- Üdvözöllek a Villanyszerelő Szakmai Fórum.
Villanyszerelő Szakmai Fórum
Regisztrálj most, majd csatlakozz valamely beszélgetéshez.
Legutóbbi hozzászólások
#21
Erõsáram / Re:Szabványos feliratozások ve...
Utolsó hozzászólás Fecó - Tegnap - 15:22:08 DÉLUTÁNSajnos a szabvány nekem nincs meg. De ha ez olyan fontos, hogy nem elég a kötődobozon a gyártó által feltüntetett 400 V felirat, akkor sajnos az MSZ 60364-6:2017 szabvány is elég hanyag, mert szemrevételezéssel nem kéri hogy ellenőrízzem le egyesével a dobozon lévő feliratot, és mérjek is bele a kötőelemekbe-kábelekbe, hogy valóban 400 V feszültség van-e, vagy csak csaló módon 230 V. Isten bocsássa meg ha valaki 24 V-os rendszerhez is használta felirat nélkül. De szerintem ne elégedjünk meg ennyivel. A WAGO kötőelemekre is gyártsunk kis cimkéket a valós feszültségről, és az MBCU köpenyes vezeték gyári feszültségszintjét is módszeresen távolítsuk el, és írjuk át. Pláne ha 48 V feszültségre vetemednénk. Látod magad előtt a családi házakban a kis sárga kocka 230 V feliratokat minden kötődobozon? És nem festheti le a festő!
A villamos szerkezet meg van jelölve a villamos adataival, ott van hogy 400 V. Ő ennyit visel el. A WAGO meg 450 V 32 A (csatos) Ő meg ezt tudja, ezek az adatai. A kábel meg 300/500 V ott a jelölés. Az elosztódra meg rányalod a matricát hogy "Vigyázz 400 V". Ezek a "villamos szerkezetek" adatai, ettől a hálózat még lehet ennél kisebb, nagyobb viszont nem.
MSZ 1585:
"Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt
csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik, vagy a munka végzéséhez
szükséges megfelelő felügyelet alatt áll."
Ne nyúljon a dobozba aki nem szakember! Én inkább abba is belemérek először, amire az van írva: 24 V. Általános munkák előfeltétele a kikapcsolás és feszültségkémlelés. Ezek ilyen kekec megrendelők?
A villamos szerkezet meg van jelölve a villamos adataival, ott van hogy 400 V. Ő ennyit visel el. A WAGO meg 450 V 32 A (csatos) Ő meg ezt tudja, ezek az adatai. A kábel meg 300/500 V ott a jelölés. Az elosztódra meg rányalod a matricát hogy "Vigyázz 400 V". Ezek a "villamos szerkezetek" adatai, ettől a hálózat még lehet ennél kisebb, nagyobb viszont nem.
MSZ 1585:
"Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt
csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik, vagy a munka végzéséhez
szükséges megfelelő felügyelet alatt áll."
Ne nyúljon a dobozba aki nem szakember! Én inkább abba is belemérek először, amire az van írva: 24 V. Általános munkák előfeltétele a kikapcsolás és feszültségkémlelés. Ezek ilyen kekec megrendelők?
#22
Felülvizsgálók klubja / Re:Villamos biztonsági felülvi...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 15:05:36 DÉLUTÁNIdézetet írta: Fecó Dátum 2024. március 25., 13:42:57 DÉLUTÁNCsaládi ház, melynek egy szobájában, egy dugaszoló aljzatot othoni munkavégzésre használnak. Még 2007-ben fejeződött be az építkezés, nem kellett ÁVK. Mindig is dilemmáztunk, munkahelyek esetében akjkor a 40/2017 vagy 10/2016, meg hogy szerelő ellenőrzés nem elég, stb. És ekkor:
A verzió:
" A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik."
B verzió:
"A minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."
Nos, a B verzió most január 1-től él a 10/2016-ban. Régebben a 40/2017-ben is ez állt:
"Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."
