Tetõventillátorok tiltó kapcsolója

Indította SimJoci, 2012. július 09., 19:40:53 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

SimJoci

Tisztelt kollégák!

Egy olyan dologban kérném véleményüket, ami számomra nem teljesen egyértelmû.
Tízemeletes bérház tetején szerelt tetõventillátoraihoz kötelezõ-e az egyenkénti helyi tiltó kapcsoló alkalmazása, vagy elegendõ a 15db ventillátorhoz 1db lakatolható tiltókapcsoló alkalmazása a berendezéseket megtápláló elosztószekrényen.
Ezt találtam az MSZ 2364-460:2002 szabványban

Tiltókapcsolás mechanikai karbantartáshoz

"463.1. Tiltókapcsoló(ka)t kell alkalmazni, ha a mechanikai karbantartás fizikai sérülés veszélyével járhat.

463.2. Megfelelõ módon meg kell akadályozni, hogy a villamos táplálású szerkezet a mechanikai karbantartás
során véletlenszerûen feszültség alá kerüljön; kivéve, ha a tiltókapcsoló(k) állandóan a karbantartást végzõ
személy(ek) felügyelete alatt állnak.
MEGJEGYZÉS: Erre a célra alkalmazhatók például – egyedileg vagy párhuzamosan – a következõ módszerek:
– lelakatolás;
– figyelmeztetõ feliratok;
– elzárt helyen vagy burkolatban való elhelyezés."

Segítségüket és véleményüket elõre is köszönöm !

Novill

A hozzászólásban a válasz is megadásra került.
Tízemeletes ház tetején szokás volt a szellõzõ ventilátorok beépítése. Az elosztó szekrénye általában a pincében (alagsorban) volt szokás elhelyezni, néha a felsõ szinten. Ha egy ventilátort javítani, karbantartani kell, akkor jó ha közelben van lehetõség a leválasztásra. Így nem kell a lekapcsolás miatt lemenni. Ez logikus. Ezért munkavédelmi szempontból az egyedi  leválasztást tartom megfelelõnek és praktikusnak. Ez a tiltó kapcsoló alkalmazása már az MSZ 1600 szabványban is elõírás volt. Melyet többnyire be is tartottak. A kérdés eldöntésében szerepet játszik a létesítéskori idõ is. Mert elõfordul, hogy a mai MSZ 2364-420:2002 szabvány lazább e tekintetben, mint ahogy írod is.
Én az egyenkénti tiltó kapcsoló alkalmazását javasolnám, fõként ha nem is látunk rá a motorokra.

JUVILL


Több 10 emeletes társasház felülvizsgálatát végeztem. Ezek az épületek az 1980-as évek elején lettek átadva, tervezésük még korábbi.
Az épületek mindegyikénél a tetõtérben volt (van) elhelyezve a tetõventilátorok szellõzést vezérlõ szekrénye. Ezek a szekrények eleve a tetõtér elzárt lépcsõházi részen vannak kialakítva, kulcs a házmesternél van. A betáplálásuk a földszinti kapcsolótérbõl érkezik, mely a fõbiztosítón van fogadva. A fõbiztosítóról érkezik a kábel a szellõzést vezérlõ szekrény fõkapcsolójára, és innen van leágaztatva a szekrény R-S-T fázissínjére. Innen "D" rendszerû biztosítókon, mint áramköri biztosítókon, mágneskapcsolókon és hõkioldókon át vannak megtáplálva a ventilátorok, melyeknek feszültség csökkenési védelemnek megfelelõ, nyomógombos vezérlésük van. A szekrény is zárható (mint említettem, a tetõtér ezen része is.)
Javítás, karbantartás céljára - leválasztásnak - 25A-ig, szabvány szerint  - a "D" rendszerû biztosítók megfelelnek.
Ezek a "D" rendszerû biztosítók általában Db II nagyságúak, eleve 25A-nél nagyobb olvadóbiztosító befogadására nem alkalmasak.
(Hozzáteszem, a motorok teljesítménye 0,37 kW, 0,75 kW vagy 1,1 kW, melyek áramköri biztosítói 4A-osak, 6A-osak, vagy 10A-osak, eleve nem haladják meg a 25A-t.)
A leírtak miatt, még nem írtam szabványossági-tûzvédelmi hiányosságként minden ventilátorhoz a leválasztó kapcsolót, és az épületek villamos terveiben sincsenek ezek feltüntetve.

