Sziasztok!
Szeretném megtanulni a földelések kialakításának módjait.
- Szeretném tudni hogyan kell kialakítani betonalap földelést és hogy kell földelési ellenállást mérni?
- Hogy kell kialakítani földelést?
Azt tudom hogy kell hozzá földelõ szonda meg stb..
- Én ezekre lennék kíváncsi hogy ez a való életben hogy is zajlik le,tehát hogy mi kell hozzá hogyan kell szerelni?
Tudom hogy a földelés nagyon fontos és precizitást igényel.
Szóval ha leírnátok nekem ezt a kettõ dolgot a tól z-ig nagyon hálás lennék nektek!
Nagyon szépen köszönöm.
Nem tudom ezt olvastad?
Hogyan kell kialakítani védõföldelést (http://www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-vedofoldelest)
Igen olvastam de én részletesen szeretném tudni hogy mit és hogyan kell csinálni és ha lehet akkor képeket is szeretnék.
Köszönöm szépen!!! :-X
Az sávalap kiásása után 10-es tûzi horganyzott anyagot ( melyet tekercsben is árulnak) legurítod az alap aljára. Jó ha 2-3 cm beton van alatta, mert az így betonnal körül vett vas korrózió védelme is meg van oldva, tûzi horganyon túl is. A szükséges helyeken a kiállásokat ki kell hozni, üzemi földelõ, villámvédelmi földelõ, stb. Erre a célra kapható különféle szorítókkal lehet a kötéseket elkészíteni. A kiállásokat dobozban kell végzõdtettni.
Sóval akkor most a betonalap földelõrõl van szó ugye?
Fogok egy tûzihorganyzott 10-es anyagot(mi ez az anyag?) és a kiásott alapra legurítom körbe mindenhol? Majd a kiállásokkal feljövök egy dobozba?
Ennyi? Jól mondom?
A rendes földelést hogykell kialakítani?
Köszönöm!
Ez az anyag vas tûzi horgany bevonattal. Igen jól gondolod, ahogy az elõzõekben is írtam. Ez a betonalap földelés is rendes földelés. Minél hosszabb a 10-es a anyag a beton alján, annál nagyobb felület lesz, ezáltal jó földelést fogsz kapni. Érdemes le ellenõrizni mûszerrel a kapott földelési ellenállás értékét az üzem behelyezés elõtt még. Én már tekertem 400 m-t be az alapba, és jó érték jött ki a végén.
Petike196600!
Megpróbálok egy pár sort írni a földelések kialakításához, talán segít.
A betonalap földelésrõl nem írok, mert úgy gondolom NOVILL azt mûszakilag leírta.
Itt lényeges az acél folytonossága.
Ezen kívül vannak még földelõk. Mélyföldelõ, rúdföldelõ (csõföldelõ) szalagföldelõ, lemezföldelõ...
A földelések lényege, hogy fagyhatár alá legyenek telepítve, meghatározó a szerkezeti kialakításuk. A cél az, hogy minél kisebb legyen földelési ellenállásuk.
A talaj szerkezete is befolyásolja, hogy mikor melyik alkalmazható. Vannak speciális esetek. Üzemi földelések, villámvédelmi földelések, ahol a földelési ellenállás értéke egy szabványban elõírt értéknél nagyobb nem lehet.
Ezeket el lehet érni több földelõ telepítésével, azok összekötésével - potenciál befolyásolással - gyûrûs földelõ hálózat kialakításával.
A telepített földelések ellenállása javítható bentonit alkalmazásával.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Melyik a leggyakoribb alkalmazás? A betonalap földelés vagy a más földelőanyagok?
A kettőt lehet egyszerre alkalmazni?
Melyiket szokták a legtöbbször használni a földelő anyagoknál?
A földelő szonda az jó erre a feladatra?
Köszönöm szépen!
Ha egy egyszerű családi házról beszélünk, akkor a tapasztalatok szerint nagy mértékben függ attól, hogy mikor veszik fel a kapcsolatot a villanyszerelő mesterrel. Sokszor akkor veszik csak fel a kapcsolatot, amikor már állnak a falak. Ilyenkor sokszor egyszerűbb az úgynevezett földelő szonda leverése, köves sziklás talajon nagyon jó mulatság.
JUVILL által említett lemez földelő lapok lehelyezése, ha jól tudom akkor inkább régebben volt divat. (Persze lehet, hogy tévedek de majd kijavítanak a kollégák)
Régen a földelés kialakítására sem fordítottak nagy figyelmet. Sokszor lehetett hallani különleges megoldásokról. Például mosógép fém dobjának elásása, persze ezt nem mint szakszerű megoldást említem.
A földelések kialakítására iránymutatást ad az MSZ 447 amely hivatkozik a KLÉSZ előírásaira. Mindkettő letölthető. Használd a GOOGLE-t
Köszönöm.
