Fontos-e a bejövő csatlakozási földelés létesítése.

Indította Novill, 2015. június 04., 18:20:00 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Fontos-e a bejövő csatlakozási földelés létesítése? Egy új fogyasztó bekapcsolásakor a kollégákkal történt beszélgetés során merült fel ez a kérdés. Igyekeztek meggyőzni, hogy nem sok jelentősége van ma már. Indoklásként elmondták, hogy ma már minden vasbeton oszlop le van földelve és a mérő után ott van a fi relé. Ezzel nem igazán tudok egyetérteni. Ki hogyan vélekedik erről, hogy fontos-e a megfelelő értékű földelés létesítése? Milyen földelési ellenállás értéket tud elfogadhatónak tekinteni?

helcs

Az MSZ 447 tartalmazza. A szabvány betartása ugyan nem kötelező de vele azonos biztonsági szintű megoldást alkalmazni kell. Tehát ha nem készítek földelést akkor mi az a megoldás ami azt pótolja? Ennek megítélése igencsak szubjektív és nagyon terjedelmes vitát indíthat el. Az áramvédő kapcsoló pl. nem tudja kivédeni a PEN szakadás következményeit, sőt földelés hiányában nem is működik egy testzárlat esetén szakadt PEN mellett. Tudomásom szerint jogszabály az MSZ 447-ből levezetve erről nem jelent meg, tehát elvileg elhagyható de csak azonos biztonsági szint mellett.

tothgyula

Jó estét!
Idézek a 22/2005.(XII.21.)FMM rendeletből. "j., Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes-a méréseket és azok számszerű eredményeinek kiértékelését is tartalmazó- ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását."
Tehát nemcsak telepíteni kell a földelőt, hanem mérni is!Pl.3fázisú betáp esetén PEN szakadás van, kihúzza a rövibebbet??? Nyilván a kisebb teljesítményű fogyasztó. Vegyük komolyan ezt a témát, nem olyan nagy dolog az elkészítése!
Tisztelettel:TothGyula felülvizsgáló.

Novill

Teljesen egyet értek veletek. Ezért is indítottam e topikot, hogy itt mindenki kötetlenül kifejtse véleményét.  Számomra fontos jelentősége van érintésvédelmi szempontból a megfelelő földelésnek, mint a védelem egyik alkotó elemének. A gyakorlati életben a tapasztalatom a mérőhelyek létesítésénél valahogy erről elfeledkeznek. Minden más egyébbel foglalkoznak, vagyis nem tartják fontosnak még azok sem akik bekapcsolnak. Sőt ellenkező szakmai véleményen vannak,mint azt beszélgetés elején említettem.Mint ahogy a Toth Gyula kolléga is említi a rendeletet, jogi értelemben 6 évig fenn áll a mérőhely kialakító kollégák felelőssége. Nem tudom mi a tapasztalat a mérőhely létesítésnél a műszeres ellenőrzésről. Mivel sok kolléga látogat ide célszerű ezen ismereteket, tapasztalatokat és véleményeket megosztani a szakmai információk bővítése céljából.

helcs

Most kaptam a hírt egy kollégától, teljesítmény bővítés elbukott mert nincs földelés. Indoklás: nem felel meg a létesítéskori szabványnak. Az én kérdésem: anno miért kapcsolták be?(1986). Most jön egy indokolatlan kiszállási csekk. Felhasználó önállóan indította az ügyet, a GMT-ben azt válaszolták: szerelést nem igényel, költség 0. Aláírta, visszaküldte. Most fizet kb. 8 ezret a semmiért. No erre kéne már gombot varrni!

