Sérülhetett a vezeték a falban?

[Ratta]

Kedves Gyurmaúr! Készítettem pár képet, de nem biztos, hogy megtaláltam, amit keresünk. Ez nem az a "pesti" bérház típusú társasház, hanem 50-es években épült pécsi "bányászház", 5 lépcsőházzal. 4 emeletes, középen megy a lépcső, emeletenként 2 lakás a villanyóraszekrény két oldalán. Az alagsorban találtam egy fém cuccot, amibe befutnak a vezetékek, és nagy kapcsolók vannak rajta (Kép_1). A felső két vezetéknél nem látszik a kilépés helye, csak az alsónál, azt lefotóztam (szerintem ez a bejövő, Kép_2). A jobb felső vékonyabb vezeték megy fel feltehetően az emeletekre, két másik vezetékkel (Kép_3). Az egyik, ami mellette fut felfelé azt hiszem az alagsori tárolók felől jön (talán az ottani világítás), ez nem tudom, mi lehet, és hova megy. Ötlet?

Az emeleten tehát a villanyóraszekrény két oldalán közvetlenül a két bejárati ajtó (Kép_4). A villanyórákról is készítettem képet (Kép_5), ezek egy leplombált régi fém dobozban vannak, de számomra nem világos, hogy be vannak-e süllyesztve a falba, vagy a falra vannak-e szerelve és csak ez a doboz borítja őket. Itt is a bal oldali a miénk. Alaposan leplombálták, nem csak a kismegszakítókat, hanem a doboz ajtaját is (ezt nem tudom, ki kérvényezheti, hogy felbontsák?).

Tudtok tippelni, hogy hol futhat a villanyóraszekrényben a fővezeték, illetve a villanyóránktól merre megy tovább a mért vezetékünk a lakásunkba? És a lépcsőházi világítás honnan ágazhat le? Emeletenként a fővezetékből, vagy egy külön rendszeren?

Úgy saccolom, hogy az ajtótok felső rögzítőrúdja valahol a villanyórákat tartalmazó doboz felső szélével egy magasságban, vagy afölött lett befúrva.

[Ratta]

Még annyi megjegyzés, hogy ez egy középső lépcsőház, tehát nem itt jön be az utcáról a vezeték. Lehet, hogy az. 1. lépcsőházban van, amit keresünk?

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Hali, de ez nem az Uránvárosban,az ex Olympia étterem környékén lévő épületek, vagy??
Az 1. képen lévő VIV tokozott úgy különben nem gáz, sőt a VGK 101-es (vagy 162-es??) görgős kapcsinger a maga nemében egy igazi remekmű,  kb olyan értéket képvisel, mint manapság egy fullos állapotú W124-es Merci! Na, persze, látni kéne, mi van a VIV tokozottak belsejében, milyen kábelek -ha egyáltalán kábele azok??- futnak bele, hogyan vannak azok bekötve,stb. Ami viszont a többi képen van, na az a magyarosch hekmány legjava! Gondolom, a társasháznak lópöcs pénze van a közös, th-n belüli méretlen hálózat gatyába rázására, pedig tényleg nem ártana ezzel vmit kezdeni... +kérdés; mikor volt ÉV mérés és jegyzőkönyv a th-ban, ugyanis az ugyebár legalább 8 évente kötelező lakóépületek esetén.

[Ratta]

Talált, Uránvárosban vagyunk, az Olympia környékén. Ezek szerint ismerős vagy Pécsen?

Ezekből a VGK és VIV dolgokból én nem sokat értek sajnos, de akkor legalább ezek jónak tűnnek. Van még valami, ami hozzáférhető lehet számomra, és érdemes lefotózni? Ezeknek a részeknek miben van jelentősége esetemben, mit kellene látni?
(Ja, az 1. képen bal oldalt az a kis doboz egy kapcsolót rejt, de az a DIGI-hez tartozik.)