Az alábbiak közül melyiket kell használni egy családi ház földeléséhez ?
1. http://mixvill.hu/1/products/437
2. http://mixvill.hu/1/products/610
Én a 30 X 30 X 4 mm es T vas földelést javasolnám 3 m hosszban, mivel te mondtad köves a felület! 1 es link.
Leveréshez segítség lehet ha ütvefúró, vésőgéppel csinálod. Igaz kell egy betétet készíteni hozzá és csak akkor tudod ilyen célra használni.
mostmár értem tehát akkor ilyen t-szondát kell lehelyezni.
Majd valahogy szerkesztenem kell olyan fúróféleséget amivel lelehet fúrni.
Amúgy 3méter mélyre kell lefúrni?
Az ütvefúrót nem fúrás végett javasoltam hanem mint kalapács fog működni!
Mivel kavicsos, köves talajt kell át ütnöd. Az átalakító azért kell, hogy a fúrófej közepére van ki hozva az ütőszeg és hagyományosan ezt nem tudod elérni csak átalakítón keresztül. Itt arra gondoltam, hogy egy tönkrement dobozhely fúró szárát és rövid csöves részét használva le tudod veretni a szondát! :)
Tehát akkor fogok egy tönkrement 65mm-es koronafúrót és azzal lefúrok vagy azt valamivel megkéne hosszabítani ugye?
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. november 04., 07:37:04 DÉLELŐTT
Tehát akkor fogok egy tönkrement 65mm-es koronafúrót és azzal lefúrok vagy azt valamivel megkéne hosszabítani ugye?
A gépet véső üzemóda kapcsolva a "T" vas végére illeszted a koronafúrót és enyhe nyomás mellet a géppel próbáld le veretni a szondát. Ilyenkor mintha kalapács lenne használod a gépet.
Egy 5 kg-os kalapáccsal is lehet próbálkozni. Ezt a ütvefúrós módszert még én sem próbáltam. ::)
Úgy 6 éve a cégemnél 15 db. földelő szondát (2 " os vascső) leverését végeztem egy ki kölcsönzött nagy Hilti vésőgéppel. Nálunk feltöltött kohósalakos talajon keresztül gyorsan és sikeresen. :)
Köszönöm a válaszokat már értek mindent.
Egyet nem tudok még:
Ezt szokták használni betonalap földeléshez?
http://shop.villamossagidiszkont.hu/villamvedelem/18765-koracel-horganyzott-10mm.html
Igen ez megfelelő. :)
Kösznöm!
Egyébként ezt lehet kapni minden villanyszerelési boltban?
És hogy kell kérni?
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. november 05., 15:47:47 DÉLUTÁN
És hogy kell kérni?
Elnézést kérnék XX fm. 10 mm. átmérőjű horganyzott köracélt. :-[
Köszönöm. :-X
"Fizetés után köracélt hazavinni." ;D
;D
Bocsánat a hü*** kérdésért.
csak nem láttam még villanyszerelői boltban ilyet.
Ez mit jelent?
XX fm.
XX fm = ahány folyómétert kérsz. Mert azt te tudod milyen hossz kel! :D
Nagyon szépen kitartó és türelmes érthető válaszaidat!
Kedves Mindenki!
Saját házamban csinálgatom az utóbbi időben a villanyszerelést, mai nap eljutottam odáig, hogy leellenőrizzem a földelést. Mivel nekem nincs speciális műszerem, így a következőt csináltam. Lekötöttem a PEN-t a mérés idejére, üzembe helyeztem egy hősugárzót, fogtam egy lakatfogót és mértem. Kissé ledöbbentem az eredménytől. Az áramerősség 2,6 A volt, a feszültségesés 80 V. Ez körülbelül 30 Ohm-os hurokellenállás. Azt értem én, hogy TN rendszerben nincs nagy szerepe helyi földelésnek, csak egy "vésztartalék" ha van egy PEN szakadás, csak ezek után mi értelme annak, amit a környezetemben lévő szakemberek végeznek, hogy megveszik a 2 m-es földelő szondát, bekötés után végeznek egy próbalámpás vizsgálatot és ezzel készen is van a dolog. Megjegyzem, én 3 m-es 12-es horganyzott köracélt vertem le és ez is elég gyatra eredményt produkált. Természetesen egy új háznál van lehetőség az alapba lefektetni hosszú földelést, de az utólagos felújításoknál a szondás megoldás adott. Egy PEN szakadás esetén akár volna földelésem, akár nem. Ha valamit rosszul látok, akkor légyszíves javítsatok ki.
Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 30., 23:00:21 DÉLUTÁN
Kedves Mindenki!
