Ez egy régebbi olvasói levél volt, mely esetleg mások számára is informális lehet.
Ha megengedi, egy kérdéssel fordulok Önhöz, mely az áramvédõ kapcsoló témaköréhez tartozik. Sokan sokfélét hallottunk, olvastunk az ÁV kapcsolóról. Az ön honlapján is említést tesz megtörtént esetrõl, hogy adott esetben megvédte volna a pácienst az áramütéstõl. Testzárlat esetén mûködik, ahol a szabályosan szerelt áramköri egyensúly felborul és a védelem mûködésbe lép.
Kérdésem: Családi ház, szabályosan szerelt hálózata esetén, beépített ÁV kapcsoló (egyfázisú esetet tekintve, tehát fekete, kék illetve zöld/sárga erek a megfelelõ helyre csatlakoztatva) mûködésbe lép-e, ha egy dugaszoló aljzatba én nem egy villamos csatlakozású készüléket csatlakoztatok, hanem valamilyen oknál fogva a konnektor (vagy a vezetékér) fázisához és nullájához (230V) szabad kézzel érek hozzá, ahol abban a pillanatban én, mint fogyasztó mûködök. (Tegyük fel szigetelt cipõben egy száraz szobában vagyok, ahol úgy gondolom, hogy a föld felé nem folyik áram)
Az áramvédõ kapcsoló ( fi relé, életvédelmi relé) mûködése nagyon egyszerû, nagyon sok helyen lehet olvasni róla különbözõ bonyolultsági szinten. Nem szakembernek talán a következõképpen tudnám el magyarázni.
Képzelje el a szigetelten villanyvezetéken a két oszlop között a vezetékeken madarak sétálnak a vezetéken és nem történik semmi probléma velük. Élnek vidáman a vezetéken sétálva, nem érnek sem a másik vezetékhez, sem pedig a tartószerkezethez. Vagyis azonos potenciálon (ponton) vannak. Mi az emberek általában a földön járunk, és földrõl elérhetõ fém részek is a földdel azonos potenciálon (ponton, földpotenciálon) vannak. Ezért az emberi test azonos ponton van a környezetével. Ezért az emberi test és az általa érintett rész között nincs veszélyes mértékû feszültség különbség. A villanyszerelési munkák során ezért törekedünk arra, hogy a védõföldelés, földelõ vezetéket, EPH (minden nagyobb terjedelmû fémszerkezetet) vezetéket bekötünk a védõhálózatba. Ezzel földpotenciálon tartjuk általunk érinthetõ részeket, ami a zárlati áram védelem, illetve az áramvédõ kapcsoló hatékonyságát segíti.
Kérdésére visszatérve ha tökéletesen elszigeteli magát mindentõl, és egy vezetéket meg fog nem történik semmi, nem éri áramütés még ha ez fázis vezetõ is. De nem javaslom ezt megtenni, mivel a tökéletes szigetelés esetén érvényes ez csak. Rendes normál üzemmód esetén a fázisvetõ és üzemi nulla vezetõn folyik áram a fogyasztón keresztül. A kör árama fázisvezetõn, a fogyasztón és a nulla vezetõn keresztül záródik az áramkör. Ez az jelenti I fázisáram be + I nulla vezetõn folyó áram ki = 0 A áram folyik. Ha ön szabad kézzel megfogja a fázis vezetõt, akkor önnön keresztül a föld felé áram folyik, vagyis áramkörbe került, aminek súlyos következménye lehet adott esetben. Így a fázis vezetõn keresztül a föld felé folyik az áram, nem a nulla vezetõn keresztül. Ebben az esetben az áramvédõ kapcsoló mûködni fog ha eléri azt az áramerõsséget amire hitelesítve (például 30mA) van, vagyis ki kapcsol, így megszabadul a veszélyes mértékû áramütéstõl. Az elõbbi I fázis áram +I nulla áramnál = már nem egyenlõ 0-val, és ez hozza mûködésbe az áramvédõ kapcsolót.
De az amit ön ír, az öngyilkosság erre nem jó az áramvédõ kapcsoló. Olyan eset amikor tökéletesen el van szigetelve és úgy fogja meg a fázis vezetõt az egyik kézzel , a másik kézzel a nulla vezetõt a gyakorlatban nem fordulhat elõ. Az érintésvédelem nem a szándékos áramütés megakadályozásról szól, hanem véletlen áramütés ellenni védelemrõl szól. A test zárlat, zárlati áram védelem nem egyenlõ az áramvédõ kapcsoló általi védelemmel, ezek nem keverendõk össze. Gondoljon arra, hogy a kismegszakító értéke 16A, míg az áramvédõ kapcsoló már 30mA –nél leold.
