Dugaszoló aljzatok felfûzése

[JUVILL]

Számomra a "felfûzés", vagy "sorba-kötés" nem teljesen egyértelmû dolog. A dugaszoló aljzat bekötõsorkapcsába ha bedugom a két vezetéket, akkor azok egy szerelvényen belül, egy közös nyomólap vagy rugó alatt helyezkednek el, akárcsak egy csavaros vagy rugós kötõelemben. Nekem az lenne "sorba-kötés", ha egy villanymotor egyik felére rákötném a földelést, és  másik felérõl, egy másik kötõelemrõl vinném tovább. Ekkor, a motor teste lenne a "sorba" kötött elem. Felfûzés, láncolás, ezek csak szinonimák. Az üzemcsarnokban körbefutó laposacél napjainkban valóban már csak EPH szerepet tölt be, de mi volt a régi üzemekkel?

3.2.3.2.2. Védõvezetõ céljára a következõ fémszerkezeteket szabad felhasználni:
- kábelek fémköpenyeit és más fémszerkezeteit (pl. árnyékolást, páncélozást);
- villamos vezetékek fém védõcsöveit vagy más fémburkolatait;
- villamos vezetõi szempontból megbízható fémszerkezeteket;
- korábban épült épületekben a fém vízvezetéki csöveket, de csak épületen belül.

Az Én általam boncolgatott MSZ 172 szerint, a fenti esetekben nem közös burkolatban halad a védõvezetõ az üzemi vezetõkkel, látható, még a vízcsövet is felhasználhatták védõvezetõnek. Én bizony még láttam olyan helyet, ahol a védõvezetõ tényleg egy külön fémszerkezetrõl volt leágazva. Nézegettem a Juvill kolléga által említett szabványt, de sehol, konkrétan leírva a tilalmat nem találtam, ami egyértelmû. Kérem a kollégákat, hogy a "mert tilos és kész"-en kívül, próbáljunk segíteni egymásnak, pontos adatokkal, szabványszámokkal, idézetekkel, hogy miért is az. Erre nem tud támaszkodni, hogy a fórumon azt mondták...

Gondolom van érintésvédelmi vizsgaanyagod, 2010-es kiadású Érintésvédelmi Felülvizsgálók Kézikönyve. A 80. oldalon megtalálod az ide vonatkozó szakmai kifejtést.
Megbocsáss, tõlem még nem láttad leírva, hogy "a fórumon ezt mondták..."
Leírhatunk mindent szabvány számra és pontra vonatkoztatva is.
Én benne vagyok.
Akkor is nem megfelelõnek minõsítem a felfûzött dugaszoló aljzatok védõvezetõit.
Sõt - nem ide tartozik - de azokat a védõvezetõ csatlakozásokat is, ahol egy csavar alól több vezetõ ágazik el. Mivel, ha mérés céljára megbontod ezeket a vezeték csatlakozásokat, akkor nem csak mérésre megbontott, hanem az innen leágaztatott többi berendezés érintésvédelme is megszûnik.
Valahogy így vagyok a felfûzéssel is.
A körbefutó lapos acélt már 1978-ban is EPH hálózatnak neveztem. Korábban is volt érintésvédelmi szabvány, azok sem engedték a felfûzést. Az MSZ 172/1-62,  az MSZ 172/1-72 számú szabványok is tiltották ezt.
De vegyünk példának egy több férõhelyes röpcsatlakozót (hosszabbítót), az be van sínezve. (Még a "kínai"is.)

[Fecó]

"Megbocsáss, tõlem még nem láttad leírva, hogy "a fórumon ezt mondták..."

