Mágnesek

[Tamás]

Üdv Mindenkinek!

Mágneses anyagokról  (dia-para-ferromágneses anyagokról) valaki tudna egyszerűen pár mondatot írni!
A neten talált magyarázatok kicsit bonyolultak!

Ha széles, kövér a hiszterézis görbe akkor erős a mágnes nem?
Ilyenkor nagy a negatív -Hc  érték!

Ha nagy a Br érték akkor annak mi az előnye?

Valamint hogyan lehet teljesen lemágnesezni az anyagot?

Köszi

Tamás

[Villanyreszelő]

Üdv!
Ferro:Vas
Para:Alu
Dia:réz
A paramágneses anyagok villamos térben nem mágnesezhetők,csak mágneses tulajdonságot mutatnak.Pl aluminum forog a fogyasztásmérőben,de nem vonza a mágnes.
A Br a megmaradó indukciót,megmaradt mágnesességnek nevezzük.
Lemágnesezéshez ellentétes irányú gerjesztőáram,anyag ellentétes irányú felmágnesezése szükségeltetik. (áram irányának megváltoztatása)
A hiszterézisgörbét én sem értettem igazán soha.
Fogyasztásmérő hackelésre készülsz?

[Tamás]

Szia!

A hackelésről már lekéstem, az egész lépcsőházban digitális mérők vannak!

Tehát ha jól értem:

- a param.anyagokra hat a mágneses tér, viszont a mágneses tér megszűnése után nem mutatnak semmilyen mágneses tulajdonságot!

- a dia.anyagok egyáltalán nem mágnesezhetők!

- a ferro.anyagok mágnesezhetők és amíg lenem mágneseződnek, vagy le nem mágnesezik őket megtartják a mágneses tulajdonságukat!

[Villanyreszelő]

Így van.
A ferrot lehet mágnesezni,fel,le aztán megint fel le.Van egy telítődése aminél tovább nem lehet.
Pl Trafó lemezeket sem lehet egy pont után.
ur szerint vannak megadva a vasé 300-6000
A legjobb  a permaloy ennek ur tartománya 5000-300000
Aztán ott a hőmérséklet. Úgynevezett Curie pont.
A régi wellerpákákban van egy ilyen küri fém ami fegy bizonyos hőmérséklet után elveszti a mágneses tulajdonságát,és elengedi a kapcsolót,majd ha lehül megint behúzza mágneses lesz,így szabályozza a páka hőmérsékletét.

[nyaki]

Üdv!
Azért ezt ilyen egyszerűen nem lehet elintézni, hiszen a mágnesesség határozza meg az életünkben fellelhető minden anyag viselkedését és ezen jelenség felhasználásával készült eszközöket.
Itt egy átfogó és egyszerűsített leírás róla:
http://gyakorlat.pataky.hu/edu/erettsegi/A/19.A2.pdf
Érdemes nagyon figyelmesen áttanulmányozni és szó szerint megtanulni. Az elektrotechnika alapjának tekinthető.

[Szirty]

Üdv Villanyreszelő!

A paramágneses anyagok villamos térben nem mágnesezhetők,csak mágneses tulajdonságot mutatnak.Pl aluminum forog a fogyasztásmérőben,de nem vonza a mágnes.

Ezt nem keverném ide, mert szerintem az emlíetett jelenséget mágneses indukció okozza, ami minden vezető anyagban létrejöhet a mágneses tulajdonságától függetlenül.

[Villanyreszelő]

Üdvözlet szirty!

Az említett jelenséget mágneses indukció okozza, örvényáram mágneses tere kölcsönhatásba lép a külső mágneses térrel.
Ugyanezt Diamágneses anyaggal nem tudod megcsinálni pl rézzel,ezért hoztam fel.
Ha nekem nem hiszel nyugodtan olvass utána a szakirodalomban,vagy akár egy kisérletben esztergálj egy árnyékolt pólusú motor forgórésze helyébe tiszta aluminiumot.Az elkezd forogni,de ugyanezt vörös vagy sárgarézből csinálva meg sem moccan. Tehát nem mindegy milyen anyagú vezető van a mágneses térben.
A rövidrezárt forgórészű motorokban sem használnak rézvezetőt,pedig sokkal jobb az elektromos ellenállása mint az aluminium rudaknak.