Idézetet írta: Novill Dátum 2010. november 20., 13:21:10 DÉLUTÁN
Ha ön szabad kézzel megfogja a fázis vezetõt, akkor önnön keresztül a föld felé áram folyik, vagyis áramkörbe került, aminek súlyos következménye lehet adott esetben. Így a fázis vezetõn keresztül a föld felé folyik az áram, nem a nulla vezetõn keresztül. Ebben az esetben az áramvédõ kapcsoló mûködni fog ha eléri azt az áramerõsséget amire hitelesítve (például 30mA) van, vagyis ki kapcsol, így megszabadul a veszélyes mértékû áramütéstõl.
Ilyen esetben csak az áramerõsség számít? A firelé olyan gyorsan lekapcsol, hogy az ne legyen veszélyes? Mert gondolom a gyorsaság is számít.
Igen jól látod, az áramerõsség számít. Mielõtt ki alakulna a veszélyes mértékû áramerõsség ( tehát ha 30mA az érzékenysége ) még elõtte leold a védelem. Így lehetõvé teszi, hogy az áramkörbõl kiszabaduljon az áram ütött személy. Ez kellõen összefügg a gyorsasággal is. Azt viszont tudni kell, hogy a fi relék között is vannak minõségi különbségek, melyek az árban is megmutatkoznak.
Így már teljesen érthetõ a számomra :D
Viszont amit a minõségi különbségekrõl írtál, azt mire kell érteni? Nem minden a kereskedelemben kapható firelé felel meg tökéletesen a célnak? Az olcsóbb lehet, hogy nem védi meg az életem, mert ha ez így van akkor az elég komoly lenne.
Igen a termékek árai tükrözik sok esetben a minõséget és a megbízhatóságot. Lehet kapni fi relét 5 eFt-ért és 15 eFt-ért is. A kettõ között a megbízhatóságban is van különbség.
Az 5 ezer forintosnak milyen megbízhatósági problémája van? Nem kapcsol le amikor meg kellene, hogy védje az áramütést ért embert?
Az olcsó ÁVK nem tudja minden esetben produkálni az elõírt mûszaki paramétereket. A gyakorlatban én is vásároltam már ilyen ÁVK-kat, és ezek esetében már többször kellett vissza vinni az üzletbe kicserélni. Ugyanígy jártam már kismegszakítókkal is. Ebbõl következik, hogy nem annyira megbízhatóak, az is igaz, hogy felszereléskor többnyire ez kiderül. Legfeljebb elõbb megy tönkre.
Milyen mûszaki paraméterek?
nem kapcsol le olyan hamar vagy gyártási anyaghiba van ezekben.
A mûszaki paraméter: Leoldási idõ, leoldási áramerõsség, terhelhetõ áramerõsség,stb. A gyártó által szavatoltakat nagyobb hiba százalékkal tartja be.
Akkor itt is igaz, hogy az ár tükrözi a minõséget. ;)
Idézetet írta: András Dátum 2010. december 15., 10:47:25 DÉLELŐTT
Akkor itt is igaz, hogy az ár tükrözi a minõséget. ;)
Ez nem feltétlenül igaz!
Különbözõ típusú áram védõkapcsolók (és nem áramvédõ kapcsoló) vannak forgalomban, melyeknek más-más karakterisztikájuk van. Magyarán nem mindegy melyiket milyen célra használjuk.
Tisztelettel: Papa
Ezt a karakterisztika dolgot kifejtenéd egy kicsit, nem csak az számít hogy 30 ma az érzékenysége ahol lekapcsol? Vagy azon belül is van más és más típusú készülék?
Idézetet írta: Jani Dátum 2010. december 23., 08:49:25 DÉLELŐTT
Ezt a karakterisztika dolgot kifejtenéd egy kicsit, nem csak az számít hogy 30 ma az érzékenysége ahol lekapcsol? Vagy azon belül is van más és más típusú készülék?
Figyelmedbe ajánlanám az alábbi linket:
http://www.muszakilapok.hu/elektroinstallateur/az-aramvedokapcsolo-i (http://www.muszakilapok.hu/elektroinstallateur/az-aramvedokapcsolo-i)
Jó kis tartalmas összefoglalás.
Ez tényleg jó tartalmas kis cikk, ami még jó, hogy érthetõen van megfogalmazva a mûködési elve az áramvédõ kapcsolónak.
