Lakáselosztó vezetékezés

[Fecó]

Nem értek valamit. A kép tanulsága szerint, a PEN szétválasztás már megtörtént a zárópecséttel ellátott részben, tehát már nem ott választja szét, ahol akarja, hanem ez egy meglévő dolog. Az elmenő kábel számára kialakított részben 5×6 mm2 MKH vezeték van, ebből már PEN nem lehet. (Jól látom, a képen a dugaszoló aljzat közvetlen a mérő után van megtáplálva Fi-relé és kismegszakító nélkül?) Ha a szétválasztás itt valósulna meg, természetesen 10-es réz keresztmetszettel, akkor vihető lenne a kábelben (réz esetében 4×10, alunál 4×16) PEN vezető, de az épületbe csatlakozásnál is kell földelést létesíteni, ez nem kerülhető el! A szabvány csak akkor enged felmentést, ha az épületet megtápláló kábel érintésvédelmi kioldószerve áramvédő-kapcsoló. De így meg már nem lehet PEN vezetőnk, mert emiatt 5 eres kábel kell. A földelés kialakítását az épületbe csatlakozásnál csak úgy kerülheted el, hogy a mérőhelyben felszerelsz egy 30 mA ÁVK-t, és innen 5 eres kábellel táplálod az épületet. A PEN szétválasztást az MSZ 447 szerint szétválaszthatod a mérő főbiztosítója mellett, illetve a mért főbiztosítónál is. A mérőhelykialakítást végző szerelő úgy döntött, hogy a méretlen oldalon alakítja ki. Ez nem tilos, most már ehhez kell alkalmazkodni. Ha jól értelmezem, most 1 éren megy a vita hogy megspóroljunk a fogyinak 1500 Ft-ot? Az NYY 4×6 vagy 5×6 között ennyi a különbség 15 méteren kb. Én a Fi-relét mindenképp a belső elosztóba tenném, hogy a megrendelőnek ne kelljen állandóan kiszaladgálnia 1-1 lekapcsolás esetén a kerítéshez. A nappali mérőtől vinnék egy 5×6 mm2 NYY-t, az éjszakaitól pedig egy 4×6 mm2 NYY kábelt. A földelés lehet közös, a nullavezető nem! Tehát a nappali kábelében található földelés a lakásnál átköthető az éjszakai áramkör elmenőjére is. Az épületbe csatlakozási ponton pedig leütsz egy szondát (tüzihorganyzottat) és rákötöd a nappali mérőtől jövő védővezetőre, potenciálrögzítés céljából. Nullavezetővel már nem kötheted össze.  A kábelfogadó dobozból már viheted MKH vezetékekkel az elosztóig a tápot. A másik megoldás hogy szétbontod a mérőhelyet, átvezetékezed az egészet 10-es MKH-ra, és a PEN szétválasztást a mért oldalon alakítod ki. Így már viheted is 4 eres kábellel, csak buktad a 6-os rezet, mert 10-es kell, vagy 16-os alu. És a földelés telepítése is marad az épületbe csatlakozásnál. Ebből így sem lesz spórolás. (Nyaki kolléga, már szétbontott PE és N vezetőt nem fogunk össze, ejnye

[Padavan]

Köszönöm Fecó, hogy összefoglaltad. Erről van szó. Viszont a mérőnél le van ütve a szonda, szét van osztva a PE és N, ahogy te is írtad, és a mellékelt kép is mutatja. Mondhatjuk azt is, hogy a lakáselosztónál innentől leütni a szondát csak annyit jelent, hogy "jó ha le van ütve pluszban" mert ennél több jelentősége nincs. Viszont a mérőn teljesítmény növelés van/lesz 3*20A-val 24s és vezérelt oldalon is.Elektromos sütő, tűzhely, stb..  5×6 mm2 NYY nem kevés?

[Fecó]

Félreértettél, az épületnél nem "opció" a földelőszonda leütése pluszban, hanem kötelező! A mérőhelyen amiatt van szonda, hogy a szolgáltató ellenőrzi a PEN szétválasztást, tehát muszáj. Az MSZ 13207:2000 szerint, az 5×6 mm2 réz kábel alapterhelhetősége talajban 59, levegőben 43 Amper. Talán azt a 20-at bírni fogja. Az MSZ 447:2009 írja elő, hogy TN rendszer esetén, az épületbe becsatlakozási pont közelében, a védővezetőt egy önmagában is számottevő földeléssel kell összekötni. Elhagyható ez a földelés, ha az épület egy 30 mA áramvédő kapcsolóval védett, mért áramú hálózatról kapja a tápot. Az általad beküldött képen a dugaljat nem védi Fi relé, sem külön kismegszakító?

[Padavan]

A sorkapcsozott doboz felett a 3kismegszakitó található 3*20A-val ami a fogyasztásmérő előtt van, ezen kívül más védelmi cucc nincsen. Viszont akkor megoldanám azzal, hogy egy FI relét beraknék és akkor jól értem, hogy nem kell a földelő. Viszont ezek Plombált részek mint jól tudjuk, ehhez a dobozhoz (régebbről csatolt kép) és a vezérelt dobozhoz férek hozzá. Akár ide a C sínre is rárakhatom a FI relémet?

