Keresztmetszet váltás

Indította nova, 2012. február 20., 12:26:42 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

nova

Gondoltam beszélhetnénk a keresztmetszet váltásról is. Hogyan lehet különbözõ kábeleknél keresztmetszetet váltani?

A helyes keresztmetszet váltásról már beszéltünk.
Helyes keresztmetszet választása - Villanyszerelõ Szakmai Fórum
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Novill

Valamikor régen azt tanították, hogy keresztmetszet változásnál biztosítani kell. Ma azt látom a gyakorlatban épületeknél, hogy minden további nélkül váltanak keresztmetszetet. Így 2,5mm2-rõl 1,5mm2-re vagy 0,75mm2-re. Ez az én szemléletemben nem megfelelõ. Persze keresztmetszet változások nagyobb keresztmetszeteknél is elõfordulnak, arra is az vonatkozik mint a kis keresztmetszeteknél csak nagyobb áramerösségekkel. Úgy gondolom, hogy adott keresztmetszetnek a zárlati áram védelme megfelelõ legyen a vezeték terhelhetõségének.

nova

Hasonló a helyzet például amikor egy szinti elosztót táplálnak meg, a kábel fogadása sorkapocs segítségével van megoldva. A sorkapocsra érkezõ kábel keresztmetszete például 70-es a sorkapocs és a szinti elosztó fõkapcsolója között már csak 50-es vagy 35-ös keresztmetszetû vezeték megy. Szerintetek ez így megfelelõ?
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Gyurmaúr(fi-relé)

Azért minden esetben nem lehet 1-1 +metszet váltás esetén biztosíték, hiszen pl egy házban akkor mindegyik dugalj leágazásnál is kéne, hiszen ha adva van mondjuk egy 3x2.5-es dugalj betáp vezeték, melyrõl az egyes dugaljakhoz menõ függõleges (2-3m hosszú) kábel 3x1.5-ös, nos akkor azért az igen "egzotikus" lenne, ha mindegyik dugalj felett 1-1 kismegszakító lenne... ;D  De akár lehet ugyanez a helyzet pl egy 5x.1.5-ös világítási betáp gerincnél, ahonnét mondjuk 1-1 db 3x36W-os armatúrához 5x1-es, nota bene, 5x0.75-ös kábel ágazik le. Ott sincs mindegyik elág doboznál 3-3 db -mondjuk 2A-es- kismegszakító.  :'(  Nekem az a véleményem, hogy ha adva van egy mondjuk összesen 100m hosszú gerinckábel, mely a fõelosztótól induló elsõ 20m-en 5x10-es,akkor logikusan vagy a fõelosztóban, vagy a másik végén legyen néki 3 db DbIII-as, benne 35A-es olvadóval, vagy 3db 1 fázisú, vagy 1 db 3 fázisú B-s 40A-es kismegszakító, majd az onnét tovahaladó további mondjuk 40m-es 5x6-os kábelnek szintén vagy a kiindulási, vagy a végpontjánál 3db max 25A-es olvadó, vagy 3db C25-ös kismegszakító és végûl, de nem utolsó sorban az onnét kiinduló mondjuk 40m-es hosszú 5x4-es MT,vagy MBCu szintén vagy egyik,vagy másik végén 3 db max 20A-es gyors kioldású olvadó, vagy 3db C 16A-es kismegszakító és akkor -talán- sokat tettünk kábelünk jó közérzetének hosszú távú biztosítása érdekében... 8)  Természetesen, amennyiben az egyes +metszet csökkenéseknél nincsenek helyi fogyasztók, illetve 1-1 kábelszakasz végpontnál nem ágazódik el az adott kábel, tehát az elág dobozból csak 1 kábel jön ki, nos ez esetben elég csak az elején -azaz a fõelosztóban- megbiztosítani (35-40A közötti értékû biztosíték, kismegszakító), illetve a legvégén ( 3db DBII-es 20A-es rapid, vagy 3db C 16A-es kismegszaki) Igaz, fiúk?! 