Az ÁVK mûködését jól lehet ellenõrizni ÉV mûszerrel,ahol megkapom az érintési feszültséget és a kikapcsolási idõt.
Üdv!
A kérdezõ: "Családi ház, szabályosan szerelt hálózata esetén, beépített ÁV kapcsoló (egyfázisú esetet tekintve, tehát fekete, kék illetve zöld/sárga erek a megfelelõ helyre csatlakoztatva) mûködésbe lép-e, ha egy dugaszoló aljzatba én nem egy villamos csatlakozású készüléket csatlakoztatok, hanem valamilyen oknál fogva a konnektor (vagy a vezetékér) fázisához és nullájához (230V) szabad kézzel érek hozzá, ahol abban a pillanatban én, mint fogyasztó mûködök. (Tegyük fel szigetelt cipõben egy száraz szobában vagyok, ahol úgy gondolom, hogy a föld felé nem folyik áram) "
A válasz: "De az amit ön ír, az öngyilkosság erre nem jó az áramvédõ kapcsoló. Olyan eset amikor tökéletesen el van szigetelve és úgy fogja meg a fázis vezetõt az egyik kézzel , a másik kézzel a nulla vezetõt a gyakorlatban nem fordulhat elõ."
Nos, a fenti magyarázatnál egy kis anomáliát észlelek, éspedig, ha kérdezõ tényleg öngyilkosságot akar elkövetni, elszigetelve a környezetétõl, akkor arra az ÁVK alkalmas (!), mert hiába kerül az áramkörbe sorosan, a földpotenciál felé nem fog áram folyni, tehát az ÁVK nem fog lekapcsolni. Ám ha mezitláb áll a talajon, akkor a sorosan áramkörbe került öngyilkos egyénnek már tényleg nem alkalmas az ÁVK, mert le fog oldani.
Szerintem ez így pontos.
Mennyi is az emberi test ellenállása?
Miért is nevezik ezt hibaáram kapcsolónak?
Az emberi test ellenállása a több kOhm-tól, a több MOhm-ig bármilyen értéket felvehet. Több szemszögbõl kell vizsgálni azt, hogy mikor fog leoldani, vagy éppen nem és ezzel vagy életet ment, vagy nem.
A környezettõl teljesen szigetelten csak akkor nem fogja agyonütni, ha a tenyere olyan kérges, mint a finomkezû, halkszavú, kõmûves nagybátyám tenyere. Ha felfokozott izgalmi állapotban van az egyén, akkor a várt hatás nagy valószínûséggel biztos lesz, tehát az ÁVK alkalmas az öngyilokra. Az elektrosokk terápia is pont ezen fiziológiai módokat használja ki a vallatásra ítélt egyéneknél. Olyan testrészeket keresnek, ahol az áram a legkisebb akadály nélkül "gördülhet".
Más est áll fenn akkor, amikor valaki meztéláb áll a talajon. A nagybátyám esetét figyelembe véve, a hatás nem biztos hogy egyértelmû lehet, feltéve, hogy a szíve mennyire erõs és melyik kezébe vette a fázist. Aki felfokozott izgalomban van, annál is lényeges kérdés, hogy a testének éppen melyik része vezetõképesebb. Az áram mindig a legrövidebb utat választva folyhat akár a lába felé is, a fázist fogó jobb keze felõl és nagy esélye van arra, hogy egy 30mA-es ÁVK le fog oldani, persze a szíve felé is fog folyni áram, de itt lehet, hogy jóval kevesebb fog, mint a lába felé és lehet, hogy a szíve is többet bír az átlagnál.
Minden eset más. Még azt sem lehet egyértelmûen kijelenteni, hogy valaki álljon ki a zivataros idõben és üttesse agyon magát a villámmal, mert még azt is túl lehet élni. Lutri ez az egész, biztosra menni csak vizes ruhába csavart kézzel, szigetelõn állva, izgatott állapotban, bal kéz fázis, jobb kéz nulla és gyenge szívvel érdemes.
Na nem morbid tanácsot akartam adni, csak maga a kérdezõ felvetése is morbid volt és egy kicsit vitázni akartam a témán. ;)
34 éve foglalkozom villamos biztonságtechnikával, hülyeséget írni és kérdezni soha nem szoktam.
