Gyakran találkozom a szabványok és rendeletek tanulmányozása során érdekes dolgokkal. Gondoltam nyitok egy külön témát a kétértelmű, vagy értelmetlen, esetlegesen egymásnak ellentmondó dolgokról. Kezdésnek egy idézet a szemrevételezéses felülvizsgálatra vonatkozóan egy bizonyos témában, az MSZ HD 60364-6:2017-ből:
"b) tűzgátló szerkezetek és a tűz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések, valamint a hőhatások elleni védelem meglétét (lásd az IEC 60634-4-42-t és az IEC 60364-5-52:2009 527. fejezetét);"
Ha már mondjuk EBF felülvizsgálat, akkor MSZ 10900:2009:
"b) biztosított-e a tartalék világítás működése a megengedett legkisebb időtartamra;"
És akkor a TvMI 12.2:2017.07.03. lecsapja a labdát 8.2 alatt:
"Megjegyzés 1:
Nem képezi az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának részét azoknak a tűzeseti fogyasztóknak és rendszereknek a felülvizsgálata, amelyekre jogszabály külön felülvizsgálati követelményeket ír elő, például:
beépített tűzoltó berendezés,
tűzoltó felvonó,
biztonsági világítás,
az építményszerkezeteket áttörő villamos vezetékrendszeren beépített) tűzgátló réskitöltő- réslezáró rendszer"
Tehát EBF felülvizsgálat kapcsán nem vizsgálhatom a tűzgátló átvezetéseket, mert további jogosultság szükségeltetik hozzá, ugye jól értem? És ezek szerint a biztonsági világítást sem molesztálhatom?
Viszont azért ad feladatot is:
"Megjegyzés 2:
Az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának részét képezi a Megjegyzés 1 alatt említett tűzeseti fogyasztókat betápláló erősáramú (villamos energiaátviteli) vezetékrendszer is, a fogyasztók csatlakozókapcsáig. (A csatlakozókapocs felülvizsgálata a tűzeseti fogyasztó felülvizsgálatának részét képezi."
Tehát csak a vezetékhálózat tartozik hozzám, a lámpatest nem. De ha nem EBF hanem érintésvédelem a felülvizsgálat tárgya, akkor figyelmen kívül hagyhatom a TvMI-t és vizsgálhatom?
Nekünk tűzvédelmi szakvizsgán azt rebegték, hogy a TvMI az Isten. ...innen nézve tehát, a szabvány és az OTSZ ezek után már "csak" másodlagos(?!) lehet. ::)
Az MSZ HD 60364-6:2017 szerint, a szigetelési ellenállásmérést mind első, mind időszakos felülvizsgálat alkalmával el kell végezni. Mint tudjuk, már nem elég csak a földhöz képest, hanem az összes üzemi vezetőt egymáshoz képest is mérni kell. Írja azt is, hogy a mérést lehetőség szerint a berendezés táppontjában kell végezni. Raktárcsarnok, 80 db fénycsöves lámpatest. Csak akkor tudok mérni L-N között, ha mindet kikötöm, ellenkező esetben nem működik. Az összes mozgásérzékelő szintén ugyanez. Az általam nem tudott, elrejtett beépített tápegységek szintén rossz mérési eredményt produkálnak. Folytathatom a fixen bekötött kapumozgatóval, alkonykapcsolókkal is. De gondoljunk bele egy riasztóberendezés központjában elhelyezett tápegységre. Még sok esetben kikötni sem lehet, tamperkapcsoló védi. De elég, ha valamilyen érzékenyebb eszköz, amiről nem tudok, és meghajtom a rendszert mondjuk 500 V-al. Értem a vizsgálat lényegét, de gyakran tapasztalom, hogy kivitelezhetetlen. Tovább megyek. Mérek, nem megfelelő az érték. Akkor most rossz a szigetelési ellenállás a vezetékhálózatnak, vagy elfelejtettek megmutatni egy mozgásérzékelőt a WC-be, vagy egy ártatlan csengőreduktor van bemasszírozva egy dobozba, esetleg egy kis elszívóventillátor dolgozik valahol? Gond nélkül minősítsem hibásnak? Ítéletnapig lehet keresni mi az oka a rossz ellenállásnak, talán idővel meg is lesz. Még mielőtt kiütöm 500 V-al. Addig pedig ugye teljes áramszünet, hiszen csak így tudok mérni. Persze egyszerűbb létesítményben talán átláthatóbb a helyzet, de sok olyan hely van, ahol képtelenség a korrekt mérés. Mindenki tegye szívére a kezét. Ti ezt valóban mindig leméritek? A szabvány ezt írja:
"Minden villamos berendezést – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül – a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell. "
Nos, kinek mi az ésszerű?