Üzenet összefûzve: 2012. február 20., 22:08:03 DÉLUTÁN

nova, az attól függ, hogy abban a szinti (szimpi ;D) elosztóban hány A-es a fõbiztosító? Mert, ha pl 80,vagy annál kevesebb, akkor tökéletes az 50-es +metszet a csatlakozó sorkapcsoktól, hiszen a szekrényen belûl általában nincsenek nagy kábelhosszak, legalábbis, ami a fõbiztihez, illetve a megszakítóhoz haladó kábelt illeti. Láttam én már olyan +metszet választásokat szekrényen belûl, hogy égnek állt tõle a hajam, pedig volt vagy 1/2 cm!  :o Viszont,  hosszasan elidõzgettem a szekrény mellett -pl megittam egy üveg sört, mely nálam még nyáron is fél óra- és tapizgattam a betáp vezetéket, hogy melegszik-e? Volt, hogy 2x-es A terhelés (mármint a terhelési táblázatban az adott +metszetnél szereplõ maximális A terheléshez viszonyítva) esetén sem tapasztaltam melegedést, max csak langyos volt a fázisvezetõ. Itt is a kábel/vezetékhossz a legfontosabb, illetve a használati helyszín hõmérséklete, valamint az egymás melletti terhelt vezetékek száma, a rajtuk egy delta t idõ alatt átfolyó áram erõssége.   

nova

Munkaidõben sörözgetni villamos munkavégzés közben, ejnye-bejnye, nem szép dolog.  ;D

Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé)nova, az attól függ, hogy abban a szinti (szimpi ) elosztóban hány A-es a fõbiztosító? Mert, ha pl 80,vagy annál kevesebb, akkor tökéletes az 50-es +metszet a csatlakozó sorkapcsoktól, hiszen a szekrényen belûl általában nincsenek nagy kábelhosszak, legalábbis, ami a fõbiztihez, illetve a megszakítóhoz haladó kábelt illeti.

Ha jól emlékszem a fõelosztó 160A a szinti elosztó 125A. Igazából addig rendben van a dolog, hogy a szekrényben alkalmazott keresztmetszetek kisebbek. A kérdés az, hogy honnan számít szekrényen belüli huzalozásnak? A fõbiztosító után vagy a csatlakozási ponttól (sorkapocs), mely után jön a fõbiztosíték a szinti elosztóban.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Gyurmaúr(fi-relé)

Há-há... ;D , de hisz akkora az agyi terhelés, hogy alkesz, egyéb, "boldoggá" varázsló anyag nélkül nem megy!   ;) Viccet félretéve, természetesen, már nem volt akítv melóvégzés, sõt abban a szekrényben konkrétan nem is kellett szerelni, de mert én egy csúnya, kíváncsi "vénember" vagyok, ezért lecheckoltam, hogy mi az ábra... Hát nem tudom, azért a 125A-hez az 50-es kissé kevésnek tûnik, kérdés az, hogy gyors, vagy lomha volt-e a 125-ös késes?? A szekrényen belüli huzalozás mindenképp attól a ponttól kezdõdik, ahol vége a betáp kábelnek, hiszen a sorkapocs utáni vezeték már a szekrény szerves része! Legalább is, mi anno így tanultuk... Mellesleg, pontosan ezért szoktak a betáp kábellel egybõl a fõbiztosítóhoz (NH-s aljzat alsó kábel/saru rögzítõ cavarja), vagy a megszakítóhoz csatlakozni. Kivételt képezhet egy mûa tokozott, melynek a tetején elhelyezett fõkapcsolójához -amúgy logikusan- nem lehet közvetlenûl bekötni semmilyen +metszetû betáp kábelt, ott marad a sorkapocs. 

Sztrogoff

Az MSZ 1600 idejében azért a szükséges felmentések nagyjából megvoltak. Világítási berendezéseknél például nem kellett a lámpatesteknél egyedi túláramvédelem, a vezetéknél meg leágazásoknál sem, mert a túlterhelés valószínűtlen. Dugaszoló aljzatoknál moderáltabb kismegszakítóval védett áramkörön sem kellett túláramvédelem - vezetékvédelem persze kellett volna akkor is, hiszen egy vékonyabb leágazás dugaszolóaljzaton keresztüli túlterhelése az reális lehetőség. Én többek között ezért vittem több áramkört, és nem használtam keresztmetszetváltozást.
Ma szerintem már a tervezőnek is tudathasadása van, mikor egyszerű lakás-áramköröket vet papírra. :D