Az alagsorban a vezetékek valóban nagy kaotikusnak tűnnek számomra, pl. nincs tippem, hogy a fővezeték mellett mi lehet az a másik kettő, ami felszáll vele. Lehet, hogy az emeleten ágaztatták le az alagsor világítását, és onnan jön az vissza?

A villanyóraszekrény valóban érdekes. Lehet itt tippelni, hogy hol helyezkedhet el a fővezeték, ill. a villanyórától merre megy a lakásba a vezeték? Vagy ez teljesen lutri...

Már szó van egy ideje a felújításról, de volt nagyobb és költségesebb dolog is, ami beelőzte a villanyhálózatot... Az ÉV mérésről nincs tippem, még csak pár éve lakunk itt.

[Marton]

Ezekből a VGK és VIV dolgokból én nem sokat értek sajnos, de akkor legalább ezek jónak tűnnek. Van még valami, ami hozzáférhető lehet számomra, és érdemes lefotózni? Ezeknek a részeknek miben van jelentősége esetemben, mit kellene látni?

Ezeknek a Te eredeti kérdésed kapcsán nincs jelentősége, csupán idősebb kollégák számára nosztalgikus eszközök.
Tény, hogy az 1990-es évek előtti kivitelezések, megoldások mai szemmel kívánni valót hagy maga után. Attól még lehetnek megfelelő minőségűek, biztonságosak. Akkor volt ami volt. Volt egy szerelési anyag választék(hiánygazdálkodás), bizonyos beidegződött kivitelezési módokkal kombinálva. Tény, hogy ezeket fel kellene újjítani.
Manapság hál Istennek van mibe válogatni a szerelési anyagok között is. Másak az elvárások is, szabványok is. Persze a minőségi anyag választékkal is lehet veszélyes hálózatot kialakítani. Úgy szoktam mondani, hogy ugyan azt a két téglát lehet szépen is, meg csúnyán is össze rakni, meg jól és rosszul is. Itt jön képbe a "szakember" képessége.
Mellesleg két éve, szintén Pécsen volt "szerencsém" megtapasztalni a lányom albérlete friss felújítása következményét, veszélyességét látni. Gyanús volt, hogy nincs FI relé az új elosztóba beépítve. Hamarosan ki is derültek a disznóságok, csípett a szobában az asztali számitógép háza. Beépítettem egy FI relét, azonnal kiderültek a szabálytalan nullázások, földelési hiányosságok.
LÉNYEG: Tóth Gyula kolléga korábbi hozzászólása szerint véséssel feltárni a gyanús helyet és szükség szerint szigetelési, vezeték cserét eszközölni.

[Sztrogoff]

Gondoljátok, lesz vállalkozó erre a vésésre? A mérőket borító álszekrénybe belenyúlva kopácsolni? Vagy netán a felső vízszintes fémlemez alatt és felett vésegetni megosztva? Aki dolgozni akar, inkább a következő címet választja.
"Hosszú acélrudakkal" milyen hosszú lehet az acélrúd, ha a két ajtó között két mérőtábla + 2 ujjnyi hely van?
Ahogy én a 45 utáni hurrá házait ismerem, lehet, hogy a mérőtáblákat tartó fal mögött egy üreg van.

[Simon Endre]

