.) NGM számmal. Ez elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban a következő linken: http://www.njt.hu/."