Tisztelt Kollégák!
Az elektromos kéziszerszámok viszgálataival kapcsolatban kérem a segítségeteket, pl, fúrógép, forrasztó páka, stb.
Elöször is mi a pontos megnevezése a szükséges vizsgálatoknak amiket úgy tudom évente kell végezni?
Elektromos kéziszerszámok/hordozható kéziszerszámok vagy mi, érintésvédelmi ellenörzése / szigetelés vizsgálata, stb?
Másodszor, mi módon kell elvégezni az ellenörzéseket, mit és hogyan kell vizsgálni, mérni?
Az sem teljesen világos, hogy milyen elektromos készülékek tartoznak bele? A "dugaszoló villával" ellátottak, a mozgathatók, a kézben tarthatók, stb? PL. egy dugaszoló villával, konnektorba csatlakozó 1 tonnás lézer marógép minek számít?
Üdvözlettel:
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet ezt kéri:
1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
A 10/2016. (IV. 5.) pedig ezt:
(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
Gondolom ezt a két rendeletet már ismered.
A kéziszerszámok fogalma nehéz ügy, egy könyvben ezt találtam, majd megvitatjuk:
"A kéziszerszám, mint fogalom nincs jogszabályban meghatározva. Azokat a szerszámokat tekintjük villamos kéziszerszámnak amelyekre az alábbi állítások mindegyike igaz:
- az eszközzel villamos munkát végeznek
- használat közben mozgatható (ha a kezelő egyedül nem tudja mozgatni akkor is)
- két használat között egyszerűen áthelyezhető
- bárki a villamos rendszerre csatlakoztathatja"
Ez teszi érdekessé például a dugóval csatlakoztatott esztergát, a marógépet és más termetes jószágot. Mert ha rögzítetten vannak csatlakoztatva, akkor a villamos berendezéshez tartoznak, és a létesítmény felülvizsgálatánál kellene foglalkozni velük 3 vagy 6 évente amúgy is, de ha villásdugó van szerelve, akkor már nem, mert csak villamos szerkezet, viszont kéziszerszámnak is érdekesek.
A jelenleg hatályos MSZ HD 60364 sorozatban nem találtam a kéziszerszámok vizsgálatára vonatkozó leírást. A kéziszerszámok gyártói ki tudja mi módon és milyen szabványok alapján ellenőrzik a gépeket? Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy egy egyszerű szigetelési ellenállásméréssel kipipálhatok mindent. A gépek nem épületek vagy létesítmények, íme egy kis példa hogy másként mennek a dolgok:
"7.411. Motoros villamos kéziszerszámok
Mérés: A védőcsatlakozó kapocs vagy a védőérintkező és sorban egymás után minden a védőcsatlakozással összekötött megérinthető fémrész között.
áramforrás: legfeljebb 12 V üresjárási feszültségű
mérőáram: legalább 10 A
védővezető ellenállása:
ha a csatlakozó vezeték ≤ 5 m: legfeljebb 0,3 Ohm
ha a csatlakozó vezeték 5 m: 5 m-enként további 0,12 Ohm"
Tehát egy gépekkel foglalkozó szerviz képes csak szerintem (a gyártón kívül) normális vizsgálatokra. Valamiért nálunk ezt régi hagyományok útján megtartották a felülvizsgálóknak is. Alapvetően egy I. ÉVÉ osztályos gép esetében szerintem szemrevételezéses vizsgálat a csatlakozóra, kábelre, géptestre, gyártói jelzésekre, majd védővezető-folytonosság-mérés és szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz képest. Kettős szigetelésű gépnél pedig jóformán csak a szemrevételezés marad, de ha vannak fémes részek méregethetsz szigetelési ellenállást, vagy bugyolálhatod alufóliába is ha kedved tartja. Ami talán fontos, a telephelyen kívül is használt gépeket azt hiszem matricázni kell hogy megtörtént a felülvizsgálat, és ne felejtsd el felnyalni a munka végén a lóvét. Jah, és a lakatosüzemben az amúgy hibátlan gépeknél amiről már lekopott az összes gyártói jelölés és azonosító, majd közöld hogy ezeket selejtezzék le mert sem a típust, sem a gyári számot, sem az érintésvédelmi osztály jelölését nem találod...
Köszönöm, teljesen egyetértek én is igy gondolom, de vannak még nyitott kérdések.
