Épületek villámvédelmi csoportosítása

Indította JUVILL, 2012. január 15., 11:06:39 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

JUVILL


A felülvizsgálói gyakorlatban sokszor felvetõdik ez probléma.
Kivitelezéskos éghetõ csapadékszigetelést gyöngykavics réteggel borítanak. A tetõ besorolása így T2, a felfogó kiemelése "b" fokozatú.
Idõ folyamán ez a kavicsréteg lekopik. A felfogó kiemelése marad. Jön a következõ felülvizsgálat és jönnek a viták.
T2 vagy T5 az új besorolás. Mi a célszerû megoldás?

Safety

Kedves JUVILL!

Szerintem T2 helyett T1-et akartál írni, mert a T2 (mint köztudott) a fémszerkezetû tetõket jelenti. Ilyen esetben mi azt szoktuk javasolni, hogy pótolják a hiányzó gyöngykavicsot, mert az kisebb költség, mint kiemelni a felfogórendszert.

JUVILL


Kedves SAFETY!
Válaszodat köszönöm.
Nem írtam el a tetõ besorolását, nem véletlenül írtam T2 csoportot.
A felülvizsgálatokat mindig a létesítés idején érvényben volt szabványok szerint kell elvégezni.
Van nekem egy 1987-es kiadású villámvédelmi vizsgaanyagom.
(Itt vasbeton tetõszerkezeten, éghetõ csapadékszigetelésrõl beszélünk, melyet gyöngykavics borít.)
A vasbeton neméghetõ, a csapadékszigetelés éghetõanyag.
Idézem a villámvédelmi jegyzetet:
"Az egyhéjú melegtetõk tehát a T5 csoportba sorolandók, kivéve azt az esetet, amikor a felületet olyan sûrû és olyan szemcsés kavicsréteg fedi, hogy a tetõt merõlegesen nézve nem látszik az alatta lévõ vízszigetelés, vagy a tetõt összefüggõ betonlapokkal fedték le; ez esetben a a T2 csoportba kell sorolni a tetõt."
Ha ez nem teljesül, akkor mindkettõnk véleménye szerint T5 a besorolás.
Az is igaz, hogy a felfogó kiemelése költséges, plusz még ehhez hozzátartozik a gúlák alá helyezendõ 100 kV átütõ lökõfeszültségû tábla.
A gond az, hogy a gyöngykavics olcsóbb, de nem idõtálló és a probléma egy késõbbi idõpontban újra jelentkezik.


Üzenet összefûzve: 2012. január 15., 18:45:50 DÉLUTÁN


Tovább "boncolnám" a felvettet témát.
Safety kolléga hozzászólását még egyszer megköszönöm.
Az elõzõekben leírtam a mûszaki problémát. Az MSZ 274/1 ... 4. számú villámvédelmi szabvány már hatályon kívül van helyezve, de a 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ szerinti, nem norma szerinti villámvédelmi felülvizsgálathoz figyelembe kell venni.
Ahhoz, hogy az idõjárás hatására megkopott gyöngykavicsréteget ne kelljen pótolni, és tetõfelújítások alkalmával ezzel szintén van probléma, a közelmúltban volt egy gondolatom.
Ezeket a tetõket attika fal veszi köröl. Az attika magassága megfelelõ lenne a "c" fokozatú felfogó kiemeléshez, mely már a T5 tetõbesorolásnak is megfelelne.
Kérdés. Megfelelõen szerkesztett, attika falakhoz feszített felfogót lehetne-e javasolni a javításhoz, vagy ez esetekben már csak a norma szerinti, MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány szerinti létesítés lehetséges.

