ÁVK beépítés

[Marton]

Következő kérdés, a felmenő kábel ill. dugalj honnént van megtáplálva? Hálózati feszültség vagy az elektronika valamilyen kimenete. Esetleg a lenti szivattyú lepárhuzamosítása. Innen távolból nem lehet ezeket eldönteni, fel kell tárnia az áramkör forrását és végpontját is. Ha nem lekövethető a nyomvonal, akkor nagyon nehéz megtalálni az eszközöket.

[faxelektro]

A felmenö kábel egy hálozati földeléses dugaljbol van megtáplálva. Azt irtam az elözökben hogyha bedugtam ebbe a dugaljba egy nem földeléses hosszabitot és abba dugtam be a dugaszt akkor nem verte le a biztositékot
Azért gondoloom, hogy fent van a test zárlat.

[Marton]

Az egyértelmű, hogy testzárlat van. Csak fel kell tárni a nyomvonalt illetve a készüléket, mi is van a kábel végén? Esetleg a kábel sérült valahol a padláson?
Esetleg egy fagyvédelmi fűtés van kiépítve, fűtőkábel?

[Könyves Kálmán]

Nem függ össze az előző hozzászólásokkal, de az ÁVK beépítéssel igen, ha valaki eddig még nem hallott volna róla

Figyelemfelhívás a feszültségfüggő ÁVK-ról:

http://www.proidea.hu/sajtokozlemenyek-6/eletveszelyes-eletvedelmi-keszulekek-8618/schneider_electric_aramvedos_felhivas_szorolap.pdf

"Elérhetővé vált Magyarországon az úgynevezett feszültségfüggő áram-védőkapcsoló. Rendkívül veszélyes készülékről van szó, hiszen az életvédelmi funkció - amely az emberek áramkörbe kerülése esetén nyújt védelmet - megszűnhet, például a nullavezető szakadása esetén.

Mivel a megjelent termékek csomagolásán semmilyen jel nem utal erre a tényre, legfeljebb a készülék oldalán található E3 osztályozás (kizárólag a katalógusokban található erre vonatkozó információ), és a termékek árai kecsegtetően alacsonyak, fokozott figyelmet igényelnek az értékesítés során.
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2013 év végén született állásfoglalása szerint ezeket a készülékeket nem ajánlja a szakma felhasználásra.
Továbbá a feszültségfüggő áram-védőkapcsolók részleteiről szóló szabványok (61008-2-2 vagy 61009-2-2) Magyarországon nem elfogadottak, így azok alkalmazása helytelen.
Kérje a Schneider Electric szakértő kollégáinak segítségét, ne engedjen a csábításnak!
Az Ön felelőssége is, ha az áram-védőkapcsoló életvédelmi készülék emberéleteket veszélyeztet!

Az Érintésvédelmi bizottság állásfoglalása

A munkabizottság 2013 decemberi ülésén hangzott el a következő kérdés:
Lehetséges-e Magyarországon a feszültségtől függő áram-védőkapcsolók (angol kifejezésekkel: ,,electronic RCCB" vagy Voltage Dependant RCCB = VD technológia) használata? Ha igen, akkor milyen területeken és milyen céllal?

Válasz:
A feszültségtől függő működésű elektronikus áram-védőkapcsolók előtti nullavezető szakadás, vagy más okból bekövetkezett feszültség kimaradás estén azok nem működnek. Így nem tudják ellátni a feladatukat – életveszélyesek lehetnek – ezért használatuk nem ajánlható.

Az áram-védőkapcsolók forrásszabványai: az IEC 61008-1, amely a túláramvédelem nélküli, és az IEC 61009-1, amely a túláramvédelemmel felszerelt készülékeket tárgyalja. Mindkét szabványban a 4. fejezet foglalkozik e védőkészülékek osztályozásával. A működési mód szerint lehetnek a hálózati feszültségtől funkcionálisan független vagy függő áram-védőkapcsolók.

A hálózati feszültségtől függő azon kapcsolók alkalmazását, amelyek a hálózati feszültség hibájából bekövetkező vészhelyzetben nem kapcsolnak ki, az IEC szabvány feltételekhez köti, pl. szakember felügyelete alatti felhasználásra ajánlja, és nem javasolja e kapcsolók általános, például lakásokban való felhasználását."