Saját házamban csinálgatom az utóbbi időben a villanyszerelést, mai nap eljutottam odáig, hogy leellenőrizzem a földelést. Mivel nekem nincs speciális műszerem, így a következőt csináltam. Lekötöttem a PEN-t a mérés idejére, üzembe helyeztem egy hősugárzót, fogtam egy lakatfogót és mértem. Kissé ledöbbentem az eredménytől. Az áramerősség 2,6 A volt, a feszültségesés 80 V. Ez körülbelül 30 Ohm-os hurokellenállás. Azt értem én, hogy TN rendszerben nincs nagy szerepe helyi földelésnek, csak egy "vésztartalék" ha van egy PEN szakadás, csak ezek után mi értelme annak, amit a környezetemben lévő szakemberek végeznek, hogy megveszik a 2 m-es földelő szondát, bekötés után végeznek egy próbalámpás vizsgálatot és ezzel készen is van a dolog. Megjegyzem, én 3 m-es 12-es horganyzott köracélt vertem le és ez is elég gyatra eredményt produkált. Természetesen egy új háznál van lehetőség az alapba lefektetni hosszú földelést, de az utólagos felújításoknál a szondás megoldás adott. Egy PEN szakadás esetén akár volna földelésem, akár nem. Ha valamit rosszul látok, akkor légyszíves javítsatok ki.
Üdv. balzsi!
Én kispályás vagyok még,de én úgy tudom,hogy a villanyszerelőnek a szerelői ellenőrzésen kívül azaz a próbalámpás ellenőrzésen kívül nincs más teendője.
Én éppen ezért meg maradok az általam megszokott 2"-os horganyzott vascsőnél. Egy szálat ferdén ketté vágok és ezeket verem le a ház ellentétes sarkainál majd 10 es köracéllal összekötve kötöm a hálózatra.
Még nem csalatkoztam benne, igaz Kecskeméten szinte mindenhol homokos talajba kell le verni. :)
Idézetet írta: Szelei Dátum 2012. december 31., 08:24:56 DÉLELŐTT
Én éppen ezért meg maradok az általam megszokott 2"-os horganyzott vascsőnél. Egy szálat ferdén ketté vágok és ezeket verem le a ház ellentétes sarkainál majd 10 es köracéllal összekötve kötöm a hálózatra.
Még nem csalatkoztam benne, igaz Kecskeméten szinte mindenhol homokos talajba kell le verni. :)
Utólagosan én is azon gondolkodom, hogy hasonló módon "bővítem " a földelésemet.
Idézetet írta: Szelei Dátum 2012. december 31., 08:24:56 DÉLELŐTT
Én éppen ezért meg maradok az általam megszokott 2"-os horganyzott vascsőnél. Egy szálat ferdén ketté vágok és ezeket verem le a ház ellentétes sarkainál majd 10 es köracéllal összekötve kötöm a hálózatra.
Még nem csalatkoztam benne, igaz Kecskeméten szinte mindenhol homokos talajba kell le verni. :)
Akkor szerinted a a vascsöves megoldás jobb mint a földelő szondás?
Melyik az olcsóbb megoldás?
Petike
Én nem azt tartom szemelőt, melyik az olcsóbb hanem melyik a leg jobb! Cső esetén nagyobb az érintkező felület és a hossza sem 2 hanem 3 fm. ezért hatásosabb. :)
félbevágva érted a 3métert?
Ezt a 3méter úgy kell érteni hogy 3 méter mélyen van lennt a földben?És akkor a teteje nem látszik ki a földből.
A kötődobozba mivel jössz fel?Köracéllal?Azt hogyan fogatod rá a vascsőre?
Köszönöm szépen!
Igen félbe vágva (nem hosszába). A 10 mm es gömbvasat 10-15 cm hosszan ráhegesztem a cső végétől 20 cm-nél (kétoldalas hegesztéssel). A hegesztésnél horgany spray-vel kezelem a felületet. Ezek után verem le a szondát. :)
Idézve a kolléga hozzászólását:
" Azt értem én, hogy TN rendszerben nincs nagy szerepe helyi földelésnek, csak egy "vésztartalék" ha van egy PEN szakadás, csak ezek után mi értelme annak, amit a környezetemben lévő szakemberek végeznek, hogy megveszik a 2 m-es földelő szondát, bekötés után végeznek egy próbalámpás vizsgálatot és ezzel készen is van a dolog."
Vigyázat rossz értelmezés: A földelés nem vész tartalék, fontos szerepe van, a nullázás egyik feltétele a jó földelés is. De még a természet gyógyászatban is kimutatható az elektroszmogra vissza vezetve ;). Az üzemi földelőnek igen is van jelentős szerepe.
Értem.
Aki nemtud hegeszteni az meg marad a szondánál.
Köszönöm!