Nem rád céloztam ezzel, hanem azokra a kollégákra, akik segítséget kérnek a fórumon, és nem konkrét szabványhivatkozást, és rendelkezéseket kapnak, hanem "nem szoktuk", "nem lehet"," tilos", és egyéb meghatározásokat. Szabványokkal kell alátámasztanunk hogy miért nem lehet. Megvan a 2010-es felülvizsgálók kézikönyve is, belenéztem. Pont említi az általam felhozott, épületfalon vezetett vasszalagot, védõvezetõként. Ez nem azonos az EPH-val! Dugaszoló aljzatokról itt sincs szó, "testek sorbakötésérõl" beszél. Beidéz az általam is felhozott MSZ 172-bõl, a közös burkolatban haladó vezetékekrõl. A kínai dugaszoló (és nem csak kínai) aljzatokat belül valóban sínezik, de ez inkább technológiai dolog, ha olcsóbb lenne vezetékezni, akkor azt csinálnák már
Én továbbra is ezt tudom idézni az MSZ 172-bõl:

"A védett testeket nem szabad a védõvezetõbe sorosan bekötni. Kivétel, ha a védõvezetõ a
3.2.3.2.2. szakasz szerinti fémszerkezet vagy az áramkör aktív vezetõivel közös burkolatban lévõ
vezetõér, és az a védett test kapocstábláján ugyanolyan módon van felfûzve, mint az aktív
vezetõk."

Kérek konkrét szabványt a tiltásról, mert ha nem tiltja valami egyértelmûen, akkor nehéz dolgunk van vele. De ez a probléma annyira gyakori, lehet megérne egy érintésvédelmi munkabizottsági kérdést is

[Novill]

,,lehet, megérne egy érintésvédelmi munkabizottsági (MUBI) kérdést" Igen egyetértek vele. Az a probléma a szabványok angol nyelvûek, és feltehetõen a fordítókat kötik a szabályok. Az MSZ HD 60364-5-51:2010 szabványban én sem találtam erre egy értelmû megfogalmazást. Az MSZ HD 60364-5.54:2007 szabványban sem találtam egyértelmû megfogalmazást.  Némi elõírásokat találtam, melyek a következõk.:
542.1.4.  A földelõ berendezésekre vonatkozó követelmények célja olyan földcsatlakozás biztosítása
-   amely megbízható és megfelel a villamos berendezés védelmi követelményeinek
-   amely földzárlat és védõ áramokat le tudja vezetni a földbe, az ezen áramok által keltett melegedési, termodinamikus és elektromechanikus igénybevételek és áramütés veszélye nélkül,
-   amely megfelelõ mechanikai szilárdságú vagy mechanikusan védett és elegendõen ellenálló a várható külsõ behatásokkal, kapcsolatos korrózióval  szemben (lásd HD 384-5-52-et)
-   Amely ha szükséges, akkor megfelel az üzemi körülményeknek is
Földelõvezetõnél van írva az elõbbi szabvány 542.3.3 pontjának a megjegyzésében:  Forrasz anyagtól erõsen függõ csatlakozó eszközök vagy szerelvények nem nyújtanak megbízhatóan megfelelõ mechanikai szilárdságot.
543.3.1. a védõvezetõk folytonossága részbõl idézve : a védõvezetõket megfelelõ módon védeni kell a mechanikai sérüléssel, vegyi vagy elektrokémiai károsodással, valamint az elektrodinamikus és termodinamikus erõkkel szemben.
Ehhez tegyük hozzá az általatok idézett MSZ 172 szabvány pontjait:
"A védett testeket nem szabad a védõvezetõbe sorosan bekötni. Kivétel, ha a védõvezetõ a
3.2.3.2.2. szakasz szerinti fémszerkezet vagy az áramkör aktív vezetõivel közös burkolatban lévõ
vezetõér, és az a védett test kapocstábláján ugyanolyan módon van felfûzve, mint az aktív
vezetõk."
Sajnos a kínai  2-es vízmentes dugaszoló aljzata is felfûzött.
Lehet hogy van burkoltan  megfogalmazás az európai szabványban a felfûzéssel kapcsolatosan, de egyértelmû tiltást én sem találtam. Remélem lesz olyan kolléga aki ezt megtalálja. Addig a felülvizsgálók, szerelõk és a szakértõk a saját maguk értelmezése alapján döntenek. Tény, hogy a felfûzés kb. 70-80%-ban elterjedt a gyakorlatban. A bírósági gyakorlatban ha valami nincs leszabályozva a ptk-ban és a btk-ban, akkor a megtörtént bírósági esetek döntéseit és állásfoglalásokat veszik alapul. Itt is adott esetben a kor biztonságtechnikai technikai  elérhetõ szint mértékét, valamint a fizikai törvényszerûségek alapján megvalósítható gyakorlati elérhetõ biztonsági szintet kell figyelembe venni az esetleges állásfoglalásokkal együtt. Tény, hogy minden bekövetkezõ villamos balesetet államigazgatási eljárásban vizsgálni fognak. Ez a felfûzés szakmai bevett gyakorlat, nem is igazán gondolunk rá, hogy milyen veszélyeket rejthet magában. Szerencsére viszonylag nem olyan sok baleset fordul elõ. De ha valaki egyszer bele annak ez nagy fejtörést okoz. A téma indításakor a csavaros kötés veszélyét boncolgattam a dugaszoló ajzatnál a védõvezetõ vonatkozásában. De találkoztam szuperbiztos wagóval, ahol nedvességet kapott és szétégett.