Üdvözletem!
Az ésszerűség azt diktálja, hogy az első felülvizsgálatnál, sok esetben még szerelés alatt mérjünk amit csak lehet szigetelési szempontból.Aztán a készreszereléskor megbontok 2-3 lámpatestet, armatúrát, ebből rögtön látom a szerelési módot. Nyilván 60db. armatúrát senki sem köt ki, hiszen ítéletnapig elhúzódna a felülvizsgálat.Amit amúgy is sürgetni szoktak már a végefelé, hogy ne legyen kötbéres a munka. De próbaképpen bekötök egy ÁVK-t a világítási áramkörbe, és ha nem old le akkor jó!!
Üdv:TóthGyula.
Én egy kicsit mást olvasok ki ebből a szabványból.
1. Ha e mérés során lehetséges, az aktív vezetőket egymással össze lehet kötni.
2. Ha az áramkör olyan eszközöket tartalmaz, amelyek valószínűleg befolyásolnák az eredményeket... akkor csak az egymással összekötött aktív vezetők és a föld között kell mérést végezni.
3. ...külön vizsgált főelosztó és az összes elosztó áramkör...
Ezek mind a 6.4.3.3. pontban vannak.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2019. március 16., 13:45:54 DÉLUTÁN
Én egy kicsit mást olvasok ki ebből a szabványból.
1. Ha e mérés során lehetséges, az aktív vezetőket egymással össze lehet kötni.
Én is ezt olvasom.
A műszeres mérés gyakorlati leírásánál ezt a könnyítést nem említi, de igazatok van, a fenti pontban hivatkozik rá. Én a D6.4.3.3-ban nem találtam. De az aktív vezetők összekötése egymással, számomra azt jelenti, hogy ha én az L1 fázisvezető szigetelési értékére vagyok kíváncsi, akkor a többi eret összekötöm egymással, és egy méréssel tudom így vizsgálni a szigetelési ellenállást mindegyikhez képest. Bár ez továbbra is érdekes feladat, hogy előre tudjam, vajon befolyásolni fogja-e valami az eredményt, még mielőtt kiütöm 500 V-al. Viszont akkor itt a kiskapu, én minden mérésnél úgy gondolom valami befolyásolni fogja, és nem mérem meg...
Már sokadik helyen keveredek vitába céges felülvizsgálat alkalmával. Munkahelyek esetében, a 10/2016 alapján 6/b pont, időszakos felülvizsgálatát, szerelői ellenőrzés formájában, 6 évente kell a lakó kommunális és egyéb épületeknél. Legtöbb iroda ebbe belefér. Na de itt a VBSZ (40/2017) ami mindenképpen felülvizsgálatot ír elő, nem szerelői ellenőrzést. Minimum 6 évente, de ha meghaladjuk az 50 kW-ot, vagy átlépjük a 32 A-es határt, már jelentős a berendezés, és 3 évente szükséges a felülvizsgálat. Ha minden esetben a szigorúbb előírást nézzük, akkor csak a szabványossági felülvizsgálat jöhet szóba 3 vagy 6 évente a VBSZ szerint, hiába a 10/2016. De akkor minek 2 külön előírás erre? Ráadásul a munkahelyekkel foglalkozó még enyhébb is...
Felülvizsgálat alkalmával, régi épületek esetében (50-60-as évek) milyen szabványi hivatkozással szoktatok meghiányolni dolgokat? Az MSZ 172 általam ismert oldalai 1986-ból valók, az 1600 sorozat 1-es része 1977-ből. Ezek alapján kellene felülvizsgálni a régebbi létesítést? Mi volt annó?
