Szerelői ellenőrzés

Indította Attila, 2012. november 25., 20:06:17 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Attila

Üdv  mindenkinek!
Egy varroda szerelői ellenőrzéséről kellene "papírt" készíteni!
Szabványossági j. már volt!
Szeretném megkérdezni, hogy a  172/1   5.2  pontján kívül , kell e még más is!?
A  varrógépekre, vasalókra gondolok!  230V/24V  trafó  stb.
Tételes felsorolás stb.
A  vasalók a kézi szerszám kategóriába tartoznak?
Köszi
Attila

JUVILL


A varroda szerintem nem igen tartozik a KLÉSZ alá. Nekem gyanús, hogy a szerelői ellenőrzés itt kevés lesz.

Attila

Üdv  JUVILL!
Szerintem a KLÉSZ 2§ szerint beleférünk a  szerelői ellenőrzésbe.
Egy korábbi témánál már idézve lett az ide vonatkozó passzus!
"Kommunális és lakóépületek valamint a kéziszerszámok fogalma
" Maczy"- nál olvasható!
A paraméterek:
- kertes ház, hátsó épület a varroda
- 3f mérő, alatta  1db. 20A,C  és 2db. 16A,C
Várom a véleményeteket!  :-\

JUVILL


A fórumon már volt erről szó.
A KLÉSZ 2§-a szerint, lakóépületről van szó akkor is, ha abban műhely van.
Hangsúlyoznám, ha kifejezetten lakóépület, akkor elég a szerelői ellenőrzés.
Írtad, hogy szabványossági felülvizsgálat már volt.
Ez csak akkor helytálló, ha ezt a minősítő iratot rendelkezésre is bocsátják.

nova

Tudásbázisba szerintem a szerelői ellenőrzésről is érdemes lenne írni egy kis összefoglalót. Ki végezheti és mikor kell elvégezni és hasonló kérdések megválaszolása azok számára aki nincsen tisztában vele.  ;)
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Novill

A szerelői ellenőrzés a munka befejezésének az ellenőrzésekor elvégzendő ellenőrzés, melyet minden alkalommal el kell végezni. Ezt lehet írásos formában is kiadni. Az új létesítésnél ma már minden létesítményen szerintem el kell végezni az MSZ HD 60364-6 szabvány és a hatályos OTSZ szerinti vizsgálatokat, melyről minösitő iratot kell kiállítani. Ezen időpont lejárta után az időszakos érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett lép be a lakó és kommunális épületeknél a 14/2004. (IV.19.) FMM rendeletre és a KLÉSZ-re való hivatkozással az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés.  Amelynél úgy tudom nincs műszeres vizsgálat előírva.
Ez a varroda lehet akár egy lakás egy helyiségében is kialakítva, melyre minden további nélkül lehet alkalmazni a rendeletet. Így nem kötelező az érintésvédelmi időszakos szabványossági felülvizsgálat elvégzése. Ezzel költséget lehet megtakarítani. De mint tudjuk az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés  nem követeli meg a célműszer alkalmazását ( ugyan ez nincs sehol leírva tudtommal) csak a védővezető folytonossági vizsgálatát, szemrevételezési vizsgálat és működési próbát. Azzal, hogy a próba lámpa világit, analóg feszültségmérővel feszültséget mérünk, fázis ceruzával vagy teszterrel megvizsgáljuk eleget teszünk a rendeletnek. Tehát ez a vizsgálat nem egyenértékű a célműszerrel végzett vizsgálattal. Vagyis a hurokellenállás mérés, földelési ellenállás mérés, szigetelési ellenállás mérés az ÁVK műszeres vizsgálatával együtt jelenthet megnyugtató válasz a biztonsági szintre.
Kérdésem egy adott szerencsétlen esetben a bizonyítási eljárás során a kirendelt szakértő milyen vizsgálatot végez? Szerintem minden esetben  a feltárandó részen célműszerrel végzi a vizsgálatot. Ami viszont túl mutat az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés mélységén. Vigyázzunk erre a jogszabályi buktatóra, mert ez majdnem olyan mint az hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező, tehát csak önkéntes az alkalmazása. Ez egy egyéni véleményem csupán nem az érvényes rendelet leírása.

nova

Tudástárban elkészítettem az általad itt írt szerelői ellenőrzésről a leírást. Szerelői ellenőrzés  Esetleg valamit érdemes lenne még hozzáfűzni?
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

JUVILL


Előző hozzászólásaimban leírtam, hogy csak akkor végezhető szerelői ellenőrzés, ha az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat minősítő irata rendelkezésre áll. Ha ezt nem tudják felmutatni, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Még akkor is, ha az a műhely (ez esetben varroda) lakásban van.
A továbbiakban elég a szerelői ellenőrzés.

