Nem norma szerinti felülvizsgálat, épületek és egyéb építmények villámvédelem

[JUVILL]

Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása


1. Általános elõírások.


1.1. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító berendezés szükséges
       fokozatának és tûzvédelmi mûszaki követelményeinek meghatározásához e jogszabály elõírásai szerint
       csoportokba kell sorolni az alábbiak szerint:

      a) az épületek és egyéb építmények rendeltetése,
      b) az épületek és egyéb építmények magassága és környezete,
      c) az épületek és egyéb építmények tetõ szerkezete és anyaga,
      d) az épületek és egyéb építmények körítõfalainak anyaga,
      e) a másodlagos hatások következménye.

1.2. A létesítési terveken fel kell tüntetni az e jogszabály szerinti betû- és számjelekkel a villámvédelmi
       besorolást. A jelcsoportokat e jogszabály fejezeteinek sorrendjében és egymástól kötõjellel elválasztva
       kell közölni. A betûjel a csoportosítás alapját képezõ szempontra, az azt követõ, l-tõl kezdõdõ, növekvõ   
       számjel a csoport veszélyességének, érzékenységének fokozódására utal.


2. Rendeltetés szerinti csoportok.


2.1. Az épületek a rendeltetésükre és tûzveszélyességi osztályba sorolásukra tekintettel az alábbi öt csoportba
       sorolhatóak:

       a) közönséges építmény (a továbbiakban: R1 csoport), ideértve különösen a gyárkéményt és fémtartályt is,
           amely nem tartozik az R2 – R5 csoport valamelyikébe,
       b) kiemelt építmény (a továbbiakban: R2 csoport), amely nem tartozik az R3 – R5 csoport valamelyikébe;
       ba) az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály nem az ott elõállított, feldolgozott,
             használt anyag miatt minõsít ,,C" tûzveszélyességi osztályúnak,
       bb) a tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
       bc) a talajszint feletti nagy forgalmú épület,
       bd) földfeletti közmûépítmény,
       be) tudományos, történelmi és mûvészeti értékû épület, ide értve a szobrokat, valamint az emlékmûveket   
             is,
       c) tûzveszélyes építmény (a továbbiakban: R3 csoport), amelyet jogszabály az ott elõállított, feldolgozott,
           használt anyag miatt minõsít ,,C" tûzveszélyességi osztályúnak, ide értve a ,,C" tûzveszélyességi   
           osztályú anyagot tartalmazó fémtartályt is,
       d) tûz- és robbanásveszélyes építmény (a továbbiakban: R4 csoport), amelyet jogszabály ,,A" vagy ,,B"   
           tûzveszélyességi osztályúnak minõsít, ide értve különösen az ,,A" és ,,B" tûzveszélyességi osztályú
           anyagot tartalmazó fémtartályt, vagy az ilyen tûzveszélyességi osztályú gázt szállító kéményt, kürtõt is,
        e) katasztrófával fenyegetõ építmény (a továbbiakban: R5 csoport), amely robbanás, vagy a környezetbe 
            kijutó veszélyes anyagok révén, villámcsapás esetén a vonatkozó jogszabály szerinti 
            katasztrófahelyzetet idézhet elõ.


3. Magasság szerinti csoportok.


3.1. Az épületet és egyéb építményt a 3. rész III. fejezet 2. cím 3.2. – 3.5. pontja figyelembevételével, a 3. rész
       III. fejezet 1. táblázat alapján kell besorolni az alábbiak szerint:

       a) az épület és egyéb építmény saját legnagyobb magassága,
       b) az épület és egyéb építmény környezetében lévõ épületek, építmények és tárgyak (mûtárgyak vagy   
           tereptárgyak) magassága,
       c) az épület és egyéb építmény a környezetnek a villámcsapási veszélyt növelõ hatása.

