Joule integral

[tothgyula]

A kérdésem a következő a T! Kollégákhoz.
160A-es gG/L késes biztosító után beépíthető-e közvetlenül C16A-es kismegszakító?Ennek névleges zárlati megszakító-képessége 6kA.
A jellegsávokat nézegetve a 160A-es betét Joule integrálja 6kA-nél (100000A2s).Egyfázisú testzárlat esetén megszakíthat-e a kismegszakító 10msec-on (0,5Hz) belül?

[Fecó]

Mérés alapján nem ellenőrizhető (vonalimpedancia) hogy mekkora zárlati áram alakulhat ki egyáltalán? Talán ez lenne a legegyszerűbb, lehet még a 6kA közelében sem járunk...

[tothgyula]

Kedden megmérem és referálok.Köszönöm.

[tothgyula]

T!Feco.
Ma megmértem a vonali hurkot (0,17OHM), a fázishurok pedig( 0,12OHM.)Kerekítve 240V/0,12OHM=2kA,egyfázisú zárlatnál. Kétfázisú zárlat esetén 420V/0,17=2,47kA. Kérdés,hogy jól számoltam-e OHM törvény alapján?A kismegszakítók B16A,B20A-esek 4500A független zárlati árammal.Előtte VNO 0/gL160A(100kA)-es bizti van.Van-e szükség közbenső zárlatkorlátozó szervre?

[Sztrogoff]

Nadebocs, ez nem úgy működik, hogy a kismegszakító zárlati megszakítóképességénél (és afelett) a késes jelleggörbének kell alacsonyabbnak lennie?

[Fecó]

Felmerült bennem, a kismegszakítóknak a zárlati szilárdságon kívül van "zárlati áram korlátozási" szerepe is. Ez alapján képes korlátozni a kialakult zárlati áram nagyságát, csökkentve a hő és elektrodinamikai igénybevételt is a berendezésben.

[Sztrogoff]

Igen, de ezt, amennyire én tudom, nem szokták figyelembe venni a zárlati szelektivitásnál. Ahogy valahol olvastam, vannak szoftverek, amelyek egymásra rakják a két görbét, de a legtöbb gyártó táblázatot használ, ami megmondja, hogy milyen olvadóbiztosító és milyen kismegszakító esetén meddig van szelektivitás. Mint ahogy itt a fórumon ezelőtt 10 évvel már tárgyaltátok:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1873.0
A topiknyitó hozzászólói melléklet T5.04 oldalára gondolok.
Ha pont olyan gyártmányú olvadóra meg kismegre amit te szerelnél vagy értékelnél, nincs sehol táblázat, az a pech.

Mint az ábrán látszik, ha alul a metszésponttól balra van kisebb zárlati teljesítmény, akkor először a kismegszakító ugrik le, ha a metszésponttól jobbra nagyobb, akkor az olvadóbiztosító működik rövidebb idő alatt.

[Fecó]

Nah, ezt találtam nektek, hátha segít:

https://www.schrack.hu/fileadmin/f/hu/Downloadcenter/V%C3%A9delem_koordin%C3%A1ci%C3%B3.pdf

Ha a szelektivitás témakörét vesszük, akkor talán a fenti anyag 13. oldala segíthet. Ugye jól látom, erősítsetek meg, a szóban forgó párosítás 10 kA-ig "működik", tehát ha a létrejövő határáram ezt nem éri el, akkor tekinthetjük "szelektívnek" a védelem koordinációját. Ezen érték felett, mindkettő leoldana.

[Sztrogoff]

Ezekről beszéltem ebben:
"de a legtöbb gyártó táblázatot használ, ami megmondja, hogy milyen olvadóbiztosító és milyen kismegszakító esetén meddig van szelektivitás. Mint ahogy itt a fórumon ezelőtt 10 évvel már tárgyaltátok:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1873.0 "
Csak  ott Hager volt, nem Schrack.

[Fecó]

Valóban, visszanéztem a hivatkozást, abban is van táblázat.