Felülvizsgálati anomáliák

[tothgyula]

Üdv! Feco!
Az "Áramütés elleni védelmet" (Érintésvédelmet) mindenképp a jelenleg hatályos előírások szerint kell minősíteni. De ezt Te is tudod.
Az "EBF" felülvizsgálatnál pedig a létesítés idején hatályos előírásokat kell figyelembe venni, de az "Elektrotechnika"2018.1-2.száma azt írja ezzel kapcsolatban, hogy :"A villamos berendezés felülvizsgálatakor érvényes követelmények szerinti kialakítása a KÖVETKEZŐ FELÚJÍTÁSKOR esedékes."

[Fecó]

Persze, ezekkel tisztában vagyok, csak az bánt, hogy több mint 100e Ft-ot fizetek szabványkönyvtár tagságra, és nem tudom megnézni hogy milyen létesítési előírás volt 1973-ban. Az időszámítás az MSZT-nél 1977-nél kezdődik, az MSZ 172-nél meg 1986-ban. És még a megelőző szabványt sem látni, pedig kis hazánkban már előtte is volt villanyszerelés. Mit tegyen egy magamfajta tudásra éhes szakember?[emoji2]


Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[Novill]

.... és jelentős része csak angol nyelven férhető hozzá. Hivatalosan a MEE jegyzeteire, folyóiratára nem lehet hivatkozni.

[Sztrogoff]

Hát igen, a olvasóteremben vannak régiek, csak az igen nehézkes, nem lehet lefényképezni (stikában sem, mert ha kevesen vannak, odaültet a szép hölgy az asztala sarkára, oszt ott tanulmányozhatod), régen volt oldalankénti másolat lehetőség, az megszűnt, az egésznek a másolatát ugyan meg lehet venni, de az meg egyre drágább.
Mondjuk a Vaterán és az antikvarium.hu-n a kötetesek néha megtalálhatóak, és ott olcsók is.
A tudástárban fenn lehetnének ezek. Is.

[Sztrogoff]

Üdv! Feco!
Az "Áramütés elleni védelmet" (Érintésvédelmet) mindenképp a jelenleg hatályos előírások szerint kell minősíteni. De ezt Te is tudod.
Az "EBF" felülvizsgálatnál pedig a létesítés idején hatályos előírásokat kell figyelembe venni, de az "Elektrotechnika"2018.1-2.száma azt írja ezzel kapcsolatban, hogy :"A villamos berendezés felülvizsgálatakor érvényes követelmények szerinti kialakítása a KÖVETKEZŐ FELÚJÍTÁSKOR esedékes."

Ide visszatérnék egy pillanatra, mert ez így igaz, csak nem teljesen. Az van ott írva, hogy:
A tárgyi villamos berendezés a biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotú – a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletének 1.1.2. pontja szerint. A villamos berendezés felülvizsgálatkor érvényes követelmények szerinti kialakítása a soron következő felújításkor esedékes.
És az 1.1.2. pont adja meg, hogy:
A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket
És így jutottunk el oda, hogy az előző időszak egyik szabványa szerint is felül kell vizsgálni.

(gyakorlatilag ugyanott vagyunk, mint régebben, ezelőtt utoljára 2013-ban fogalmazták meg ezt az ÉV MUBI ülésén:
Az érintésvédelemmel foglalkozó korábbi, ma már visszavont, 1989-ban módosított MSZ 172:1986 szabvány 5.3.9. szakaszában foglaltakat irányelvként lehet alkalmazni:
,,Az érintésvédelmi minő sítő iratban az érintésvédelmet mindig az irat kiállítása idején érvényes szabványok szerint kell minősíteni. Korábbi szabványok szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő – berendezések esetén csupán a megjegyzésben szabad rögzíteni, hogy a létesítéskor az érvényes szabványoknak megfelelt, átalakítása nem kötelező !")

[S/K]

PEN vezető aktív résznek/vezetőnek minősül. Eddig így tudtam.
Az MSZ HD 61439-1:2012 (Kiegészítve 2014 november) 3.7.1 szerint:
"Aktív rész
Az üzemszerű használatban táplálásra szánt vezető vagy vezető rész, beleértve a nullavezetőt is, azonban egyezményes alapon nem foglalja magában a PEN vezetőt.
MEGJEGYZÉS: Ez a szakkifejezés nem szükségszerűen foglalja magában az áramütés veszélyét.
[IEC 60050-195:1998, 195-02-19, módosítva]"

Másik szabványban mit írnak erről?