3.2. A magasság szerinti besoroláskor külön épületnek lehet tekinteni azokat az egy épülethez tartozó
       részeket, amelyeknek magassága legalább 5 méterrel különbözik egymástól.
       Ha az épületen a tetõfelület magasságát legfeljebb 5 méterrel meghaladó magasságú, kiemelkedõ tárgyak 
       (különösen kémény, torony) is vannak, a tetõfelület magasságát kell az épület magasságának tekinteni.
3.3. A magasság szerinti besorolás szempontjából külön kezelt épület- vagy építményrészeket a rendeltetés
       szerinti besoroláskor egy épületnek kell tekinteni.
3.4. Magas környezet becsapási veszélyt csökkentõ hatásával lehet számolni az olyan épület és egyéb
       építmény esetében, amelyek környezetében levõ épületek, építmények vagy tárgyak (mûtárgyak vagy
       tereptárgyak) hatására az MSZ EN 61305 szabvány szerint meghatározott villámvédelmi egyenértékû
       területe a sík területen ezek nélkül adódó egyenértékû területnek a tizedrésze alá csökken.
3.5. A becsapási veszélyt fokozó környezet hatásával kell számolni az olyan épület vagy egyéb építmény
       esetében amely:
       a) a környezet vagy a terep adottságai miatt az egyenértékû területe a sík területre meghatározott
           egyenértékû területnél nagyobb,
       b) nedves, mocsaras területen áll és egyenértékû területe legalább 1000 m2.
       


4. A tetõ anyaga és szerkezete szerinti csoportok.


4.1. A csoportosítás szempontjai szerint az épület:
       a) a tetõfödém vagy a tetõszerkezet anyagaitól függõen a 3. rész III. fejezet 2. cím 4.2. pontjában 
           meghatározott csoportjai alapján,
       b) a tetõfelület anyagaitól és szerkezetétõl függõen a 3. rész III. fejezet 2. cím 4.3. pontjában
           meghatározott csoportjai alapján,
       c) a 3. rész III. fejezet 2. táblázata alapján kell besorolni.
4.1.1. Kémények, kürtõk és tornyok besorolásánál a védendõ felület (3. rész III. fejezet 2. cím 3.5. pontja)
          szerkezeti anyagait kell figyelembe venni.
4.1.2. Ha a tetõ egyes részei anyaguk vagy szerkezetük alapján különbözõ csoportokba tartoznak, de a 3. rész
          III. fejezet 2. cím 3.2. pontja szerint, ezek a részek nem tekinthetõk különállónak, akkor az egész
          épületet a legmagasabb besorolású (legnagyobb sorszámú) résznek megfelelõ csoportba kell sorolni.
4.1.3. A besorolásnál a tetõ anyagait tûzvédelmi osztályba tartozásuk szerint kell figyelembe venni.
4.2. A tetõfödém vagy a tetõszerkezet anyaga szerint lehet:
4.2.1. ,,A1"és ,,A2" vagy ,,B" és ,,C" tûzvédelmi osztályba tartozó anyag, fém alkatrészek nélkül,
4.2.2. bármilyen anyag fém alkatrészekkel, kivéve a tetõfelület alatt 50 cm-nél nagyobb távolságra levõ, ,,A1"
           besorolású anyagba ágyazott fémszerkezetet (különösen betonvasat),
4.2.3. egyéb anyag, fém alkatrészek nélkül.
4.3. A tetõfelület anyaga és szerkezete szerint lehet:
4.3.1. a) ,,A1" és ,,A2" anyag, vagy legalább ,,B roof (t1)" anyag fém alkatrészek nélkül,
          b) fémlemezzel borított ,,A1" és ,,A2" anyag vagy legalább ,,B roof (t1)" éghetõ anyag, ha a fémlemez;
          ba) vastagsága kisebb, mint 0,5 mm,
          bb) vastagsága kisebb, mint 1,0 mm és olvadáspontja 800 °C alatti,
          bc) vastagsága kisebb, mint 3,0 mm és olvadáspontja 500 °C alatti,
4.3.2. a) fém egyedül,
          b) fém ,,A1" és ,,A2" anyaggal vagy legfeljebb ,,B roof (t1)" anyaggal,
          c) fémlemezzel borított ,,D", ,,E", ,,F" minõsítésû anyag, ha a fémlemez;
          ca) vastagsága legalább 0,5 mm és olvadáspontja legalább 800 °C,
          cb) vastagsága legalább 1,0 mm és olvadáspontja legalább 500 °C,
          cc) vastagsága legalább 3,0 mm és olvadáspontja 500 °C alatti,
4.3.3. ,,E" és ,,F" tûzvédelmi osztályba tartozó, 400 °C-nál alacsonyabb gyulladási hõmérsékletû anyag fém
           alkatrészek nélkül.
4.3.4. a) ,,E" és ,,F" tûzvédelmi osztályba tartozó, 400 °C-nál alacsonyabb gyulladási hõmérsékletû anyag fém
              alkatrészekkel, amelyek nem alkotnak zárt burkolatot,
           b) ,,D", ,,E", ,,F" tûzvédelmi osztályba tartozó anyag fémlemezzel borítva, de az nem felel meg a 3. rész I4.3.2. pontban elõírt követelményeknek.




