ÁVK beépítés

Indította zick56, 2012. augusztus 27., 12:50:12 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Gyurmaúr(fi-relé)

véleményem szerint szó szerint ÉLETBE vágó a kitűnő hurokimpi értékkel bíró PE hálózat megléte, melynek alapja kell legyen a profi módon kivitelezett földelőK -igen, földelők!- megléte, ugyanis -ez szintén sk tapasztalat- egy több melléképületből álló családi kecó esetében édes kevés az akár tényleg full moltogiga jéghideg profi styling kialakított Csatári PVT mérőhelynél ledöfött szabvány szerinti 3-4 méter hosszú szonda + 16mm2-es fő PE MKH + OBO 1801 kombó, mert ha az egyes, a mért főelosztótól akár minőségi 5x16-os NAYY-J földkábellel összekötött távoli alelosztók esetén csúnya hurokimpi értékeket kapunk, ez esetben nincs más hátra, mint ezen pontoknál dettó ledöfött szonda, illetve új építés esetén betonalap földelés, főként amennyiben a mérőknél található "B"-s, az egyes mért fő, alelosztókban "C"-s túlfeszvédelem, melyen ha keresztül halad a bumm, akkor annak a lehető leggyorsabban valahová tova kell távozni, ez pedig csak és kizárólag a helyi földelő alkalmatosság lehet, semmiképp nem mondjuk az NAYY-J zöld-sárga ere.   

Fecó

Pont ez a baj Gyúrmaúr, hogy nincs már "szabvány szerinti 3-4 méteres földelő" A jelenlegi szabvány nem ír elő hosszt! Sőt, még ellenállásértéket sem! A boltban sírok, amikor látom az 1,5 méteres horganyzott anyagot, amit visznek mint a cukrot a vállalkozók. Mikor Én meg keresem a legalább 2 méterest, akkor nevetnek, hogy minek az, nehezebb leverni. De számoljunk csak, egy 30 mA ÁVK kioldóáramával és a 230 V feszültséghez 7666 Ohm a határeset, aminél ki fog kapcsolni az eszköz. Tehát nem igaz, hogy minden földelés jó, viszont ha az érték ennél kisebb, a kikapcsolás meg fog történni. Nem azt mondom hogy nem kell tisztességes földelő, de ha már a szabványunk nem ír elő semmit, jó tudni ha valaki spórol vele, azért többnyire az ÁVK hárít.

nyaki

Életvédelmi szempontból én az 50V-ot javaslom számításba venni, mert földelő berendezés hiányában és PEN szakadás esetén, egy különleges TT rendszer jön létre, amire szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Fecó

Azért egy PEN szakadás nem egy normális állapot, erre nem nagyon lehet méretezni. Még egy viszonylag jó földelő ellenállása is megnőhet a terhelőáram hatására, ami PEN hiányában a föld felé folyik, "szárítva" a földelő környezetét. További érdekesség hogy a KLÉSZ alá tartozó létesítményekben 6 évente szerelői ellenőrzés van előírva, ami mint tudjuk nem igényel műszeres méréseket.

nyaki

Persze hogy nem normális állapot és szerencsére egyre ritkább, de ha már balzsi rákérdezett, ugyan elvi szinten, de kitértem rá.

Sztrogoff

A másfél méteres földelés az körülbelül akkora szakmai röhej, mintha valaki 0,1 mm-es zománcszigetelésű rézhuzalt akarna a vásárlóra rásózni installációs vezeték gyanánt.

Szerintem a KLÉSZ még tartja az önállóan számottevő földelést, amire normális szakember úgyis úgy gondolná, hogy másfél méter az nem lesz elég - hiszen vagy 4 méter, vagy mérni kell.
"4. § (3) Azokon a helyeken, ahová az MSZ 172/1 a nullavezető földelését írja elő, de ennek szétterjedési ellenállását nem határozza meg, önállóan is számottevő földelés felhasználásával kell a földelést kialakítani." Nyilván 172 helyett a ma érvényes szabványt behelyettesítve.