[tothgyula]

Az MSZ EN 61140 pedig azt írja,hogy aktív rész: "Az a vezető v.vezetőképes rész,amelyet arra szántak, hogy normálüzemben fesz. alatt álljon, beleértve a nullavezetőt, de a PEN-vezetőt, a PEM-vezetőt, a PEL-vezetőt egyezményesen nem.
Megjegyzés:Ez a fogalom nem tartalmazza szükségszerüen az áramütés kockázatát."
A következőkben idézem az "ELEKTROTECHNIKA" dec. havi számában megjelent ezzel kapcsolatos MUBI szakvéleményét, a PEN-,PE-, és az N-vezetőnek helyes kialakítását.
Az MSZ HD60364-5-54:2012sz. 543.4.3. szakasza: "Hacsak nincs a PEN-,PEL-vagy PEM_vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs v.-sín, a PEN-,PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz v. sinekhez kell csatlakoztatni(lásd. a szabvány54.1.a ábráját). AZ 543.51pont azt írja,hogy:"Az információtechnológiai tápegységek PEL v.PEM egyenáramú visszavezetője elláthatja a kombinált üzemi földelés és védővezető feladatát is. Az idegen vezetőképes részeket nem szabad PEL-ként v. PEM-ként használni!"
KÁDÁR ABA magyarázataí.AZ egységességet szolgálja,hogy olyan villamos szerkezet esetében(készülék,elosztó stb.),ahol külön kapocs (külön sín), van a védővezető és külön kapocs (sín) a nullavezető részére, a bemenő PEN-vezetőt
mindíg a védővezető(PE) kapcsára kell kötni, és innen kell a nullavezető(N) kapcsát átkötni. Ennek elvi magyarázata az, hogyha az összekötés megszakad, akkor ilyen elrendezés mellett a berendezések működésében is hiba keletkezik, tehát a kezelő észreveszi a rendellenességet, fordított esetben pedig az összekötés megszakadása csupán a közvetett érintés elleni védelmet(hibavédelmet) tenné hatástalanná, s így a hiba a kezelő előtt rejtve maradna.
Magyarázat az   54.1.a ábrához: A korábbi szabványok kizárólag ezt a megoldást fogadták el.Ennek oka,hogy ha a PE sín és N-sín közötti érintkezés megszakad, a PE sín földeltsége nem szakad meg, így csak az egyfázisú fogyasztók  lesznek üzemképtelenek, de a hibavédelem változatlanul működőképes marad. Testzárlatos berendezés üzemképtelen lesz, de nem léphet fel életveszély, a hibavédelem lekapcsolja a hálózatról!
Magyarázat az54-1-b ábrához:Ezen szabvány ezt a megoldást (ahol a betáp PEN-vezető nem közvetlenül a PE-sínre, hanem a mostmár PEN sínnek nevezett N-sínre csatlakozik) is elfogadja, azzal a feltételezéssel, hogy a PE sín vagy arra közvetlenül csatlakozó földeléssel v. az ide csatlakoztatott védővezetők földelésein át a PEN-sín és PE-sín összekötésének megszakadása esetén is földelve marad.Ez mostmár e szabvány szerint megengedett,azaz feltételezi,hogy a sinek közötti összeköttetés megszakadásának kicsi a valószínűsége, de az 51.a.ábra megoldásánál kevésbé biztonságos, mert a megszakadás esetén a testek egységesen  a PEN-től független földpotenciálra kerülnek és testzárlat esetén minden testre széthordják a megemelt födpotenciált. TN rendszerben TT szerinti kialakítás keletkezik, ami nem kívánatos!A hibavédelem (érintésvédelem) nem TN-rendszer, hanem egy nem méretezett TT-rendszer szerint viselkedik.
Magyarázat az 54.1.c ábrához: E megoldás hátránya az, hogy 3 sínt kell kialakítani, biztonság szempontjából az 51.b. ábrával tekinthető azonosnak
Összefoglalva:Ahol külön kapocs, külön sín van a védővezető és külön kapocs, sín a nullavezető részére, a bemenő PEN vezetőt mindíg a védővezető PE kapcsára kell kötni, és innen kell a nullavezető N kapcsát átkötni...Látható, hogy az 51.b. ábra nem teljesíti ezt az előírást, de a szabvány tartalmazza ezt a kialakítást, így nem tiltható meg, DE NEM JAVASOLT ENNEK ALKALMAZÁSA. Az 54.1.c. ábra szerinti megoldás esetében csak az összekötések esetleges érintkezési hibáira hívja fel a figyelmet a magyarázat."

[S/K]

Köszönjük a leírást, ezt eddig is így tudtam/tudtuk.

Az MSZ HD 61439-1:2012 (Kiegészítve 2014 november) 3.7.1 pontja szerint miért nem az.
...és ki egyezett meg kivel hogy egyezményes alapon a PEN vezető nem aktív vezető?

...vagy csak fordítási hiba.

[Sztrogoff]

De hát a PEN nem lehet aktív vezető ("normál üzemben feszültség alatt!!!), mivel PEN ugyebár csak TN rendszerben van, ott meg garancia van rá, hogy normál üzemben nem áll feszültség alatt, sőt és hiszen, elvégre bármikor köthetnek hozzá egy ficli védővezetővel készüléktestet. Arról már nem is beszélve, hogy a PEN az védővezetőként is tud szerepelni.
Egyébként ez az értelmezés az MSZ 2364-200:1992 óta van így pontosan, de gyanítom, hogy ezt már az MSZ 172/1-86-ba is bele kellett volna venni, mivel az vezette be a PEN megnevezést/fogalmat.
Előtte: Üzemszerűen vezető rész mindaz a vezető és vezetőanyagú rész, amely az üzemszerű használatkor
feszültség alatt áll. Üzemszerűen vezető résznek kell tekinteni azokat a részeket is, amelyek üzemi (és
nem védő) vezetőn keresztül a nullavezetővel vannak összekötve.

[S/K]

Ez is igaz amit írtál, de a 4 eres kábelben a PEN vezető aktív?