A védőföldelés nagyon egyszerűen müködik, az emberi test ellenállásához képest nagyon-nagyon kis ellenállással rendelkezik (már ha jó a minősége). Az a "bolond" áram meg nem szereti az akadályokat, a nagy ellenállást, ezért inkább arra folyik az emberi testhez képest. Még lényegesebb: Ohm és Kirhoff által meghatáozott törvényszerűség miatt a nagyon kis ellenálláson a feszültség esés is nagyon kicsi, tehát nem éri az embert veszélyes értékü feszültség (lesöntöli, elnyeli). Másodlagosan, a kis földelési ellenállás miatt jelentős áram alakul ki ami a védelmet, biztosítékot képes kioldani, azaz megszüntetni a veszélyes fesz. forrását. Ezzel tudomásunkra is kerül, hogy valahol hiba van. Tehát a védőföldelés illetve hurok ellenállása mindig legalább olyan kicsi legyen, hogy hiba esetén biztosan kioldjon az adott értékü védelem.
Tényleg, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy precíz, biztonságos, tehát üzembiztos hálózat legfontosabb kelléke, feltétele a kitűnő minőségű földelés(ek) megléte! Nem véletlenül beszéltem többesben, hiszen mint ahogy azt Szelei kolléga is kihangsúlyozta, földelésből nem lehet eleget készíteni, hiszen minél több helyen, minél nagyobb felület(ek) érintkez(nek) az anyafölddel, nos az a földelő (és nem utsó sorban EPH!!!) rendszer annál jobb hurokimpendancia értékeket, s ezáltal annál biztosabb földelőképességet tud majd garantálni. Természetesen, nem várható el minden villanyásztól, hogy mondjuk egy, a Bükkben, Mátrában lévő házikó esetében is leverjen 2-3 szondát egy, már 1 méter után kemény sziklás talajban, de pl ott, ahol agyagos a talaj, nos ott életbevágóan fontos, hogy akár 3 helyre is legyen leverve szonda és az legalább 10-es acéllal össze legyen kötve. Ebből a szempontból előnyösek azok a helyek, ahol aránylag magasan van a talajvíz, hiszen egy, mondjuk 3m hosszú szonda akár 1/3-a is vízben lehet, megteremtve ezáltal egy szinte tökéletes potenciálú földelést, mint pl amilyennel a haverom rendelkezik a kertje végében telepített csatlakozó és világító egység esetén.(L. képek)
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. december 31., 15:42:47 DÉLUTÁN
Tényleg, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy precíz, biztonságos, tehát üzembiztos hálózat legfontosabb kelléke, feltétele a kitűnő minőségű földelés(ek) megléte! Nem véletlenül beszéltem többesben, hiszen mint ahogy azt Szelei kolléga is kihangsúlyozta, földelésből nem lehet eleget készíteni, hiszen minél több helyen, minél nagyobb felület(ek) érintkez(nek) az anyafölddel, nos az a földelő (és nem utsó sorban EPH!!!) rendszer annál jobb hurokimpendancia értékeket, s ezáltal annál biztosabb földelőképességet tud majd garantálni. Természetesen, nem várható el minden villanyásztól, hogy mondjuk egy, a Bükkben, Mátrában lévő házikó esetében is leverjen 2-3 szondát egy, már 1 méter után kemény sziklás talajban, de pl ott, ahol agyagos a talaj, nos ott életbevágóan fontos, hogy akár 3 helyre is legyen leverve szonda és az legalább 10-es acéllal össze legyen kötve. Ebből a szempontból előnyösek azok a helyek, ahol aránylag magasan van a talajvíz, hiszen egy, mondjuk 3m hosszú szonda akár 1/3-a is vízben lehet, megteremtve ezáltal egy szinte tökéletes potenciálú földelést, mint pl amilyennel a haverom rendelkezik a kertje végében telepített csatlakozó és világító egység esetén.(L. képek)
Köszönöm válaszodat!
Te szondát szoktál használni földeléshez?
Ha igen akkor milyet?Link?
Milyen módszerrel szoktad leverni?
Köszönöm szépen!
Sziasztok!
Nos hát, gyári keresztföldelők érintkeznek nagy felületen a földel,ezt ajánlják mindenhol,persze ezek horganyozva is vannak,ami a korrózió elleni védelmet biztosítja.
Szerintem érdemesebb egy ilyen földelő leszúrása,mint egy vascsőé.
Ezek horganyozva vannak a hegesztett résznél is,sőt a köracél csatlakozásánál is.
Nyilván a hatásosságát méréssel lehet megállapítani,elég drágák a földelési ellenállás mérők.