[Simon Endre]

Üdvözletem és BUÉK minden fórumtársnak!
Régebbi hozzászólásokat visszaolvasva találtam néhány kis bakit.
-Az asszinkron motorok forgórésze sajátos mágneses tulajdonsága miatt van kiöntve alumínium (!) rudazattal-
Ez nem igaz, mert akkor a csúszógyűrüs motorok nem működnének, mivel azok forgórésze tudomásom szerint kizárólagosan rézzel van tekercselve, továbbá az árnyékolt pólusúnak nevezett egyfázisú motorok sem indulnának el, mert a "rövidrezárt félmenet" a legtöbb motorban rézből van. A kétkalickás motorok alsó kalickája kifejezetten rézből van a jobb vezetőképesség miatt, igaz azt nem beöntik, hanem rudakból besajtolják és vagy elszegecselik vagy ezüstforrasztják az összekötő gyűrün. A felső rudazat célzottan nagyobb ellenállású, ezért van alumíniumból és szűkebb keresztmetszetüre méretezve. A hűtőfülek ezen vannak kialakítva, igaz ez  nagyon, (baromira) felmelegszik indításkor.
A serleges motorokat  is gyártják réz serleggel,  fogorvosi szék a szervomotorjában ilyen van, Angol gyártmány. Laboratóriumi ultratermosztát keringető szivattyújában is találkoztam vele (Pabst motor) az valami rézötvözetből vagy nikkelből volt, de bíztosan nem alumíniumból. Toledó rendszerü (Pfister) mérlegekben  az olaj és légfék helyett poros helyeken ferrarisz féket használnak az sem alumíniumból van, hanem a légfék valamilyen szinesfémből készült harangja van meghagyva, ebben mozog egy baromerős menetes nyakú tárcsa mágnes, azt hiszem neodym. Örvényáramú mérőpadokon is használnak  réz féktárcsát, igaz aluból is mert az olcsóbb, mert néha a motor tengelyéhez kell legyártani eseti darabot, meg talán termikus szempontból jobb is az alumínium. A régebbi félhermetikus hűtőkompresszorok forgórészei, mivel azok a hűtőközegben forogtak bíztosan nem lehettek alumíniummal kiöntve, mivel egyes (régebbi) hűtőközegek reakcióba lépnek az alumíniummal. Az egysínű vasut anyagárol nincs ismeretem, de feltehetően nem alumíniumból van. Természetesen a lineáris motor hajtásúra gondoltam !

[Villanyreszelő]

Üdvözlet mindenkinek!
Electrotechnika alapfokon,de nyaki által bemásolt tanulmányból szeretnék egy két sort idézni.
19A.
Diamágneses anyagok azok az anyagok,amiben NINCSENEK domének,mivel az elektronok keringéséből származó MÁGNESES hatások KOMPENZÁLJÁK EGYMÁST.Atomjainak mágneses eredőjeinek momentumai NULLA.
Arany ezüst RÉZ,kén stb.

Paramágneses anyagok atomjai elemi  MÁGNESEKET ALKOTNAK
Mangán,ALUMINIUM,platina,ón.

Ferromágnesek ezek képesek a legnagyobb mértékben megnövelni a külső tér indukcióértékét.
VAS,nikkel, kobalt.

A csúszógyűrűs motoroknál forgórész is vastestből áll ha nem tévedek.
Az árénykolt pólusú motorok árnyékolt pólusát egyetlen rövidrezárt menet választ el,de az árnyékolt pólus ami a 90 fokos eltolást hozza létre,az vastest.Ettől keletkezik inditónyomaték.

[Simon Endre]

Üdv Villanyreszelő !
Nem vitatkozom én a para és diamágneses hatásokkal, de szerepük a gyakorlatban csak analitikai szinten van, mivel ezek az anyagok  fontos tulajdonságai, illetve összetételvizsgálat válik lehetővé álltaluk pl. a (mágneses szél) oxigéntartalom elemzőben. Netán alkatrészek tájolására lehetne a paramágnesességet felhasználni, de talán még ahhoz is gyenge jelenség, viszont az alumínium  nagyot alakít az AlNiCo mágnesekben, ugyanakkor ebben a vonatkozásban a ferromágnesesség területén (vendég) szerepel. Az össszes fémben, sőt még a nemfémes vezetőkben, pl. grafitban, szerves elektolitokban, sóolvadékokban is keletkezik örvényáram függetlenül attól, hogy ezek dia, para, esetleg antimágneses anyagok. A hullámforrasztókban meg tökmindeggy az indukciós szivattyúnak, hogy a keringetett ónforrasznak van-e Curie pontja. A régi, (indukciós) fogyasztásmérőkben a forgótárcsa szempontjából a permanens mágnes  kifejezetten zavaró nem csak célzatosan a fékhatásban, hanem a paramágneseség miatt az alsó (tű) csapágyban nem kívánatos oldalerő ébred.