Villamos biztonsági felülvizsgálat 2020

[nyaki]

Ha meg van az elhelyezési mód és a módosító tényezők után meg van a vezető terhelhetősége, akkor kiszámoljuk az I_nx1,45 kioldó áramot (azaz legrosszabb esetben 1 óra hosszáig ez az áram fogja terhelni a vezetéket). A két érték összevetéséből már eldönthető, hogy mely szabványos értékű kismegszakító lesz alkalmas a vezetékvédelemre.
Magyarán, ha veszünk egy 20 A-es kismegszakítót, akkor ahhoz olyan vezeték keresztmetszet kell, amely elviseli a 29 A-t, míg egy 25 A-es esetén a 36,25 A-t.
Természetesen ez csak az egyik része a dolognak, mert közben figyelmezni kell a feszültségesésre is, ami módosíthatja az értékét és a karakterisztikáját is.

[Sztrogoff]

"Magyarán, ha veszünk egy 20 A-es kismegszakítót, akkor ahhoz olyan vezeték keresztmetszet kell, amely elviseli a 29 A-t, míg egy 25 A-es esetén a 36,25 A-t."
Bocs, de ez nem egészen így van. Így szól a szabvány:
Egy vezetéket túlterhelés ellen védő védelmi eszköz működési jellemzőinek ki kell elégíteniük a következő feltételeket:
1) Ib ≤ In ≤ Iz
2) I2 ≤ 1,45·Iz
ahol:
Ib Az áramkör üzemi árama;
Iz A vezeték megengedett tartós árama (lásd az 523. főfejezetet);
In A védelmi eszköz névleges árama;
I2 A védelmi eszközök egyezményes megszakítási időtartamáig hatékony működést biztosító áram, amelyet általában a termékszabványok adnak meg.
MEGJEGYZÉS: Az e szakasz szerint megvalósított védelem bizonyos esetekben nem biztosít teljes védelmet, pl. az I2 értékénél kisebb, hosszabb ideig fennálló túláramokkal szemben, továbbá szükségképpen nem fog a leggazdaságosabb megoldáshoz vezetni. Ezért itt az a feltételezés, hogy az áramkört úgy tervezték meg, hogy hosszabb időtartamú, kisebb túlterhelések nem lépnek fel benne rendszeresen.
Szóval az egy lehetőség, hogy - a példával élve - állandóan 23 A-el terhelik a 20 A-es kismegszakító áramkörét, akkor arra nyilván fel kell készülni. de általánosságban az 1) egyenlőség-egyenlőtlenség a méretezés alapja

[nyaki]

...pedig fentebb pont ez alapján írtam azt, amit.
A kismegszakítókra vonatkozó MSZ EN 60898 szabvány szerint, a kismegszakító kioldó árama max. I₂ = I_nx1,45 lehet, ami annyit tesz, hogy a kismegszakító maximum 1 órán belül ezen értéket elérve ki kell kapcsoljon. Ha a legrosszabb esetet veszem, akkor ez azt jelenti, hogy az általa védett vezetéken a szorzat eredménye fog folyni, azaz melegíti azt max. 1 órán keresztül, amit a vezetéknek el kell viselnie szigetelésromlás nélkül.
A 4-43-as szabvány azt is mondja, hogy a vezetékek tartós terhelhetőségét az 5-52-es szabvány táblázataiból tudhatjuk meg, ami ugye I_z lenne. Az így kiválasztott vezetéknek van egy I_zx1,45 maximuma, amit egy olyan kismegszakítónak kell kikapcsolni, ami 1 órán belül biztosan kiold.
Ha a két feltételt összevonom, akkor nekem az jön ki, hogy a kismegszakító 1 órás kioldása, azonos lesz azzal a maximálisan megengedett vezetékárammal, ami legrosszabb esetben 1 óráig fogja melegíteni a vezetéket, vagyis ha egy 20 A-es kismegszakító I₂ értéke 29 A, akkor ezt az áramot a választott vezetéknek 1 órán keresztül szigetelésromlás nélkül el kell viselnie. ...de úgyis mondhatnám, hogy I_n= I_z, mint ahogyan az a képletből is kiolvasható.
...vagy nem jó az okfejtésem?

[Szita]

Kérdésem: AZ ELSŐ - VBF- FELÜLVIZSGÁLAT, ELLENŐRZÉS milyen jogszabály írja elő, ha későbbiekben elhanyagolható?Amennyiben ezt a tételt nem kéri a megrendelő? A 4mm2 re 20A vagy 25A kism. elfogadott?

Szia, de igen arra gondoltam.

[Sztrogoff]

"...pedig fentebb pont ez alapján írtam azt, amit"
Ha egyformát írtunk, akkor alighanem jól tudjuk.

[Péter5]

Valaki le tudná írni a villamos biztonsági felülvizsgálatnál a gyakorlatban hogy valósul meg a szigetelésmérés? Kell hozzá egy egész épületet áramtalanítani?

[Fecó]

A mérni kívánt dolgokat az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány 6.4.3.3. pontja részletezi. Persze hogy le kell kapcsolni, feszültség alatt nem tudsz mérni.

Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről

[Péter5]

A mérni kívánt dolgokat az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány 6.4.3.3. pontja részletezi. Persze hogy le kell kapcsolni, feszültség alatt nem tudsz mérni.

Tapatalkkal küldve az én HTC Desire 22 pro eszközömről

És ez régen a villamosbiztonsági felülvizsgálat előtt is így volt, amikor külön csak érintésvédelem volt? Mert a felülvizsgálók sosem kapcsolták le az áramot az épületben? Akkor ezek mind kamu felülvizsgálatok voltak?

[Sztrogoff]

Az érintésvédelmi felülvizsgálathoz egy épületnél általában nem tartozott szigetelési ellenállás mérés, hiszen az érintésvédelem módja nullázás vagy védőföldelés volt. Ha volt EBF vagy VBF vagy VFBF (mikor hogy hívták) felülvizsgálat, annak volt része a hálózat szigetelési ellenállásának mérése.

[pkajos]

Kedves VBF felülvizsgálók!

Használ-e valaki olyan felülvizsgálatot támogató/segítő szoftvert (nem csak sablont), amely a jelenlegi előírások szerinti - első és időszakos- "komplex" -áramütés elleni védelem és tűzvédelmi jellegű- vizsgálatokhoz segítséget nyújt.
Mit tud a rendszer, mi a tapasztalat a használatukkal kapcsolatban?