A konkrét helyzet az én esetemben, hogy a reklámcégnél ahol alkalmazott vagyok, nekem kell a telephely és a kéziszerszámok 3 illetve 1 éves érintésvédelmi ellenőrzéseit elvégezni. Ebben az a külön gáz, hogy nem kapok érte külön pénzt, "munkaköri kötelességem".
A fix bekötéssel rendelkező elektktromos gépekkel nincs is gondom, ahogyan írod is : "villamos berendezéshez tartoznak, és a létesítmény felülvizsgálatánál kellene foglalkozni velük 3 évente".
A kéziszerszámoknál ezek szerint: "Iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámok, áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálata." Lehet a megnevezés. ?
Továbbra is kérdés, hogy hová soroljam be a dugvillás, általad felsorolt feltételekbe nem beleillőket: lézermaró (1 tonna), lapfűrész gép (1 tonna), elszívó ventillátor, olaj keringtető motor, mikro sütő, kévéfőző, ventillátor, asztali karos lámpa, számítógép, rádió, erösítő, akkutöltő adapterek, hűtőszekrény, stb. Valamint, hogy ezeknél mit kellene mérni? Ugyanazt mint a kézben tartott kéziszerszámoknál és évente vagy 3 évente?
"7.411. Motoros villamos kéziszerszámok
Mérés: A védőcsatlakozó kapocs vagy a védőérintkező és sorban egymás után minden a védőcsatlakozással összekötött megérinthető fémrész között.
áramforrás: legfeljebb 12 V üresjárási feszültségű
mérőáram: legalább 10 A
védővezető ellenállása:
ha a csatlakozó vezeték ≤ 5 m: legfeljebb 0,3 Ohm
ha a csatlakozó vezeték 5 m: 5 m-enként további 0,12 Ohm"
Ezt értem, bár eddig nem így mértem. 12V 10 A? Nem is tudom van-e ilyen a műszeren? Én 500V-al mérek. Az a szigetelési ellenállásméréshez van, ezek szerint védővezető-folytonosság-méréshez nem jó? Miért nem?
"Alapvetően egy I. ÉVÉ osztályos gép esetében szerintem szemrevételezéses vizsgálat a csatlakozóra, kábelre, géptestre, gyártói jelzésekre, majd védővezető-folytonosság-mérés és szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz képest."
Szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz No, ennek mi a kivitelezése? Mit kellene mérni, mihez? Egyik, majd a másik dugvilla érintkező a fém testhez (védővezetőhöz) képest. Fázis-nulla nincs, mert dugvilla fordítással cserélődik. Ja, bocsi, ez beugrott, össze kell zárni a két érintkezőt és úgy mérni. De, mihez kezdjek méréskor a készülék kapcsolójával? Főként olyan esetben ami mágneskapcsolós vagyis csak üzemi feszültség alatt tudom bekapcsolni? Kikapcsolt állapotban csak a vezeték szigetelési ellenállását tudom megmérni, hiszen a mérő feszültség (500V) be sem jut a kélszülékbe kikapcsolt állapotában. Hogyan juttassam be a készülékbe az 500 V-ot ha maga a készülék 230 V-os? Azt tudom, hogy fűtő berendezéseknél pl. forrasztópáka üzemmeleg állapotban kell mérni.
"lekopott az összes gyártói jelölés és azonosító,", no ilyen is van bőven...
Jelenleg ezekkel vagyok tanácstalan..
Külön érdekesség hogy munkahelyeken a 10/2016 szerint "csak" szerelői ellenőrzés van :) A 7.411. mérés nem a mi gyakorlatunkból való, csak példaként tettem be hogy mit vizsgálnak mondjuk egy kisgépszervizben, hogy lássuk vannak más előírások is azon kívül amit mi ismerünk. Hát a főkapcsolót kapcsold be, és sok sikert az olyan mérésekhez ahol tápfeszültség nélkül úgy sem kapcsol be a gép, pl. mágneskapcsolók vagy más elektronika miatt. A kérdéseid csupa olyanok, amit a mai napig nem tudunk megválaszolni mi sem hitelesen, mert ebből semmi nincs leírva feketén-fehéren. Az megint csak hab a tortán, hogy a 10/2016 nem vonatkozik a veszélyes munkaeszközökre. A kisfelxhez kell védőszemüveg mondjuk, mert a munkavállaló testi épsége sérülhet? Vagy esetleg igaz lehet a villamos szerszámok esetében, ha a védelmi módja (mondjuk kettős szigetelés) megsérül, akkor a kezelő biztonsága veszélybe kerül? Mert ha igaz, akkor ezek veszélyes munkaeszközök!