A nosztalgikus nyitható PABIT mátőtábla plombálható csavarokkal. Nagyobb méretnél a mért oldal függetlenül nyitható "ajtóval", sűlyesztett szerelésnél a belső falon ment  a fővezeték csövezése, vékony fal miatt kilógó szekrényeknél a fővezeték csövezése a mérő oldal felől szokott lenni a külső "tetőtartó", vagy homlokfali köpenycsigás csatlakozás esetében.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Aki Pécset, Egert nem ismeri, nos az nem mondhatja, hogy Magyar vagyok, erről ennyit...
Ami a dolog lényegi részét illeti; csak ismételni tudom korábbi önmagam, azaz ÉV mérés mikor volt utoljára? Ha volt, milyen konkrét egzakt mérési eredményekkel, milyen feladatokat írt elő a közösfütyi számára?? Ez fontos, mert ennek léte/nem léte/léte esetén be (nem) tartása lehet az alapja egy offenzivának, mely meggyőződésem szerint igencsak ráfér az egykor szebb időket megért Uránvárosi th-ra. Ha a mérőszekrényből indulok ki, az már önmagában 20 év szigorított fegyházat ér, mert egy társasházban egész egyszerűen nem nézhet ki így mérőhely!
De az a pincei flexi gégecsöves, Mü I-es csöves, ilyen olyan kiskábeles k.oszland is megérne 1 gerjedelmet, nem beszélve a tömszelence nélküli VIV tokozottról, mely önmagában egyáltalán nem gáz a fedlapra szerelt VGK -kal, de ahhoz, hogy átmenjen egy ÉV vizsgán, nos ahhoz gatyába kell rázni.

[Ratta]

Sztrogoff, ettől tartok én is, hogy erre a vésési munkára nem lesz jelentkező... Legalábbis az a két ember, akiket eddig kérdeztem, nem tartják reálisnak a veszélyt, ha jelenleg nincs semmi észlelhető hiba. De volt, aki azt tanácsolta, hogy magam is megvéshetem, ez nem igényel szakértelmet, de nekem azért nincs ekkora önbizalmam...

A "hosszú acélrúd" persze relatív, ahhoz képest hosszú, amilyen csavarokkal pl. műanyag ajtókat, ablakokat rögzítenek (volt most ablakcsere is nálunk). A gyártó az alábbi módon fogalmazza meg a rögzítés módját:
"Az acél tokot rendkívül stabilan, a falba fúrt 20 cm mélyen elhelyezett húzott köracélok segítségével több ponton rögzítve a tokhoz hegesztünk."

Ha 20 cm-t mérek, az azt jelenti, hogy elérheti a villanyóráknak helyet adó barna szekrényt (nagyjából ott van a 20 cm, ahol a lyuk van baloldalon a villanyóra felett). Ezért lenne fontos kideríteni, hol mehet a fővezeték, ill. a villanyórától a lakásunkba menő. Ha a fővezeték nagyjából középen a két villanyóra között, akkor az elég messze van. Viszont a saját lakásunkba menő vezetékhez a felső rúd közel lehet, vagy ez akár be is mehetett a barna szekrény mögé.

Simon Endre, nálunk ez a barna szekrény (ez a PABIT mérőtábla?) kb. 3-4 cm-t lóg ki a falból. Szerinted ez alapján süllyesztve lehetnek a mérőórák a falba, vagy a felszínén? Ha süllyesztve, akkor a szekrény folytatódik a fal mélyedésében is, vagy csak kívülről fedi?

Eddig tehát a vésésre nincs emberem, úgyhogy annyit tettem ideiglenesen, hogy a gyakran fogdosott dolgokat igyekeztem biztonságossá tenni, pl. a fém kilincset lecseréltem egy ronda, de műanyag kilincsre.
Létezik esetleg valamilyen elektromosan szigetelő fólia, amivel le lehetne szigetelni a fém ajtótokot? (Az ajtó borítása mdf, szóval azzal talán nincs gond).

Volt még tipp az ajtó rákötése a PE-re. Ez könnyen megoldhatónak tűnik, kérdezem, hogy ez mekkora védelmet adna? Továbbá, lehet hogy hülyeséget kérdezek, de ilyen esetben nem áll fenn a veszélye, hogy ha valami nem stimmel a ház védőföldelési rendszerében, akkor egy másik lakásban lévő zárlat rámegy a PE-re, és így az ajtóra?

Köszönöm a válaszokat, dolgozom a megoldáson, bár néha már azon jár az agyam, hogy legegyszerűbb (bár elég drága) megoldás lenne kidobni a fém ajtót, és berakni egy egyszerű műanyagot...