Novill leírta álláspontját, ami egyértelmű.
Ugyan ez a helyzet a fémtestű kettős szigetelt kéziszerszámok esetén is.
A rendelet az írja, hogy 3 évente kell szabványossági felülvizsgálat, a közbenső években elég a szerelői ellenőrzés.
Ezzel az probléma, hogy a szerelői ellenőrzés alkalmával nem kell végezni műszeres ellenőrzést, ami szigetelési ellenállásmérés.
Ha viszont nincs szigetelése ellenállásmérés, akkor hogyan győződünk meg annak megfelelőségéről. Itt minden esetben a fázisvezető és a gép fémteste közötti szigetelési ellenállásra gondolok.

Villanyreszelő

Sziasztok!

Ez egy gondolom régi szabvány lehet,de eme előírás szerint egyértelműen el lehet végezni a szerelőit.

5.2. A szerelői ellenőrzés végrehajtása

5.2.1.

A védővezetős érintésvédelmi módok szerelői ellenőrzése során a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
5.2.1.1.

Megtekintéssel, illetve működési próbával kell ellenőrizni:
- a védővezetőnek, a védővezető kötéseinek és csatlakozásainak sértetlen állapotát minden, bontás nélkül látható helyen;

- az érintésvédelmi kikapcsolást végző biztosítóbetétek, túláramvédelmi vagy egyéb kikapcsolószer- vek sértetlen állapotát; a mechanikus működésű túláramvédelmi vagy egyéb kikapcsolószervek (pl. áramvédőkapcsolók, gerjesztőkapcsolók) működőképességét egymás után legalább három szor végzett működési próbával; a próba lehet mechanikus vagy villamos, a kapcsolás történhet a kapcsolt hálózat terhelt, terheletlen vagy feszültségmentes állapotában; áram- és feszültség-vé- dőkapcsoló ellenőrzését mindig a próbagomb megnyomásával kell végezni.

Megjegyzés:

E szabvány a feszültség-védőkapcsolást már nem fogadja el szabványos érintésvédelmi módként, de a meglévő feszült-ségvédőkapcsolások ellenőrzésére érvényes ez az előírás;

- az állandó szigetelés-ellenőrző berendezés és/vagy földzárlatjelző működését korlátozott áramú (ellenálláson keresztül létrehozott) mesterséges földzárlattal..

5.2.1.1.1.

Villamos működési próba alkalmával ellenálláson (az áram-védőkapcsolóba épített próbaellenálláson, feszültségérzékelőn, próbalámpán, vagy külön e célra megválasztott ellenálláson) át testzárlatot vagy földzárlatot kell előidézni. Eközben azt kell megfigyelni, hogy az érintésvédelmi kikapcsolás késleltetés nélkül vagy a megengedett időn belül működik-e.
5.2.1.1.2.

Mechanikus működési próba alkalmával az érintésvédelmi kikapcsolást indító relé vagy kioldó fegyverzetét kell mechanikus mozgatással a kikapcsolást indító állásba hozni. Eközben azt kell megfigyelni, hogy az érintésvédelmi kikapcsolás késleltetés nélkül, vagy a megengedett időn belül működik-e.
— 38— MSZ 172/1-86

5.2.1.2.

A védővezetők rögzítetten szerelt szakaszain ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát. A közvet- lenül földelt (TN- vagy TT rendszerű) hálózatokon ezt az ellenőrzést az MSZ 4851/1 szerinti folyto- nossági vizsgálattal kell végezni. A közvetlenül nem földelt (IT rendszerit) hálózatokon szabad a vizsgálatot egyéb villamos próbákkal vagy mesterséges földzárlati fennállása alatt az MSZ 4851/1 szerinti folytonosságvizsgálattal végezni.
Megjegyzés:

A védővezető nem rögzített szerelesu szakaszainak vizsgálata a fogyasztókészülék vizsgálataihoz tartozik. Erről az 5.2.8.

szakasz intézkedik.

5.2.1.3.

A szerelői ellenőrzések során meg kell vizsgálni, nem történt e fázisvezető-védővezető, illetve nullázás esetén fázisvezetl-nullázóvezető csere. A vizsgálatot az MSZ 4851/1 szerint kell elvégezni.
5.2.2. Egyenpotenciálra hozás

kötelező kiépítése esetén a szerelői ellenőrzés során a 5.2.2.1. - 5.2.2.4. szakasz szerinti vizsgálatokat kell elvégezni:
Megjegyzés:

Ha valamely berendezésben - akár létesítésének korábbi időpontja, akár a helyi körülmények miatt - az egyenpotenciálra hozást

nem kötelező kiépíteni, akkor ezeket az ellenőrzéseket sem kell elvégezni a szerelői ellenőrzés során.

5.2.2.1.

Megtekintéssel kell ellenőrizni a központi EPH-csomópont állapotát, valamint azt, hogy az egész épületet behálózó fém csővezetékek össze vannak-e kötve az EPH-gerincvezetékkel, továbbá hogy az épülethez csatlakozó vízcsőhálózatba épített vízmérőórát (a 3.2.2.2.2. szakasz szerinti esetekben) áthidalták-e.
5.2.2.2.