10/2016. (IV.5.) NGM rendelet:
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző - vizsgálat;
b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköz - munkáltató által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt, a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;
1993. XCIII. törvény:
(2) * A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.
87. § E törvény alkalmazásában:
11. * Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
"Külön érdekesség hogy munkahelyeken a 10/2016 szerint "csak" szerelői ellenőrzés van "
Ez esetben ezt nem értem. A munkavédelmi ellenőr kereste a "Kéziszerszámok érintésvédelmi jegyzőkönyvét.", amit évente el kell készíteni, szerinte. Akkor ezt kell vagy nem kell? Ha kell, akkor ki készíti el és mit kell tartalmaznia?
Az ÉV továbbképzésen (1 hónapja) azt mondta az oktató: "A szerelői ellenörzést elvégezhet villanyszerelő szakember de jegyzőkönyvet az ellenörzésről nem készíthet. Jegyzőkönyvet csak ÉV szakember készíthet. Ezért nincs értelme ÉV vizsga nélkül szerelői ellenörzést végezni, mert azt dokumentálni is kell, ha meg egy ÉV szakember dokumentálja akkor előtte úgyis leellenenőrzi és felesleges kétszer ellenőrízni ugyanazt."
Most komolyan, ennyire hiányos lenne a rendelet? Nincs benne egyértelműen, hogy pl. egy dugvillás, nyomógombos mágneskapcsolóval indítható asztali körfűrészen milyen érintésvédelmi vizsgálatokat kell elvégezni és milyen gyakorisággal?
Például egy betonkeverő az építkezésen ugyanez... Pedig oda nagyon is kellene az ÉV.
Kell az évenkénti ellenőrzés mindkét rendelet szerint a kéziszerszámok esetében, csak mást kér a két rendelet. Munkahelyekre a 10/2016 vonatkozik. Abban meg szerelői ellenőrzés van kérve. Nem véletlenül azt oktatták hogy "minősítő iratot" csak évé felülvizsgáló állíthat ki? Mert szerintem a szerelői ellenőrzést is lehet dokumentálni, nem hiszem hogy tiltva lenne, de a "minősítő irat" amit nem tartalmazhat a doksi. Ha felülvizsgáló vagy nyugodtan csinálj "Kéziszerszámok szabványossági felülvizsgálata" jegyzőkönyvet, nem baj, hiszen elvileg az "komolyabb" mint egy szerelői ellenőrzés, és a munkavédelmis is roppant boldog lesz. Sajnos a rendeletekkel vannak bajok, de próbáljuk "kiszolgálni" ezeket a lehetőségekhez mérten. Rögzítsd a dokumentumban a gépeket, amennyire csak lehet azonosító, típus egyéb alapján, ha nincs rajta semmi, legalább valami sorszámot ragasszatok rá. Nézzétek át szemrevételezés folyamán, sérülés, repedés, törés, komoly szennyeződés ne legyen rajtuk. Ahol tudsz, mérj, ha van szekrény mágneskapcsolóval, és nyitható, ott is mérj. ahol a gép szerkezetét kéne bontani, az már nem a te kompetenciád szerintem. Nekem van olyan Hilti 76 ATC fúrókalapácsom, ahol a gép "bedugása" után 3-4 másodpercel kattanás halható, és csak utána lehet működtetni a gépet. Nyilván nem fogom szétszedni hogy áthidalgassak benne dolgokat a mérés miatt. De egy könnyen kinyitható szekrényben, mondjuk a mágneskapcsoló utáni áramkörök lemérhetőek. A keverőgépek esetében érdemes megjegyzésben rögzíteni, hogy "csak 30 mA kioldóáramú áramvédő kapcsolóval védett dugaszoló aljzatból üzemeltethető"
Örülök, hogy átbeszéljük ezt a témát kár, hogy csak ketten, más nem szól hozzá?
Tehát szerinted: "Munkahelyekre a 10/2016 vonatkozik. Abban meg szerelői ellenőrzés van kérve.."
Ez esetben a munkahelyeken nem kell szigetelési ellenállást mérni a kéziszerszámokon évente?
Ha jön a munkavédelmis mondjam meg neki, hogy érintésvédelmi ellenörzése nincs a kéziszerszámoknak mert nem kell, de van szerelői ellenörzése?
Én szigetelési ellenállást is mérek már 18 éve és erről írok évente minősítő iratot, a cégnél ahol dolgozom, "Kéziszerszámok érintésvédelmi ellenörzése" néven, mégpedig 240 darab "dugaszolóvillával csatlakozó elektromos kéziszerszámon/berendezésen. De ha már van ÉV vizsgám, akkor ahogyan írod is, lehetséges egy "komolyabb" ellenörzés is.