Eddig azon dolgoztak, hogy ez kikerüljön belőle, most hogy elérték, és változott a 40/2017, ekkor meg behozzák ugyanezt a 10/2016-ba? Itt most azon dolgozik valaki, hogy véletlenül se legyen egyforma a két rendelet munkahelyekre vonatkozó szabályozása?
Ez a rendelet módosítás nagy öngól lett minden szinten. Teszem azt, mi történne, ha azt mondanánk, hogy ha valamely személy gjmű. nem Euro 6-os, akkor az nem alkalmas a közúti forgalomra. Ha betartanánk a hatályos rendeletet, akkor a jelenleg üzemelő gyárak szinte mindegyike megbukna, és a felújításig nem is üzemelhetne. Agyrém!
...ez a hozzáállás valami perverzió lehet a rendeletalkotóknál?Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmemet!
#23
Erõsáram / Re:Kapcsolókészülék kiválasztá...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 14:45:04 DÉLUTÁNSzia!
A kérdésedre röviden: Mi az, hogy...?!
Maximálisan figyelembe kell venni a terhelés jellegét, mert egy szét- vagy összeégett érintkező miatt létrejövő áramkimaradás, igen kellemetlen tud lenni.
A kapcsolókészülékek legnagyobb ellensége a bekapcsoláskori kapacitív (valamint a direkt indítású indukciós motor), míg kikapcsoláskor az induktív lökőáram. Mindkettő az érintkezőkre hat, és az érintkező anyaga/nyomóerő, továbbá a meghúzási és elengedési idő dönti el, hogy mekkora áramot lehet az adott konstrukcióval kapcsoltatni. A másik probléma a hálózaton megjelenő felharmonikus áram, mely az amúgy is nyúzott, zárt érintkezőket tovább melegíti. Az EVG előtétek bevezetése óta, egy iroda/lakó épület esetén a világítási/számítógép hálózat kapacitív jellegű lökőárama dominál, de egy zömmel VFD-ket használó üzem/gyár is már ebbe a kategóriába sorolható.
A kérdésedre röviden: Mi az, hogy...?!
Maximálisan figyelembe kell venni a terhelés jellegét, mert egy szét- vagy összeégett érintkező miatt létrejövő áramkimaradás, igen kellemetlen tud lenni.A kapcsolókészülékek legnagyobb ellensége a bekapcsoláskori kapacitív (valamint a direkt indítású indukciós motor), míg kikapcsoláskor az induktív lökőáram. Mindkettő az érintkezőkre hat, és az érintkező anyaga/nyomóerő, továbbá a meghúzási és elengedési idő dönti el, hogy mekkora áramot lehet az adott konstrukcióval kapcsoltatni. A másik probléma a hálózaton megjelenő felharmonikus áram, mely az amúgy is nyúzott, zárt érintkezőket tovább melegíti. Az EVG előtétek bevezetése óta, egy iroda/lakó épület esetén a világítási/számítógép hálózat kapacitív jellegű lökőárama dominál, de egy zömmel VFD-ket használó üzem/gyár is már ebbe a kategóriába sorolható.
#24
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 11:44:54 DÉLELŐTTPont ez a lényeg. A TN esetében a PEN szétválasztási pontnál a PE ugyanazon a potenciálon van, mint az N, ezért N szakadásnál, a szétválasztási pont után beépített ÁVK N kapcsain folyik vissza a hibaáram a földelő felé, ezért nem fog lekapcsolni. TT esetén mivel nincs PEN szétválasztási pont az önálló földelő miatt, a hibaáram nem az ÁVK N kapcsain fog visszafolyni, hanem a független földelő felé, így az ÁVK le fog oldani.
...de ugye nem vizsgakérdésnek volt szánva? 
...de ugye nem vizsgakérdésnek volt szánva? #25
Erõsáram / Re:Magas hurokimpedancia
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 11:33:30 DÉLELŐTTAz MSZ 10900 még mindig hatályban van, ezért hiába van ÁVK, az L-N közötti hurokimpedanciát minden esetben mérni és minősíteni kell, mert ellenkező esetben túlterhelési szempontból nem igazolható a kioldószerv megfelelősége, ami meg tűzvédelmi jellegű probléma.