Minden olyan helyen, ahol az EPH-hálózatba kötelezően bekötendő idegen fémszerkezet segéd eszköz nélkül elérhető fémes felülete egyidejűleg érinthető távolságon belül van egy védővezetős érintésvédelemmel ellátott testtől vagy védőcsatlakozótól (pl. védőérintkezős csatlakozóaljzattól), akkor az MSZ 4851/1 szerinti folytonosságvizsgálattal vagy a védővezető és az EPH-ba kötendő fémszerkezet közé beiktatott, elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel ellenőrizni kell, hogy fennáll-e a fémes érintkezés.
Ha a bekötendő tárgy fémes felületén festés, lakkozás, vagy más villamosán szigetelő bevonat van, az ellenőrzés céljából az ép bevonatot nem kell megsérteni.

Megjegyzés:

Az elemlámpás folytonosság-ellenőrzés azt jelenti, hogy egy elemlámpa áramkörét a vizsgált vezetői összekötésen keresztül

zárják,

és a lámpa féméből következtetnek arra, hogy a vezetői összekötés e célnak megfelelő kis ellenállású-e.
Természetesen e vizsgálat más törpefeszültségű áramforrással is elvégezhető. Az aránylag nagy belső ellenállású zümmögővel való "kicsengetés" azonban nem minősül "elemlámpás folytonosság-ellenőrzés"-nek.

5.2.2.3.

A helyi egyenpotenciálra hozó összekötést (3.6. szakasz) az 5.2.2.2. szakasz szerinti eljárások valamelyikével kell vizsgálni.
5.2.2.4.

A földeletlen egyenpotenciálra hozás alkalmazása esetén villamos ellenőrző próbákkal kell ellenőrizni az egyenpotenciálra hozó vezető földeletlenségét és folytonosságát.
5.2.3. Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása

érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás (pl. tápláló transzformátor) biztonsági kivitelét (általában az adattábla alapján) és állapotát; feszültségkémlelős (próbalámpás) vizsgálattal pedig azt, hogy a törpefeszültségű áramkörben sem a vezetők között, sem a föld és a vezetők között nincs a törpefe- szültségnél lényegesen nagyobb feszültség.
5.2.4.

A villamos szerkezet elszigetelése érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni a szigetelések ép állapotát.
5.2.5. A környezet elszigetelése

érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni, hogy a testtől nincs-e más test vagy idegen fémszerkezet az egyidejű érinthetőség határán belül, s hogy az alkalmazott szigetelések ép állapotúak-e.
— 39— MSZ 172/1-86

5.2.6.

A védőelválasztás érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás (pl. tápláló transzformátor) biztonsági kivitelét (általában az adattábla alapján), hogy nincs-e egynél több villamos szerkezet csatlakoztatására kiépített lehetőség. Az MSZ 4851/5 szerinti meggeres méréssel kell ellenőrizni a tápláló áramforrás, a hálózat, valamint az l. érintésvédelmi osztályú fogyasztókészülékek szigetelését.
5.2.7.

A zárlati teljesítmény korlátozása érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni, hogy a rendszer táplálása szabványos készülékből és annak megfelelő csatlakozókap- csáról történik-e.
5.2.8.

A 2.2.1.1. és a 2.2.1.2. szakasz alá tartozó l. érintésvédelmi osztályú készülékek szerelői ellenőrzése során villamos próbával (pl. az MSZ 4851 /1 szerinti vagy elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel vagy ohmméréssel) kell ellenőrizni a hálózati csatlakozódugók védőérintkezője és a készülék teste közötti vezetői összekötés jóságát.
5.2.9.

Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés befejezésekor a következőket kell írásban rögzíteni:
- mely berendezés(rész)re terjed ki az ellenőrzés;

- ki végezte azt (személy és vállalat szerint);

- milyen alkalomból (pl. hiba, időszakos ellenőrzés) került sor a vizsgálatra;

- mikor (dátum) végezték a vizsgálatot;

- a vizsgálat után a berendezés érintésvédelmi szempontból megfelelő, szabványossági felül vizsgálatra vagy javításra szorul.

Ha a szerelői ellenőrzés más munka (létesítés, bővítés, javítás, szabványossági felülvizsgálat) keretében készül, akkor nincs szükség ezek külön rögzítésére.

Megjegyzés:

Ezen egyéb munkák átadása egyértelműen azt jelzi, hogy az érintésvédelem szerelői ellenőrzését elvégezték és az nem

mutatott ki olyan hibát, amelyet az átadás után javítani kellene.

5.3. A

Novill

Az előzőekben már kifejtettem véleményemet!  Még egyszer az év. szerelői ellenőrzésről nem jelent műszeres ellenőrzést, és ez a problémám ezzel. Nem rég végeztem egy létesítményben ellenőrzést. Ha itt próba lámpás, fázis ceruzás vizsgálatot végez valaki akkor megfelelőnek mondható a szemrevételezéssel együtt. Viszont műszeres vizsgálattal egyértelműen nem megfelelőnek lehetett minősíteni. Így csak tanácsolni tudom ismét a műszeres vizsgálattal egybe kötött ellenőrzést.