Védõföldelés és földelõ rendszer kialakítása a gyakorlatban

[Könyves Kálmán]

És ez hogy jött ki, hogy a 30e jó ár érte? Szerintem max 3-4000 lenne a reális, nem kell, hogy cserélhetö lapos, gyürüsmappás legyen, ha nagyobb változások lennének, ennyiért bárki megvenné újra. De a mostani árban nagyon kevés emberhez fog eljutni.(Én mondjuk 40feletti árra emlékszem tavalyról. A fönököm megvette nekünk, volt olyan rendes:P )

[Gyurmaúr(fi-relé)]

 kb erre mondaná a misszionárius, hogy "hát a f.szom még nem kéne?" Méghogy 30-40 rugót adni egy nyűves szabványleírásért... Egyébként nincs miről beszélni, mert a kertben lévő mérőhelytől a házban található mért főeloszztóig tartó mért főkábel már a TN-S szerint kerül bekötésre, hiszen a földelő szonda a kertben elhelyezett tokozott mérőhelynél kerül kialakításra, ergo ott lesz a fő EPH sín, pláne ha még beépűl egy "B"-s túlfeszvédelmi egység is. Így tehát ott kell szétválasztani a bejövő PEN-t PE, N-re! Arra azért kíváncsi lennék, ha ezek a mért 4x16mm2-es NAYY főkábelek (a 24h-s, ill a vezérelt) mellé lefektetünk mondjuk egy Mü I-es csőben egy 25mm2-es alu PE vezetéket, akkor ez a megoldás azontúl, hogy még így is sokkal kevesebbe van, mint akár az NYY , MT, MBCu, ez utóbbiak ugye KPE csőben, nos ezen túlmenően megfelel-e a szabványnak?   

[helcs]

Megpróbálok néhány felvetést tenni. Attól hogy a kertben lévő mérőhelynél van már földelés nem biztos, hogy az épületnél már nem kell. Szerintem a földelés ellenére nem kell TN-S-ben vinni a mért kábelt, elég volna a 4 eres TN-C is, ugyan is a kertben elhelyezett földelés az épület potenciálját még nem fogja egyben tartani, mert messze van. Ami a szabványt illeti nem kell megvenni csak az arra kötelezetteknek, úgy hiszem mi más úton is hozzá tudunk jutni. Szerintem mindenki tudja, hogy hogyan.

[szunyogpal]

Elsõ kérdés:
a két kb. 8 cm vastag kábel köpenye a bekötési pontok alatt úgy fél méterre
egy 10-15 mm-s csupasz rézkábellel van összekötve. Egyszerûen rá van sodorva, a lecsavarodás
ellen némi szigetelõ szalag védi. Ez milyen célt szolgál?

Én a kábel páncélozás sodratára gondolnék, de így kicsit nehéz, ha errõl is csinálnál képet az most is segíthetne. A többi általad feltett kérdésrõl is lehet képeket beilleszteni.

Ha linket ennek a gombnak a használatával illeszted be akkor egybõl láthatjuk a fórumon a témáknál a képet 
Elõzõ hozzászólásodnál ahol képet illesztettél be ott már módosítottam 

Második kérdés:
A vasszekrények könnyen kinyithatók, kell e rájuk kulcsos zár vagy elég ha a rozoga
zárnyelveket rendbe tesszük. A vasszekrényen és az ajtón kell-e földelés?

Zárhatónak kell lenni, az nem nagyon van szabályozva, hogy milyen módon.  A vasszekrény minden pontját földelni kell, fõleg ha valamilyen villamos készülék is van rajta.

Harmadik kérdés:
a leírtak alapján a gázcsõ adja a "0" vezetéknek a földelést vagy éppen
fordítva, a szolgáltató által már eleve földelt "0" vezeték földeli a gázcsövet? Azért
kérdezem mert földelõ szondát sehol sem találtam.

Novill írta talán a másik topikban, hogy régen a vízvezeték csõhálózatát használták földelõ vezetõnek, tehát nem húztak kölön földelõ vezetõt.

Negyedik kérdés: A bejövõ gáz és vízvezetékeket össze kell-e egymáshoz is kötni, vagy
elegendõ a gyûjtõsínrõl külön-külön bekötni?

Ezeket az EPH rendszerben kell összekötni amit végig kell vezetni minden fém felületen.

Ötödik kérdés:
A ház elektromos hálózata a 80-as évek elején lett felújítva, azóta történt e az általam
leírtakat érintõ szabvány módosítás, aminek meg kell feleljen a ház földelés és érintésvédelmi
rendszere?

Húú ez egy új téma lenne, röviden igen
30 év alatt nagyon sokat fejlõdött a technika az érintésvédelmi módok is, ha belegondolsz régen nem is voltak földelt konnektorok és fogyasztók, firelék, túlfesz védelmek. Max villámhárító

[Sztrogoff]

...Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem...

