Ha fi relé van, akkor minden jó? Az épület becsatlakozásánál nem építünk ki földelést. A védővezetőt a nulláról képezve indítjuk el. A beépített 30mA érzékenységű fi relé előttről indítjuk a védővezetőt. A gyakorlatban ez a megoldás nagyon sokszor van alkalmazva. Ezen szabványos (?) megoldáskor mi történik egy illetve háromfázisú rendszer esetén, ha a PEN ( nulla vezető) vezető elszakad még a fi relé előtt, vagy fi relé utáni egyik áramkörön? Nézzük meg az MSZ 447, MSZ HD 60364-4-41: 2007, illetve a nem hatályos MSZ 172-1:1986 szabvány idevonatkozó előírásait.
Néhány idézet:
MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványból idézve:
411.4.1. A TN rendszerekben a berendezés földelésének sértetlensége a PEN- vagy PE vezető megbízható és hatásos földcsatlakozásától függ. Ha a földelés a közcélú vagy más táphálózatból származik, akkor a berendezéshez szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
2. MEGJEGYZÉS: A védővezetőket (PE vagy PEN) ajánlatos ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy a helyiségekbe belépnek, figyelembe véve bármilyen földön át záródó nulla vezető áramot.
MSZ 172-1 szabványból idézve
Ügyelni kell arra, hogy a TN rendszer védővezetőül használt üzemi vezetőjének potenciálja minél inkább azonos legyen a környező talaj potenciáljával., ahol ilyen önállóan is számottevőnek minősülő természetes földelés nincs, minden épületbe való becsatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelést, s az épületbe csatlakozó hálózat közvetlenül földelt üzemi vezetőjét ennek felhasználásával kell földelni. Ez a földelés a fogyasztói vezetékhálózat része.
3.3.3. A rögzítetten szerelt vezetékekben védővezető céljára PEN-vezetőt (az üzemi áramokat is vezető nulla vezetőt) is szabad alkalmazni, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:
- a földelt vezető a rendszer nulla vezetője;
- a vezető anyaga réz vagy alumínium, névleges keresztmetszete legalább 10 mm2; régi lakóépületek fogyasztásmérő előtti vezetékein - ezek felújításáig - legalább 6 mm2;
MSZ 447 szabványból idézve.:
2.4.5. TN rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épület alapföldelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áramvédő kapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat.
Szerintem földelés minden esetben kell. ha van fi-relé ha nincs.
Inkább legyen két védelem (földelés, firelé) mert az ördög nem alszik
Üdv!
Ha a fi relé kiegészítő védelem,önmagában nem felelhet meg.
kisérleteimkor a nullavezetőt nem átvezetve a relén a fázisvezetőn átfolyó áram hatására lekapcsolt.
Ha megszakad a nulla,nincs földelés kialakítva hibaáram nem alakul ki a védővezetőn,de föld felé folyó áramnál mondjuk érintésnél kialakulhat.
A téma érdekes és a gyakorlatban az egyik legfontosabb kérdés. Ennek ellenére kevés a hozzászólás van a témában. Az előttem hozzászóló két kolléga is megerősített a földelés fontosságában. Jó magam is a jó földelés létesítését tartom az egyik legfontosabbnak a becsatlakozási ponton. Enélkül nem tudom elfogadni a jó kiinduló pontot. Mindig nagy megdöbbenést okoz számomra, amikor azt tapasztalom, hogy nincs kialakítva földelés ma napság létesülő lakásoknál. Továbbá szomorú, hogy a mérőhely kialakításakor elég sok kolléga kiadja a kivitelezői nyilatkozatot, úgy hogy nincs megfelelő földelés kialakítva. Ami a későbbiek során esetleg még problémákat jelenthet számára is. A gyakorlati életben sok tapasztalatokat gyűjtünk össze az évek során. A szabványok előírásai is változnak. Előfordul, hogy a szabvány előírások is ellent mondanak egymásnak olykor. ( Talán érdemes lenne ebből is témát nyitni.) Mondhatnám azt is, hogy nem értünk vele egyet. Ezért a gyakorlatban a biztonság érdekében a védelmet magasabbra helyezzük a vonatkozó szabványok előírásán túl. Ezt nem szabad hibaként értékelnünk.