Viszont ha nem az én kompetenciám, akkor nem probléma, hogy vannak gépek amiken már több mint 10 éve nem volt érintésvédelmi szigetelési ellenállás mérés?
Pl. álványos, asztali fúrógép (fotó) . Kéziszerszám mert mindenben megfelel az "elektromos kéziszerszám" követelményeinek.
Szemrevételezem szerelői ellenörzéssel, megvan, ok.
Védővezető folytonosságot mérek védőérintkezőtől a fém részekig, ÉV méréssel, megvan, ok.
Mérnék szigetelési ellenállást az aktív vezetők és fémtest között, de nem tudok, mert nyomógombos, mágneskapcsolós indítású. Így nem tudom, hogy a mágneskapcsoló utáni belső vezetékezés, motor, munkamegvilágító lámpa elektromos részei milyen szigetelési ellenállással bírnak a védővezetőhöz képest. Ezt belevegyem a minősítő iratba, pl. NA jelöléssel, vagy teljesen hagyjam ki?
Ezek szerint a munkahelyemen SOHA nem lesz szigetelési ellenállásmérése a kéziszerszámoknak?
Én pl. belevonom az ellenörzésbe a hoszabbítókat is, van 24 darab, próbakábeleket (8) is, hiszen azokkal is "dolgozunk" és elektromosságot vezetnek munka közben. Jól teszem?
Frankó, de a 40/2017 definiciója szerint, a szerelői ellenörzésbe már beletartozik a szigetelési ellenállásmérés is [emoji2]
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2020. január 24., 17:38:59 DÉLUTÁN
Frankó, de a 40/2017 definiciója szerint, a szerelői ellenörzésbe már beletartozik a szigetelési ellenállásmérés is [emoji2]
Szigetelési ellenállásmérés sima villanyszerelő szakmunkásbizonyítvánnyal??? Itt valami nem stimmel.
Szerelői ellenőrzéshez nem kell ÉV vizsga, de a szigetelési ellenállásméréshez igen. Vagy tévedek?
Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2020. január 24., 20:36:30 DÉLUTÁN
Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...
Mérhet, de minek? Saját maga szórakoztatására? Ha nem állíthat ki minősítő iratot akkor mérnie is felesleges, mivel a mérése "nem hivatalos." Nincs meg a szakképzettsége a mérés dokumentálására. Betanított tevékenységként elvégezheti a mérést és bediktálhatja az ÉV felülvizsgálónak aki ez alapján elkészíti a minősítő iratot. De ha nincs ott felülvizsgáló akkor mihez kezd a mérési eredményel? Leírja egy fickapapírra aztán ha jön az ellenörzés bemutatja?
Na fussunk neki elölről. Van a 40/2017 ami 2018.-ban lépett hatályba. 2 féle vizsgálatot ír le, ez a jelenlegi helyzet:
"22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát;
24. szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése;"
Kicsit tekintsünk vissza az MSZ 172-re is, bár már a múlté.
"1.6.1. Szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés.
1.6.2. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa: teljesíti-e az érintésvédelem a szabvány valamennyi előírását; általában a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazza, ezért elvégzéséhez külön ezirányú képzettség is szükséges."
Ugye látjuk, a 40/2017 már "becsempészte" a szerelői ellenőrzésbe a mérést mégiscsak, vélhetően pont a szerszámok miatt.
Arra ugye emlékszünk még, hogy a KLÉSZ igen sok helyre időszakos felülvizsgálatnál "csak" szerelő ellenőrzést írt elő.
"(2) Kommunális- és lakóépület esetén - kivéve ha az MSZ 172/1 egyes esetekben, illetve helyen, vagy egyes készülékek tekintetében ennél szigorúbb ellenőrzést ír el - elegendő a hivatkozott szabvány szerinti ,,érintésvédelem szerelői ellenőrzését" elvégezni hatévenként.
(3) Az ,,érintésvédelem szerelői ellenőrzését" legalább villanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni. Az ,,érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának elvégzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók."
Na most innen is látszik, nyilván a szerelői ellenőrzést is kell dokumentálni, csak annak is volt megfelelő formája, és nem tartalmazott minősítő iratot. Alapvetően szemrevételezésből állt és védővezető meglétének, folytonosságának az ellenőrzése. De csak akkor, ha megtörtént új korában a szabványossági felülvizsgálat, mert ez csak időszakosra vonatkozott.
