Földelő szonda kérdés

Indította Goon, 2016. július 06., 15:41:44 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Goon

Szevasztok!

Kérdezném a tapasztalt hozzáértőket, hogy ha szemrevételezéssel nem látható, akkor hogyan tudom megállapítani, hogy van-e földelőszonda vagy sem.
Adott egy családi ház 3fázisú mérőhellyel (kialakítás időpontját nem tudom, de HENSEL szekrényben van)
A lakáselosztóba Alu 10mm2 L1-L2-L3-N-PE vezetéken érkezik a tápfesz. a mérőtől. Az N-PE között multiméterrel 0 ohmot mérek.
A mérőhely és lakáselosztó között max. 2m vezeték lehet. (A mérő a fal egyik oldalán lakáselosztó a fal másik oldalán)
Elvileg (és a mérés szerint is) a PEN a mérő alatt van szétválasztva N és PE vezetőre, de az alátámasztó földelést ill. kötési pontot nem látok.
Egyáltalán családi házban kell-e alátámasztó földelést kiépíteni.


Köszönöm a válaszokat.

Tret

A nullázott hálózat kialakításának egyik feltétele a földelés kialakítása,erről már beszéltünk korábban is hogy azért van ahol annak ellenére is rákötöttek hogy nincs.De a lényeg az,hogy csak szemrevételezéssel tudod megállapítani.A mérőszekrénybe van bevezetve, ez vagy látható,vagy nem, ott van összekötve többek között a pen vezetővel.A mérőszekrény közelében a földelő szondáról érkező köracél általában egy 100-as dobozban van végeztetve onnan van rákötve,és ott is tudnád mérni a földelés az ellenállását.

tothgyula

Üdvözletem!
Az MSZ HD60364-5-54:2012 sz.5.fejezete azt írja:"A kötést hegesztéssel vagy megfelelő mechanikai  csatlakozók segítségével kell megvalósítani, a föld alatti részeken. A földelővezető csatlakozási pontja legyen hozzáférhető."Tehát a földelővezetőt a fogyasztói főelosztó táblába kell felhozni és ott bekötni a FŐ FÖLDELŐ SÍNRE! Nem a mérő alatt kell összekötni a PEN vezetővel!!!
Ezen túl az MSZ 447:2009 45.73 pontja azt írja, hogy "A csatlakozó főelosztóban a fázis és a nullavezetők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők csatlakoztatására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen,hogy minden vezető egyenként beköthető legyen."
TothGyula felülvizsgáló.

Goon

A válaszokat köszönöm!

A bizonytalanságomat az adja, hogy a földelés csatlakozó pontját nem találom, viszont a N és PE között 0 Ohmot mérek, ami azt jelenti, hogy a mérőnél biztosan össze van kötve (ill. ott van szétválasztva a PEN) és a lakáselosztóba már a  L1-L2-L3-N-PE vezeték érkezik!
Az igazsághoz tartozik, hogy a ház nem régen kapott külső szigetelést, ami eltakarhatja a földelés csatlakozó dobozát ...de ez csak tipp.

Az egész kérdés onnan merült fel, hogy adott egy "ótvar" lakáselosztó amit szeretnék kicserélni és ÁVK-t beépíteni.
...ugye, az ÁVK helyes működéséhez szükséges, hogy a hibaáram a lehető legkisebb ellenállás felé"valahova elfolyjon" és az ne az ember legyen!
Helyesen teszem-e, ha megbízok a mérőhely kialakítójában és elhiszem hogy van földelés?

Sztrogoff

Hát azért ma Magyarországon (mert írhatnál Erdélyből is) a közcélú hálózatokon (mert lehetnél egy nagyüzem szolgálati lakásában) az érintésvédelem a TN, és ekkor (csak ekkor) van értelme szétválasztásról beszélni. TN esetén a csatlakozási pont környéki földelés ugyan kell, de nem az az érintésvédelem alapintézkedése, az csak a TN biztonságos kialakításához tartozik hozzá.
Így aztán az ÁVK is igen jól működik földelés hiányában.
Ezzel együtt is, mivel a TN biztonságos voltához a földelés azért csak hozzátartozik, én hívnék egy regisztrált szerelőt, és megnézetném vele, van-e valahol a Henselben jele földelés bevezetésének. Ha van, akkor akár le is szedetném vele a csavar alól, és megméretném vele.
Valamint, ha látszik, hogy honnan jön, megmozgatva hol zörög, még akár meg is található az elvakolt, stb csatlakozó doboz.

Novill

Én azért mindenkit óvok, hogy a bejövő csatlakozási pont  megfelelő értékű földelésének az eltekintésétől!!
Voltak már ilyen esetekben ÁVK mellett is megtörtént villamos balesetek. Gondoljunk bele, hogy az EPH kialakításnál, villámvédelemnél, túlfeszültségvédelemnél és a régi elnevezéssel az érintésvédelemnél milyen fontos szerepet játszik a földelés.

Tret

Az alátámasztó földelés milyensége nincsen összefüggésben az áram-védőkapcsoló működésével.Az attól függetlenül működik.Megjegyezném,hogy az áram-védőkapcsoló,az érintésvédelem egyik eleme,önnálóan nem alkalmazzák,vagyis a fő érintésvédelmi mód a nullázás,és a megfelelő EPH rendszer kialakítása,ezt egészíti ki az ÁVK.A hensel szekrény nem egy régi darab,így annak beépítésekor,készült szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv,amit ha szakszerűen és becsülettel végeztek tartalmazza többek között a földelés ellenállását is.Persze ha ezen dokumentum fellelhető.Egyébként csak a szekrény kinyitásával derület fény az igazságra.

Gyurmaúr(fi-relé)

Ezért is jó, ha van egy szabályosan kiépített "B"-s túlfeszvédelmi unit a mérő(k) előtt, mert ott egész biztos, hogy van (KELL LEGYEN!) egy fő EPH (OBO 1801) sín, melyre jön az utcai PEN, erre van kötve a földelő szondától és/vagy betonalap földeléstől érkező köracél, vagy a lapos acél, a villámhárító összekötése és ugye innét lesz TN-S a renccer, mely egész biztosan megfelel minden követelménynek, feltéve, hogy a megfelelő csatlakozó eszközök kerültek beépítésre mindenütt és a mért főkábel(ek) , melyek NAYY-J típusúak, nos ezek min -mondjuk, ebből úgysincs kisebb- 5x16mm2-esek. A mellékelt fotókon egy "B"-s unit látható tokkal-vonóval...

Goon

Tisztelt Kollégák!

Köszönöm az építőjellegű hozzászólásokat, észrevételeket.
Az eredeti kérdésre megtaláltam a választ.
Az utólagos szigeteléssel (nagyon balfék módon) sikerült eltakarni a mérő alatt kialakított csatlakozó dobozt, amiben megtalálható volt a PEN szétválasztás, alátámasztó földelés kapcsa ill. az EPH gerinc is.