Novill írta:
"Ha fi relé van, akkor minden jó? Az épület becsatlakozásánál nem építünk ki földelést. A védővezetőt a nulláról képezve indítjuk el. A beépített 30mA érzékenységű fi relé előttről indítjuk a védővezetőt. A gyakorlatban ez a megoldás nagyon sokszor van alkalmazva. Ezen szabványos (?) megoldáskor mi történik egy illetve háromfázisú rendszer esetén, ha a PEN ( nulla vezető) vezető elszakad még a fi relé előtt, vagy fi relé utáni egyik áramkörön?"
Előrebocsájtom, nem vagyok villanyász, elektronika a területem.
Elgondoltam, mi történik a vázolt hiba esetén... Ha a Fi relé előtti összekötés megmarad és ez előtt történik a szakadás, az veszélyes állapot, mivel a bekapcsolt fogyasztókon keresztül a fázis kikerül a nullavezetőre, majd a meglévő közösítés helyén "visszafordulva" megjelenik az összes "védett" készülék fémházán. Ekkor a Fi-relé nem kapcsol le, hiszen áram nem folyik. Ilyenkor egy mezítlábas ember mosógépet érintve kellemetlen élmény kíséretében oldja le a 30mA-es (hibátlan) Fi-relét. Ha villanybojlere van a hálózaton, az segít(het) a dolgon és talán sosem derül ki a hiba, mert az ő védővezetője viszonylag jól terhelhető földet ad a közösített pontra...
Az én véleményem az, hogy ezek az elektronikai alkatrészek védelmi szempontból vannak ki találva, ebből adódóan mindkettő alkalmazása elengedhetetlen, mert egyrészt minden elromolhat, de talán nem egyszerre, és ha van rendszeres ellenőrzés, akkor a hiba kibukik, míg nagyobb baj be nem következik, de addig is van valamiféle védelem. másrészt mindkettő megfizethető még akkor is, ha valamivel magasabb árfekvésű, esetleg márkás fi relét vásárolunk. Tapasztalatom szerint a régebbi kialakításoknál a szonda csak egy darab alkatrész, véleményem szerint képtelen ellátni a feladatát. Szüleim házánál '90 es évek elején lett kialakítva a mérőhely (faszekrény 3x20 A) szonda semmi, 2000 körül került mellé egy 16 A vezérelt óra, vertük le egy 2 méteres 20-as periodikus vasat ráhegesztve egy 20-as laposvas és arra csavarral rácsavarozva egy aluvezeték, ami a légvezetékből maradt. Ha megemlíteném, hogy nem jó, már megint a szokásos szöveg ,,eddig jó volt". Valami megoldást kellene kitalálni ezekre a dolgokra! Pl. az órákat időnként cserélik, mondjuk, ekkor kellene egy ellenőrzést is kérni, de ez már megint költség, de ki állja? Reménytelen... :(
Persze hogy jó volt, ha volt ÁVK felszerelve, hiszen egy darab vasat leszúrva földbe, már többnyire teljesül az ÁVK működéséhez szükséges földelési érték, mert ez esetben a minimális Rf=1,66kΩ, amire egy 30mA-es ÁVK-nak kutya kötelessége lenne leoldani.
Ha a fenti feltétel teljesül, akkor az 1 fázisos rendszerben teljesen védettek leszünk, legfeljebb a nagy áramú elektromos berendezések nem fognak üzemelni az alacsony fesz miatt. A 3 fázisos rendszerben az életünk ugyanígy védett lesz, csak elektromos berendezések tömkelege mehet tönkre.
Gondolom a szabvány alkotók az ÁVK kötelező alkalmazása miatt tekintettek el a régi jó szokásként bevezetett min. 10Ω-os Rf törlése mellett, hiszen az új szabvány már csupán számottevő földelési ellenállást határoz meg, ami számszakilag megfoghatatlan, de azért az 1,66kΩ-ba illő lenne beleférni, legalábbis addig, amíg kisebb értékű ÁVK-t nem tesznek kötelezővé.