Nehéz kérdés, mert úgy kezdődnek a bajok, hogy azt a felvilágosítást kapja az ember, hogy: hát, valamikor a hetvenes években - vagy még jobb az, hogy amikor Tom Jones először itt volt Budapesten. :D
Nekem szerencsém volt, mert nagyvállalatnál dolgoztam, és mindig voltak íróasztalfiókok, amelyekben voltak felmondottak és nyugdíjba vonultak által otthagyott maradék szabványok, melyeket rászoktattam a magántulajdonra.
172/1-62
172/1-72 (ebből sajnos vagy három kell, mert közben voltak változások)
172-1:86
1600-58
1600-67
1600-77
Kisfeszültséget tekintve.
Ezek előtt az érintésvédelmi szabvány rendszere kissé más volt, de MSZ 1600 volt 55-ös is.
Aztán ezeket beszkenneltem.
Üdv! Feco!
Az "Áramütés elleni védelmet" (Érintésvédelmet) mindenképp a jelenleg hatályos előírások szerint kell minősíteni. De ezt Te is tudod.
Az "EBF" felülvizsgálatnál pedig a létesítés idején hatályos előírásokat kell figyelembe venni, de az "Elektrotechnika"2018.1-2.száma azt írja ezzel kapcsolatban, hogy :"A villamos berendezés felülvizsgálatakor érvényes követelmények szerinti kialakítása a KÖVETKEZŐ FELÚJÍTÁSKOR esedékes."
Persze, ezekkel tisztában vagyok, csak az bánt, hogy több mint 100e Ft-ot fizetek szabványkönyvtár tagságra, és nem tudom megnézni hogy milyen létesítési előírás volt 1973-ban. Az időszámítás az MSZT-nél 1977-nél kezdődik, az MSZ 172-nél meg 1986-ban. És még a megelőző szabványt sem látni, pedig kis hazánkban már előtte is volt villanyszerelés. Mit tegyen egy magamfajta tudásra éhes szakember?[emoji2]
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
.... és jelentős része csak angol nyelven férhető hozzá. Hivatalosan a MEE jegyzeteire, folyóiratára nem lehet hivatkozni.
Hát igen, a olvasóteremben vannak régiek, csak az igen nehézkes, nem lehet lefényképezni (stikában sem, mert ha kevesen vannak, odaültet a szép hölgy az asztala sarkára, oszt ott tanulmányozhatod), régen volt oldalankénti másolat lehetőség, az megszűnt, az egésznek a másolatát ugyan meg lehet venni, de az meg egyre drágább.
Mondjuk a Vaterán és az antikvarium.hu-n a kötetesek néha megtalálhatóak, és ott olcsók is.
A tudástárban fenn lehetnének ezek. Is.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2019. augusztus 14., 17:57:52 DÉLUTÁN
Üdv! Feco!
Az "Áramütés elleni védelmet" (Érintésvédelmet) mindenképp a jelenleg hatályos előírások szerint kell minősíteni. De ezt Te is tudod.
Az "EBF" felülvizsgálatnál pedig a létesítés idején hatályos előírásokat kell figyelembe venni, de az "Elektrotechnika"2018.1-2.száma azt írja ezzel kapcsolatban, hogy :"A villamos berendezés felülvizsgálatakor érvényes követelmények szerinti kialakítása a KÖVETKEZŐ FELÚJÍTÁSKOR esedékes."
Ide visszatérnék egy pillanatra, mert ez így igaz, csak nem teljesen. Az van ott írva, hogy:
A tárgyi villamos berendezés a biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotú – a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletének 1.1.2. pontja szerint. A villamos berendezés felülvizsgálatkor érvényes követelmények szerinti kialakítása a soron következő felújításkor esedékes.És az 1.1.2. pont adja meg, hogy:
A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeketÉs így jutottunk el oda, hogy az előző időszak egyik szabványa szerint
is felül kell vizsgálni.
(gyakorlatilag ugyanott vagyunk, mint régebben, ezelőtt utoljára 2013-ban fogalmazták meg ezt az ÉV MUBI ülésén:
Az érintésvédelemmel foglalkozó korábbi, ma már visszavont, 1989-ban módosított MSZ 172:1986 szabvány 5.3.9. szakaszában foglaltakat irányelvként lehet alkalmazni:
,,Az érintésvédelmi minő sítő iratban az érintésvédelmet mindig az irat kiállítása idején érvényes szabványok szerint kell minősíteni. Korábbi szabványok szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő – berendezések esetén csupán a megjegyzésben szabad rögzíteni, hogy a létesítéskor az érvényes szabványoknak megfelelt, átalakítása nem kötelező !")