Találtam a vaterán egy régi,de hitelesített darabot.:http://elektronika.vatera.hu/muszerek_alkatreszek/merestechnika/foldelesi_ellenallas_mero_pu_430_kifogastalan_1690561100.html
Szerintem ez is megteszi a hatását annak, aki biztosra akar menni.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 31., 17:56:24 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Nos hát, gyári keresztföldelők érintkeznek nagy felületen a földel,ezt ajánlják mindenhol,persze ezek horganyozva is vannak,ami a korrózió elleni védelmet biztosítja.
Szerintem érdemesebb egy ilyen földelő leszúrása,mint egy vascsőé.
Ezek horganyozva vannak a hegesztett résznél is,sőt a köracél csatlakozásánál is.
Nyilván a hatásosságát méréssel lehet megállapítani,elég drágák a földelési ellenállás mérők.
Találtam a vaterán egy régi,de hitelesített darabot.:http://elektronika.vatera.hu/muszerek_alkatreszek/merestechnika/foldelesi_ellenallas_mero_pu_430_kifogastalan_1690561100.html
Szerintem ez is megteszi a hatását annak, aki biztosra akar menni.
Köszönöm válaszodat!
Milyen szondát szoktál használni a földeléshez? LINK?
Milyen módszerrel szoktad leverni?
Köszönöm szépen!
Üdv. Petike!
Parancsolj:http://www.luxvill.net/T_foldelo_szonda_2m-es_30*30*4_10mm_koracellal_tuzihorganyzott
Van 3 méteres kiszerelésben is.
Leverése nagykalapács :)
Méréshez egy ÉVÉ UNIVERZÁLT használok,de úgy gondolom hogy egy villanyszerelőnek ez bőven elég,még sok is. :)
B.Ú.É.K
"Vigyázat rossz értelmezés: A földelés nem vész tartalék, fontos szerepe van, a nullázás egyik feltétele a jó földelés is. De még a természet gyógyászatban is kimutatható az elektroszmogra vissza vezetve . Az üzemi földelőnek igen is van jelentős szerepe."
Kedves Novill!
Én úgy gondolom, amíg a PEN tökéletesen ellátja szerepét, addig nehéz vele azonos eredményt produkálni földelőszondákkal. Mivel PE, EPH is a PEN-en keresztül kerül legkisebb ellenállással nullpotenciára, ezért használtam én a "vésztartalék" megfogalmazást.
Üzenet összefûzve: 2012. december 31., 18:19:35 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 31., 18:15:05 DÉLUTÁN
Üdv. Petike!
Parancsolj:http://www.luxvill.net/T_foldelo_szonda_2m-es_30*30*4_10mm_koracellal_tuzihorganyzott
Van 3 méteres kiszerelésben is.
Leverése nagykalapács :)
Méréshez egy ÉVÉ UNIVERZÁLT használok,de úgy gondolom hogy egy villanyszerelőnek ez bőven elég,még sok is. :)
B.Ú.É.K
Azért a nagykalapácsnál én jobb megoldásnak tartom a vésőgépes leverést. ;)
Azért a nagykalapácsnál én jobb megoldásnak tartom a vésőgépes leverést. ;)
[/quote]
Miért is? :)
Köszönöm a válaszokat!
Földelési ellenállást nem lehet mérni egy multiméterrel?
Azt hogy kell?
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. december 31., 18:29:11 DÉLUTÁN
Köszönöm a válaszokat!
Földelési ellenállást nem lehet mérni egy multiméterrel?
Azt hogy kell?
Nem sajnos,a Multiméterek 9 voltos elemet használnak a méréshez,ami nem elegendő.
A földelési ellenállás mérők,pedig különböző impulzusokat ha jól tudom,több szondával működnek.
Ilyen mérőt nemlehet "házilag" készíteni valahogy?
Ahhoz az én szaktudásom kevés. :)
De ha azt a vaterásat megveszed 5000 forintért amit belinkeltem,nem bonyolódsz túl nagy kiadásba,meg úgysem sokat használod.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 31., 18:21:56 DÉLUTÁN
Azért a nagykalapácsnál én jobb megoldásnak tartom a vésőgépes leverést. ;)
Miért is? :)
Nekem két okból jött be a vésőgép, nem fáradtam el, nem vertem szét a szondám végét. ;)
Üzenet összefûzve: 2012. december 31., 19:33:57 DÉLUTÁN
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. december 31., 18:29:11 DÉLUTÁN
Köszönöm a válaszokat!
Földelési ellenállást nem lehet mérni egy multiméterrel?
Azt hogy kell?
Ha én itt leírnám, hogyan oldottam meg a L-N, L-PE, L-földelés hurokellenállásának mérését, akkor a szakembereknek rémálmaik lennének. :)
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 31., 18:35:50 DÉLUTÁN
Nem sajnos,a Multiméterek 9 voltos elemet használnak a méréshez,ami nem elegendő.