A régebbi lakásoknál a Rf min. 10Ω érték akár életet is menthet és pont ezeknél nem lehet ilyen értékeket mérni az elavultság miatt és az ÁVK hiánya ezeknél a legmegfoghatóbb gond. Az ilyen helyeken, ha volt kiépítve vala földelés, egy ÁVK beépítése már sokat segít a helyzeten, ...meg amúgy is, egy teljesítménybővítés esetén már a szolgáltató eleve kéri a földelési jegyzőkönyvet, ami miatt ki kell építeni az új földelést.
nyaki! Örömmel olvasom, hogy felétek már a szolgáltató kéri a földelési ellenállás mérést. Ez már előre lépést jelent. Ez nem mondható el mindenhol.
Az ÁVK ellenőrzéskor többször találkoztam nem működésképtelen darabokkal, ezeket is ellenőrizni kell időnként. Nem véletlenül van előírva. Igen a számottevő földelés, nem egyértelmű ;).
Eph,fém vízhálózat,fém gázhálózat,földelő szoda,rengeteg összekötés jobb földelési ellenállás érték nem megy tönkre.
Novill!
Örülök, hogy örülsz ;D, de azért nem eszik olyan forrón.
Az drágalátos EON területén minden olyan előfordulhat, ami az abszurdisztán kategóriába tartozik, mondhatnám úgy is, hogy kutyát(EON) gazdájáról(Éppen regnáló hatalmi "elit"). :-\ Mindenesetre ezt én is díjazom és ebből mindenki profitál, de azt is el tudom képzelni (konteó), hogy ez a jegyzőkönyv mizéria csupán a regisztrált szerelőknek szól, semmi köze a jónép biztonságának fokozásához, ugyanis az EON soha sem volt a jó szándék mintaképe.
Nyaki ! Ne vedd el az örömömet :D.
Én amikor régen kezdtem a szakmát, még nem volt regisztrált villanyszerelői rendszer a mérőhelyek kialakítására. Ekkoriban a nyomtatványon kellett készíteni egy fővezetéki tervet és a lakásról is rajzott készíteni ezen a nyomtatványon. Kivitelezői nyilatkozat ekkor is volt már. Továbbá oda kellett írni a földelési ellenállás értéket a szondánál. Ez ma már nem így van. Viszont azóta sokat fejlődött a szakma.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. szeptember 09., 18:06:32 DÉLUTÁN
Novill!
Örülök, hogy örülsz ;D, de azért nem eszik olyan forrón.
Az drágalátos EON területén minden olyan előfordulhat, ami az abszurdisztán kategóriába tartozik, mondhatnám úgy is, hogy kutyát(EON) gazdájáról(Éppen regnáló hatalmi "elit"). :-\ Mindenesetre ezt én is díjazom és ebből mindenki profitál, de azt is el tudom képzelni (konteó), hogy ez a jegyzőkönyv mizéria csupán a regisztrált szerelőknek szól, semmi köze a jónép biztonságának fokozásához, ugyanis az EON soha sem volt a jó szándék mintaképe.
Szia!
Ehhez ;Tavaly többször belefutottam az EON (TITÁSZ___DÉMÁSZ ) területen ,a hálózatuk máig nullázatlan ? Tehát a T T rendszert emlegette minden helybéli. !
Na itt is igazi hackelések voltak ,csak rendes földelés nem .De vizcső-gázcső stb igen.
Esetleg ;196x ban csináltunk egy jó földelést --azóta sincs vele probléma! Persze mert már kOhmos volt.!
Tehát elengedhetetlennek tartom a 10 Ohm alatti földelést --+az ÁVK 30mA --t !!
1Fázis esetén elé kötve egy mágneskapcsoló, hogy biztosan le kapcsoljon.(kb 160-180 V nál elejt. )
A lakások belső villany szerelése meg ? --kétségbeejtő! EB 15 A kismegszakitó?