SimJoci

Tisztelt kollégák, köszönöm a gyors reagálást!

A bérház most vesz részt a panelprogramban, ezért kerültek cserére a régi tetõventillátorok.
Valahol a régi elosztószekrényüket meghagyták, de a belsejét teljesen átszerelték, máshol komplett új elosztót raktak fel a régi helyett. Mindkét szerelésnél az elosztószekrényen van kulcsolható fõkapcsoló, illetve az elosztó ajtaja is kulccsal zárható.
A ventillátorok melletti tiltókapcsoló viszont nem mindegyik háznál került kiépítésre, melyiknél hogy kérték.(terv nincs)
Én is jobb megoldásnak tartom ha van mindegyik ventillátor oldalán külön kapcsoló, csak azon tétováztam hogy szabvány elõírja-e egyértelmûen az egyenkénti tiltókapcsoló használatát de az említett 2364-es szabvány sem ír egyértelmût.

"Megfelelõ módon meg kell akadályozni, hogy a villamos táplálású szerkezet a mechanikai karbantartás
során véletlenszerûen feszültség alá kerüljön; kivéve, ha a tiltókapcsoló(k) állandóan a karbantartást végzõ
személy(ek) felügyelete alatt állnak."
A leírtak szerint ha a karbantartást végzõ személy lekapcsolja az elosztószekrényen lévõ egyetlen fõkapcsolót amit lelakatol, (és ne adj isten kiteszi a "Bekapcsolni tilos!" táblát is) akkor a berendezés utána már a karbantartó személy felügyelete alatt áll és így nem indokolt a helyi tiltás alkalmazása  :)
Most azt nem tudom hogy beírjam-e hibalistába ezt a dolgot vagy ne, mivel egyértelmû szabványra nem tudok hivatkozni  :)
Másik kollégámmal is vitatkoztam hogy ezeknek a ventillátoroknak az ÉV felülvizsgálatát milyen idõközönként kell lefolytatni új létesítés után.Valaki azt mondta hogy 3 év, valaki azt hogy 6évente szerelõi ellenõrzés, mivel lakóház.
Hivatalosan én a KLÉSZ elõírását részesíteném elõnyben(6évente szer.ell), bár a gyakoribb mûszeres felülvizsgálat nem árt.

Novill

Akkor én szigorúan veszem, mert észrevételezem a tiltó kapcsoló hiányát. Úgy gondolom a tetõrõl nem látható az elosztó szekrény, továbbá a javítást is megkönnyíti ha a közelben van a leválasztó kapcsoló. Munkavédelmi szempontból is ez mellett maradok.
A felülvizsgálat tekintetében igazad van, 6 évente van elõírva érintésvédelmi szerelõi ellenõrzés. Ezt viszont nem tartom jó elõírásnak, de ettõl még a rendelet elõírásait kell betartanunk.

JUVILL

Idézetet írta: Novill Dátum 2012. július 09., 21:32:24 DÉLUTÁN
Akkor én szigorúan veszem, mert észrevételezem a tiltó kapcsoló hiányát. Úgy gondolom a tetõrõl nem látható az elosztó szekrény, továbbá a javítást is megkönnyíti ha a közelben van a leválasztó kapcsoló. Munkavédelmi szempontból is ez mellett maradok.
A felülvizsgálat tekintetében igazad van, 6 évente van elõírva érintésvédelmi szerelõi ellenõrzés. Ezt viszont nem tartom jó elõírásnak, de ettõl még a rendelet elõírásait kell betartanunk.
Amennyiben leválasztásra csak tiltó kapcsoló fogadható el, akkor megkérlek bennetek, legyetek szívesek megadni az erre vonatkozó MSZ HD 60364 szabványsorozat ide vonatkozó fejezetét.
Szeretnék utánajárni a leírtaknak.
Mivel most a leírásokból kiderült, hogy nem régi szerelésrõl, hanem felújításról van szó, és ez esetben már az új szabvány ide vonatkozó fejezetét kell alkalmazni.: ;)

SimJoci

Én az idézett szakaszt az MSZ 2364-460:2002 szabványból vettem ami még mindig hatályos, de lehetne egyértelmûbb.
Az újabbik, MSZ HD 60364-5-534:2009 (Kisfeszültségû villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés) foglalkozik feltehetõen ezzel a kérdéssel, de ez a rész sajnos nincs meg nekem de szerintem ez sem ír konkrétabb dolgot mint az MSZ 2364.