5. Fémtartályok villámvédelmi csoportosítása.


5.1. A T2 csoportba kell sorolni:
       a) az R1 csoportba tartozó tartályokat,
       b) az ,,A" és ,,B" vagy ,,C" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tartalmazó fémtartályt, ha teteje;
       ba) legalább 10 mm vastag, 500 °C feletti olvadáspontú, vagy
       bb) legalább 5 mm vastag, 800 °C feletti olvadáspontú fémlemezbõl készült és rendszeresen nem alakul ki 
       fölötte ,,A" és ,,B" vagy ,,C" tûzveszélyességi osztályú anyagból álló réteg vagy tartósan robbanásveszélyes
       légtér.
5.2. A T4 csoportba kell sorolni azokat a fémtartályokat, amelyek azért nem sorolhatók a T2 csoportba, mert
       tetejük vastagsága és anyaga nem elégíti ki a 3. rész III. fejezet 2. cím 5.1 pontjában meghatározott
       feltételeket.
5.3. A T5 csoportba kell besorolni az ,,A" és ,,B" vagy ,,C" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tartalmazó
       fémtartályt, ha fölötte rendszeresen ,,A" és ,,B" vagy ,,C" tûzveszélyességi osztályú anyagból álló réteg
       vagy 0-ás vagy 1-es zóna kialakulásával kell számolni.


6. Szobrok és emlékmûvek villámvédelmi csoportosítása.


6.1. A fémbõl készült szobrokat és az emlékmûveket a T2 csoportba kell sorolni.
6.2. A nem fémbõl készült szobrok és emlékmûvek T1 csoportba tartoznak.


7. A körítõfalak anyaga szerinti csoportok.


7.1. A körítõfalak anyaga szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:
       a) nem éghetõ fal (a továbbiakban: K1 csoport), amelybe az ,,A1" és ,,A2", tûzvédelmi osztályba tartozó
           anyagokból készült körítõfal tartozik, kivéve ha nem a ,,K2" csoportba tartozik,
       b) fémszerkezetû fal (a továbbiakban: K2 csoport), amelybe az összefüggõ fémszerkezetet tartalmazó 
           vagy összefüggõen legalább 0,5 mm vastag fémlemezzel burkolt körítõfal tartozik, amely a fém
           alkatrészek mellett esetleg más éghetõ vagy nem éghetõ építõanyagokat is tartalmaz, továbbá a
           fémesen összefüggõ acélbetétekkel készült vasbeton fal. A K2 csoportba tartoznak a fémtartályok és az
           olyan fal is, amelyben a magasságuknál kisebb távolságban függõleges acéloszlopok, pillérek vagy
           összefüggõ acélbetéttel ellátott betonpillérek futnak végig, és ezek a fémszerkezetek legalább fölül
           fémesen össze vannak kötve egymással,
       c) éghetõ fal (a továbbiakban: K3 csoport), amelybe a B, C, D, E, F tûzvédelmi osztályba sorolt 
           építõanyagokból készült vagy ilyen anyagokkal burkolt körítõfal, ha nem tartozik a K2 csoportba.