[nyaki]

  Én még ilyennel nem is találkoztam. ...és remélem nem is fogok.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Engem csak az érdekelne, hogy legálisan, engedélyezetten használják -e ezeket az EU-ban, melynek elvileg mi is tagjai lennénk, ergo jó lenne már, ha mi nem találnánk fel állandóan ebben az esetben is a Spanyol viaszt, ugyanis IEC szabványt nem írhat felül honi és passzzz...

[Novill]

Sok szakemberrel beszélgettem a védőföldelés és az áramvédő kapcsolóval kapcsolatosan.
vélemények:
1. Nagyon sokan osztják, ha áramvédő kapcsoló van, akkor a védőföldelésnek nincs jelentősége. Mert bármilyen hiba esetén le fog kapcsolni az áramvédő kapcsoló. Ezek a vélemények vannak többségében a gyakorló villamos szakemberek körében.
2. Mások szerint az előző állítás téves,. Mert általánosságban a Tn rendszer dominál. Ilyenkor az ávk előtt a PEN vezető és PE  vezető össze van kötve egymással. Ezért is nagyon lényeges a jó földelő. Teszik fel a kérdést 1 állításkor. Mi van akkor ha bejövő Pen vezetőben szakadás van és nagyon rossz a földelési ellenállás értéke.
Ezen gondolatokat vitára bocsájtom kinek van vajon igaza?

[nyaki]

Mintha ezzel a kérdéskörrel már futottunk egy pár kört.
Az elsők szerint ha van ÁVK, minden körülmény között le fog kapcsolni, ami igaz is, csak az a nem mindegy, hogy a delikvensen keresztül, a talaj felé záródó hibaáram időben meg fog-e szakadni és az adott szervezet milyen áramot tud végzetes károsodás nélkül elviselni. Sajnos a jelen szabványok oly sok engedményt tesznek az ÁVK-val szerelt rendszereknél, hogy a villamos biztonságtechnikát velejéig nem ismerő szakikban, a földelő kérdése blőddé, másodlagos fogalommá kezd válni és csak az ÁVK-ra fognak koncentrálni, mintha az lenne az egyetlen és mindenható. Innen nézve a dolgot egészen addig igazuk is lehet, amíg meg nem hibásodik ez az eszköz, mert hiba esetén nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy nem lesz második esély.
A második csoporthoz tartozók "valamelyest" jobban átlátják a problémakört és joggal ragaszkodnak az alacsony értékű földelőhöz, miáltal nem lutriznak. Egy nagyon jó értékű földelés esetén az ÁVK-nak másodlagos szerep jut, hiszen ezért is nevezik kiegészítő védelemnek. Az elsővel szemben az a legnagyobb előnye, hogy hibás ÁVK esetén, az anyaföld nagy eséllyel meg fog védeni a halálos áramütéstől.
Természetesen mindkét tábor igaza csak akkor lesz igazság, ha a villamos hálózat is hibátlan, mert ha valami gebasz lesz a védelmi vonalban, akkor már tök mindegy, hogy kinek volt igaza.

[balzsi]

Az elsők szerint ha van ÁVK, minden körülmény között le fog kapcsolni, ami igaz is, csak az a nem mindegy, hogy a delikvensen keresztül, a talaj felé záródó hibaáram időben meg fog-e szakadni és az adott szervezet milyen áramot tud végzetes károsodás nélkül elviselni.

Biztos, hogy minden esetben lekapcsol?
Mi van abban az esetben, ha van egy PEN szakadás és nincs földelés.
Adott egy olyan fogyasztó, melynek külső burkolata kapcsolatban van a PE vezetékkel. Ebben az estben megjelenik a feszültség a burkolaton. Mivel a PE vezetékhez illetve rajta keresztül a burkolathoz az ÁVK nulla vezetékén keresztül érkezik az áram, így is leold az ÁVK?

[nyaki]

Attól függ, hogy a PEN össze van-e kötve jó értékű potenciálrögzítő földelővel. Ha össze van kötve, akkor az ÁVK teszi a dolgát úgy, hogy a PEN szakadásból szinte semmit sem fogunk észrevenni. Ezért fontos a nagyon jó értékű földelés.
Ha a földelés gyenge vagy nincs, akkor egy bármely okból feszültség alá került berendezéshez masszívan hozzáérő élő organizmust áramütés fog érni. Az áramütés mértéke attól fog függeni, hogy az organizmuson átfolyó áram milyen arányban oszlik meg a berendezés talaj felé záródó hibaáramával. Ha az összegzett hibaáram eléri az ÁVK lekapcsolási küszöbét, akkor az le fog oldani.