Azt szeretném megtudni,hogy létezik-e olyan oldal ahol pontosan le van írva,hogy pl.villanyszerelõ mekkora feszültségszintig vagy áram értékig dolgozhat,kapcsolhat ?
Szabályozásban megvan, hogy milyen feszültségszinteken milyen képesítéssel lehet dolgozni. Feszültség szintek vannak megszabva, hol milyen plusz képzettség szükséges. Feszültség alatti és feszültség közelében végzett munkát is megkülönböztetnek.
Az hogy az adott helyen ki kapcsolhat általában meg van szabva az adott létesítményben, hogy ki a felelõs személy és mi a kapcsolási sorrend.
Ha egy kicsit pontosabban körül tudnád írni melyik része érdekelne jobban talán jobban meg tudnánk válaszolni. :)
PL.Villanyszerelõi végzettséggel mekkora feszültség (vagy áram értékig)szintig javíthatok villamos berendezést.Hol található ez meg hivatalosan.
MSZ 1585:2009
MSZ EN 50110
Ezekben a szabványokban tudsz utána olvasni pontosan. A feszültségszintektõl függõen FAM vizsga szükséges.
Alapból azt kell figyelembe venni, hogy feszültség alatt munkát nem végzünk, persze vannak olyan feladatok melyek feszültség alatt végezhetõk el például hibakeresés. A feszültség alatti munkavégzésnek szigorú szabályai vannak, képzettség, munkavégzés minõsített eszközei, védõfelszerelések. Személyi feltételek, tehát villamos munkát két ember végezhet.
A kapcsolásoknál az a fontos, hogy melyik készülék milyen kapcsolásokat enged meg, melyiket lehet feszültség és terhelés alatt kapcsolni. Vannak olyan villamos készülékek melyek kapcsolhatók terhelés és feszültség alatt. Ezekre érdemes odafigyelni, hiszen ha egy olyan szakaszolót veszel ki terhelés alatt mely nem erre lett legyártva, villamos ívet húzhat és ez komoly következményekkel is járhat.
A villamos munkavégzések feszültség szinthez vannak rendelve, nem áramértékhez. A villamos munkáknál is meg kell határozni azt is, hogy a két fõ közül kinek mi a dolga.
Idézetet írta: goyo70 Dátum 2011. április 28., 17:23:53 DÉLUTÁN
PL.Villanyszerelõi végzettséggel mekkora feszültség (vagy áram értékig)szintig javíthatok villamos berendezést.Hol található ez meg hivatalosan.
Szerintem annak függvényében, hogy milyen végzettséged van az meg is szabja az általad végezhetõ munkát. A feszültség alatti munkavégzésnek komoly szabályai és "különleges" felszerelésre van szüksége. Nem csak a villanyszerelõ cipõ, bakancs ami szigetelt, hanem speciálisan szigetelt szerszámok, egyéni védõfelszerelések, stb. Mint írták az elõzõ hozzászólásban ezt a képesítést külön tanfolyamokon lehet elsajátítani.
Hát azért megnézném hány villanyszerelõnek van szabványos cipõje és védõfelszerelése. Ha jól tudom a szerszámokat, például szigetelt csavarhúzó azt is be kellene vizsgáltatni, de sokszor olcsóbb újat venni. (lejár a szavatossága)
Azért ez is szomorú dolog. Sok végzet vilanyszerelõ még az alapvetõ munkavédelmel se foglakozik. Sajnos. De hol van ilyenkor az OMMF? Ugylátszik ide is jó lenne egy szakszervezet. Aki a tiszteségesen dolgozó embereket védené.
Jó napot a kedves fórum társaknak!
Érdeklõdnék, hogy hány A-es megszakító szükséges, és hány darab? - ha a 80m2 -es (nappali, 2 háló, konyha, fürdõszoba) panelházban szeretném az aluminium vezetékeket lecserélni rézre (földelés jelenleg csak a konyhában van). Falon kívûl csõben vezetném el a vezetékeket a mennyezeten, mert az gipszkartonozva lesz.
Elõre is köszönöm a válaszokat!