Novill

Nehéz így igazából állást foglalni, ha nem ismerjük a helyszínt. Ez egy tízemeletes társasház, aminek a felfogó rendszere kérdéses. Én személy szerint a következõk szerint járok el. Megvizsgálom a tetõszerkezetet és a héjazatot. Ez alapján besorolom. Itt feltehetõen 10 emeletes ház lévén a tetõszerkezete vasbeton, héjazata legtöbbször kátránypapír. Ebbõl nekem T5 jön ki a tetõ besorolására, a T1-et kizárom, mert egy tízemeletes épület nem lehet csak beton. Vagyis a besoroláshoz ismerni kell a tetõ héjazatát és szerkezetét, de nagy valószínûséggel az eddigi gyakorlatom alapján a T5 a valószínû besorolás. A felfogó elhelyezését illetõen a c-re tippelek, ami legalább 50 cm. Így ha betongúlákon fut végig a felfogó vezetõ, és ha kevés a távolság. Akkor a több megoldás közül az egyik levágom tartószerkezetet a gúláról és vásárolok az üzletben megfelelõ tûzi horganyzott tartót, melyet beépítek a meglévõ gúlába. Vagyis ki cserélem a tartót. A gúlák feltehetõen szigetelõ lemezen vannak, az idõk folyamán valószínûleg ezek már be vannak olvadva a tetõzetbe. Ezért nem bolygatnám ezt, mert egy sérülés esetén még szigetelni is kell. Ha ez kivitelezhetõ és nem kell a felfogó vezetéket cserélni (esetleg a kötéseket itt-ott átkötni akkor) azt mondom, ez a javításba belefér. Rábeszélem a tulajdonost, hogy így ússza meg a legkevesebbõl. Mert ha az új  szabvány szerint járunk el, akkor fizetheti a tervezési költséget és a teljes új létesítést. Mert ha a jelenlegi állapotában vizsgálnám a villámhárító berendezést akkor azt nyilatkoznám neki, hogy a felülvizsgálatnak az eredménye nem megfelelõ. De felajánlanám, hogy a javítás után fogom elvégezni és kiadni a megfelelõ minõsítésû iratot, ha elvégezték a szükséges javítást. A javításhoz megadnám a szükséges szakmai tanácsokat. Ez jó a megrendelõnek és nekem is, nem sérti senkinek az érdekét. Ez a személyes vélemény a jelenlegi feltételezett információk alapján.



Idézetet írta: Az 1997-es felülvizsgálói jegyzet kiadásban lévõ szövegAz egyhéjú meleg tetõk besorolása szempontjából fontos, hogy a tetõhéjazat éghetõséget, valamint az alatta lévõ tetõszerkezetet hogyan minõsítjük. Abban az esetben, ha a tetõszerkezet összefüggõ fémszerkezetnek tekinthetõ és fölötte vékony rétegben csak nem éghetõ anyagok vannak, a tetõt T1 csoportba kell sorolni, mert a fémszerkezetet elérõ villámcsapás nem okoz jelentõs károsodást és nincsenek súlyos következményei. Ha fém tetõszerkezet fölött nem éghetõ vagy nehezen éghetõ anyagokból álló vastagabb réteg van, ebben a fémet elérõ villámcsapás már jelentõs kárt okozhat, de tûzzel és súlyos következményeivel nem kell számolni. Ha a víz vagy a hõszigetelés könnyen vagy közepesen éghetõ  anyagokból áll és alatta fém tetõszerkezet van, akkor az egyhéjú  meleg tetõt a T5 csoportba kell sorolni, ha viszont a tetõszerkezet nem fémbõl van, akkor T4 besorolás a helyes. Abban az esetben viszont, ha az éghetõ anyagokat tartalmazó tetõ felületét olyan sûrû és olyan szemcséjû kavics réteg fedi, hogy a tetõt merõlegesen nézve nem látszik az alatta lévõ éghetõ anyag, vagy tetõt összefüggõ betonlapokkal fedték le, az éghetõ anyag már a tetõszerkezethez tartozónak lehet tekinteni és így a besorolás T3 csoport lesz.
A  lapos tetõt csak is akkor kell a T4, T5 csoportba sorolni, ha valóban reális veszély van arra, hogy hogy a becsapó villám sugárzó hõhatása vagy a becsapási pontból elrepülõ izzó fémszemcsék valóban képesek a tetõ felületét meggyújtani és tûzet okozni.

JUVILL


Hogy a felfogót a T5 besorolásnak megfelelõen "c" fokozatúra, azaz legalább 0,5 m-re ki kell emelni az tény. De mivel a tetõ besorolása eddig egy alacsonyabb csoportba volt - hiszen gyöngykaviccsal volt fedve- és ha az eredeti gúlás rendszert meghagyjuk (beletoldunk a gúlák tartószerkezetébe), az eseteben -és a T5 besorolásnak megfelelõen - a gúlák alá olyan 100 kV átütõlükõfeszültségû szigetelõ lapokat kell helyezni, ami a gúlák alól minden irányba, legalább 20 cm-el túlnyúlik.  Ilyen szigetelõlapra eddig nem volt szükség. Ez is költség.
Melyik a jobb megoldás? Kiemelés tartószerkezet hosszabbítással, új feszített felfogó építése, norma szerinti tervezés és felülvizsgálat?