PEN vezető aktív résznek/vezetőnek minősül. Eddig így tudtam.
Az MSZ HD 61439-1:2012 (Kiegészítve 2014 november) 3.7.1 szerint:
"Aktív rész
Az üzemszerű használatban táplálásra szánt vezető vagy vezető rész, beleértve a nullavezetőt is, azonban egyezményes alapon nem foglalja magában a PEN vezetőt.
MEGJEGYZÉS: Ez a szakkifejezés nem szükségszerűen foglalja magában az áramütés veszélyét.
[IEC 60050-195:1998, 195-02-19, módosítva]"
Másik szabványban mit írnak erről?
Az MSZ EN 61140 pedig azt írja,hogy aktív rész: "Az a vezető v.vezetőképes rész,amelyet arra szántak, hogy normálüzemben fesz. alatt álljon, beleértve a nullavezetőt, de a PEN-vezetőt, a PEM-vezetőt, a PEL-vezetőt egyezményesen nem.
Megjegyzés:Ez a fogalom nem tartalmazza szükségszerüen az áramütés kockázatát."
A következőkben idézem az "ELEKTROTECHNIKA" dec. havi számában megjelent ezzel kapcsolatos MUBI szakvéleményét, a PEN-,PE-, és az N-vezetőnek helyes kialakítását.
Az MSZ HD60364-5-54:2012sz. 543.4.3. szakasza: "Hacsak nincs a PEN-,PEL-vagy PEM_vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs v.-sín, a PEN-,PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz v. sinekhez kell csatlakoztatni(lásd. a szabvány54.1.a ábráját). AZ 543.51pont azt írja,hogy:"Az információtechnológiai tápegységek PEL v.PEM egyenáramú visszavezetője elláthatja a kombinált üzemi földelés és védővezető feladatát is. Az idegen vezetőképes részeket nem szabad PEL-ként v. PEM-ként használni!"
KÁDÁR ABA magyarázataí.AZ egységességet szolgálja,hogy olyan villamos szerkezet esetében(készülék,elosztó stb.),ahol külön kapocs (külön sín), van a védővezető és külön kapocs (sín) a nullavezető részére, a bemenő PEN-vezetőt
mindíg a védővezető(PE) kapcsára kell kötni, és innen kell a nullavezető(N) kapcsát átkötni. Ennek elvi magyarázata az, hogyha az összekötés megszakad, akkor ilyen elrendezés mellett a berendezések működésében is hiba keletkezik, tehát a kezelő észreveszi a rendellenességet, fordított esetben pedig az összekötés megszakadása csupán a közvetett érintés elleni védelmet(hibavédelmet) tenné hatástalanná, s így a hiba a kezelő előtt rejtve maradna.
Magyarázat az 54.1.a ábrához: A korábbi szabványok kizárólag ezt a megoldást fogadták el.Ennek oka,hogy ha a PE sín és N-sín közötti érintkezés megszakad, a PE sín földeltsége nem szakad meg, így csak az egyfázisú fogyasztók lesznek üzemképtelenek, de a hibavédelem változatlanul működőképes marad. Testzárlatos berendezés üzemképtelen lesz, de nem léphet fel életveszély, a hibavédelem lekapcsolja a hálózatról!
Magyarázat az54-1-b ábrához:Ezen szabvány ezt a megoldást (ahol a betáp PEN-vezető nem közvetlenül a PE-sínre, hanem a mostmár PEN sínnek nevezett N-sínre csatlakozik) is elfogadja, azzal a feltételezéssel, hogy a PE sín vagy arra közvetlenül csatlakozó földeléssel v. az ide csatlakoztatott védővezetők földelésein át a PEN-sín és PE-sín összekötésének megszakadása esetén is földelve marad.Ez mostmár e szabvány szerint megengedett,azaz feltételezi,hogy a sinek közötti összeköttetés megszakadásának kicsi a valószínűsége, de az 51.a.ábra megoldásánál kevésbé biztonságos, mert a megszakadás esetén a testek egységesen a PEN-től független földpotenciálra kerülnek és testzárlat esetén minden testre széthordják a megemelt födpotenciált. TN rendszerben TT szerinti kialakítás keletkezik, ami nem kívánatos!A hibavédelem (érintésvédelem) nem TN-rendszer, hanem egy nem méretezett TT-rendszer szerint viselkedik.