Ugyan mindenki csak az L-PE hurokimpedanciára fókuszált, de még most sem tudjuk, hogy a 10 Ω az L-N vagy L-PE hurokra vonatkozik.
Ugyan mindenki csak az L-PE hurokimpedanciára fókuszált, de még most sem tudjuk, hogy a 10 Ω az L-N vagy L-PE hurokra vonatkozik.
#26
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás Sztrogoff - Tegnap - 11:18:46 DÉLELŐTTBocs, de miért kapcsolna le TT esetén? A védővezető-földelő hálózat TT
esetén teljesen független az aktív vezetőktől, akár elszakad a nulla, akár nem.
esetén teljesen független az aktív vezetőktől, akár elszakad a nulla, akár nem.
#27
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 10:53:04 DÉLELŐTTHibaáram hatására egy TN hálózat estén nem fog lekapcsolni, míg TT hálózat estén lekapcsol. Ha van felszerelve ÁVK, úgy nulla szakadás esetén életvédelmi szempontból a TT sokkal biztonságosabb. ...de ugye a TT hálózat ma már üldözendő kialakítás. Pedig lakóházas övezetben, egy megfelelően alacsony földelő rendszerrel semmivel sem rosszabb, mint egy TN rendszer.
#28
Kérdések - válaszok / Re:Összes alumínium vezeték vé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 10:41:21 DÉLELŐTTSzia!
Ha régebbi a csillár, akkor abban nem fogsz találni védővezetőt, mert a szabvány nagyon megengedő volt vala háztartási világítási eszközökkel kapcsolatban.
Nagy eséllyel két fázis, és egy nulla vezetőd lesz (csillár kapcsolás). A folytonossági méréshez tekerd ki az összes fényforrást. Mivel az egyik vezeték minden foglalattal össze fog csengeni, ezért ez lesz a csillár közös (nulla) vezetője, a maradék kettő pedig a csillár egyik, és másik ága, amire majd a fázist kapcsolhatod egyszerre, vagy felváltva. Végül pedig minden vezetéket ellenőrizni kell, hogy van-e kapcsolata a csillár fém részeivel. Azt kell szem előtt tartani, hogy egyetlen vezeték sem csenghet össze a foglalt bármely érintkezőjével, és a csillár fémtesttel egyszerre. Ha ilyen jellegű kapcsolat fennáll, akkor "Houston, baj van!", és a csillárt szét kell szedni, majd megkeresni a zárlatos részt.
Ha régebbi a csillár, akkor abban nem fogsz találni védővezetőt, mert a szabvány nagyon megengedő volt vala háztartási világítási eszközökkel kapcsolatban.
Nagy eséllyel két fázis, és egy nulla vezetőd lesz (csillár kapcsolás). A folytonossági méréshez tekerd ki az összes fényforrást. Mivel az egyik vezeték minden foglalattal össze fog csengeni, ezért ez lesz a csillár közös (nulla) vezetője, a maradék kettő pedig a csillár egyik, és másik ága, amire majd a fázist kapcsolhatod egyszerre, vagy felváltva. Végül pedig minden vezetéket ellenőrizni kell, hogy van-e kapcsolata a csillár fém részeivel. Azt kell szem előtt tartani, hogy egyetlen vezeték sem csenghet össze a foglalt bármely érintkezőjével, és a csillár fémtesttel egyszerre. Ha ilyen jellegű kapcsolat fennáll, akkor "Houston, baj van!", és a csillárt szét kell szedni, majd megkeresni a zárlatos részt.
#29
Erõsáram / Re:Szabványos feliratozások ve...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 09:34:59 DÉLELŐTTSzia Fecó!
A vitapartnerem az igaza alátámasztására az MSZ EN IEC 60670-1:2022 EV szabvány ,,8. Megjelölés" pontját említette meg, ami a dobozon, mint gyártmányon kötelezően feltüntetendő adatokról rendelkezik. Mint ahogyan említetted Te is, ezt a pontot gyakorlatilag minden eredeti gyártó teljesíti az általa legyártott és forgalmazott kötődobozain, így közös megbeszélés után kikerült az indokok közül.