[Fecó]

A normális az lenne, ha a tisztelt dolgozó vagy lakó a dugaszoló aljzat kitépése után, felismerve a dolgok veszélyeit, áramtalanítana, és kihívna egy szakembert. A szakember kifárad, ellenõrzi a kötések jóságát, majd visszaszereli a szerelvényt. Visszaszerelés után feszültség alá helyez, ellenõriz. Így minden szép, minden jó lenne, de sajnos ez soha nem lesz. Szerintem egy 5-ös dugaljcsoport sorolókeretben, normális módon "felfûzve", korrekt szerelvényekkel lehet üzembiztos. Csak akkor lehet baj, ha károkozás történik, vagy belebarmolás. Ha nekimegyek a kocsimmal egy fának, és az elektromos kábelek zárlata miatt kigyullad az autó, nem lehet hibáztatni a gyárat, hogy miért nem vascsõben szerelte a kábeleket, és az akkumulátort is rakhatta volna titánkeretbe. Az esetek többségében házibarkács, vagy urambocsá, beleszarás a baleset oka, mert már lóg az a fránya dugaszoló aljzat 2 éve, de még rángatják, tekergetik, beledugdosnak mindent, és nem érdekli õket, mi történik a szerelvény mögött. Ha minden veszélyfarkort ki akarnánk szûrni, akkor vásároljunk a lakásba 12 V-os berendezéseket, és a ház mellett egy szép nagy 400/12 V transzformátorral teljesen biztonságossá tehetünk mindent. Lehet hajat szárítani kádban ülve hosszabbítóról, védõvezetõ sem bonyolítja a dolgot, nem kell bajlódni földelõszondákkal, betonalap-földelõvel, és akár a gyerekek is dugdoshatják a szeget, ollót a konnektorokba. Nem érheti inzultus a szerelõt, hogy nem készült fel a tisztelt megrendelõ baromságaira. Valóban, reagálva Novill kolléga észrevételére, a falon kívüli, IP 44-es dugaszoló aljzatoknál, (2-es, 3-as kivitel) gyárilag össze vannak kötve, le vannak párhuzamosítva az aljzatok MKH vezetékekkel, tényleg találkoztunk már vele.

[JUVILL]

Az MSZ HD 60364 számú szabvány foglalkozik a védõvezetõ szerelésével. Szerintem azt ne várja senki, hogy ez a szabvány kitérjen kifejezetten a sorolt dugaszoló aljzatokra.
Az MSZ 172/1-1986 szabvány sem tette ezt, ha jól tudom. Kifejezetten csak a védõvezetõk szabványos leágaztatását szemléltette, és írta le.
Ez esetben nem találok különbséget szereléstechnikai szempontból a sorolt aljzatoknál sem. Nem véletlenül találták ki a védõvezetõ síneket. A sorolt aljzatoknál helyszûke van.
Mint gyakorlott kivitelezõk, valaki egyáltalán próbálta már meg ezeket szabványosan szerelni, vagy csak beszélünk errõl a témáról?

[nova]

Na az érdekesség kedvéért indítottam egy kis szavazást a témában. A szavazás névtelen, tehát nem fogjuk látni ki mire szavazott.
Ha valakinek van esetleg pontos szabvány hivatkozási száma, pontja van és megosztja velünk akkor utána tudnánk olvasni.