Magyarázat az 54.1.c ábrához: E megoldás hátránya az, hogy 3 sínt kell kialakítani, biztonság szempontjából az 51.b. ábrával tekinthető azonosnak
Összefoglalva:Ahol külön kapocs, külön sín van a védővezető és külön kapocs, sín a nullavezető részére, a bemenő PEN vezetőt mindíg a védővezető PE kapcsára kell kötni, és innen kell a nullavezető N kapcsát átkötni...Látható, hogy az 51.b. ábra nem teljesíti ezt az előírást, de a szabvány tartalmazza ezt a kialakítást, így nem tiltható meg, DE NEM JAVASOLT ENNEK ALKALMAZÁSA. Az 54.1.c. ábra szerinti megoldás esetében csak az összekötések esetleges érintkezési hibáira hívja fel a figyelmet a magyarázat."
Köszönjük a leírást, ezt eddig is így tudtam/tudtuk.
Az MSZ HD 61439-1:2012 (Kiegészítve 2014 november) 3.7.1 pontja szerint miért nem az.
...és ki egyezett meg kivel hogy egyezményes alapon a PEN vezető nem aktív vezető?
...vagy csak fordítási hiba.
De hát a PEN nem lehet aktív vezető ("normál üzemben feszültség alatt!!!), mivel PEN ugyebár csak TN rendszerben van, ott meg garancia van rá, hogy normál üzemben nem áll feszültség alatt, sőt és hiszen, elvégre bármikor köthetnek hozzá egy ficli védővezetővel készüléktestet. Arról már nem is beszélve, hogy a PEN az védővezetőként is tud szerepelni.
Egyébként ez az értelmezés az MSZ 2364-200:1992 óta van így pontosan, de gyanítom, hogy ezt már az MSZ 172/1-86-ba is bele kellett volna venni, mivel az vezette be a PEN megnevezést/fogalmat.
Előtte: Üzemszerűen vezető rész mindaz a vezető és vezetőanyagú rész, amely az üzemszerű használatkor
feszültség alatt áll. Üzemszerűen vezető résznek kell tekinteni azokat a részeket is, amelyek üzemi (és
nem védő) vezetőn keresztül a nullavezetővel vannak összekötve.
Ez is igaz amit írtál, de a 4 eres kábelben a PEN vezető aktív?
Ez következne szerinted a definícióból?
Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.
Úgy látom, hogy ezt a kérdést még egyszer fel kell tenni az "ELEKTROTECHNIKA" ÉVÉ MuBI számára.
Mert amit most "NYAKI" KOLLÉGA leírt, az is megállja a helyét és sajnos a gyakorlatban is előfordulhat.
Egyik esetben illetéktelenek "megcsapolták a bejövő 4x25ös méretlen kábelt, és az ÁRAMSZOLGÁLTATÓ csak a földből feljövő füstre(gőzre) lett figyelmes.Mondanom sem kell sérült a PEN VEZETŐ, AMINEK SÚLYÁT LAIKUS NEM TUDJA FELMÉRNI. De légvezetékhálózaton is lehet PEN szakadás, különösen ilyen viharos időben.Hiába írja elő az MSZ151 a 7szeres szélteherre való méretezést.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2020. február 20., 12:34:07 DÉLUTÁN
Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.
Akkor egy kérdés kisfogyasztó oldaláról. Ha utcai szigetelt légvezeték szigeteletlen PEN vezetője leszakad köztem és az utcai KF/400V trafó között, fázis vezetők megmaradnak, akkor az utcában utánam végig megemelkedik a most már gyengén, alig földelt PEN vezető feszültsége. Itt lépne be az utcai oszlopok 300méternekénti földelése és az egyes ingatlanok soha nem ellenőrzött helyi földelése. Az utcai oszlopok földelése elég gyalázatosnak látszik a környékünkön, mérni még soha nem láttam hogy mérték volna. Másik megjelenése ennek a hibának, hogy ha nálam most már 1-2ohm közeli a ház üzemi eredő földelése az egyesített villám földelések által, akkor hozzám sokkal nagyobb PEN áram fog befolyni az utcáról a földelésemre mint a környék többi földelései felé. A hozzám befutó PEN áramhoz semmilyen túláram védelem nem működik. Ez milyen veszéllyel járhat PE-N feszültség emelkedésen felül?
