Felülvizsgálati anomáliák

[Fecó]

Gyakran találkozom a szabványok és rendeletek tanulmányozása során érdekes dolgokkal. Gondoltam nyitok egy külön témát a kétértelmű, vagy értelmetlen, esetlegesen egymásnak ellentmondó dolgokról. Kezdésnek egy idézet a szemrevételezéses  felülvizsgálatra vonatkozóan egy bizonyos témában, az MSZ HD 60364-6:2017-ből:

"b) tűzgátló szerkezetek és a tűz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések, valamint a hőhatások elleni védelem meglétét (lásd az IEC 60634-4-42-t és az IEC 60364-5-52:2009 527. fejezetét);"

Ha már mondjuk EBF felülvizsgálat, akkor MSZ 10900:2009:

"b) biztosított-e a tartalék világítás működése a megengedett legkisebb időtartamra;"

És akkor a TvMI 12.2:2017.07.03. lecsapja a labdát 8.2 alatt:

"Megjegyzés 1:
Nem képezi az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának részét azoknak a tűzeseti fogyasztóknak és rendszereknek a felülvizsgálata, amelyekre jogszabály külön felülvizsgálati követelményeket ír elő, például:
beépített tűzoltó berendezés,
tűzoltó felvonó,
biztonsági világítás,
az építményszerkezeteket áttörő villamos vezetékrendszeren beépített) tűzgátló réskitöltő- réslezáró rendszer"

Tehát EBF felülvizsgálat kapcsán nem vizsgálhatom a tűzgátló átvezetéseket, mert további jogosultság szükségeltetik hozzá, ugye jól értem? És ezek szerint a biztonsági világítást sem molesztálhatom?

Viszont azért ad feladatot is:

"Megjegyzés 2:
Az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának részét képezi a Megjegyzés 1 alatt említett tűzeseti fogyasztókat betápláló erősáramú (villamos energiaátviteli) vezetékrendszer is, a fogyasztók csatlakozókapcsáig. (A csatlakozókapocs felülvizsgálata a tűzeseti fogyasztó felülvizsgálatának részét képezi."

Tehát csak a vezetékhálózat tartozik hozzám, a lámpatest nem. De ha nem EBF hanem érintésvédelem a felülvizsgálat tárgya, akkor figyelmen kívül hagyhatom a TvMI-t és vizsgálhatom?

[nyaki]

Nekünk tűzvédelmi szakvizsgán azt rebegték, hogy a TvMI az Isten. ...innen nézve tehát, a szabvány és az OTSZ ezek után már "csak" másodlagos(?!) lehet.

[Fecó]

Az MSZ HD 60364-6:2017 szerint, a szigetelési ellenállásmérést mind első, mind időszakos felülvizsgálat alkalmával el kell végezni. Mint tudjuk, már nem elég csak a földhöz képest, hanem az összes üzemi vezetőt egymáshoz képest is mérni kell. Írja azt is, hogy a mérést lehetőség szerint a berendezés táppontjában kell végezni. Raktárcsarnok, 80 db fénycsöves lámpatest. Csak akkor tudok mérni L-N között, ha mindet kikötöm, ellenkező esetben nem működik. Az összes mozgásérzékelő szintén ugyanez. Az általam nem tudott, elrejtett beépített tápegységek szintén rossz mérési eredményt produkálnak. Folytathatom a fixen bekötött kapumozgatóval, alkonykapcsolókkal is. De gondoljunk bele egy riasztóberendezés központjában elhelyezett tápegységre. Még sok esetben kikötni sem lehet, tamperkapcsoló védi. De elég, ha valamilyen érzékenyebb eszköz, amiről nem tudok, és meghajtom a rendszert mondjuk 500 V-al. Értem a vizsgálat lényegét, de gyakran tapasztalom, hogy kivitelezhetetlen. Tovább megyek. Mérek, nem megfelelő az érték. Akkor most rossz a szigetelési ellenállás a vezetékhálózatnak, vagy elfelejtettek megmutatni egy mozgásérzékelőt a WC-be, vagy egy ártatlan csengőreduktor van bemasszírozva egy dobozba, esetleg egy kis elszívóventillátor dolgozik valahol? Gond nélkül minősítsem hibásnak? Ítéletnapig lehet keresni mi az oka a rossz ellenállásnak, talán idővel meg is lesz. Még mielőtt kiütöm 500 V-al. Addig pedig ugye teljes áramszünet, hiszen csak így tudok mérni. Persze egyszerűbb létesítményben talán átláthatóbb a helyzet, de sok olyan hely van, ahol képtelenség a korrekt mérés. Mindenki tegye szívére a kezét. Ti ezt valóban mindig leméritek? A szabvány ezt írja:

"Minden villamos berendezést – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül – a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell. "

Nos, kinek mi az ésszerű?

