ÉVÉ UNIVERZÁL

Indította nova, 2011. augusztus 16., 17:34:33 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

S/K


tothgyula

Lehet,hogy sötétedés után is érdemes lenne mérni egy-két alkalommal. Így valószínű ki lehetne zárni a feltételezésed. De valószínű,hogy a különböző tipusú inverterek különböző viselkedése is bejátszik a mért értékbe?

Sztrogoff

Egyrészt nagyobb kéne, hogy legyen a zárlati áram, nem? Hiszen nemcsak a transzformátor, de a napelemes erőmű is rátáplál minden impedanciára. Nagyobb zárlati áram az - ugyanakkor átviteli út impedancia mellett - kisebb belső impedanciát jelent. Azaz a hurokimpedancia kisebb. Ez inkább elmélet, mert a valóságban egy alumínium-réz oda-vissza az mondjuk 0,5 Ohm, a tr reaktanciája meg ennél jóval kisebb.

tothgyula

Igen,pontosan erre gondolok.Kisebb lesz az  eredő hurokimpedancia, tehát megnőhet zárlati áram, az adott helyen. És a beépített kismegszakító (pl:6000A-es áramkorlátozási osztályú) 3-as, nem biztos hogy megfelelő. Lehet,hogy 10kA-es kellene helyette?Már korábban feszegettem ezt a kérdést (Joule integral)címen, de nem reagált senki sem.A Dr.Néveri:Villamos kapcsolókészülékek c. könyvében ezt olvastam: "16A-nél kisebb B jellegű kismegszakító 35000A2s(ampernégyzetsec.)-ra korlátoz."Mi a véleményetek?

nyaki

Nyilván minél több inverter kapcsolódik egy hálózatra, a trafó annál kisebb teljesítményt fog az adott fogyasztói hálózatba pumpálni, és eme hálózat paramétereitől fog függeni, hogy mennyi inverteres teljesítményt képes lekezelni. Ha több invertert engednek egy elavult hálózatra, jelentősen megnövekedhet a fogyasztóknál mért kapocsfeszültség, miközben a hurokimpedancia egyre kisebb lesz és túlterhelődhet a hálózat. Az is nyilvánvaló, hogy a trafókat és a hozzájuk kapcsolt fogyasztói hálózatot egy bizonyos teljesítményre méretezik, mely teljesítményt az üzembiztonság érdekében elsősorban a trafónak kell biztosítani.
Ha egy inverter a hálózatra akar termelni, akkor a fogyasztói hálózat pillanatnyi feszültségénél nagyobb kimeneti feszültséget kell kiadjon kisebb hálózati impedancia mellett, minek az lesz az átmeneti következménye, hogy az adott teljesítményű inverter veszi át a trafó energiaszolgáltató szerepét. Ha azonban a hálózaton megjelenő teljesítményigény meghaladja az inverter korlátait, akkor a vezérlője addig szabályozza a kimeneti feszültségét, amíg az egyensúlyi állapot meg nem történik a napelemek által szolgáltatott teljesítmény és a hálózaton megjelenő teljesítményigény között. Mivel a hálózati engedélyesek érdeke az üzembiztonság és a szabványos feszültségszint tartása, meg van határozva az invertereken beállítható maximális kimeneti feszültség is, vagyis az eredő hálózati impedancia csak minimálisan változhat a tisztán trafós hálózathoz képest.
Szerintem nem kell túllihegni a zárlati dolgot sem, hiszen egy inverterek nélküli hálózaton, ahol a hálózat elején egy bizonyos méretű trafó van, ott a hálózat vezetékimpedanciája az, ami elsősorban korlátozni fog. Az inverterekkel felvértezett hálózaton a fogyasztóknál végzett hurokmérésből számítható zárlati áram valójában csak tájékoztató jellegű lesz, ugyanis ha pl. túl közel lenne a hibahelyhez egy épp termelő állapotú inverter, akkor a zárlati áram növekedés mértéke elsősorban az inverter paramétereitől fog függeni és ismerve az inverterek ön- és hálózatvédő képességeit, a zárlati áram Joule-integrálja a tisztán trafós hálózathoz képest csak elenyésző mértékben tud nőni.

A kismegszakítók zárlati áramkorlátozó képességét is ismerjük, ami pl. a kaszkádolásnál épp jól jön. A mellékletben találtok egy nagyon jó összefoglalót ebben a témában, ezért ezt nem is részletezném tovább.

tothgyula

T! Nyaki! Köszönöm a részletes szakmai választ. Tehát nem "túllihegésről" van szó, hanem tényekről,amire eddig nem figyeltünk!
De úgy érzem,hasznosan vezettem elő ezt a témát. Valószínűleg még mások is fognak erre reagálni.Találkoztam már és valószínűleg több Kolléga is, összeégett 6kA-es zárlati megszakító-képességű kismegszakítókkal a méretlen oldalon.
Úgy gondolom,hogy felülvizsgálóként nekünk erre mostmár fokozottabban kell figyelnünk.
Külön köszönöm a feltöltést,amelynek jó hasznát vesszük!

Sztrogoff

Ahhoz, hogy egy 6 kA-es összeégjen, ahhoz egyfázisú zárlat esetén 0,038 Ohm hurokimpedancia kellene. Ez inkább csak egészen extrém helyzetben fordulhat elő (1 MVA-es vagy nagyobb transzformátornál a fal túloldalán)

tothgyula

Igen,én már mértem 1,6MVA-es olajtrafó közelében: 0,003 OHM-ot. Természetesen itt meg volt a lépcsőzés zárlatvédelem vonatkozásában.

Sztrogoff

Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. november 23., 22:02:50 DÉLUTÁN
Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy egy gép, berendezés és a kézzel érinthető idegen fémtárgy között van-e potenciál különbség és ha van, akkor az milyen értékű. Itt hibafeszültséget mérünk. Esetünkben és a szabvány szerint, ez nem haladhatja meg az 50V-ot. Ezzel a méréssel ki lehet deríteni, hogy az adott fémtárgy, amire helyezzük a szondát be van-e kötve az EPH hálózatba és ha be van, akkor milyen jóságú és milyen értéket vesz fel. Ha megnézed a skálát, akkor látod, hogy szoros összefüggésben van a földelési ellenállás értékével, csak éppen más a kiértékelési metódus.
Ez a mérés is, mint az összes védővezető felé irányuló mérés, feszültség alatti munkának minősül!
Bocs, de nem erről van szó. Hanem arról, hogy abban a pillanatban, mielőtt testzárlat esetén a túláramvédelem kikapcsolna, akkor mennyi lesz az érintési feszültség, ha valaki a földön állva éppen megérinti a hibás berendezést. Szigorúan véve csak megszakító kioldó esetén működik jól, mert annál egyértelmű a potméteren beállított kioldó áram nagyság és a kioldón beállított kioldó áram nagyság közti összefüggés.