érvéghüvely szabályos/szabványos szerelése

[borkaa]

Sziasztok!

Érvéghüvely alkalmazásával kapcsolatban van olyan szabvány vagy előírás ami megköveteli a vezeték blankolt végének "megsodrását / pödrését" az érvéghüvely felhelyezése előtt?
Én láttam szerelőktől sodrással is, meg a nélkül is rátolni az érvéghüvelyt, aztán lepréselni.
Nekem a sodrás nélküli változat jobbnak tűnik a kontaktus szempontjából, hiszen úgy teljes felületén hozzányomodik a vezeték köteg a hüvely belső falához, érzésem szerint így nagyobb felületen érintkezik, míg a sodrásnál már barázdáltabb a felület így nem préselődik ugyanolyan erővel a teljes felületen.

Persze lehet, hogy szőrszál hasogatás, de érdekel, hogy van e erre valami norma vagy előírás.

A préselési erőt tekinve is felmerült bennem, hogy lehet e vajon "túltolni".. Az nyilván nem jó ha nincs eléggé összepréselve, de az is káros lehet ha túlságosan össze lett nyomva?

[Fecó]

Sőt, az egyenlítőtől északra az óramutató járásával megegyezően, délre pedig ellentétesen kell csavarni, a megblankolt hossz mm-ben szorozva 0,68-al pödrésszámmal

Nem tudok ilyen előírásról, de némelyik hüvelybe könnyebb beletolni ha nem sodorja az ember. Szerintem alkalmazz a vezetéknek megfelelő méretű érvéghüvelyt, és az érvéghüvelynek megfelelő présszerszámot. Ez a legtöbb esetben garantálja a préselés jóságát, és a legtöbb esetben maga a sorkapocs vagy más eszköz bekötőkapcsa meghúzásakor fog úgy is igazából kialakulni a végső állapot...

[borkaa]

OK, jogos..
Csak kíváncsi voltam van e erre bármi előírás, de egyébként igazad van, a csavar úgyis eldefromálja majd a kötésben.

[Simon Endre]

Mióta a  "nagy" cégek rászabadultak Magyarországra megjelent az érvéghüvely mint a korszerű  szereléstechnika tartozéka. Először csak egyszerű peremmel, majd később szigetelésnek titulált méretazonosító színekkel (bevezető mandzsettával) mert ahol az "szigetel" ott már van szigetelés legfeljebb eltakarja a pocsék blankolást. Ahhoz hogy szépen beférjen a helyére a vég szép (tükrös) vágás és kócmentes csupaszolás kell. Annó a 70-es években ez még szinvonalas szakiknál  jól működött "szigetelés" nélkül is és nem volt útban szűk helyeken és dupla kötéseknél. Amikor a rám testált készleteim kifogytak magam gyártottam vékony rézlemezből csőhúzással és nyíró darabolóval főleg nagyobb keresztmetszetű kábelerekhez. A "szigetelés" színe annyira nem international hogy csak egy-egy gyártónak van színkódja. A tömeggyártott érvéghüvelyezés amit főleg az autóipar produkál annyira megpréselt, hogy a szálak hidegfolyása is bekövetkezik, erre némelyik kézi szerszám is képes.

[Sztrogoff]

Az az igazság, van egy szabvány, bár nem az épületinstallációra vonatkozik, hanem vékonyáramra, de abban elég részletesen le van írva, mit igen, és mit ne. Ha szükséges, akkor egy gyengédet lehet sodorni. De az is baj, ha "kisodorja" az ember, azaz a hossztengellyel párhuzamosak lesznek a szálak - ebből következtetve őszerinte a vezeték eleve lazán sodort. Ezt vajon mi is így gondoljuk?

És még van egy igazság. Volt már erre régen (89!) magyar szabvány, erősáramra (is) az is azt írta, mint a fenti EN szabvány, hogy az érvéghüvely mellé mellékelni kell egy papírt, hogy mely szerszámokkal szabad préselni. A 89-es magyar szabványban nyilván kötelezően, a mai EN szabványban meg úgy fogalmazva, hogy ajánlatos, mert ha nem azonos gyártó szerszámát használod, akkor te vagy a felelős a kötés jóságáért.

[S/K]

Kezdjük az elején.
Melyik vezetéket kell érvéghüvelyezni? A sodrott elemi szálast vagy csak azokat a végeket ahol a bekötő kapcsok ezt megkövetelik?
Nézzünk egy kiselosztót, elemi szálas vezetékekkel szerelt hálózattal.
Kismegszakítók, AVK nyomólapkás bekötésekkel rendelkeznek akkor itt nem szükséges érvéghüvely?
PE, N sínek csavaros kötések akkor itt szükséges az érvéghüvely.
Szerelvényeknél ahol szinte mindegyik nyomólapkás, - ez lehet csavaroson megoldott vagy állandó nyomatékot biztosító- akkor itt sem szükséges az érvéghüvely?
Véleményem szerint és a jobb kezelhetőség - kiszőrösödés - végett a kismegszakítóknál, AVK-nál, csavaros nyomólapkás szerelvényeknél ajánlott az érvéghüvely.

[nyaki]

Üdv!
Az érvéghüvely nagyon praktikus, esztétikus és biztonságos szerelést tesz lehetővé. Áldott legyen az esze, aki ezt kitalálta! 
Ha megfelelően fel van préselve, akkor szereléskor bolondbiztos kötés hozható létre. Én támogatom a vezeték, az érvéghüvelybe való betolás előtti finom sodrását, mert így az elemi szálak a betoláskor sokkal kisebb mértékben hajlamosak a visszagyűrődésre.
A nyomólemezes és kengyeles kötéskor ugyan nem írja elő semmi az alkalmazását, de a korábban is említett szőrösödést tökéletesen megakadályozza. ...ráadásul EBF felülvizsgálatkor (ja, ez meg már más néven van) kötelezően ellenőrizni kell a meglétét.

[Sztrogoff]

...ráadásul EBF felülvizsgálatkor (ja, ez meg már más néven van) kötelezően ellenőrizni kell a meglétét.

Erről, bocs, hol esik szó? Mert a 2019-es EBF jegyzetben az érvéghüvely szó egyszer fordul elő, a durranásveszélyes helyeken szerelt villamos berendezésekkel kapcsolatban, melyeknél az MSZ EN 60079-14 valóban előírja, hogy kábelsaruval, vezetékhüvellyel, vagy megfelelő kialakítású csatlakozókapoccsal meg kell akadályozni az elemi szálak szétválását.