Azért azzal is számoljunk, ha valamennyire szimetrikusan vannak elosztva a hálózaton a terhelések, azért nem fog 100 A átfolyni senkinek a földelésén. A körzethatároknál, két trafókörzet PEN vezetőjét is össze szokták kötni...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: istvan01 Dátum 2020. február 20., 19:21:19 DÉLUTÁN
Idézetet írta: nyaki Dátum 2020. február 20., 12:34:07 DÉLUTÁN
Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.
Akkor egy kérdés kisfogyasztó oldaláról. Ha utcai szigetelt légvezeték szigeteletlen PEN vezetője leszakad köztem és az utcai KF/400V trafó között, fázis vezetők megmaradnak, akkor az utcában utánam végig megemelkedik a most már gyengén, alig földelt PEN vezető feszültsége. Itt lépne be az utcai oszlopok 300méternekénti földelése és az egyes ingatlanok soha nem ellenőrzött helyi földelése. Az utcai oszlopok földelése elég gyalázatosnak látszik a környékünkön, mérni még soha nem láttam hogy mérték volna. Másik megjelenése ennek a hibának, hogy ha nálam most már 1-2ohm közeli a ház üzemi eredő földelése az egyesített villám földelések által, akkor hozzám sokkal nagyobb PEN áram fog befolyni az utcáról a földelésemre mint a környék többi földelései felé. A hozzám befutó PEN áramhoz semmilyen túláram védelem nem működik. Ez milyen veszéllyel járhat PE-N feszültség emelkedésen felül?
Ha a PEN közted és az oszlopvezeték között szakad meg, akkor az aszimmetrikus terhelések árama által okozott fázisfeszültségek nagysága változni fog, ami gyakorlatilag az N-L között 0-400V-ig bármilyen értéket felvehet. Mivel a mérőnél történik a PEN bontás és jó esetben itt van összekötve a földelővel, a PE és N vezető potenciálja együtt fog mozogni. Ha ekkor megmérnéd, hogy pl. 1Ω-os földelőd esetén, milyen áram folyik a földelő felé, akkor ki lehetne számolni azt, hogy a földelő vezetéked potenciálja milyen mértékben emelkedik meg, mely potenciálemelkedés ott fog lógni az épület minden N-PE és a leszakadt PEN vezető végén. Ha van nálad beépítve ÁVK, úgy megérintve az N vagy PE vezetőt, max. 30mA lesz a rajtad átfolyó áram, de ha a leszakadt PEN végét valaki óvatlanul "megnyalintja", akkor nagyobb "élményben" lehet része. Nyilván minél nagyobb a főbiztosítód értéke, úgy a N/PE/PEN-en megjelenő potenciálemelkedés is annál nagyobb lesz.
Az igazi kérdés az volt, hogy az utcai szigetelt légvezeték PEN szakadása esetén mi történik?
És tételezzük fel, hogy a 2 trf. körzet PEN vezetője nincs összekötve. Ha még PV kiserőművem is van, akkor az inverter lekapcsol-e?
Köszi az észrevételt, én másként értelmeztem a szakadási pontot. :)
Vegyük azt az esetet, ha van visszatáplálós inverter. Ezek nagyon intelligens jószágok és mindent IS figyelnek. Pl. a fázisok közötti aszimmetria miatt, a beállításokban megadott határokon túl, az inverter le fog kapcsolni. A hálózati engedéllyel rendelkező típusok üzemi specifikációjában nagyon szűkre vannak szabva a nominális értékektől való eltérések. Én úgy látom, hogy a valós veszély nem az inverteres táplálásban rejlik, hanem a KIF hálózat felőli folyamatos üzemben, mert az biz nem fog lekapcsolni.