A vitapartnerem tovább menve, az MSZ EN IEC 61293:2020 szabványra hivatkozott, mely többek között a villamos szerkezetek megjelölésével is foglakozik. A szabvány 3.1. pontja a villamos szerkezetet definiálja. Ezen pont értelmezése után a vitapartnerem azt a következtetést vonta le, hogy mivel a villamos kötődoboz a vezetékrendszer egyik szerkezete, ezért eme szabvány 4.1. pontjában közölt feltételeket, a vállalkozó által megszerelt kötődobozokra kötelezően alkalmazni kellene, azaz, ,,A villamos szerkezeteket névleges villamos adataikkal magán a villamos szerkezeten kell megjelölni arra alkalmas módszerrel, pl. adattáblával vagy címkével.".
A vitapartneremet próbáltam meggyőzni arról, hogy a kötődoboz nem villamos szerkezet, ezért nem vonatkozik rá az általa említett szabványi elvárás, viszont ez a képzetlen személyek általi hozzáférhetőség és kezelés egy újabb megközelítése a dolognak.
A kérdés ebből kifolyólag adott: Milyen alapos indokkal, vagy szabványi hivatkozással lehetne ezt a meddő vitát lezárni?
Köszi
A vitapartnerem az igaza alátámasztására az MSZ EN IEC 60670-1:2022 EV szabvány ,,8. Megjelölés" pontját említette meg, ami a dobozon, mint gyártmányon kötelezően feltüntetendő adatokról rendelkezik. Mint ahogyan említetted Te is, ezt a pontot gyakorlatilag minden eredeti gyártó teljesíti az általa legyártott és forgalmazott kötődobozain, így közös megbeszélés után kikerült az indokok közül.
A vitapartnerem tovább menve, az MSZ EN IEC 61293:2020 szabványra hivatkozott, mely többek között a villamos szerkezetek megjelölésével is foglakozik. A szabvány 3.1. pontja a villamos szerkezetet definiálja. Ezen pont értelmezése után a vitapartnerem azt a következtetést vonta le, hogy mivel a villamos kötődoboz a vezetékrendszer egyik szerkezete, ezért eme szabvány 4.1. pontjában közölt feltételeket, a vállalkozó által megszerelt kötődobozokra kötelezően alkalmazni kellene, azaz, ,,A villamos szerkezeteket névleges villamos adataikkal magán a villamos szerkezeten kell megjelölni arra alkalmas módszerrel, pl. adattáblával vagy címkével.".
A vitapartneremet próbáltam meggyőzni arról, hogy a kötődoboz nem villamos szerkezet, ezért nem vonatkozik rá az általa említett szabványi elvárás, viszont ez a képzetlen személyek általi hozzáférhetőség és kezelés egy újabb megközelítése a dolognak.
A kérdés ebből kifolyólag adott: Milyen alapos indokkal, vagy szabványi hivatkozással lehetne ezt a meddő vitát lezárni?
Köszi
#30
Felülvizsgálók klubja / TvMI-k
Utolsó hozzászólás tothgyula - 2024. május 19., 17:10:24 DÉLUTÁNA legutóbbi "Elektrotechnika" közölte a 2024.febr.1-után érvényes TvMI-ket és 2új segédanyagot is kiadtak.Ami a villamos szakembereket érinti a következők:
-TvMI7.6:2024.02.01.
-TvMI12.5:2022.06.13.
-TvMI13.4:2024.02.01.
-TvMI14.2:2022.06.13.
-TvMI+ Témák szerinti speciális tűzvédelmi megoldások egységes szerkezetben.
a.,Li-ion akkumulátorok gyártása.
b.,Elektromos személyautók töltése és tárolása gépjármű-tárolókban.
-TvMI7.6:2024.02.01.
-TvMI12.5:2022.06.13.
-TvMI13.4:2024.02.01.
-TvMI14.2:2022.06.13.
-TvMI+ Témák szerinti speciális tűzvédelmi megoldások egységes szerkezetben.
a.,Li-ion akkumulátorok gyártása.
b.,Elektromos személyautók töltése és tárolása gépjármű-tárolókban.