8. A másodlagos hatások következménye szerinti csoportok.


8.1. Az épületet és egyéb építményt a belsõ térben keletkezõ másodlagos hatások:
       a) a kisülések gyújtóhatása,
       b) a túlfeszültségek által a villamos berendezésekben okozható sérülések és azok következményei.
8.2. A másodlagos hatások az alábbi csoportokba sorolhatók:
       a) másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület (a továbbiakban: H1 csoport), amely olyan épület és
          egyéb építmény, amelynek belsõ terében villámcsapás hatására keletkezõ kisülés vagy túlfeszültség nem
          okoz károsodást, és ezért nem tartozik a 3. rész III. fejezet 2. cím 8.2. b) – e) pontokban meghatározott
          H2 – H5 csoportok valamelyikébe;
     aa) ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs,
           és nem tartalmaznak másodlagos kisülés veszélyét elõidézõ fémszerkezeteket, kivéve az összefüggõ
           földelt fémszerkezet, ha veszélyt okozó egyéb berendezés nincs az épületben vagy egyéb építményben,
       b) belsõ kisülés miatt helyileg keletkezõ veszély (a továbbiakban és az a) pont vonatkozásában: H2
           csoport) amely olyan épület és egyéb építmény, amelynek belsõ terében villámcsapás hatására
           keletkezõ kisülés a közvetlen környezetében kisebb sérülést okozhat, de annak továbbterjedésével nem
           kell számolni, valamint nincs a keletkezõ túlfeszültség által veszélyeztetett villamos berendezés;
      ba) ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés
            nincs, az épületben levõ fémszerkezetek között azonban másodlagos kisülés keletkezhet, de ott nincs
            olyan anyag vagy légtér, amely ennek következtében meggyulladhat,
         c) túlfeszültség miatt keletkezõ mérsékelt veszély (a továbbiakban és az a) pont vonatkozásában: H3
             csoport), amely olyan épület és egyéb építmény, amelynek belsõ terében villámcsapás hatására
             keletkezõ túlfeszültség a villamos berendezésben sérülést okozhat, de
             annak következtében csak olyan gazdasági kár keletkezik, amelynek értéke nem éri el az elhárításához
             szükséges védelem költségeit, és amely belsõ kisülésére a b) pontban meghatározott H2 csoportra
             vonatkozó szabály vonatkozik;
        ca) ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési
             szintje miatt csak 1000 V-nál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést vagy csak egyes készülékekben
             várható kisebb hiba keletkezése; a besorolás a várható károk és a szükséges védelem költségeinek
             figyelembevételével egyedileg dönthetõ el; általában idetartoznak a belsõ villamos energiaelosztás
             készülékei, az elõfizetõi telefon és a lakásokban elterjedt rádió- és televíziókészülékek,
         d) belsõ kisülés vagy túlfeszültség miatt keletkezõ fokozott veszély (a továbbiakban és az a) pont
             vonatkozásában H4 csoport), amely olyan épület és egyéb építmény, amelynek belsõ terében
             villámcsapás hatására keletkezõ kisülés vagy a villamos berendezésben fellépõ túlfeszültség az egész
             épületre kiterjedõ veszélyt okozhat, és ennek következtében személyek kerülhetnek veszélybe
             és/vagy a villamos berendezés sérülése veszélyes helyzetet idézhet elõ;
        da) ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben csak a villamos berendezéseknek
              az EMC követelményekben meghatározott szigetelési szintjénél nagyobb túlfeszültsége okozhat     
             sérülést, de annak következtében a várható károk jelentõsen meghaladhatják a szükséges védelem
             költségeit; ide kell sorolni az olyan létesítményt is, amelyben a villamos berendezések
             mûködésképtelensége létfontosságú szolgáltatások, különösen szellõzés kimaradását idézheti elõ,
          e) belsõ kisülés vagy túlfeszültség miatt a környezetre is kiterjedõ veszély (a továbbiakban és az a) pont
              vonatkozásában H5 csoport), amely olyan épület és egyéb építmény, amelynek belsõ terében
              villámcsapás hatására keletkezõ legkisebb szikra is robbanásveszélyt idézhet elõ és/vagy a villamos
              berendezés érzékenysége miatt, kis túlfeszültség hatására keletkezõ sérülés következményei az
              egész épületre és a környezetére kiterjedõ veszélyt okozhatnak, és annak következtében fontos
              szolgáltatások (különösen biztonsági rendszerek, vezérlések) eshetnek ki.

