Feszültségcsökkenési védelem.

Indította JUVILL, 2012. január 21., 23:01:30 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Közismert dolog, hogy a villamos forgógépek (motorok), feszültségkimaradás esetén megállnak.
Ha nincs feszültségcsökkenési védelem, a feszültség visszatérésekor automatikusan újraindulnak, ezzel balesetet és anyagi kárt okozva.
A villamos kivitelezés alkalmával ezt meg kell biztonságtechnikailag akadályozni.
Ki, milyen megoldást szokott erre a célra alkalmazni?

Szelei

Tokozott motor indítók ami hõkioldós védelem és mágneskapcsolós indítás, nagyobb gépegységeknél még kulccsal zárható fõ és vészleállító kapcsolóval kell ellátni! :)

JUVILL


Elnézést, de a feszültségcsökkenési védelem esetén a vészleállítást és a kulccsal történõ lezárást itt nem értem.:)
Az egy más biztonságtechnikai követelmény.:)


szmihaly

Na most ami nem direkt automata vezérlésû gép,oda az úgynevezett "öntartó" kapcsolást szokás alkalmazni. Egy esetleges áramszünet esetén el ejt a mágneskapcsoló,a feszültség visszatértekor nem indul újra,csak a kezelõ ember által. Ennél a megoldásnál a kulcsos kapcsoló csak egy további biztonságot jelent a véletlen indítás ellen.Itt a védelmet feszültség csökkenés esetére motoroknál létezik töbféle megoldás is. 1.- feszültség figyelõ relé,értékét lehet állítani 160-240 V között. 2.- asszimetriát figyelõ relé 5-20% közt állítható, 3.- fázis figyelõ relé,ez tud olyat is hogy figyeli a fázisok sorrendjét is,és ez megvédi a gépet,-kezelõjét is egy esetleges fázis csere esetén,ez hasznos nem fix bekötésû gépek esetén.Nos ezeket a reléket bekötve az öntartás vezérlõ körében lekapcsolja a gépet,ha létre jön valamilyen okból feszültség csökkenés,csak kézzal lehet újra inditani,ha minden visszatért normál állapotába.

Üzenet összefûzve: 2012. január 22., 08:54:57 DÉLELŐTT

Most látom,hogy a fázis figyelõnél kihagytam az értékeket. Ennél 0.1 - 10 másodperc közt lehet beállítani hogy mennyi ideig hiányozhat egy fázis,és csak annak letelte után lép mûködésbe.

JUVILL


Több helyen az elosztókba beépített megszakítókat is felhasználják feszültségcsökkenési védelemre, ha van a megszakítóban nullfeszültségû kioldó beépítve.

Szelei

Tisztelt JUVILL
Manapság egyre kevesebb az a hely ahol ilyen szakaszoló, fõkapcsoló kerül be építésre. Logikus mivel egyedileg olcsóbban kivitelezhetõ mint azt már elõbb többen is említették, és nem zavar be a termelés le állásába pillanatnyi feszültség esés, kimaradás esetén. Ezeket a kapcsolókat elzárt térben és általában kioktatott személy kapcsolhatja vissza akinek mindig rendelkezésre kell állni ilyen esetekre. Addig amíg léghálózat alkotja a villamos energia szállítás döntõ részét az idõjárásnak ki tett hálózat nagyon sérülékeny és párás idõben veszteséges is. Leoldások java-részét kisebb áthúzások okozzák, Ilyenkor hagyományos szerelésû üzemek mind ki kapcsolnak és minden még a világítást is meg kell várni, hogy le hûljenek az újraindításhoz. Vidéki üzemekben ez néha tetemes idõ kiesés.

Vissza térve az eredeti kérdésre kisebb asztali gépeket (230 V.) olyan kombinált nyomógombbal szerelnek aminél a motor áramfelvételét kihasználó áram tekercs tartja bent a gomb által zárt érintkezõt, feszültségkiesés estén azonnal bont és csak ismételt nyomásra zár. :)