Egyébként vizes ruhán, mezítláb még hatásosabb, vagy ha ezt még egy "pedikûr" megelõzi!!!:):)
Milyen igazad van! Erre bezzeg nem gondoltam. Na, mindegy. Ez már így esett. ;D
A gyakorlatod alatt még gondolhatsz rá!:):)
De elõtte olvasd át az eddigi kérdéseid, és hozzászólásaid.:):):)
Sziasztok, az áramvédõkapcsoló müködik másfeszültségen?? Pl. 80 váltó.
Elméletileg mûködhetne, bár nem tenném tûzbe a kezem. hisz a mûködési elve alapján az áram összegzés az nem éppen feszültség függõ.
Milyen környezetben szeretnéd az áramvédõ kapcsolót használni, ahol 80 voltos AC feszültség van?
Kedves Mester Urak!
Mint laikusnak, lenne egy kérdésem. Amennyiben 3 fázisú FI relé van felszerelve és egy azon idõben üzemel egy 3 fázisú villanymotor, valamint egy 1 fázisú fogyasztó, akkor hogyan látja el a feladatát a FI relé? Ha jól tudom, a 3 fázisú villanymotor esetében nem halad át áram a 0-ás vezetõn, mivel csak a 3 fázis van rákötve. az 1 fázisú esetében viszont "használatban" van a 0-ás vezetõ. Én ezt úgy képzelem el, hogy a fázisokon sokszorosa áram megy keresztül jelen esetben, mint a 0-áson. Ha ezt valaki nekem leírná laikusnak is érthetõen, akkor megköszönném.
Kedves balzsi!
A 3~ Fi relébe a nullavezetõ is be van kötve. 1~ fogyasztó esetén, a fázisvezetéken "befolyik" az áram, a nullavezetõn arányosan megfelelõ áram pedig "kifolyik" a rendszerbõl. Ameddig az átfolyó áramok aránya megfelelõ, és a hálózatunk hibátlan, addig nem történik kioldás, de ha bármelyik vezetõ érintkezésbe kerül egy földpotenciálú dologgal, felborul az egyensúly...
Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. június 10., 20:56:59 DÉLUTÁN
Kedves Mester Urak!
Mint laikusnak, lenne egy kérdésem. Amennyiben 3 fázisú FI relé van felszerelve és egy azon idõben üzemel egy 3 fázisú villanymotor, valamint egy 1 fázisú fogyasztó, akkor hogyan látja el a feladatát a FI relé? Ha jól tudom, a 3 fázisú villanymotor esetében nem halad át áram a 0-ás vezetõn, mivel csak a 3 fázis van rákötve. az 1 fázisú esetében viszont "használatban" van a 0-ás vezetõ. Én ezt úgy képzelem el, hogy a fázisokon sokszorosa áram megy keresztül jelen esetben, mint a 0-áson. Ha ezt valaki nekem leírná laikusnak is érthetõen, akkor megköszönném.
Az áram-védõkapcsoló hibaáram kapcsoló.
Hibaáramokra kapcsol.
A három fázisú rendszerek esetén ha pl. villany motort kötünk rá, ott nem használunk nulla vezetõt mert a motort egy ideális, a három fázisra tekintve szimmetrikus terhelésnek számít. Ebben az esetben ha be is kötnénk a csillag pontját a nullához, ott elvileg nem folyna áram. Ez azért van mert a három fázis feszültsége illetve áramainak pillanatnyi matematikai összege mindig nulla. Ha kimetszünk egy tetszõleges idõpontot a három fázis színusz görbélyébõl, ott pl. két fázis mondjuk pozitív elõjelü, egy meg negatív, de ezek aránya olyan, hogy a két pozitív összege azonos az egy negatívéval. Ezaz arány minden idõpillanatban igaz, akár két negatív fázis esetén is.
Tehát ha ehhez hozzáterhelünk egy egy fázisú fogyasztót, a szimmetrikus terhelõ áramok ugyan felborulak, de ha nem folyik a rendszerbõl kifele (földfelé) hibaáram akkor a matematika nem borul fel, tehát nem indukálódik feszültség a FI relé tekercsén, viszont a külömbségi áram megjelenik a nulla vezetõben.