Ez egy összetett feladat, az igények határozzák meg. Szerelõnként eltérõ szokás megoldások vannak. Régen a 1,5-es MCu vezetéket B 16 A -ra biztosítottuk. Ma konnektorok esetében ehhez elméletileg 2,5-es MCu vezetéket illik vinni. Én személy szerint a lakásban 3 fázisú tûzhelyhez 5x2,5-es MCu vezetéket, a sütõhöz 3x2,5-es MCu vezetéket építek ki a többihez 1,5-es MCu vezetéket húzók. Általános alapelv jó szétszedem több áramkörre a lakást. A nagyobb teljesítményû készüléket külön- külön áramkörre teszem, ilyen a mosógép, mosogatógép. tûzhely, sütõ, konyhai dugaszolókat több áramkörre bontom, a lakás többi részét arányosan szétosztom. Van aki a dugaszoló aljzatokat külön áramkörre bontja. Minden áramkörrel illik vinni külön az elosztótól a védõvezetõt és a nulla vezetõt vinni. Csak földelt dugaszoló aljzatot szabad már csak szerelni.
Idézetet írta: zsmester Dátum 2012. július 03., 19:29:28 DÉLUTÁN
Érdeklõdnék, hogy hány A-es megszakító szükséges, és hány darab? - ha a 80m2 -es (nappali, 2 háló, konyha, fürdõszoba) panelházban
Szobánként legalább 1 db. 16 A-es a dug aljzatoknak min 3, konyha 2 db 16-os, fürdõszoba 1 db 16 A-es, világítást 2 áramkörre az 2 db. 6-10 A. Csengõnek 1 db 1 A-es.
Esetleg még az alábbi topik elolvasása is tartalmazhat olyan információkat melyek hasznosak lehetnek számodra a villamos hálózat kialakításánál.
Épülõ családi ház villamos terv készítése Vadna - Villanyszerelõ Szakmai Fórum (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=545.0)
Idézetet írta: zsozsó Dátum 2011. április 29., 19:44:29 DÉLUTÁN
A villamos munkavégzések feszültség szinthez vannak rendelve, nem áramértékhez.
Ma ugyan nincs, de volt áramértékhez is rendelve. Miniszteri rendeletben volt szabályozva, hogy milyen végzettség és mekkora gyakorlati idő kell bizonyos berendezések kezeléséhez - nemcsak a közcélú, hanem az üzemi berendezéseknél is. Áramérték ugyan pont nem volt, de ami azzal eléggé egybevág, teljesítményérték volt.
Például egy kategória: 1 MVA alatti betápláló teljesítmény és max 35 kV feszültségszint.
Vannak a villamosenergia felhasználás és természetesen villamosenergia termelés, (tárolás) területén olyan speciális területek ahol a teljesítményből származtatott áramerősség a feszülségtől függetlenül meghatároz bizonyos veszélyeket. A példa kedvéért felsorolok néhány olyan alkalmazást ahol ez fennáll.
Elektrolizáló üzemek, itt 10 kA nagyságú áramok jellemzőek a szakterület egyedi sajatsága szerin készítik fel az ott dolgozókat
Ponthegesztő berendezések, no nem a karosszériás kisgépek hanem a betonrács és vonalhegesztők az igazi veszélyforrások a nem jó helyen fellépő árkörzárás szinte elpárologtatja a kisebb keresztmetszető fémanyagakokat.
Indukciós és ívkemencék ezek "indítása" az igazi veszélyállapot
Közvetlenül árammal fűtött sóolvadék fürdők.
Nagyteljesítményű akkumulátorok, mivel tudomásom (és sajnos tapasztalatom) szerint 500Ah felett kifejezetten robbanásveszélyesek.
Feltételezem, hogy ide sorolandóak a nagyteljesítményő napelemcellák (telepek) is, zálatok, áramkörbontások esetén a viszonylag nagy áramerősségü egyenáramú ív miatt.
A teljesség kedvéért megemlítem hogy a galvanizálás területén nem jellemző az árammmal kapcsolatos veszély vagy baleset pedig ott is vannak áramok, ha valaki tud ilyenről szóljon hozzá !