[Péter5]

Ehhez a nem norma szerinti felújításhoz mit szóltok? A kivitelező és a felülvizsgáló szerint ez így jó.
https://drive.google.com/drive/folders/1vBIzKeSU0r6MAZpR_5GaEwv9O7ACGvxW?usp=sharing

[tothgyula]

A Villamos TVMI 10.3.1.2 és 10.3.2.3 módosításának köszönhetően a felfogó,ill. a levezető minimális elhelyezési távolsága még "c" fokozat esetén is O-ra csökkenthető, ha az adott helyen a tetőfedés anyagának tűzvédelmi jellemzői (A1,A2,B,C,D,E,F) ezt lehetővé teszik. A "Villanyszerelők Lapja" 2020.jún. és szeptemberi havi száma foglalkozik e témával. Lásd. még a TVMI 5. kiadását.(Hatályos 2022.06.13.tól.) A TVMI 12.3:2020.01.22. D1. melléklete jegyzőkönyv mintát is tartalmaz.
Nekem egy megválaszolatlan gondom van,mégpedig az ,hogy a villámáram útja vízszintes vagy lefelé haladó lehet.Ezeken a lapostetőkön pedig átbuktatták a vezetőket a térdfalon. Kérem a tapasztalt Kollégák hozzászólását is!

[Péter5]

Nekem is az a problémám vele, hogy az attikánál felfelé megy. Sőt, a homlokzati tűzterjedési gáton még hozzá is ér az éghető anyagú tetőszigeteléshez.

[tothgyula]

Ma kaptam meg a Villanyszerelők Lapja legújabb számát és minő véletlen,hogy ezzel a témával is foglalkozik.
A cikk címe: Folyhat-e a villámáram felfelé?  Fényképet is közöl, ahol a villámáram útja követhető. Abban valóban látható felfelé csapó szakasz. Nem írom le a cikket,olvassátok el.Kruppa Attila szakértője e témának is. Összefoglalva "idézet:azt válaszolhatjuk a címben feltett kérdésre,hogy igen, a villámáram folyhat felfelé, a szabvány-bizonyos keretek között-lehetővé teszi ilyen megoldások alkalmazását.Annak ellenére is,hogy a szabvány megfogalmazása sok tekintetben pontatlan, ellentmondásos."
Ami a térdfalakon(attika falakon) átbuktatott levezetőket illeti, ezek szerint el kel fogadjuk a szokásos megoldást.

[Sztrogoff]

Hát... hogyismondjam. Az Élet nevű halmaznak része a Szabvány nevű halmaz is és a Szakma nevű halmaz is. E két utóbbinak nyilván vannak közös részei, de nem csak azok. Az MSZ 274-3-ban szó esik a hurkokról, az 5.3.5. pontban. Idézve:
"kerülni kell az éles iránytöréseket, az emelkedő szakaszokat és a hurkokat (pl. eresz megkerülésekor)."
A köbvetkező sorban tételesen csak bizonyos hurkokat tilt meg.
A Szakmát tekintve meg mellékelem az ábrát - címével együtt, Horváth professzor úr régi könyvéből (de hasonló van az általa írt utolsó felülvizsgálói jegyzetben is, a 2001-esben).

