Földelési ellenállás

Indította Kanmacska, 2021. július 31., 15:51:29 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Kanmacska

Tisztelt Kollégák!

A véleményetekre lennék kíváncsi, hogy a földelési ellenállás mérésekor Ti hol húzzátok meg a határt az érték tekintetében?
Többször találkozom olyan jegyzőkönyvvel, ahol a felülvizsgáló kolléga (MSZ 274 szerinti) /x földelőbesorolásnál a 40 Ohmos szondát nem megfelelőnek minősíti, vagy éppen egy homokos talajon /r besorolású 60 Ohmos szondát minősíti nem megfelelőnek, mikor a vonatkozó képlettel számolva, az általa is levezetett képlet szerint akár 120 Ohm is lehet az érték? A megrendelő felé hogyan lehet ezt kommunikálni, hogy ki kell cserélni a 80 Ohmos földelőszondáját, amikor az jóval a határérték alatt van?  ???

Sztrogoff

Jó kérdés. Bár az első kérdés az nem műszaki, most arról érdeklődsz, hogy másnak ez hogyan sikerül, vagy te is rá akarod beszélni a javításra?

Sajnos, Horváth professzor úr már meghalt, így már csak az eddigi anyagokban lelhető fel a értelmezése. És, mint a Mérnöki Kamara pont erről az ügyről szóló értekezésében nagyon precízen állapítja meg, a szakembergárda kihalásával elveszik az "értelmezési gyakorlat".
Tehát, ami a jóságát illeti a dolognak a hálózati frekvenciával mért földelési ellenállás villámnál nem sokat toszik. Ez a prof utolsó két villámvédelmi felülvizsgálói jegyzetében nyomon is követhető, a mérésnek szerinte a fő értelme az, hogy romlik-e az érték? Mert akkor a korrózió keze beletette a lábát, és intézkedni kell. Szóval már csak ebből következőleg is nem nagyon kell rátolni a munka szükségességét az épület tulajdonosára.
Horváth profnak volt egy gondolata, amit nyilván nem mert előírásokba beemelni, mert ahhoz dokumentálni kellett volna a földelés telepítést, ami régen felháborodást keltett volna (ma már vannak ugye ilyen kötelezettségek). Ez a gondolat az, hogy semmit nem kell mérni, méretkövetelményeket kell teljesíteni, mert a 274 képletében is benne van a ró, és a földelő méretében is, tehát azzal egyszerűsíteni lehet, így az alapterülethez közvetlenül rendelhető a rúdföldelő(k) hossza. Némelyik könyvében látható is ilyen táblázat.
De ha valaki mégis javíttatni akarja, akkor szerintem arra lehet hivatkozni, hogy az említett Mérnöki Kamarás anyagban a javaslatok között szerepel, hogy:
Megjegyzés: A fenti számítástól függetlenül telepítéskor egyedi földelők esetén javasolt az 50 Ohm alatti földelési ellenállás elérése.
Ez ugye arról tanúskodik, hogy a néhai világnagyság öregúr gondolatai már nem találnak megértésre, de hát egye fene.

Az anyag azonosítói:
Magyar Mérnöki Kamara Kiadványsorozata 56.
A nem norma szerinti villámvédelem egységes műszaki követelményrendszerének kialakítása és javaslat a teljes villámvédelmi szabályrendszer jövőbeli egységesítésére
Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozat
FAP-2020/103-ELT


Kanmacska

Az első kérdés valóban nem műszaki, inkább a szakmaiság/szakmaiatlanság határára lennék kíváncsi. Tehát, hogy ki hogyan értelmezi a szabványt (MSZ 274), mert sajnos nem sikerült egyértelműen fogalmazni benne több helyen.
Sajnos a környezetemben több olyan felülvizsgáló is mozog, akinek rendszeres vesszőparipája, hogy még MSZ 274 szerinti /x földelőnek is 10 Ohm (honnan szedi ezt az értéket?) érték alatt kell lenni, és rendszeresen cserélteti a földelőket (az országban több helyen gyakorlatilag lehetetlen ilyen értéket elérni egyedi földelővel, ha csak nem mocsárba szúrjuk le). Olyan is fordult már elő, hogy engem kérdőjeleztek meg, hogy hogy minősíthetek egy 80 Ohmos földelőt megfelelőnek? (képlettel számolva 120 Ohmig megfelelő).
A másik az egyedi földelők összekötése. Az MSZ 274/3–81 6.3.5. szerint a villámhárító földelõt össze kell kötni az épülethez és a földelõhöz 20 m-nél közelebb lévõ
minden más földelõvel vagy a talajban 1 m-nél közelebb lévõ nagykiterjedésû fémtárggyal. Többen értelmezik ezt úgy, hogy az egymáshoz 20m-nél közelebb lévő villámvédelmi földelőket kell összekötni egymással, és nem átallnak komplett udvarokat felásni és térkövet bontani ez miatt, óriási költségekbe vereve ezzel a megrendelőt.
Bocsánat, ha kicsit elkalandoztam.