[bizsera]

Hi!
Azt gondolom elkerülte a tisztelt fórumozók figyelmét, hogy a lényeges kérdés az 5.
hozzászólásban található, miszerint arról van szó, hogy adott egy ák. ami elindul egy
5-ös sorolóba, aztán továbbmegy pl. 1,5m-re egy következõ da.(2s+f), majd a következõ a parapetben, megint egy 4-es soroló tv és telefon sorolóban 2db da.
Errõl beszélek. Egy sima Érintésvédelmi vizsgálat során ez talán ki sem derül, mert nem bontod meg a szerelvényeket, de egy szabványossági - tûzvédelmi felülvizsgálat
során (fõleg ha ez egy faház) megnézi az ember. Ha lehibázom akkor ezt szabvánnyal kell alátámasztani!!!!!!!!!!!!!!!!!
No ez a szabvány hiányzik, e nélkül nem ér semmit. Megy a vita a megrendelõ, a kivitelezõ és a mérõs között.
Ugyan itt találkoztam egy olyan ák.-el ami az ajtó mellett lévõ világítási kapcsoló alatt
egy "takarító da.", aminek a fázisa a kapcsolóban van kötve (vezeték spór.)
Januárban javítottam egy pontosan ehhez hasonló helyzetet, csak ott a da., a fal tulsó oldalán volt és olajradiátort használtak. Szét égett a da., szétégett a kapcsoló.
Nos?
Üdv: bizsera

[JUVILL]

Hi!
Azt gondolom elkerülte a tisztelt fórumozók figyelmét, hogy a lényeges kérdés az 5.
hozzászólásban található, miszerint arról van szó, hogy adott egy ák. ami elindul egy
5-ös sorolóba, aztán továbbmegy pl. 1,5m-re egy következõ da.(2s+f), majd a következõ a parapetben, megint egy 4-es soroló tv és telefon sorolóban 2db da.
Errõl beszélek. Egy sima Érintésvédelmi vizsgálat során ez talán ki sem derül, mert nem bontod meg a szerelvényeket, de egy szabványossági - tûzvédelmi felülvizsgálat
során (fõleg ha ez egy faház) megnézi az ember. Ha lehibázom akkor ezt szabvánnyal kell alátámasztani!!!!!!!!!!!!!!!!!
No ez a szabvány hiányzik, e nélkül nem ér semmit. Megy a vita a megrendelõ, a kivitelezõ és a mérõs között.
Ugyan itt találkoztam egy olyan ák.-el ami az ajtó mellett lévõ világítási kapcsoló alatt
egy "takarító da.", aminek a fázisa a kapcsolóban van kötve (vezeték spór.)
Januárban javítottam egy pontosan ehhez hasonló helyzetet, csak ott a da., a fal tulsó oldalán volt és olajradiátort használtak. Szét égett a da., szétégett a kapcsoló.
Nos?
Üdv: bizsera

És szétégett a kötés is.

[bizsera]

Hi!
Az égés a kapcsoló bekötésénél volt, a csillárkapcsoló egyik fele szétolvadt. A da.-ban
v.színû a "N" lazult meg és az volt égett, meg a dugvilla (öntött) is.

[JUVILL]

Ez már inkább EBF téma. Viszont tanulságos.
Nem akarom tovább forszírozni a sorolt dg.aljzatok vezetékkötéseit. Ez nem szabványos.
Véleményem mellett kitartok.
Itt a védõvezetõ kötésérõl beszéltünk. Az viszont Bizsera kolléga írásából is kiderül - ez éppen kapcsoló égés - hogy ilyen égés, összeégés dugaszoló aljzatban is elõfordulhat.
Na akkor mi is van ez esetben, ha az a bizonyos sorolt kötés is megég, vagy szétég?
Honnan kapnak a berendezések (a sorolt aljzatokra csatlakoztatottak) érintésvédelmet?
Ehhez nem kell MSZ HD 60364 szabvány ide vonatkoztatott pontja. E nélkül is belátható, hogy megszûnik, megszûnhet a védõvezetõ folytonossága, és az érintésvédelem.