Tekintsünk vissza még egy állomásra, aki céges munkavédelemmel foglalkozott ismeri 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet.
"(3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal."
Látod, régebben a céges részen is szinte minden szerelői ellenőrzéssel ment. A 40/2017 kicsit szigorított ezen, mert ami az alá tartozik, abban már csak felülvizsgálatok vannak. De a 10/2016 alatti dolgoknál még létező fogalom a szerelői ellenőrzés. Tehát cégeknél a kéziszerszámoknál elég egy villanyszerelő és egy szigetelési ellenállásmérő műszer. A dokumentum neve "Kéziszerszámok szerelői ellenőrzése". De ha te felülvizsgáló vagy, akkor megcsinálhatod "szigorúbbra" (bár ugyanazt fogod mérni és vizsgálni) kiállíthatsz olyan nevűt hogy "Kéziszerszámok szabványossági felülvizsgálata". De látod hogy kéziszerszámok esetében gyakorlatilag céges területen ugyanaz fog születni, csak más a jegyzőkönyv címe, és más végzettséget igényel. A legjobb lenne egyébként szerintem (és ebben talán megerősítenek a többiek is) hogy elfelejteni ezt az egész szerelői ellenőrzést (úgy sem csinálja szinte sehol sem a szerelő) és csak felülvizsgálat létezzen. Ez így érthető volt?
A hordozható fogalomra a korábbi MSZ1600-1:1977 szabvány 2.73pontja azt írja, hogy "a 18kg-nál nagyobb tömegű gyártmány,csak akkor tekinthető könnyen átvihetőnek,ha az átvihetőség céljára megfelelő kialakítású hordszerkezete van."
A feltett fúrógépen nincs hordszerkezet, tehát nem kéziszerszám.Túl azon, hogy még utólag egy 230V-os lámpát is rászereltek, ami nem megengedett. A hosszabbítókra, hosszabbítódobokra viszont sokkal fontosabb odafigyelni, különösen az építőiparban. A hosszabbítók céljára javasolt kábelek (pontosabban kábelszerű vezetékek) tipusa: HO5RR-F (korábban GT), Polikloroprén (CR) és 3x2,5mm2-es keresztmetszettel .
Na, pont ez a másik anomália. Egyet értek Tóth Gyula Úrral, a hosszabbítók kiemelt figyelmet érdemelnek. De miért is? Ezek kéziszerszámok? De hát nem is velük végezzük a munkát, csak ehhez csatlakoztatjuk a kéziszerszámot. Vagy a villamos berendezés részei? Az sem, mert nem rögzítetten csatlakozik. Vagy szerepel bármilyen rendeletben a hosszabbítók felülvizsgálata címszó? Ez pont ugyanaz az agyrém, mint mikor az üvegajtós állóhűtőre kérik az érintésvédelmi felülvizsgálatot. Oké, pénzért mindent megcsinál az ember, de büntetnek is érte ha nincs valakinek a hűtőjére érvényes érintésvédelmi jegyzőkönyv? Csupa kérdés, mai napig nincs ez tökéletesen szabályozva, a munkavédelmisek elképzelései meg sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valós előírásokkal...
...már miért ne kéne az üvegajtós hűtőre érintésvédelmi irat? Villamos berendezés?
A kihelyezett hűtők, automaták a gyártónál kerülnek először érintésvédelmi felülvizsgálat alá. Ezzel a dokumentummal kerül átadásra az áruházba vagy akárhová is. Itt ismét kéne rá egy érintésvédelmi mert üzembehelyezés történik.
Sajnos volt példa hogy szállításkor sérült lett a csatlakozó vagy a kábel. Árufeltöltőt áramütés érte, mentők, munkaügyi bíróság stb.
Azóta az az áruházlánc kéri a beszállítótól a jkv-et és csináltat egyet amikor üzembehelyezi. (bedugja a konnektorba a villamos szakember/karbantartó)
Kéziszerszám meg az amit üzem közben kézben tart az ember, legyen az akár hajsütővas, hajszárító, gyorsvágó, pisztolyfúrógép stb. És a hosszabbítókat is nézem évente. Ahol a körülmények olyanok ott H07RN-F típust javaslok.