[Simon Endre]

A "számottevő" földelés elég kettős értelemmel bír, mert még nagyobb számok felé is értelmezhető, nyilvá nem ezt kell érteni ezalatt mert a földelési ellenállásoknál nem a siemens értékskálát használjuk. A "védett" leágazás és szétosztás nem a műszaki megbízhatóság miatt, hanem az áramlopás kizárását hivatott szolgálni, ettől függetlenül nem kelleni kizárni a mért oldali szeparálást, ha a mérőre menő nulla megbontását lehettelené teszi műszaki megoldás (+plomba.) A 10-15 éve átadott és felújított lakásoknál a PEN a lakáselosztóknál van szétválasztva, sajnos a barkácsolások miatt nem sok jót tudok róla mondani. A műkedvelő ÁVK beépítések álltalában nem szakszerüek, sőt még néha  "profik" is tudnak félelmetes megoldásokat produkálni.

[Fecó]

Ha a mérő alatti részben helyezed el a FI-relét, akkor a szabvány alapján az épületnél már nem kötelező a földelőszonda. És a szekrényen lévő dugalj is "örülni" fog neki, egy C16 A-es kismegszakító társaságában, hiszen tudjuk, hogy a szabadtéri, legfeljebb 32 A névleges áramerősségű "mobil fogyasztókészülékekre" kötelező a FI relé. De ebben a formában az éjszakai körre is kell tegyél, hiszen az is betáplálás. De gondolom nem csapfedeles a doboznak a teteje, így az első lekapcsolódásnál, mondjuk egy jó kis esőben beázott kerti lámpánál, csuklani fogsz, ahogy a tulaj próbálja megkeresni, és kitalálni, hogy hol kell visszakapcsoljon. És miután a megrendelő a bot kezével letekeri a fedelet, és visszanyomja a Fi relét, az már soha többé nem lesz visszacsavarozva rendesen, innentől beázik, és jön a többi. Tehát még a dobozra rendelj csapfedeles tetőt, és építsd át! Megkérdezhetem mi a problémád a szonda leverésével, ha amúgy is a kábelek helyét be kell vésd a falba valahol?

[Padavan]

Köszönöm az épittő hozzászolásaid. Természetesen megkérdezheted. A telekhatártól számítva 1 métertől fog indulni a ház széle, szóval a szomszéd kerítése és a ház széle között 1 méter lesz. és a betáplálás a háztartási helyiségben lesz, a közművek a víz, szennyvíz ebben a sávban haladnak 1 méter és 80 cm mélységben, a földkábelem kb 50-60 cm mélységben lesz, viszont foggalmam sincs, hol mennek a csövek. A szondát leütni itt nem probálnám meg, rossz belegondolni, hogy a szennnyvíz csövön keresztül megy a földelő szonda Viszont a legtöbb hozzászólásban azt érzem, hogy ez lenne a legjobb megoldás. DE úgy érzem ebben a felállásban, hogy elől a mérőnél ez már megoldodott . Szóval oké, hogy kell FI relé, de az majd kell a lakáselosztóba is, és kint éves szinten mennyiszer fog lekapcsolni az a FI relé? Ha minden klappul megy talán egyszer sem

[Fecó]

Ha már leásol 60 cm a földkábelnek, nem nagy kunszt megkapargatni még 20 cm földet a becsatlakozásnál, megkeresendően a víz és szennyvízcsövet De legyen igazad, a megoldás szabványos lesz...

[Padavan]

Ha ezt meg is tenném, milyen mélyre kell ütnöm a szondát? Illetve azt ki is kellene mérnem. Illetve, ha 5 ér jön a mérőtől, a szondára rákötöm az 5 érből jövő védőt a szondára, onnan visszaágazik a lakáselosztó PE sínjére? Ezt, hogy képzeljem el? Írd le légyszíves és alszom rá egyet

[Fecó]

A földelőszonda acél levezetőjére még ráteszel egy kötődobozt, és innen MKH vezetékkel mész tovább a kábelfogadó dobozhoz. Itt egy közös fővezetéki sorkapocsban fogadod a kábel védővezetőjét és a földelőszondától jövő földelővezetőt. Az elmenő oldalán pedig indítod az MKH-t a 3 fázis és nulla mellett a kiselosztó felé, mondjuk 6-os MKH-val. Az új szabványban lévő földelésre vonatkozó dolgokat már kiveséztük. Én javaslom, egy 2 m hosszú, tüzihorganyzott szonda leverését fagyhatár alá. Tehát az a 60 cm, amit kiásol a kábelnek, szerintem elég mélység ha levered a szondát tövig. Hogy tovább bonyolítsam a dolgot, a szonda acél levezetőjének a kötődobozából még egy 6-os z/s vezetéket kellene indítanod külön csavar alól, hiszen ez lenne az EPH (új nevén védőösszekötő-vezető) amit a fő földelőkapocsról kell indítani, és mondjuk a kazánházban kialakított EPH csomópontba bekötni. Ez független a védővezetőtől. Jól megtekertem?