JUVILL

Idézetet írta: SimJoci Dátum 2012. július 09., 22:06:34 DÉLUTÁN
Én az idézett szakaszt az MSZ 2364-460:2002 szabványból vettem ami még mindig hatályos, de lehetne egyértelmûbb.
Az újabbik, MSZ HD 60364-5-534:2009 (Kisfeszültségû villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés) foglalkozik feltehetõen ezzel a kérdéssel, de ez a rész sajnos nincs meg nekem de szerintem ez sem ír konkrétabb dolgot mint az MSZ 2364.
Köszönöm!
Nekem megvan az MSZ 60364-5-534:2009 számú szabvány, megpróbálom megkeresni az ide vonatkozó elõírást.

Üzenet összefûzve: 2012. július 09., 23:29:43 DÉLUTÁN

Az MSZ EN 60364-5 szabványban erre vonatkozó elõírást én nem találok.


Üzenet összefûzve: 2012. július 09., 23:45:52 DÉLUTÁN


Hozzáteszem. Ha már tiltókapcsoló szükséges, ezt csak kulcsos kapcsolóval tudom elképzelni, mivel felvetõdött, hogy a tetõrõl a szekrény nem látható.
Ez igaz. De akkor azt sem lehet látni, mikor, ki kapcsol vissza, ha a tiltókapcsoló nem zárható kivitelû, mivel ezek a kapcsolók általában a szekrény ajtaján vannak elhelyezve.:)
Kérdés még, ezek a tiltókapcsolók a fõáramkörbe, vagy a mágneskapcsoló mûködtetésébe vannak beépítve.
Melyik a szabványos? Mit fogadhat el a felülvizsgáló?


Üzenet összefûzve: 2012. július 10., 21:34:21 DÉLUTÁN

Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. július 09., 22:11:27 DÉLUTÁN
Idézetet írta: SimJoci Dátum 2012. július 09., 22:06:34 DÉLUTÁN
Én az idézett szakaszt az MSZ 2364-460:2002 szabványból vettem ami még mindig hatályos, de lehetne egyértelmûbb.
Az újabbik, MSZ HD 60364-5-534:2009 (Kisfeszültségû villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés) foglalkozik feltehetõen ezzel a kérdéssel, de ez a rész sajnos nincs meg nekem de szerintem ez sem ír konkrétabb dolgot mint az MSZ 2364.
Köszönöm!
Nekem megvan az MSZ 60364-5-534:2009 számú szabvány, megpróbálom megkeresni az ide vonatkozó elõírást.

Üzenet összefûzve: 2012. július 09., 23:29:43 DÉLUTÁN

Az MSZ EN 60364-5 szabványban erre vonatkozó elõírást én nem találok.


Üzenet összefûzve: 2012. július 09., 23:45:52 DÉLUTÁN


Hozzáteszem. Ha már tiltókapcsoló szükséges, ezt csak kulcsos kapcsolóval tudom elképzelni, mivel felvetõdött, hogy a tetõrõl a szekrény nem látható.
Ez igaz. De akkor azt sem lehet látni, mikor, ki kapcsol vissza, ha a tiltókapcsoló nem zárható kivitelû, mivel ezek a kapcsolók általában a szekrény ajtaján vannak elhelyezve.:)
Kérdés még, ezek a tiltókapcsolók a fõáramkörbe, vagy a mágneskapcsoló mûködtetésébe vannak beépítve.
Melyik a szabványos? Mit fogadhat el a felülvizsgáló?
Gondoltam, hogy ezt a témát folytathatnánk. Már csak azért is, mert a szabvány elõírásai nem egyértelmûek, másrészrõl azért, mert elég sok épület tetején megfordultam már, és láttam tetõventilátorok zömét.
Soha nem láttam viszont egy alkalommal sem, hogy ezek a ventilátorok a motortesthez közeli, azt állandóan szemmel tartható, látható tiltókapcsolókkal lettek volna ellátva - még akkor sem, ha a szabvány a mechanikai karbantartásoknál erre utal- olyat sem, hogy egy tízemeletes társasház tetõventilátorainak szellõzésvezérlõ szekrénye az épület elsõ szintjén, vagy alagsorában lett volna elhelyezve. Már csak azért sem, mert tervezési és kivitelezési szempontból is számomra érthetetlen, hogy mi a fantázia abban, ha ilyen távolságról kell a ventilátorok betápláló vezetékeit szerelni, mivel egyáltalán nem gazdaságos, és elég munkaigényes.
Amennyiben új a kivitelezés, az esetben az új szabvány elõírások vonatkoznak ezekre, de a kapcsolók beépítésnek helyérõl - motortest, vagy szekrényajtó - elõírás nem található. Arról sem, hogy ezek a tiltókapcsolóknak elég-e a mûködtetés áramkörét letiltani, vagy a berendezések fõáramkörébe szerelteknek kell lenni.
Ezért írtam elsõ hozzászólásomban, hogy 25A-ig megfelelõ leválasztás céljára a "D" rendszerû biztosító is. Ez szabványos kialakítás, gazdaságos is, és mivel ezek a kulccsal zárható kapcsolószekrényekben vannak elhelyezve, kielégítik az leválasztás követelményeit. Csoportos, és egyedi kivitelezés esetén is.