A földelési ellenállás mérők,pedig különböző impulzusokat ha jól tudom,több szondával működnek.
A multiméterek ellenállás méréskor kissebb mint 0,5V-os mérőfeszültséget használnak, hogy egy elektronikai panelon méréskor ne zavarjon a mérésbe a félvezető (tranzisztor, dióda, stb.). Ugyanis a manapság használatos félvezető anyagok alapja a szilicium mely 0,5 fölötti feszre nyitnak ki. Ezért van un. dióda mérő állás, ekkor tudsz félvezetőt, diódát mérni amit ha nyitó irányba méred, a műszeren kb. 0,5V-os kijelzést láthatsz, azaz ezaz érték a rajta eső mérőfeszültségnek. Félvezető méréskor jellemzően 3V-al mér a müszer.
Ezért is nem alkalmas az átlagos multiméter szigetelés tesztelésre.
Több alkalommal felvetődött a kérdés fórumon belül, hogyan célszerű leverni a földelőszondát. Ezzel kapcsolatban találtam videót, melyben 3 féle technológia látható. :)
Itt egy tuti megoldás.
Ez ha jól emlékszem pont a Szelei kolléga által is említett vésőgépes megoldás. Az első videó azért kicsit vicc kategória. Nem tudom milyen talaj van (gondolom valamilyen feltöltött) a videóban, de kapásból a felét lenyomják kézi erővel. A kis kalapáccsal nekiesik a szaki, ahelyett, hogy egy 5 kg verziót használna. Párat odacsapna és kész. :)
Persze a vésőgépes megoldás nyilván egyszerűbb. ;)
Valóban az elő kissé komolytalan, de az alsóbb rétegben látható némi ellenállás. A második videóban látható megoldás profi, nem kell létra sem hozzá, vélhetőleg az ára sem alsó kategóriás.
Nem lényeges ekkora ütvefúró sokszor elég kisebb gépet használni. Az kicsit lassabb de a végeredmény izzadtság mentes szonda verés. :)
Gyakorlatilag minden vésni tudó gép alkalmas erre a célra. Csak kell egy elhasználódott véső vagy fúró csonk amit át alakíthat a szonda befogadására és már mehet is.
Üdv mindenkinek!
Arról szeretnék informálódni, hogy megvalósítható e egy üzemi nulla vezető "szétválasztása"? Azt értem ez alatt, hogy a mérőhelyen szétválasztott pen vezető utáni nulla vezetőt ha ismét szétválasztanánk, földelő szondával ellátnánk ez így megfelel az előírásoknak? Mivel a minap beszélgettem az egyik ismerősömmel aki azt állította hogy ez így megfelelő. Ez a téma egy melléképület földkábeles áramellátásából indult mivel a kábel 4 erű csak a 3fázist és a nullát tudná átvinni rajta. Vagy esetleg van erre valami jó megoldás? Előre is köszönöm a válaszokat és bocsánat ha nagy badarságot kérdeztem (egy lelkes laikus) :-X
Igen, van méghozzá az 5 eres NAYY-J földkábel, melynek 5x16mm2-es kiadása kb. 600.- Ft/méter! Nem tudom, hogy hány méteres a kábelszakasz, ill hány Ampert kell rajta vinni, de amennyiben esetleg a 16-os kevés lenne, akkor van 5x25mm2-es is, az olyan 800.- pénz / méter. (L. kép) Ja, a válaszomból remélem kiderült, hogy PE-N -re szétválasztott TN-S rendszert nem lehet újra PEN, azaz TN-C-vé alakítani!
Idézetet írta: p0flash Dátum 2015. január 20., 22:15:46 DÉLUTÁN
Üdv mindenkinek!
Arról szeretnék informálódni, hogy megvalósítható e egy üzemi nulla vezető "szétválasztása"?
Rosszul tetted fel a kérdést, az üzemi nullát, de a Pe-t sem tudod szét választani. Ha és amennyiben a földkábeled réz esetén 10mm2, vagy alumínium esetén 16mm2 keresztmetszetű, vagy nagyobb, akkor elvileg lehet PEN, az, amit Te nullának gondolsz, de nem mindegy honnét indítod az elejét, ahová érkezik, a bejövő PEN oda kell kötni. Ez függ a szerelés módjától, mert, ha már az óra alatt szétválasztották, akkor már nem férni hozzá, így innentől kezdve marad az 5 eres változat, mindegy mennyivel drágább. Érdemes lenne a mellék épültbe érkezés helyére is egy Fi relé és egy földelő szonda elhelyezése. Nekem az a tapasztalatom, hogy a melléképelt az amolyan mostohatestvér. Itt bármi jó, úgysem látják, aztán 50 méteres 4*2,5mm2 vezetéken odavisznek 20 Ampert, a vezeték indulásánál van 3db 20A kismegszakító aztán ezzel ki is fujt a védelem, a végén kiderül, itt vannak a leg komolyabb teljesítménnyel bíró gépek, amiknek az ára sem olcsó.