Sztrogoff

Ezt a 'minden más' fogalmat (a villámhárító földelőhöz képest) szerintem nem nagyon lehetett volna egyértelműbben megfogalmazni, ha a szabványalkotó minimális értelmi képességeket feltételez. Ezeken a szövegeken mindig sokat vitatkoztak, hogy hogyan egyértelmű (jogászkodásnak hívták). Az igaz, hogy akik az egyértelműséget itt vagy ott látták, azok az ország vezető szakemberei voltak, és, hát az Életben nem mindenki az. Amellett tulajdonképpen nincs olyan, hogy egyértelmű. Érettségitől nyugdíjkorhatárig terjedő nagyvállalati tapasztalataim alapján, ha van 5 ember, azokból legalább egy egészen mást ért ki bármilyen szövegből, mint a többi. Ugye, ezért van az, hogy a tanár nem a műszaki tankönyv szövegét kívánja visszahallani versmondás-szerűen, hanem feltesz egy kérdést, amelynél alkalmazni kell a szöveget, és kiderül, jól értette-e a vizsgázó.

A 10 ohmot szerintem egy kis agyi keresztkötéssel a 62305-ből vették. Ugyanakkor gyanúba vehető a KLÉSZ vagy az MSZ 172 is, melyekben ugye megjelent az önállóan is számottevő földelés fogalma.

Gondoltam, berakom a felülvizsgálói tankönyvből ezt az említett gondolatot, hogy a villámhárító földelési ellenállásának konkrét értéke nem annyira lényeges, hogy legközelebb dugd az orruk alá, de ha a szabvány szövegét ismerik, és mégis kételkednek, akkor nem sok értelme van. :D

Ja, de azért bocs,  utolsó bekezdésedben a nem átallanak minősítést kissé erősnek érzem, mert az azért egy nagy igazság, hogy minél kisebb a földelési ellenállás, annál jobb. És elhantolt összekötővel kisebb lesz. Másfelől az összekötés megvéd egyes kötéshibák ellen. Hogy nem kötelező ezt megtenni, az rendben van.

tothgyula

Van egy anyagom a címe. "Földelés és EMC." Szerzők:Prof Henryk Markiewicz és Dr.Antoni Klajn 2003.
Idézet:" Váltakozó áramú rendszerekben a Ze földelési impedancia a földelő rendszer és a referencia közötti impedancia egy adott frekvencián. A földelő rendszer reaktanciája a földelő vezető és az elektróda fém részeinek reaktanciája, de nagy frekvenciákon, mint a légköri túlfeszültségek, már figyelembe kell venni.Kis frekvenciákon tehát a Ze földelési impedancia a szétterjedési ellenállással egyenlő, amely jó közelítéssel adja a teljes földelési ellenállást. A földelő elektróda R földelési ellenállása függ a föld (ró)fajlagos ellenállásától és az elektróda geometriájától.Ahhoz, hogy R kis érték legyen,a föld és az elektróda fém részei közötti áramsűrűséget kis értéken kell tartani, tehát minél nagyobb felületű földön kell az áramnak átfolynia.Kis frekvenciákon-a hálózati frekvencia és harmonikusai-a reaktancia általában elhanyagolható a földelési ellenálláshoz képest. Amikor az áram a fémből a földbe lép,szétterjed a földben és így csökken az áramsűrűség. A rúd,cső vagy tömör vezeték elektródák szétterjedési ellenállása kisebb, mint az ugyanolyan felületű lap elektródáké. A korrózió az áramsűrűséggel nő.
A gyors nagy meredekségű és amplitúdójú tranziensekkel szembeni földelési impedancia két, egymással ellentétes hatás eredőjeként alakul ki. A nagyon nagy áramsűrűség hatására csökken a föld ellenállása, a meredek áram miatt megnő a földelő  induktivitásának hatása. A tranziens földelési impedancia (lökőföldelési impedancia) a két hatás szuperpozíciójaként alakul ki."

Sztrogoff