Zárlat

Indította horgaben, 2015. december 12., 05:53:57 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

horgaben

Tisztelt Fórumozók!
Ezúton szeretnék megkérdezni villanyszerelő szakembert(eket) ,hogy az mitől lehetséges ,hogy ha zárlatos lett egy háztartási berendezés az ok ,hogy leverte az elé berakott 16A-s biztosítékot ,de ezek után leverte a villanyórai 25A-s biztit ,sőt még a társasház 80A-s főbiztosítékát is.
Miért nem állítja meg az első jelen esetemben a 16A-bizti  a zárlatot,hogy lehet hogyha leverődött utána még leverődik az előtte lévő másik 2 bizti is ? kérném szíves hozzászólásotokat,köszönettel horgaben.

Simon Endre

A nagy zárlati áramok akkor alakulnak ki, (mivel itt nyilván erről van szó,) ha egy készüléknek kell elviselni nagy túleszültséget, pl. a névleges többszörösét. Az ilyen nagy zárlati áram jellemzően kis hálózati ellenállású rendszerekben alakul ki (ez a minőség hátulütője.) A  teljes sor kioldása azért következik be , mert a zárlati áram akkora értékű (pl. 10kA) amit már az 1-5 kA-es kismegszakítók nyilvánvalóan nem képesek " kismegszakítani". Az ív ilyenkor még a leoldott védelmi szervekben is  fennmarad és csak a legnagyobb megszakítóképességű tudja a zárlati hurkot elbontani. A megoldás, zárlatkorlátozó fojtótekercs  sorosítása a mért elosztó fázisaiban. Ezek elhelyezése kötött, álltalában csak egymás fölé helyezhetőek, vagy van hozzá beszerelési útmutató és aszerint....

Gyurmaúr(fi-relé)

Van ennél sokkal egyszerűbb és célravezetőbb megoldás, mégpedig nagyobb -akár 20kA-es- zárlati áramerősség tűrő kismegszakítók alkalmazása, legalább a mérőknél, amit manapság a "kedves" áramszolga cégek előszeretettel negligálnak! 

nyaki

Üdv!
Én Endre javaslatát támogatnám, az akármilyen minőségű kötések okán.

tothgyula

Itt a szelektivitás kérdése is felmerül, valamint az, hogy szimmetrikus-e a terhelés?Lakatfogóval célszerű ilyen esetben mérni a fázisonkénti terhelő áramokat, és szükség esetén átcsoportosítani a fogyasztókat.Azt csak halkan jegyzem meg és kérdezem, hogy mikor volt utóljára érintésvédelmi (hibavédelmi) ellenőrzés, netán EBF felülvizsgálatÜdv:TothGyula felülvizsgáló.

Simon Endre

Üdv Gyula !
Hát bizony itt a szimmetria meg a szelektivitás nem tényező, sőt az ami más esetben kitűnő értékű mérési (vizsgálati) eredmény pont az okozza a hibát, aminek következménye a szelektivitás műszaki tarthatatlansága. Valljuk be a villanyszerelői gyakorlat álltalába mellőzi a védelmi szervek határáram kA-jeit, mert adott esetben ez az olcsóság ellenponta. A létesítési előírásokban, (szabványokban ) külön előírások vannak az ipari és a kisfogyasztói létesítmények megszakítóira és még a hozzárendelt határérték azonosítója is meg van különböztetve a terméklapon./ Icu // Icn/
Közismert jelenség, hogy ipari környezetben a nagyteljesítményű izzók (!)  előbb halnak meg még ép wolframszállal, de kiolvadt álványbíztosítékkal és ráhajtásnál elégett kötésekkel, ami a kis hálózati lökőáram csillapítás miatt még avval is tetézett, hogy a megszakadó szál íve olyan mértékű fémgőzt visz a ballonba hogy az felrobban, mert hogy ez a fémgőz is vezet és még tovább nőveli a zárlati áram nagyságát. Az így elpusztult izzókat jellemzi, hogy nem finoman foncsorosak, hanem kifejezetten fémesen tükrös az üvege. A repedéstől elhunyt izzók belül fehérek (sárgák) a wolfamoxidtól. A régi háztartások kisértékű kismegszakítóknál előfordult, hogy "100-as" izzó kiégésénél az áramköri és a mérőnél lévő védelem is leoldott, ezt úgy próbálták megakadályozni, hogy az izzók " üveg álványába" besorosítottak egy belső bíztosítószálat ami látható volt a nem opalizált búráknál, ettől csökkent az ilyen partizán leoldások száma, de egyes gyártók ezt nem tartották fontosnak. (Szu Bulgária)