Gyurmaúr(fi-relé)

Ha az a "kolléga" komolyan vette volna a minőségi PE kiépítést, akkor ugye nem halt volna meg a fürdőkádban az a bizonyos 32 éves családapa a Fejér megyei kistelepülésen, asszem Szabadbattyánban, vagy valahol a környékén. Még itt is foglalkoztunk 1 évvel ezelőtt az esettel. Nemcsak a bejövő méretlen fő kábel végénél, azaz a mérő(k)nél KÖTELEZŐ a minőségi, tehát vagy a betonalappal összekötött, vagy a legalább 3 méteres szondával létesített PE indulás, de sokan nem tudják, hogy minden olyan különálló melléképület csatlakozási pontjánál KELL helyi PE szondát, vagy az épület betonalap földelésével összekötött induló PE hálózatot kiépíteni, melyek  tápláló (föld) -akár 5 eres, tehát szétválasztott N, PE erekkel rendelkező- kábelhossza meghaladja a 20 métert, ugyanúgy, mint az utcai villanyoszlopok esetében ez fennáll. Értelemszerűen földelni kell a kertekben, szabad területen álló, elektromos berendezés(eke)t magukon cipelő oszlopokat,  kerítés oszlopokat, főként amennyiben azok bármelyikére villamos berendezés van erősítve. (L. kép)
Helcs, természetesen nem a te kollégádról beszéltem, hanem arról ,aki tán már előzetesben ücsörög és elmélkedhet az élet kesernyés oldaláról... :'(
Ami a kérdésed illeti; '86-ban már bőven kötelező volt az EGÉSZ épületre kiterjedő PE hálózatot kiépíteni, sőt akkoriban már az NDK Fi-relék is részét képezték a csiri-biri mért faszekrényeknek, sőt már megjelentek az első "tőkés" relációból származó, kalapsínre pattintható cuccok is, mert akkoriban már dúlt az FK.A. mámor...

helcs

Gyurmaúr(fi-relé). Itt most nem a szerelő felelősségéről van szó, mivel ő csak ma került a képbe, hanem a szolgáltató tájékoztatásáról. Nem kért szerelést! (ezt így fogalmazzák meg a GMT-ben), nem hivatkozott szabványokat aminek meg kell felelnie a kiépítésnek. Új bekapcsolás esetén, vagy 25 A-t meghaladó teljesítménybővítés esetén is csak annyit ír, hogy feleljen meg az MSZ 447(évszám nincs) és az MSZ 2364 szabványoknak. Azért ezzel szerintem vannak problémák.

Üzenet összefûzve: 2015. június 05., 17:58:15 DÉLUTÁN

Meglátásom szerint nem nagyon van a fórumon falusi regisztrált szerelő. Pedig ezzel a területtel is foglalkozni kellene.

Novill

Egyébként mióta is kötelező a bejövő csatlakozási pont földelése? Én már a 60-as évek elején már csak földeléssel ellátott mérőhelyeket szereltem. Igaz nem tűzi horganyzottat  :D.

Gyurmaúr(fi-relé)

helcs, tett a szívedre a kezed, de őszintén; nálad nem az 1., ha nem a 2. lépés, ha megkapsz egy családi ház felújítási megbízást, hogy ellenőrizd a PE hálózat egyáltalán de facto meglétét? Ugye, hogy DE! Épp ezért az a magyarázat, mi szerint "nem kérték" a mérőhely (pláne, amennyiben új kiépítésű, azaz kertbe helyezett, vagy fém tartón, vagy öntött beton/tégla tartó "falon" elhelyezett PVT, vagy hensel tokozottakból álló) melletti PE induló hálózat kiépítését, nos az igen olcsó kifogás... És itt most tök irreleváns, hogy falusi, avagy (nagy)városi környezetben épült (anno) az a családi kecó!

JUVILL


A betáplálás földelése mindenképpen szükséges.
NOVILL a 60-as évek elején szereltekről is beszél. Nem véletlenül. Abban az időben a nullázás mint érintésvédelmi mód nem mindenhol volt elterjedve. Sok helyen csak védőföldelés érintésvédelmi mód volt.
Szerintem sokan vagyunk, ki még emlékeznek a NEFH-ra, és nullázás feltételeire.
1986 előtt az ÁVK is egy érintésvédelmi mód volt, majd ezt megszüntették.
A földelésnek itt is jelentős szerepe volt.