Szerintem az illető azt akarta mondani, hogy ha közelebb vannak egymáshoz, mint a hosszuk, akkor az pazarlás a vassal, mivel az eredő nagyobb lesz annál, mintha két független földelés párhuzamos eredőjét számolnánk.
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 20:12:21 DÉLUTÁN

Nem tudom mire gondolsz, és milyen szakirodalmi írásra.
Többen örülnénk neki, ha leírnád az olvasottakat a rejtett nullázást illetően.

Bocs, ide nem néztem vissza.
Régen veszélyesnek tekintették azt, ha egy fémesen összefüggő hálózaton TT és TN vegyesen volt alkalmazva. Mégpedig a TT módon védett fogyasztó jelent veszélyt a nullázottakra nézve (a jelenség ma is fennáll elvileg, de az EPH erősen csökkenti a veszélyességét - ha valaki még emlékszik a nullázás belső feltételeire, az erről szólt, hogy meg is engedi a nullázást nem nullázott hálózaton, ha van csatlakozási pont földelés, EPH, stb). Így aztán, ha a nullavezető véletlenül zárlatba került egy érintésvédelmi földeléssel, akkor az arra a földelésre kötött fogyasztók nullázottá váltak, és a többi fogyasztó testzárlata esetén veszélyesekké. Ezt hívták rejtett nullázásnak.
Milyen szakirodalom? Nem sok van ebben az országban, a Kádár Aba szerkesztette Érintésvédelem című könyv, a régi ÉV felülvizsgálói jegyzetek és a régi magyar szabványok, amikben magyarázat is volt.

[JUVILL]

...Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem...

Szerintem az illető azt akarta mondani, hogy ha közelebb vannak egymáshoz, mint a hosszuk, akkor az pazarlás a vassal, mivel az eredő nagyobb lesz annál, mintha két független földelés párhuzamos eredőjét számolnánk.
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 20:12:21 DÉLUTÁN

Nem tudom mire gondolsz, és milyen szakirodalmi írásra.
Többen örülnénk neki, ha leírnád az olvasottakat a rejtett nullázást illetően.

Bocs, ide nem néztem vissza.
Régen veszélyesnek tekintették azt, ha egy fémesen összefüggő hálózaton TT és TN vegyesen volt alkalmazva. Mégpedig a TT módon védett fogyasztó jelent veszélyt a nullázottakra nézve (a jelenség ma is fennáll elvileg, de az EPH erősen csökkenti a veszélyességét - ha valaki még emlékszik a nullázás belső feltételeire, az erről szólt, hogy meg is engedi a nullázást nem nullázott hálózaton, ha van csatlakozási pont földelés, EPH, stb). Így aztán, ha a nullavezető véletlenül zárlatba került egy érintésvédelmi földeléssel, akkor az arra a földelésre kötött fogyasztók nullázottá váltak, és a többi fogyasztó testzárlata esetén veszélyesekké. Ezt hívták rejtett nullázásnak.
Milyen szakirodalom? Nem sok van ebben az országban, a Kádár Aba szerkesztette Érintésvédelem című könyv, a régi ÉV felülvizsgálói jegyzetek és a régi magyar szabványok, amikben magyarázat is volt.

A rejtett nullázásról korábban volt szó. Van egy "speciális" fajtája. A kereskedelmi forgalomban kapható kiselosztók nulla- és védővezető sínjei általában össze vannak kötve. Rácsatlakozáskor - TN-S hálózatról beszélve - ha az átkötés nincs eltávolítva, kész a rejtett nullázás.

[KZoli]

Családi ház felújítása során, ha új aljzatbeton kerül kialakításra (hőszigetelés miatt), akkor van-e értelme a betonháló bekötésének a földelőszonda mellé?

A ház elé valószínűleg új szondát fogok leverni, csak utánaolvasok a kötések és méretezések mikéntjének még.
Persze ha az áramszolgáltató a teljesítménynövelésemet (1*16A -> 3*25A) nem köti új létesítéshez, és nem TN-S leállást ad ki nekem. Vagy akkor is van értelme az alátámasztásnak?

[helcs]

Ha csak nincs egy szabványos 3 fázis fogadására alkalmas mérőhelyed, akkor új létesítéshez fogja kötni. Mit értesz az alatt, hogy TN-S leállást ad ki?

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Mindeképpen van értelme, hiszen a mérőhely nem a ház mellett közvetlen lesz, hanem egész biztosan a kerítés mellett. A bővítést mindenképp új szabványos mérőhelyjel lehet csak abszolválni, melyből célszerű a Csatári PVT 6090-est megcsinálni, lehetőleg "B"-s túlfeszvédelemmel, pláne amennyiben az utcai 0.4kV-os hálózat ú.n 4 csigás, csupasz vezetékes, mely MINDEN ESETBEN TN-C, tehát L1,L2,L3,PEN... 

[Sztrogoff]

"A rejtett nullázásról korábban volt szó. Van egy "speciális" fajtája. A kereskedelmi forgalomban kapható kiselosztók nulla- és védővezető sínjei általában össze vannak kötve. Rácsatlakozáskor - TN-S hálózatról beszélve - ha az átkötés nincs eltávolítva, kész a rejtett nullázás."
A beszélgetés pont arról folyt, hogy a szakirodalom szerint nem ez a rejtett nullázás.