ÁVK beépítés

[nyaki]

Háát, én úgy gondolom , mint ahogyan már itt azt többször átbeszéltük, hogy a felülvizsgálatot a létesítéskori szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Ha az üzlet létesítéskori évében nem volt még szabványban/rendeletben, akkor csak javaslatot tehet a felülvizsgáló az ÁVK beépítésére. Ha azonban jelentős mértékű átalakítások történtek időközben, vagy éppen új kialakítás, akkor viszont joggal kérheti.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Mondjuk, Kiss Katiról az a véleményem, hogy amennyiben sokall egy -feltételezhetően 4 pólusos, 40A-es 30mA-es RCD-re (vaterás ár) 5-7 rugót, nos akkor azt üzenem, hogy egy áramütés miatti azonnali és hosszabbtávú fiziológiás károsodás nem ennyibe lesz... Kati, szeretnél továbbra is emberként élni, vagy elég a zombi vegetálás, mert akkor nem kell az az RCD, népi nevén Fi-relé! 

[JUVILL]

Recens!

Előzőekben megszólítottál ehhez a témához kapcsolódva.
Természetes olvastam, nem szóltam hozzá, mivel a kollégák már elmondták előttem véleményüket.

Ez azért érdekes téma, mert az áram-védőkapcsolást mint önálló érintésvédelmi módot az MSZ 172/1-1986. számú érintésvédelmi szabvány megszüntette.
Addig sem volt kötelező, most viszont az ÁVK a nullázásos érintésvédelem (új szabvány megnevezésben a táplálás önműködő lekapcsolása) érintésvédelmi mód lekapcsoló szerve.
Részletesen idéztél az előírásokból. Ehhez sokat hozzátenni nem lehet. A jelenlegi szabvány (MSZ HD 60364) úgy fogalmaz, hogy a felügyelet nélküli dg.aljatokat el kell látni ÁVK-val. Ha azt vesszük figyelembe, hogy amennyiben egy helyhez kötött berendezést is el lehet "költöztetni", akkor a csatlakoztatásra felszabadult dugaszoló aljzat elképzelhető, hogy már a felügyelet nélküli kategóriába fog tartozni.
Ezért célszerű központi áram-védőkapcsoló (kapcsolók) létesítése.
Ha viszont a létesítés még régi, már hatályon kívül helyezett szabvány szerint készült, oda nem írhatjuk elő kötelezően az alkalmazását, mert nem is tudunk milyen szabványpontra hivatkozni.
Lényeges szempont viszont a környezet jellege. Régi létesítések esetén ezekre a villamos berendezésekre célszerű javaslatot adni alkalmazására, a biztonság növelése céljából.
(A fórumon vannak fiatalabb kollégák, akik nem biztos, hogy emlékeznek arra, hogy valamikor meg volt különböztetve - többek között a környezet jellege miatt - fokozott- és egyszerű érintésvédelem.)

[recens]

először is köszönöm JUVILL gyors válaszát .

Nos,értem amit írtok   
csak ez a szakasz homályos továbbra is:
Ha a boltban illetve műhelyben kizárólag a tulajdonos dolgozik, (nincs sem alkalmazottja, sem segítő
családtagja) akkor a szabvány követelményeinek teljesítése jogilag nem kötelező – de ekkor is célszerű
az áram-védőkapcsoló alkalmazása. Ha viszont más is dolgozik itt, akkor a 14/2004 (IV. 19) FMM
rendelet értelmében a szabványok biztonsági követelményeinek teljesítése kötelező. Ennek hiányában
munkavédelmi felügyelő bármikor megbírságolhatja a tulajdonost.

[JUVILL]

Valahogyan úgy kell ezt értelmezni, hogy a tulajdonos felelőssége az ÁVK beépítése.
Amennyiben csak a tulajdonos dolgozik, nem büntethető, ha viszont már alkalmazott is, akkor lehet felelősségre vonni a tulajdonost munkavédelmi szempontból.
Ebben az a faramuci, hogy ha nincs ÁVK, a tulajdonos ugyan úgy balesetet szenvedhet, mint az alkalmazott.
De mit ír erről a még mindig hatályos 1993. XCIII. számú Munkavédelmi Törvény?
Amennyiben ez ott nincs rögzítve - mert tudomásom szerint nincs - akkor esetleg nincs itt újfent egy joghézag?
Vagy akkor ki melyikkel védekezhet?

[Novill]

Csak megjegyzem:  a 14/2004 (IV. 19) FMM rendelet vissza hivatkozik A KLÉSZ-re,amely továbbra is érvényes.  Ez alapján a felelősségre vonást lehet eszközölni jogi értelemben.   Vagyis ha tetszik vagy nem, akkor is a végén a szabványok alkalmazása burkoltan ( az uniós jogharmonizáció véget)  kötelezővé válik. Mert szabványban megfogalmazott műszaki biztonságot kell tartani. Ezen kívül nem jellemző,hogy sokan fogalmaznának meg követelményeket külön. Így van lehet bírságolni,mert jogi értelemben nagyon jól le vannak szabályozva.

[JUVILL]

Nekem nagyon rég óta megvan a KLÉSZ.
Megkérhetnélek arra, hogy idézd azt a KLÉSZ előírást, ami leírja kötelezően az ÁVK beépítését.
Üzenet összefûzve: 2013. július 08., 22:29:30 DÉLUTÁN
Várnám ezt az idézetet.
Már csak azért is, mert a tulajdonost valóban felelősség terheli, amennyiben nem tarja be a KLÉSZ előírásait, de arról ez idáig nem tudtam, hogy kötelezően elő lenne írva az ÁVK létesítése benne.

[JUVILL]

Eltelt egy kis idő, de nem kaptam választ.
Idézném az ide vonatkozó előírást.
A kötelező jellegű beépítést viszont nem találtam.

[NagyPS]

A hatályosban sincs, de a szabványokban igen ha olyan a helység.

[Novill]

Ha már meg lettem   szólítva a JUVILL kolléga által,akkor válaszolok rá egy kicsit késve.  Valóban egyértelműen nincs előírva a KLÉSZ-ben az ÁVK mindenhova.

- Vegyük figyelembe azt is,hogy régen a nemzeti szabványok alkalmazása kötelező volt, Ma nem kötelező az uniós jogharmonizáció véget.
- Ma a kornak megfelelő műszaki biztonságot kell szavatolni, illetve ezt kell tudni bizonyítani adott esetben.
-  Vannak rendeletek melyek utalnak vagy nem utalnak a szabványok kötelező alkalmazására, például legutóbbi OTSZ is ilyen.
-  A mai uniós szabványok sem teszik kötelezővé mindenhová  az ÁVK alkalmazását.
- Vannak általános bevett szakmai szokások is szakembertől függően, ilyen például amikor a mérőből kijövő mért fővezetékbe építik be az ÁVK-t.

Ezek után minden villamos balesetet vizsgáló szakértőnek felteszi a kirendelő hatóság a következő kérdést.

Ön szerint a villamos baleset elkerülése lehetett volna olyan műszaki megoldást alkalmazni amivel a villamos baleset el kerülhető lett volna?

A szakértő az objektív és szubjektív megítélésétől függően   az esetek többségében az ÁVK alkalmazását megjelölik, akkor is ha találnak rá szabványi  vagy rendeleti hivatkozást.   A hivatkozások  pontos hivatkozásokkal történnek,vagy ha nincs az is le van írva.