Elméletileg megvalósítható a fenti tanácsok figyelembevételével, de gyakorlatilag az ámen azon lesz, hogy honnan lesz leválasztva a 2. PEN-ként szolgáló vezető, ugyanis ha a meglévő 5 eresről választod le és a leválasztási ponton már van egy elosztott hálózat, amin ÁVK is üzemel, akkor az ÁVK hatástalan lesz, illetve le fog kapcsolni, ezért célszerű lenne az óránál lévő szétválasztástól indítani a megfelelő keresztmetszettel vagy az első szétválasztási pontig vinni a 4-eres vezetéket és ott földelni, miközben az órától jövő PE vezetőt figyelmen kívül kell hagyni, majd a melléképületbe menő 4-erest ismét szétválasztani és földelni.
Urak, nagyon mondogatjátok az órák utáni szétválasztást, de azért általában -főleg családi házak esetén- már az órák előtt megtörténik a PEN PE-N szétválasztás, pláne ott, ahol ugye van egy késesbiztis csatlakozó tokozott, illetve "B"-s túlfeszvédelem + fő EPH sín, tehát gyakorlatilag minden újonnan létesített, vagy felújított szabvány hensel, vagy csatári PVT-s mérőhely esetén... ;)
Ha figyelembe vesszük, hogy 6 évente illik érintésvédelmi szerelői ellenőrzést végezni akár műszeresen is. ( Persze az új szerelés befejezésekor is illik műszeres vizsgálatot végezni :).) Továbbá probléma szokott lenni, hogy idővel nem található a földelő doboz, ahol rá lehetne mérni a szonda felé. Ez szigetelés és különböző burkolások miatt fordul elő. Ezért jobb megoldásnak találom a szétválasztást az első fogyasztói elosztó táblánál megoldani a családi házaknál. Mert különben a plombált részhez nem lehet hozzá férni mérés céljából. A védelem ellenőrzése során kell mérni a Pe és N vezető esetén az induló hurok ellenállási értékeit, ha hiteles vizsgálatot végzünk. A túlfeszültség védelem kevés lakásnál van megoldva teljeskörűség és szakszerűen. Azzal, hogy a mérő elé telepítünk túlfeszültség védelmet az még nem teljes körű. Vagyis a plombált részen történő szétválasztást a lakásoknál személy szerint nem támogatom. Viszont mindenki a saját felelőssége és elgondolása alapján alakíthatja ki a szétválasztást természetesen.
Novill, én ezért beszéltem erről a mérőhelyről (okés, ez kombinált, de lényegében ugyanez a metidikája a csak 24h-s mérőnek is), mint manapság elfogadott szabványról,ahol ugyebár a bal alsó 150x300-as PVT-ben található az OBO 1801 (sorry, de szerintem ez a legjobb minőséget képviselő EPH potential ausgleichschiene), melyet ugyebár NEM plombálunk, hiszen abban nem fordul elő méretlen fázis betáp, csak PEN, azzal pedig nem lehet önmagában bűnözni... ;) íme:
Köszönöm a gyors válaszokat, sokat segített. Végeredményben arra jutottam, hogy 5x2,5mm2 NYY-J -vel kellene áthidalni ezt a nagyjából 15 métert a földben kpe csőbe fektetve. A mellék épületben lenne egy elosztó ahova felkerülne az ÁVK és a max 16A-es biztosítók az áramköröknek. (És még ide is el kellene helyezni egy földelő szondát?) Remélem ez így elfogadható :D Ja és az alu hullámlemezzel burkolt garázst be kell kötni az EPH-hálózatba?
Üdv!
Ilyen vékonka kersztmetszet esetén nincs értelme a + földelésnek, inkább a védővezető hurokimpedanciája legyen megfelelő.
Üdv Mindenki!
Feltettek nekem a minap egy kérdést a lehetséges válaszokkal:
Milyen földelés nem létezik? A, Szalagföldelés. B, Rúdföldelés. C, Keresztföldelés. D, Alapföldelés.
Szerintetek melyik a helyes válasz? ...én kapásból a C-re tippeltem, de állítólag az nem jó.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2020. május 04., 20:07:42 DÉLUTÁN
Üdv Mindenki!
Feltettek nekem a minap egy kérdést a lehetséges válaszokkal:
Milyen földelés nem létezik? A, Szalagföldelés. B, Rúdföldelés. C, Keresztföldelés. D, Alapföldelés.
Szerintetek melyik a helyes válasz? ...én kapásból a C-re tippeltem, de állítólag az nem jó.
Szia!