Azaz, Balzsinak csak annyit üzennénk, hogy nem történik semmi, nyugodtan használja együtt a két lekötést. :)
Pontosan, az RCD, azaz Fi-relé az ú.n hibaáramokra, szivárgóáramokra oldanak le, melyeknél édes mindegy, hogy azok 400V 3 fázis + N + PE, tehát 5 vezetõs, vagy 400V 3 fázis + PE, vagy 230V 1 fázis +N+PE betáplálással rendelkezõ berendezéseket védenek. Viszont a thermikus túlterhelést nem kamálják, tehát tervezéskor célszerû figyelni arra, hogy az adott Á.K-t megbiztosító biztosítók/kismegszakítók egy Ampermérettel alacsonyabbak legyenek, mint az RCD névleges Ampere! Ja és RCD-bõl lehetõleg NE a noname gagyit vegyük, mert volt már rá precedens, hogy a kicsike nem tette a dolgát és megrázó élmények érték a mit sem sejtõ fogyasztót. ÉS TESZTELJÜK a készüléket legalább 2 HAVONTA!!! ;)
A FI relé tesztelését elegendõ a saját tesztgombjával végezni, vagy inkább egy 10W-os izzóval fázis és föld között. Ha jól számolom az 43mA, vagyis le kellene oldani a relének.
Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. június 12., 20:44:50 DÉLUTÁN
A FI relé tesztelését elegendõ a saját tesztgombjával végezni, vagy inkább egy 10W-os izzóval fázis és föld között. Ha jól számolom az 43mA, vagyis le kellene oldani a relének.
Egymás utáni háromszori ki-be kapcsolással kell ellenõrizni, tesztelni.
Urak, gondoltam, megosztom veletek töprengésemet, mely arról szól, hogy adva van egy fali csatlakozó szekrény, melyben jelenleg egy 3 fázisos 30mA-es normál -tehát nem lüktetõ, egyéb extrával szemben rezisztens- RCD van. nomármost, ebbe a csatlakozó szekrénybe lesz csatlakoztatva egy 400V-os betápú frekiváltóval üzemeltetett 750W-os 3 fázisú moci. Szerintetek, meg se próbáljuk beüzemelni ezt a cuccot a jelenlegi RCD-vel, tehát cseréljem azt egy minimum 100mA-es, lüktetõ áramnak ellenálló jószágra, vagy azért érdemes bepróbálkozni, hátha?!? ::)
És amennyiben cserélni kell az RCD-t, akkor a 100-as már jó lehet, vagy egybõl 300mA-re cseréljem???
Természetesen, a frekiváltó gépkönyvében csak a 300mA-es és persze a lüktetõ ellenállót említik, mint egyedüli üdvözítõ megoldást. Mellesleg a frekkencs egy csodás Eaton Möeller MMX34 típusú, minden földi jóval felszerelt csiri-biri eszköz...
Puding próbája az evés, elõbb kipróbálnám, hogy leold-e a Fi-relé a frevenciaváltó hálózatra avagy lekapcsolásakor. Ugyanis ezen müveleteknél szokott leoldani. Moeller frekiváltót még nem használtam, nincs tapasztalatom vele. Viszont a Schneider Altivárok az átlagos Fi-reléket leoldja. Ott megoldás az Si (super immunized) típusváltozat melyek ezen téves kioldások kivédésére lettek kifejlesztve, tehát nem a kioldó áram nagysága a döntõ.
Igen, én is úgy gondoltam, hogy elõször kipróbáljuk a jelenlegi 30mA-es "mezei"ETI-vel, oszt ha lecsap, akkor csere lesz egy lüktetõállóra... ;)
A 3 fázisú motor kötése AVK-ra a témaköre a kérdésemnek.
Ugye írják hogy rálehet kötni plusz egy fázist mint 230-as fogyasztó és nem lesz hiba áram.
De hogy nem lesz ha az egy fázisú fogyasztó nullán és fázison ugyanakkora teret gerjeszt, a fázis pedig többet fog a nullához képest is és még a fázisok között is. Hogy a viharba nem oldana le az AVK? Valaki aki tényleg érti ezt a témakört kitudná kérem fejteni?
A másik kérdésem hogy akkor ha jól tudom, akkor 3 fázisú motorok elé nem lehet bekötni mert ugye nincs nulla.
Szerintem elég, ha azt átgondolod, hogy, feltéve, hogy minden hibamentes, azaz a védővezetőn, a levegőben, sehol máshol nem folyik áram, akkor, ha a tápoldalon az összes aktív vezető be van kötve az ÁVK-ba, akkor az azokban folyó áramok eredőjének nullának kell lennie, különben vagy az ÁVK-ban, vagy utána valami fekete lyukba elfolyna áram (vagy, ha ellenkező irányút nézünk, az ÁVK utáni készülékekhez "hozzátáplálna" valami. Attól függetlenül, hogy kettő, három, vagy négy vezeték van bekötve, és ezek között van-e nulla, vagy nincs.