[tothgyula]

Üdvözletem!
Az ésszerűség azt diktálja, hogy az első felülvizsgálatnál, sok esetben még szerelés alatt mérjünk amit csak lehet szigetelési szempontból.Aztán a készreszereléskor megbontok 2-3 lámpatestet, armatúrát, ebből rögtön látom a szerelési módot. Nyilván 60db. armatúrát senki sem köt ki, hiszen ítéletnapig elhúzódna a felülvizsgálat.Amit amúgy is sürgetni szoktak már a végefelé, hogy ne legyen kötbéres a munka. De próbaképpen bekötök egy ÁVK-t a világítási áramkörbe, és ha nem old le akkor jó!!
Üdv:TóthGyula.

[Sztrogoff]

Én egy kicsit mást olvasok ki ebből a szabványból.
1. Ha e mérés során lehetséges, az aktív vezetőket egymással össze lehet kötni.
2. Ha az áramkör olyan eszközöket tartalmaz, amelyek valószínűleg befolyásolnák az eredményeket... akkor csak az egymással összekötött aktív vezetők és a föld között kell mérést végezni.
3. ...külön vizsgált főelosztó és az összes elosztó áramkör...
Ezek mind a 6.4.3.3. pontban vannak.

[S/K]

Én egy kicsit mást olvasok ki ebből a szabványból.
1. Ha e mérés során lehetséges, az aktív vezetőket egymással össze lehet kötni.

Én is ezt olvasom.

[Fecó]

A műszeres mérés gyakorlati leírásánál ezt a könnyítést nem említi, de igazatok van, a fenti pontban hivatkozik rá. Én a D6.4.3.3-ban nem találtam. De az aktív vezetők összekötése egymással, számomra azt jelenti, hogy ha én az L1 fázisvezető szigetelési értékére vagyok kíváncsi, akkor a többi eret összekötöm egymással, és egy méréssel tudom így vizsgálni a szigetelési ellenállást mindegyikhez képest. Bár ez továbbra is érdekes feladat, hogy előre tudjam, vajon befolyásolni fogja-e valami az eredményt, még mielőtt kiütöm 500 V-al. Viszont akkor itt a kiskapu, én minden mérésnél úgy gondolom valami befolyásolni fogja, és nem mérem meg...

[Fecó]

Már sokadik helyen keveredek vitába céges felülvizsgálat alkalmával. Munkahelyek esetében, a 10/2016 alapján 6/b pont, időszakos felülvizsgálatát, szerelői ellenőrzés formájában, 6 évente kell a lakó kommunális és egyéb épületeknél. Legtöbb iroda ebbe belefér. Na de itt a VBSZ (40/2017)  ami mindenképpen felülvizsgálatot ír elő, nem szerelői ellenőrzést. Minimum 6 évente, de ha meghaladjuk az 50 kW-ot, vagy átlépjük a 32 A-es határt, már jelentős a berendezés, és 3 évente szükséges a felülvizsgálat. Ha minden esetben a szigorúbb előírást nézzük, akkor csak a szabványossági felülvizsgálat jöhet szóba 3 vagy 6 évente a VBSZ szerint, hiába a 10/2016.  De akkor minek 2 külön előírás erre? Ráadásul a munkahelyekkel foglalkozó még enyhébb is...

[Fecó]

Felülvizsgálat alkalmával, régi épületek esetében (50-60-as évek) milyen szabványi hivatkozással szoktatok meghiányolni dolgokat? Az MSZ 172 általam ismert oldalai 1986-ból valók, az 1600 sorozat 1-es része 1977-ből. Ezek alapján kellene felülvizsgálni a régebbi létesítést? Mi volt annó?

[Sztrogoff]

Nehéz kérdés, mert úgy kezdődnek a bajok, hogy azt a felvilágosítást kapja az ember, hogy: hát, valamikor a hetvenes években - vagy még jobb az, hogy amikor Tom Jones először itt volt Budapesten.
Nekem szerencsém volt, mert nagyvállalatnál dolgoztam, és mindig voltak íróasztalfiókok, amelyekben voltak felmondottak és nyugdíjba vonultak által otthagyott maradék szabványok, melyeket rászoktattam a magántulajdonra.
172/1-62
172/1-72 (ebből sajnos vagy három kell, mert közben voltak változások)
172-1:86

1600-58
1600-67
1600-77

Kisfeszültséget tekintve.
Ezek előtt az érintésvédelmi szabvány rendszere kissé más volt, de MSZ 1600 volt 55-ös is.
Aztán ezeket beszkenneltem.