A keresztföldelés is érdekes , ritka eset (két szalagföldelő X alakban? )
De ebből a d alapföldelést választanám--mert Betonalap földelésként hivják.
Üdv!
Mivel szalagföldelés opció már volt a válaszok között és mint olyan, keresztföldeléssel még nem találkoztam (keresztföldelővel viszont igen), ezért nekem még mindig ez tűnik a kakukktojásnak, mert a keresztbe lerakott szalagföldelő nem valami meggyőző tud lenni és hivatalos dokumentek sehol sem említik. Hol használtak ilyet? A kérdező vajon nem keveri össze a földelőhálóssal? ...abban is rohadt sok kereszt van. ;D Bár abból is kiindulhatunk, hogy az általad említett ún. keresztföldelés, tulajdonképpen szalagföldelés. ...vagy nem?
Az alapföldelés meg abban érdekes, hogy nincs előtte a beton szó, viszont ez már majdnem jó is lehet(ne) bizonyos kontextusban.
Szó mi szó, 2 idétlen válasz is van, de vajh melyik a legidétlenebb, akarom mondani szabványtalan?
No igen, az idétlen szó elég jól jellemzi a kérdést. :D
Mert már valóbban onnan vannak bajok, hogy magyarban a rúd, satöbbi, az földelő (földelő az, ami a földben van), és a földelés az a földelő és a földelővezető együtt. Keresztföldelő meg miért ne lenne, bár ki minek hívja.
Ez annyira ügyetlen teszt kérdés.
szalagföldelés-szalagföldelő
rúdföldelés-rúdföldelő
keresztföldelés-keresztföldelő
alapföldelés-alapföldelő
nyelvtanilag lehet mind helyes, földelés fogalmak szerint is. Ami kissé kilóg, talán az alapföldelés-alapföldelő. Miért, mert hiányzik előle a megszokott beton anyagtulajdonság jelző. Ok, ha ez igaz, akkor a többi földelő fajtánál is oda kéne írni az anyagfajtát, nem csak a szerkezeti felépítését. Tehát akkor horganyzott-acélrúdföldelő .. stb.
"földelés fogalmak szerint is"
Bocs, de nem. Ez 60 éve egyformán ugyanúgy van a szakirodalomban, legyen az szakkönyv, szakmunkástanuló tankönyv vagy szabvány (1-1 példa mindegyikre 1956-tól 2004-ig).
Idézetet írta: istvan01 Dátum 2020. május 05., 12:31:46 DÉLUTÁN
Ez annyira ügyetlen teszt kérdés.
szalagföldelés-szalagföldelő
rúdföldelés-rúdföldelő
keresztföldelés-keresztföldelő
alapföldelés-alapföldelő
nyelvtanilag lehet mind helyes, földelés fogalmak szerint is. Ami kissé kilóg, talán az alapföldelés-alapföldelő. Miért, mert hiányzik előle a megszokott beton anyagtulajdonság jelző. Ok, ha ez igaz, akkor a többi földelő fajtánál is oda kéne írni az anyagfajtát, nem csak a szerkezeti felépítését. Tehát akkor horganyzott-acélrúdföldelő .. stb.
Szia!
A DL 1 és a Legrand katalógusokban -van keresztföldelő is ..Persze mindenféle "korszerű,hatékony " dumával.
Viszont nem látom át , mitől lenne másabb mint egy rúd vagy cső? A felület bármelyiknél egyformára vehető, ha a hosszát változtatom.
Na mindegy ........ami idétlen,
az idétlen is marad.
...csak elárulom nektek, hogy mi lett a hivatalos válasz, mert ma megkaptam én is.
C, Keresztföldelés.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. november 02., 22:39:55 DÉLUTÁN
Petike196600!
Megpróbálok egy pár sort írni a földelések kialakításához, talán segít.
A betonalap földelésrõl nem írok, mert úgy gondolom NOVILL azt mûszakilag leírta.
Itt lényeges az acél folytonossága.
Ezen kívül vannak még földelõk. Mélyföldelõ, rúdföldelõ (csõföldelõ) szalagföldelõ, lemezföldelõ...
A földelések lényege, hogy fagyhatár alá legyenek telepítve, meghatározó a szerkezeti kialakításuk. A cél az, hogy minél kisebb legyen földelési ellenállásuk.
A talaj szerkezete is befolyásolja, hogy mikor melyik alkalmazható. Vannak speciális esetek. Üzemi földelések, villámvédelmi földelések, ahol a földelési ellenállás értéke egy szabványban elõírt értéknél nagyobb nem lehet.
Ezeket el lehet érni több földelõ telepítésével, azok összekötésével - potenciál befolyásolással - gyûrûs földelõ hálózat kialakításával.
A telepített földelések ellenállása javítható bentonit alkalmazásával.