Ha a Fecó általi esetet nézzük, azaz a tr. körzetek PEN vezetője össze van kötve, akkor annyiban változik a végkifejlet, hogy a szakadás helye és a legközelebbi másik tr. üzemi földelője/PEN kitáppontja között elhelyezkedő földelők értékei össze fognak adódni. Ha a tr.-ok fázisai nincsenek összekötve (több irányú betáplálás nincs), a hibás szakaszon meg fog szűnni a nullázás és csupán az Anyaföld fog összekötni a hibás szakasz trafójával, ami potenciálemelkedést fog okozni a szakadás utáni közös PEN vezetőn, miközben a másik tr. szakaszhoz tartozó földelőberendezéseket és a PEN-t többletterhelés éri. A közössé vált PEN szakasz potenciálemelkedésének mértéke attól fog függeni, hogy a trafótól milyen távolságban történt a PEN szakadása és az épen maradt PEN szakasz, valamint a másik tr. PEN szakasz közössé vált földeléseinek értékei és kötései milyen jóságúak, valamint a hibás szakaszon milyen nagyságú áramok folynak az L-PEN vezetők között. A hibás szakaszhoz tartozó épületekben a L-N feszültségek a korábban említettek szerint alakul, míg a hibátlan tr.-os szakasz felhasználói érdekes jelenségnek lehetnek szenvedői, hiszen olyan hibafeszültség fog megjelenni az épületek vezetékhálózatán, amit nem a saját trafós rendszerükben keletkezett hiba, hanem egy idegen potenciál okoz úgy, mint ha idegen feszültséggenerátort kapcsoltak volna a PEN-jükre. Ez a feszültség minden fogyasztón idegen áramot fog áthajtani, ami a fázishelyzetektől függően csak kis mértékű feszültségingadozást fog okozni.
Ha nincs összekötve a két tr. PEN-je, akkor a szakadás utáni PEN potenciálemelkedése szempontjából csak a hibás szakasz földelőberendezéseinek és kötéseinek jósága lesz a mérvadó, ami az előző esethez viszonyítva, nyilván magasabb lesz. Ha valamely épületnek jobb földelése van, mint a másiknak, akkor az ő földelője felé fog folyni több hiba/üzemiáram, azonban a közös PEN miatt, a rajta megjelenő hibafeszültség minden, erre a hibás szakaszra csatlakozó épület PE vezetőjén azonos lesz és a L-N feszek is a korábban említettek szerint alakul.
Az ÁVK mindkét esetben elengedhetetlen.
Tehát ott tartunk, hogy a PEN vezető különböző helyeken történő szakadása, különböző mértékű PE-N feszültségemelkedést okozhat.(istvan01). Egyfázisú betáplálású lakások, fogyasztók esetében ez készülék (fogy. berendezés) esetén nem okozza azok meghibásodását.
De 3 fázisú betáp. esetén a bekapcsolt fogyasztó készülékek sorba kapcsolódnak vonali feszültségre és a leggyengébb láncszem tönkremegy. De vissza az érintésvédelmi (áramütés elleni védelmi) részére. Ha van ÁVK, és az védené is az egész lakást,(ház,fogyasztó berendezéseit) nem biztos, hogy le fog oldani. Tehát ebben az esetben is kaphatok áramütést. Ez a helyi földelő,EPH (mostani fogalommal: (védőösszekötő-vezető hálózat) földelési ellenállási értékétől erősen függ.
"Nyaki" Kolléga szakvéleményének azon részére, "miszerint a mérőnél történik a PEN bontás"csak részben igaz.(Régi 20-50éves szereléseknél nem biztos.) Az MSZ447:1998 sz. 2.4.2.szakasza előírta, hogy TN esetén a PE vezetőnek a PEN vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék melletti nullabontó előtt vagy a FOGYASZTÓI FŐELOSZTÓBAN kell megvalósítani. ÁVK-t csak a mért fogyasztói hálózatban szabad alkalmazni.
Akár légvezetékhálózatról, akár pedig kábelhálózatról van szó a PEN vezetőn mindíg folyik valamennyi üzemi áram. (Szivárgó áram csak a töredéke.)És itt kanyarodnék vissza a PEN vezető aktív vagy nem aktív vezető voltára. Lehet, hogy előbb-utóbb ismét aktív vezető lesz?Mert most EGYEZMÉNYESEN NEM AZ.