Novill

"A PEN vezető szakadás nem egy normális állapot"
A gyakorlatban ennek ellenére nem ritka eset szeles időben, nem igen találkozni ma a tervszerű karbantartással a méretlen hálózaton. Inkább hiba elhárítás folyik a hálózaton.  Ugyan a régi mérőhelyek alatti kötések átvizsgálása sem jellemző. Sőt névátíráskor is csak a plomba ellenőrzése vagy cseréje történik meg. Alatta  még ekkor sem vizsgálják át. A fogyasztónak meg eszébe se jut ennek az átvizsgáltatása. Ha netán eszébe jutna, akkor meg szabványosítás költségétől ijed meg.
A mérőhelyet létesítő kollégák, "tisztelet a kivételnek", jellemzően leütik a 1,5 m-es szondát, de már a földelési ellenállást nem mérik meg. Sőt még műszerük sincs! Mondván hiszen ávk van teljesen felesleges, Így aztán utólag mérve gyakran találkozom nem értékelhető földelésekkel. Hiba elhárításkor beépített ávk-nál előforduló feszültség emelkedések, ez  meg az ráz panaszok, és az ávk mégse kapcsolt le panaszokkal.
Az áramvédő kapcsolás kiegészítő védelemnek számít. TN rendszer kialakításának még mindig feltételei vannak. Ezért úgy gondolom a jó földelés kialakítását, folytonos védővezető, EPH kialakítását, stb. nem mellőzhetjük. Gyakran előfordul, hogy nincs minden védve ávk-val a mért hálózaton. Igaz ez nem is előírás mindent ávk-val védeni. Több előnye van a jó földelés kialakítanak, mint hátránya. Egyik megtörtént esetben régi mérőhelyen fogyasztás mérőt cseréltek, a szín jelölések már nem látszottak, elmenő oldalon nullázott volt ( szakszerűtlenül) a munka befejezésekor nem végezte el az ellenőrzést. Vissza kapcsolás utáni időkben áramütés következett be. Ha jó földelés van akkor a kismegszakító lekapcsol feszültség alá helyezéskor.
Itt a hozzászólásokban is látszanak az eltérő vélemények. Ezért nem árt ha újra előhozzuk a témát, mert több gondolat menet ütközik, és lesz aki elgondolkodik jobban rajta és a munkája során változtat jó irányba. Tehát érdemes a vitát folytatni mindenképpen, mert lehet, hogy engem is még meggyőznek  :)

balzsi

A szomszédommal folytatott beszélgetés során az elmondottak alapján, számomra gyanús lett az általa emlegetett ÁVK megléte, illetve állapota, mivel a fiát erőteljesen megrázta a mosógép. Ezen az épületen 2 éve új vezetékelés történt, új villanyóraszekrény földkábellel. Az összes munkálatot egyazon regisztrált villanyszerelő végezte. Miután kutakodtam a lakásban kialakított elosztószekrényben, a mellékelt képeken látható látvány fogadott. ÁVK sehol. A PEN bontás a mérőszekrényben megtörtént, majd az elosztószekrényben egyazon sínre bekötve az N és a PE vezeték is. A megszakítók beszerzését sem bonyolította túl  :) mindegyik C16-os, 1,5-ös vezetékkel elvíve az épület legtávolabbi pontjához is. Ezek után kivettem a két sín összekötését, szétválogattam a védővezetőket a nulláktól, majd beépítettem a kettő darab ÁVK-t. (Itt nem sajnálták a biztonságra 12000 forintot.) Természetesen itt nem ért véget a történet, a főpróbán leoldott a relé, mivel egy háromfázisú, négypólusú dugaljban a PE érintkezőbe bekötötték az N és a PE vezetéket is, valamint egy átfolyós vízmelegítőn korábban vezetéket cseréltek és az új kínai csodán a fekete volt bekötve a dugvillán a földelésre, aki szerelte, az viszont fázisnak gondolta. Egyébként fekete, fehér és sötétzöld színekből tevődött össze ez a vezeték. Itt azon gondolkodtam el, hogy egy laikus vakon megbízik egy olyan szakember munkájában, aki nemcsak szakképzett villanyszerelő, hanem még regisztrált szerelő is és jogosult mérőóraszekrény kiépítésre és bekötésre. A fórumon többször olvasható volt, hogy ma már villanyt szerel a kőműves és a szobafestő is. (Én az utóbbiakhoz tartozom, igaz soha nem dolgoztam a szakmámban.) Ezek után az szerintem elmondható, hogy egy bizonyítvány, illetve egyéb papírok, nembiztos, hogy elegendőek a minőségi munka elvégzéséhez, kell hozzá némi pozitív hozzáállás is. A képekről várom a véleményt.  :)

nyaki

Vélemény? ::) A kezét törném el az ilyen szaki(?)nak. ...de legalább jó minőségű és ereje teljében lévő kismegszakítókat raktak be. ;D ...és most nagyon pozitív voltam. ;)
Az ilyen felkészültségű papíros emberek tömkelege próbál szerencsét nyugatabbra. Sajnos volt hozzájuk szerencsétlenségem.
Egyébiránt nem egy regisztrált szerelő és EON-os talmi szakival találkoztam már, akinek ugyan volt papírja,  ::) még tán helikopterre is, de a szakma rejtelmeihez vajmi köze. Azt a hiú ábrándot kergetem, hogy az idő múlásával csak ragad rájuk valami és nem követnek el ordítóan veszélyes mutatványokat, mi több, hatalmuknál fogva nem akarják a butaságukat ráerőltetni a való szakemberekre.

Fecó

Nem is értem, mi volt a beüzemelés előtti első felülvizsgálat jegyzőkönyvében? :)