A hűtő nem villamos berendezés! Pont ez a baj. Kivéve, ha rögzítetten, mondjuk egy főkapcsolón keresztül csatlakozik a hálózathoz. Ha villásdugóval, akkor csak villamos szerkezet. A felülvizsgáló pedig érintésvédelmi felülvizsgálat alkalmával villamos berendezést vizsgál. Egy fodrászatban pedig a hajsütővas, hajszárító bizony kéziszerszám. Üzembe helyezés előtti első felülvizsgálat szintén villamos berendezés témakör. Látott valaki az MSZ HD 60364-6 szabványban hűtőmérést?
40/2017 (XII.4) NGM rendelet
"2.1.1. Minden 50 V-nál nagyobb névleges feszültségű váltakozó áramú, valamint 120 V-nál nagyobb feszültségű egyenáramú villamos szerkezetre igazolni kell, hogy az kielégíti az élet-, testiépség-, egészségvédelem, a tűz- a környezet- és természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság követelményeit."
"31. villamos szerkezet: minden olyan szerkezet, amelyet a villamos energia felhasználására alkalmaznak;"
De ezzel folytatódik a sor:
"2.1.2. A szerelés helyszínén vagy a szerelés részeként előállított, egyedi alkalmazású villamos szerkezetek 2.1.1. pont szerinti megfelelőségéről azok tervezőjének, tervellenőrének és kivitelezőjének nyilatkozatot kell adnia, és ezt az 1.2.3. pont szerinti átadási iratainak részeként kell kezelni.
2.1.3. Az 50-1000 V névleges feszültségű váltakozó áramú, valamint a 120-1500 V névleges feszültségű egyenáramú villamos szerkezet megfelelőségét igazolja
a) a CE-jelölés a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos szerkezeteknél;
b) az a) pontban említett rendelet hatálya alá nem tartozó villamos szerkezeteknél a biztonsági követelmények kielégítésére vonatkozó gyártói nyilatkozat és akkreditált tanúsító szervezet által kiadott, az előírások teljesítését bizonyító tanúsítvány.
Gyári számmal el nem látott tömeggyártmányoknál - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megfelelőséget igazoló egyedi igazolás nem szükséges."
Az lehet hogy igazolni kell, de hol írja hogy érintésvédelmi felülvizsgáló tegye ezt meg? Ez csak általános megfogalmazás, amely minden műszaki dologra igaz, és szerintem gyártói célzattal írja. Szó sem esik benne érintésvédelmi felülvizsgálatról, pedig a rendelet nagyon is tudja hol, milyen időszakonként kell felülvizsgálatokat végrehajtani. Azért az "élet-, testiépség-, egészségvédelem, a tűz- a környezet- és természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság" kicsit túlmutat az érintésvédelmi felülvizsgáló hatáskörén, erről nyilatkozzon csak a gyártó inkább helyettem. Meg is teszi, az én dolgom a CE jel megkeresése. Villamos szerkezeten a fenti rendelet alapján méréseket, csak javítás után kell végezni. Azt meg végezze el a gépeket szervizelő cég, ne a felülvizsgáló.
"22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát;"
A fenti meghatározás villamos berendezést említ, nem villamos szerkezetet. Természetesen ettől még ha megfizetik, lemérem én a zseblámpát és napelemes vakondriasztót is, csak nem kötelező, nem írja elő semmi...
Idézetet írta: Patics Dátum 2020. január 24., 22:59:10 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Fecó Dátum 2020. január 24., 20:36:30 DÉLUTÁN
Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...
Mérhet, de minek? Saját maga szórakoztatására? Ha nem állíthat ki minősítő iratot akkor mérnie is felesleges, mivel a mérése "nem hivatalos." Nincs meg a szakképzettsége a mérés dokumentálására. Betanított tevékenységként elvégezheti a mérést és bediktálhatja az ÉV felülvizsgálónak aki ez alapján elkészíti a minősítő iratot. De ha nincs ott felülvizsgáló akkor mihez kezd a mérési eredményel? Leírja egy fickapapírra aztán ha jön az ellenörzés bemutatja?
Árad a szakmai gőg...
Gusztustalan
Idézetet írta: MoonWalker Dátum 2020. január 26., 10:47:27 DÉLELŐTT
Árad a szakmai gőg...
Gusztustalan
;D EZ nem gőg, hanem logika.. Elmagyarázzam, hogy mi az? :P
Urak, maradjunk a szakmánál, tudjátok, szabványok, rendeletek, előírások...
Tisztelt Moon Walker!
Ez egy szakmai oldal,és sértegetésnek semmi helye!
Szakmai vitákat folytatunk, és ha szakmailag állsz azon a szinten, akkor cáfolj vagy helyesbíts!