Hát, nem tudom, minek minősítsem ezeket. Most attól lesz a PEN aktív, hogy szakadás hiba esetén feszültség jelenhet meg rajta? Akkor a fázisvezető meg nem lesz aktív, hiszen 5 évente egyszer egy munkánál földelik. Hová vezet ez? Sehová.
Amellett ugyan ne feledkezzünk meg arról, hogy a PEN az combosabb vezetéken kimondottan a védővezető is. Védővezetőt már csak ne hívjunk aktívnak azért, mert a rosszul működő érintésvédelem esetén az is ráz.
Ugye már mindenki ég a vágytól hogy a régi jó ÉVÉ és EBF-es bizonyítványának a birtokában, végre csinálhasson "Villamos Biztonsági Felülvizsgálatot", melyet szeptember 1.-től a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet alapján már megtehet majd. Mindenki tudja, hogy az új felülvizsgálatot a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hívta életre. Nekem továbbra is aggályos munkahelyi vonatkozások tekintetében az egész 40/2017. Hiába tartalmaz ez is előírásokat a munkahelyre vonatkozóan, sajnos a rendelet így kezdődik:
"(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni."
Na de nekünk van a munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére már jogszabályunk, úgyhogy azt kellene alkalmazni, ami a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletben van. Márpedig ennek a rendeletnek megvan mind az első, mind az időszakos ellenőrzésre vonatkozó leírása, és elég eltérő a 40/2017.-től. Tehát akkor munkahelyek tekintetében nekem a 10/2016-ot kell figyelembe vennem, és csak akkor kell előszedjem a 40/2017-est, ha az előbbiben nem találok valamire iránymutatást, nem?
Éppen ezt támasztja alá az "Elektrotechnika" 5-6. számában megjelent szakvélemény is. Az ÉVÉ-MUBI válasza a 31. oldalon.
Feltett kérdés: A lakóépületek közös területeinek (legyünk őszinték, ezek általában igen elhanyagoltak!) áramkörei áram-védőkapcsolóval védettek. Mikor kell ezeket ellenőrízni?
Válasz: Ha munkahelyről van szó, akkor a 10/2016.(IV.5.)NGM r. 19§ (5a) bekezdését kell figyelembe venni, amely 3havonta végzendő ellenőrzést ír elő! Természetesen ÁVK-ra!
Egy társasház közös helyiségei mikor és milyen feltételek esetén válik munkahellyé?
Nagyon kényes és összetett kérdés, hiszen a lakó szempontjából a lakásának egy kiterjesztett része, míg pl. egy külsős takarító vagy gépész szempontjából meg munkahely. A kérdés itt a prioritás, amit a rendelet vagy szabványalkotónak kutya kötelessége lenne egyértelműen meghatározni, mert az egymásnak ellentmondó szabályok csak a bizonytalanságot és a jogviták számát növeli. Bár lássuk be, a mai világunkban a rendre ugyan nagy lenne az igény, de nem ezt támogatják. ...a zavarosban való halászás sokak számára létalap lett. :-\
...és időszakosan sem vizsgáljuk a napelemes rendszert lakóépületre/családi házra mert 32 A alatti és ÁVK-val védett.
Ezt annyiban cáfolnám, hogy sok esetben az invertert a meglévő Fi-relé elé illesztik, mert előfordulhat hogy "bolondot csinál" az AC és sok esetben néha még az A-s Fi-relékből is. Az MSZ HD 60364-7-712:2016 szabvány "B"-s ÁVK-t kér, kivéve 3 esetet. Én senkivel nem újítanám meg a szolgáltató helyében a szerződést, ha nem mutatja be a tulajdonos, hogy 3 évente felülvizsgáltatja a napelemes rendszerét...
Amennyiben az ÁVK elé kötik a komplett PV rendszert akkor nem tettek eleget a szabadtéri berendezésekre előírt követelményeknek.
.. miért is kell ÁVK a PV berendezéshez? Szabadtéri berendezéshez miért is kell?
Gondolom S/K kolléga erre gondolt:
"a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek"
De ide valóban nem vonatkozik. Viszont ha mégis ÁVK-t építenek be az inverter elé, akkor javasolt a "B" típus...
Igen, erre gondoltam.
Köszönöm a helyesbítést/helyreigazítást.
A PV rendszerekre nem vonatkozik.