PEN sín <-> szonda

Indította pbarocsi, 2016. szeptember 03., 07:29:37 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

nyaki

Még mindig nem értem. :-\
Ha a telekhatáron, mint az ingatlan becsatlakozási pontján van a mérés és ott a PEN vezetőt földelik (ami ugye pl. EON területen kötelező), majd szétválasztják PE és N-re és ezek után a mérőtől, a 14m-re lévő elosztóig szabványos és megfelelő keresztmetszetű 3/5 eres kábellal beállnak, akkor mi és ki írja elő a PE vezető kötelező újraföldelését az elosztóban? ::)
...dögöljek meg, ha értem. ??? ...pedig igyekszem.

horga

TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalapföldelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat.

Nem azt írja, hogy közvetlenül ott, hanem, hogy a közelében ami nincs pontosan méterre meghatározva, amúgy biztonsági szempontból, ha már egyszer ott van a földelő akkor miért ne kötné rá az ember ezzel is segítve egy jobb földelés kialakítását és biztosabb potenciál rögzítést, de ettől függetlenül nyaki-val értek egyet. Sehol nincs rögzítve az, hogy közvetlenül ott.


Amúgy az MSZ HD 60364-5-54 szerint védővezető fogalma kicsit változott:
A védővezető a biztonság céljából alkalmazott vezető. Tipikus védővezető az áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető. A védővezetőnek több fajtája lehet:
-védőösszekötő-vezető: védő egyenpotenciálú összekötés céljára használt védővezető (régen: EPH vezető),
-védőföldelő-vezető: védőföldelés céljából használt védővezető,
-földelővezető: olyan védővezető, amely a berendezés vagy szerkezet adott pontja és a földelő között biztosít vezető utat, illetve ezen út egy részét képezi.

Sztrogoff

Hát műszaki indoka éppen volna az újraföldelésnek...
1. Egy hibára mindig lehet számítani, és ez esetben elég egy hiba (kötéshiba a kerítés - elosztó szakasz valamelyik végén) ahhoz, hogy az épület vezetékes érintésvédelem nélkül maradjon.
2. Hosszabb földeletlen szakasz esetén a zárlati áram miatti feszültségesés is nagy lehet. Gondoljunk csak bele, ha a transzformátorig nem lenne közbenső földelés, akkor a hibás készülék testén a zárlat alatt a fázisfeszültség fele jelenne meg. Az elmúlt magyar szabványban az 50 méternél hosszabb hálózatok végpontját kellett például földelni, az is ez a gondolatmenet volt.

Az MSZ HD 60364 csak ajánlatosként minősíti egyrészt a védővezetők épületbe belépésekor a földelést, másrészt több helyen földelését, de az ajánlatos szó mögötti részeket sem ajánlatos átugrani egy szabványban.

Ha felkészülnénk egy villám- és túlfeszültségvédelem létesítésére, abban az esetben meg nem is engedhető meg a "távolban" földelés.

(Ha én szerelnék EON-nál, akkor, ha ez a távolság pár méter lenne, akkor középre verném le a földelést két kivezetéssel - ez ugyan csak egy magyaros módszer a lényeg megkerülésére; ha mondjuk 10 m körüli lenne a távolság, akkor két földelést telepítenék, de összekötném azokat a föld alatt, és azt mondanám, legalább így nagy az esélye annak, hogy jó lesz az ellenállás; 20 méteres távolságnál meg gondolatban sem ellenkeznék, telepíteném a két földelést. :) )

horga

Visszaterve ettől függetlenül az eredeti kérdésre, ha egyszer ott van akkor egyértelműen bekötjük, mert a kérdés inkább arra irányult ha jól értem, hogy szabad-e több földelőt bekötni a védővezetőhöz, erre a válasz egyértelműen IGEN sőt lehetőség szerint kell is. Minél több annál jobb és biztosabb.


Az én iPhone készülékemről küldve a Tapatalk segítségével