A minimum a megerősített rögzítés lenne ilyen helyeken, ahol is a fényképek szerint pont, hogy gyengítve van a helyzetrögzítés.

A Villanyszerelők lapja meg mintha a ezt a cikket nem láttatná annak, aki nem előfizető.

[tothgyula]

Igen, ezeket az előírásokat én is jól ismerem.A Dr.Horváth Tibor professzor úr előadásaira én is jól emlékszem. "De itt jön a gyakorlat,az ugyanis, hogy még sehol nem láttam 10 emeletesek lapostetőinél,hogy az attikafalat átfúrták volna minden levezetőnél. Mert ugye ebben az esetben nem emelkedne a villám útja!"Vagyis a gombhoz kötjük a kabátot." A népi szólás szerint.

[Sztrogoff]

Akkor mi a probléma? A bíróságon azzal kell érvelni, hogy még sosem láttam szabályosat.

Ugyanakkor a megerősített tartóelemeket csak le lehet képzelni világháború kitörése nélkül.

[Péter5]

Igen, ezeket az előírásokat én is jól ismerem.A Dr.Horváth Tibor professzor úr előadásaira én is jól emlékszem. "De itt jön a gyakorlat,az ugyanis, hogy még sehol nem láttam 10 emeletesek lapostetőinél,hogy az attikafalat átfúrták volna minden levezetőnél. Mert ugye ebben az esetben nem emelkedne a villám útja!"Vagyis a gombhoz kötjük a kabátot." A népi szólás szerint.

Miért kéne átfúrni az attikát? Meg kell emelni a felfogót fél méterre, nem nagy művészet, csak nagyobb költség.
Amúgy akkor most mit szóltok a linkelt fotóimhoz, ez jó vagy nem?

[Fecó]

Kedves Péter!

Mik a konkrét aggályok? Azon kívül, hogy kicsit rendezetlennek látszik a rendszer.

Nyilván jó lenne tisztázni az eredeti állapot mikori, amit helyre akarnak állítani, és mik az építési anyagok, besorolások, pontosan mi a keresztmetszet, de általánosságban pár gondolat:

Ha a tető héjazatát "éghető" anyagúnak minősítjük, akkor talán (még ha csak a levezető része is)  nem érhetne hozzá a köracél, mint az 59. képen látható. Én elvárnék legalább 15 cm távolságot mindenhol, az éghető felülethez viszonyítva ott, ahol "levezetővel" van dolgunk. MSZ 274/3:1981 szabvány 4.3.3.2. pont. Felfogónál nyilván 50 cm. Ehhez persze megfelelő rögzítés kell, hogy ez így is maradjon. Ezek a talpak nem tudom ezt biztosítják-e, lemérted?

Ha szigorúan vesszük, akkor az 58-as képen látható felfogórúd betontalpa alatt a szigetelő PVC lapnak minden irányban 20 cm "túllógás" szükségeltetik, fenti szabvány 4.3.3.2. pontja.

Nem tudom, a képen elég magas a felfogó, azért elgondolkodnék az idézett szabvány 4.3.3. pontjáról is: "A felfogórudakat függőleges helyzetben kell rögzíteni úgy, hogy az időjárás és a karbantartással
járó terhelések hatásai következtében a felfogórudak eredeti helyzete ne változzék meg. A felfogórudakat szélnyomásra, a felfogórúdként használt, az épülettől függetlenül felállított oszlopokat a karbantartással járó terhelésekre is kell méretezni."

Tehát lehet kiegészítő merevítésről sem ártana gondoskodni, rángasd meg, ha érzed hogy egy erősebb szél felboríthatja, akkor nem jó. Erre nincs más képlet.