Novill

Hogy melyik a jó megoldás az kérdés. Ezt a felülvizsgáló és a megrendelõ majd eldönti, hisz a helyszíni ismeret fontos. Igen a gúlák alatti szigetelõ, sajnos sok esetben nincs elhelyezve fõként a régi kivitelezéseknél fordult elõ. Itt megint az a probléma, hogy nincs elegendõ pénz ezekre a munkákra. A felülvizsgálói piacon találnak olyan szakit aki ezzel nem foglalkozik, a nem szabványos villámvédelmi berendezés felülvizsgálatára ki fogja adni a megfelelõ minõsítést. Nekem is volt egy ilyen esetem, amikor nem volt idõnk a villámvédelmi berendezés hibáinak a javítására. A megrendelõ talált egy egy céget aki elvégezte a javítást. Menet közben nem kerestek egyszer sem, csak a végén amikor a felülvizsgálatot kellett elvégezni. A felfogók tele veszélyes hurkokkal, a zsindely tetõn közvetlenül rá volt fektetve több helyen a felfogó vezeték, az ablak elõtt közvetlenül a levezetõ és ezt így lehetne folytatni.  Erre nem adtam ki a megfelelõ minõsítést. Természetesen találtak rá felülvizsgálót, aki szabványosnak minõsítette. Na ez az igazi nagy probléma!

JUVILL


"Addig nincs baj, míg baj nincs!" Kérnek egy papírt, kapnak egy papírt. De ez a papír ne minõsítõ irat.
De mit szól ehhez a Tûzoltóság? Nekik is van szakértelmük. Látják az állapotot, látják a "papírt".
A régi vizsgabizonyítványokba bele volt írva, hogy "NEM MEGFELELÕ MUNKAVÉGZÉS ESETÉN VISSZAVONANDÓ!" Ki vonja ezeket vissza?
Inkább egy szabványos létesítés, egy szabvány szerinti villámvédelmi csoportosításra épülõ mûszaki meghatározás, egy olyan minõsítõ írat, mely feltünteti az összes hibát, és javaslatot ad a hibák megszüntetésére, és egy NEM MEGFELELÕ minõsítés. Még akkor is, ha új tervezés, és norma szerinti felülvizsgálat szükséges.


JUVILL


Ez a téma 01.17-én lefutott, de úgy érzem még egy hozzászólást megér.
Eredeti témaindításomban leírtam, hogy az 1987-ben az MEE kiadott villámvédelmi jegyzet (vizsgaanyag) az egyhéjú, éghetõ anyagú csapadékszigetelésû melegtetõt abban az esetben T2 villámvédelmi csoportba sorolja, ha a tetõt olyan vastagságú gyöngykavics réteg fedi, hogy azon át nem látható a csapadékszigetelõ anyag.
(Egyéb esetben a besorolás T5.)
Most a kezemben van egy 2007-es kiadású ugyan ilyen jegyzet.
Ennek a 71. oldalán ez áll:
"Abban az esetben viszont, ha az éghetõ anyagokat tartalmazó tetõ felületét olyan sûrû és olyan szemcséjû kavicsréteg fedi, hogy a tetõt merõlegesen nézve nem látszik az alatta lévõ éghetõ anyag, vagy a tetõt összefüggõ betonlapokkal fedték le, az éghetõ anyagot már a tetõszerkezethez tartozónak lehet tekinteni és így a besorolás T3 csoport lesz."
A lényegen semmit nem változtat a felvetett témában, mivel a kavicsréteg hiányos, és a tetõ T5 csoportba tartozik. Csak a pontosítás miatt írtam a sorokat. A helyes besorolás céljából.

ELEKTOR-KALANDOR

Arra volnék kivi  vizsgázott már valaki a norma szerintibõl?

Safety

Természetesen! A közvetlen társaim -velem együtt- és az ismeretségi körömbõl is szinte mindenki levizsgázott már az MSZ EN 62305 szabvány szerinti villámvédelembõl.