harcol

Sziasztok!

Nem tudom, hogy új szálat kellene-e létrehoznom, talán ehhez kapcsolódik a legjobban.

Klímák kültéri egységéhez kell-e tiltókapcsoló?

A szabványokat hivatkoztátok előttem, én is ezeket találtam meg
(MSZ 2364-460:2002, 463.1. , 463.2.).

Szerintem a 463.2-es pont ami igazán idevág, magyarán meg kell akadályozni a véletlen feszültség alá kerülést.

Én úgy gondolom, hogy kell tiltókapcsoló, és rengeteg helyen láttam is már.

Viszont, most egy új építésű épületnél nem tettek tiltókapcsolót a kültéri klímákhoz.
Tiltókapcsoló felhelyezésének az alábbi "gyakorlati problémái" vannak:
1.) A gyártó (Sinclair) szerelési utasításában nem említenek tiltókapcsolót. Igazából nem is találtam olyan
splitklímát, ahol a szerelési utasításban említenének.
2.) A belső egység kapja meg az áramot, és onnan kapja a külső egység.
A belső egység és a külső egység között 2db kábel megy.
Az egyik valószínű vezérlés, de 230V-os.
Az egyik kábel tiltókapcsolóval történő megszakítása nem biztosítja(?), hogy
a kültéri egység feszültségmentes állapotban legyen.
3.) A szerelő szerint garanciavesztéssel jár,
hogyha a beltéri és kültéri egység közé bármiféle megszakítást betesz(ünk).
4) A kültéri egységtől nincs fizikai rálátás (2 fal van közötte) a beltéri egységre

A klímák (ketten vannak) 1db 16A-es biztosítóról megy a fali elosztóról.
A fali műanyag elosztó nem zárható kivitelű.

Ha a klímáknál előírjuk a tiltókapcsolót, akkor mi a helyzet a bojlerekkel?
A 463.1-es pont megjegyzése külön kiemeli a forgógépeket, fűtőtesteket, elektromágneses szerkezeteket.

Leválasztásnak betudható, hoyg kapott egy külön kismegszakítót a szekrénybe,
amiről csak a bojler van megtáplálva,
valamint a hurokellenállás (a nullán) kellően alacsony,
így az egypólusú kapcsoló (kismegszakító) betudható leválasztó kapcsolónak.

Tehát a bojlernek van leválasztó kapcsolója, tiltókapcsolója viszont nincs.
(tiltókapcsoló szerintem nem egyenlő a leválasztó kapcsolóval, mivel nincs fizikai rálátás, illetve nem kulcsos kivitel (és a szekrény se az, amiben van))

Ha valaki konkrétummal tud segíteni, akkor ne tartsa magában.

nyaki

Helyhez kötött, közvetlenül hozzáférhető, az ember testi épségét és életét veszélyeztető pl. forgó-, vágó-, présgépekhez kell tiltókapcsoló, de hogy a splithez kellene, én még ilyet nem hallottam, láttam sehol és nem is rakok fel. Bár forgógép üzemel benne, de akkor ilyen alapon pl. a központi porszívóhoz, az elszívó ventilátorhoz és a hidroforhoz is kellene rakni. ::)