JUVILL


Tisztelt Szelei!
Válaszodat köszönöm!
Ismerem a feszültségcsökkenési védelmeket, az mágneskapcsolós vezérlés öntartását is. Elég régi szakmai gyakorlatom alatt találkoztam már egy-kettõvel, és szereltem is ilyet, és több ezret ellenõriztem is.
Szmihály válaszában kitért és precízen leírta a feszültségfigyelõ relék alkalmazását ebben a témában. Ez egy elõrelépés számomra, mivel ismerem ezeket a reléket, de ebben ismereteim hiányosak voltak. Pont ezért indítottam a témát. Úgy érzem sikeres válasz kaptam, feltehetõen mások is értékelik az általa leírtakat.
A megszakítókról leírt mûszaki tapasztalatoddal egyetértek. Ezek a megszakítók általában kapcsolóterekben vannak elhelyezve, melyek zártak.
A megszakítókra épített feszültségcsökkenési védelem egy lehetõség a mûszaki megoldások tekintetében.
De a tegnapi válaszod, melyben írtad, hogy a nagyobb gépeket ettõl függetlenül még kulcsos kapcsolóval és vészleállítóval szerelitek ez nem teljesen ehhez a témához illik.:)
Ezt a területet is ismerem. A régi "Gépek villamos szabályzata" szabvány kötelezõen elõírta a gépi berendezések vészkapcsolását. A darukhoz például a kulcsos vezérlõkapcsolót. Más veszélyes üzemû gépet is el kellett látni kulcsos kapcsolóval, hogy illetéktelenek ne tudjanak a mûködtetésbe beavatkozni.
De megjegyezném. A kulcsos kapcsolók általában olyan reteszelõ kapcsolók, melyek a gépi berendezések mûködtetési áramköreibe vannak beépítve.
Amennyiben feszültség kiesés van, és a gépen feszültségcsökkenési védelem van kiépítve, mûködtetés szempontjából mindegy, hogy van-e kulcsos vezérlõkapcsoló, mivel ezek az öntartást biztosító "ki" gombokkal sorba vannak kötve. Ha bekapcsolva maradnak, és a feszültség visszatér, a berendezés nem fog újraindulni, míg a kezelõ a "be" gombbal azt nem indítja újra el.:)
Természetesen a kulcsos vezérlõkapcsolókon kívül ismerünk zárható fõkapcsolókat is.

Szelei

Tisztelt JUVILL
Én csak meg említettem és nem téged céloztalak meg. Csak nálam elég sok berendezés van ami egynél több motort használ és ez esetben az indítás elõ szereplõjeként kell ki alakítani a lakattal zárható FÕ-és vészleállító kapcsolót. Mivel kezdõ kollégáknak ez egy újabb információ az esetleges szereléshez. Megértésed elõre is köszönöm. :-[

JUVILL


Tisztelt Szelei!
Megértõ vagyok!:)
Semmi problémám nincs senkivel.
Ez egy szakmai fórum, itt viták vannak, amibõl szerintem lehet tanulni.
Feltehetõen a kezdõ kollégáknak hasznos az információ, de a "vénebbek" is tanulhatnak a leírtakból.:)
Itt látszik, mennyi variálási lehetõség van a mûszaki megoldásokra, és egy adott területen faipar, gépipar... mennyire sajátosak a követelmények.
Örülök, hogy kifejtetted véleményed.

Marton

Errõl a dologról anno szakközép iskolai esetem jut eszembe. A szakismeretet tanító tanárnõ röpdolgozatban feladta, hogy rajzoljunk le a nullfeszvédelmet. Rajzoltam is három félét, müködõképeseket, mégis egyest kaptam mert mint kiderült a tanárnõ az adott tanköny x. számú ábráját várta viszont látni. Csak úgy ismerte fel. Én viszont gyakorlati ismeretem alapján rajzoltam. Ilyen tanártól mit tanulhat az ember?
Elõttem többen leírták helyesen az alapvetõ megoldásokat. Leggyakoribb az öntaró kapcsolás amit kézi utasításra indítható újra. Nagyobb kiterjedésû gépeknél a mindenkori (újra)indítás még azzal is bonyolítva van, hogy elsõ gombnyomáskor nem a gép indul el hanem egy hangjelzés van mely figyelmezteti a gépnél lévõket az indítási szándékra. Ahhoz, hogy a gép ténylegesen elinduljon egy rövid korlátozott idõn belül újra meg kell nyomni az indító gombot és ekkor mozdul meg a gép.
Nullfesz védelem lehet úgy is, hogy az elöbb leírt mellett a gép fõkapcsolójában van beépítve a nullfesz tekercs és az is kiold. Hálózat fesz. visszatérte után a fõkapcsolót is újra be kell kapcsolni.